Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
1983. november 21., szerda NßPÜJSAG 5 A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) A marxizmus—leninizmus tisztaságának megőrzése, alkotó alkalmazása, a helyes politika is csak úgy vezethetett nagy győzelmekhez, hogy pártunk a harcban összekovácsoló- dott és egységes volt. Az egység nem formális kérdés. Az egység nem zárja ki, hanem feltételezi a kérdések sokoldalú megvitatását, s e vita során a különböző vélemények kifejtésének lehetőségét. Pártunk egysége azt jelenti, hogy a párt valóban alapos és beható vita után hozzon határozatokat, amelyek azután mindenkire kötelezőek és a végrehajtásban érvényesüljön a szigorú fegyelem. Az elmúlt hat esztendő alatt előfordult, hogy olyan nézeteltérések is támadtak, amelyek végül is szakításhoz vezettek. Négy volt központi bizottsági taggal öltött a vita olyan formát és jelleget, hogy végül is szakítás következett be köztük és a Központi Bizottság között. A Központi Bizottság egyik esetet sem kezdeményezte. De amikor elvi nézeteltérések támadtak, s a hamis felfogás és magatartás képviselői — jobboldali vagy „baloldali” eltévelyedések következtében, esetleg szemé- 'yes hiúságból — szembefordultak a párt fő ' rány vonalával és szervezeti rendjével, a Központi Bizottság nem habozott, a párt és a nép érdekeit tartva szem előtt, cselekedett. Nincs olyan ember, akinek elvi kérdésekben a párt engedményeket tehet. Marxista-leninista eszméink, a párt politikája, egysége mindennél fontosabb számunkra. (Hosszan tartó taps.) Pártunk politikája, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával olyan bonyolult kérdésekre adott választ, mint az osztályharc és az osztályszövetség összefüggése; az ellen- forradalommal vívott harc és a szocialista konszolidáció; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének problémái — mondotta, majd megállapította, hogy a szocialista építőmunka eredményei a marxista-leninista elmélet sikerei is voltak, a gyakorlatban igazolták az elmélet helyességét. Ideológiai munkánk még elmarad a társadalmi fejlődés, a lehetőségek és a követelmények mögött. A marxizmus eszmei offenzivája az egész szocialista építő- munka parancsoló szükségessége. A polgári és kispolgári ideológia legyőzése, a társadalmi tudat szocialista átalakítása a szocializmus teljes győzelmének elengedhetetlen feltétele és része. A kapitalista és a szocialista világrendszer egyidejű létezése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése egyben ideológiai küzdelem is, s ennek tartalma a szocialista és a burzsoá eszmék harca. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a politikai harc is gyakran ideológiai harc formájában jelentkezik. A kapitalizmus ideológiai maradványai, az imperializmus eszmei behatolása elleni küzdelem is osztályharc. Ez a harc nem a polgári, kispolgári hatások alatt levő dolgozók ellen folyik, hanem értük is, azok ellen az eszmék ellen, amelyek objektíve a burzsoázia érdekeit fejezik ki. A Központi Bizottság megfelelő figyelmet _ fordított a párttagság és a párttal szimpatizálók ideológiai képzésére. A pártoktatásban részt vevők majdnem 50 százaléka párton- kívüli. A különböző típusú pártiskolákon évenként összesen 4500 hallgató végez. Fontos szerepet töltenek be a marxista-leninista esti egyetemek tanfolyamai, amelyeken 12 000 elvtárs tanul. Ebben az évben az iskolán kívüli pártoktatás különböző formáinak keretében 620 000 hallgató, a Kommunista Ifjúsági Szövetség oktatási rendszerében 340 000 fiatal tanul marxizmus—leninizmust. Egészségesen növekszik pártunk szervezeti ereje, pártszervezeteink száma: 17 396, a termelőszövetkezeteknek több mint 97 százalékában van pártszervezet. A párttagság létszáma (tagjelöltekkel együtt) ez év szeptember elsejei adatok szerint 511 965, tehát a VII. kongresszus óta 77 000-rel nőtt. Növekedett a párttagság általános műveltsége. A pártsajtó példányszáma is növekszik. A párt központi napilapjának, a Népszabadságnak példányszáma jelenleg 707 000, százezerrel több, mint a VII. kongresszus idején volt. Növekszik folyóirataink példányszáma is. A rádió és a televízió előfizetőinek növekvő száma, a lapok iránti nagy kereslet népünk politikai érettségének és érdeklődésének bizonysága. Bizonysága ez annak is, hogy a rádió, a televízió és a lapok színvonala emelkedett, dolgozóik segítik a pártot, lépést tartanak a fejlődés hozta feladatokkal. Most arra lesz szükség, hogy a sajtó münká- sai tovább gyarapítsák ideológiai ismereteiket és szakmai tudásukat; tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá agitációs és propagandamunkájukat, A káderek nevelésével és kiválasztásával foglalkozva a beszámoló megállapította: a helyzet ezen a területen egészséges. Megszűnt a titokzatosság és a pártszervezetek egyre inkább sokoldalúbban, előítéletek és sablonok nélkül ítélik meg az embereket. A múltbeli érdemek számon tartásán és változatlan megbecsülésén kívül a kádermunkában most előtérbe került a feladatra való alkalmasság követelményeinek érvényesítése. A kádermunkában az eszmei és politikai képzés mellett mindig ügyelni kell rá, hogy mindenkit meg- óviunl? a hosszú ideig végzett jó munka után még rendes embereket is megkísértő hibáktól. a személyes népszerűség hajszolásától, az elbizakodottságtól, a hatalmaskodás veszélyétől. A legjobb orvosság e tekintetben is a pártnak az utóbbi években kialakított, egészséges munkastílusa. A oírt munkastílusának lényeges vonása vál*—az hogv a párt minden tagjának •’ - ’-'.-. j.fiúsának eleven és szoros kapcsolatban kell élnie a dolgozó tömegekkel. Ez az eredményes pártmunka elengedhetetlen feltétele. A kommunisták magatartásában az elvi szilárdság egységben van a dolgozó emberek mindennapos gondjai iránti figyelmességgel és humanizmussal. A kommunista vezetőktől meg kell követelnünk a szerénységet és a közösség áldozatkész, önzetlen szolgálatát. Kialakult, de tovább kell erősíteni a párton belül a választott szervek önállóságát. Ez véd legjobban a munka elbürokratizálódása ellen. Pártéletünk fejlődésének egészséges jelensége, hogy a vezető szervek mellett — minden szinten — társadalmi bizottságok, munkatársak és aktivisták tevékenykednek, közöttük sokan pártonkívüliek. A pártéletben egészséges légkört teremtettünk. Az emberek nyíltan beszélnek, vitatkoznak, bírálnak. Annál kir'vóbb és elitélen- dőbb, hogy akadnak még különböző posztokon. főként állami és gazdasági tér tieteken kommunista vezetők, akik a párt politikájának szellemétől, a párt munkastílusától idegen módszereket alkalmaznak. Az iiyen emberek a parancsolgatok, az utasitgatók, a bírálat elfojtói és néha megtorlói. Az ilyen jelenségek ellen a párton belül, de az élet minden más területén is keményen harcolni kell. Gondozzuk pártéletünk és egész, közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitákat, őrködjünk a bírálat szabadságán. A párt valamennyi szervezetének, munkáiéit segíti a közvélemény, a dolgozók közvetlen támogatása. Évente több tízezer közérdekű levél, személyes bejelentés érkezik a párt- és állami szervekhez, a szerkesztőségekhez, a rádióhoz. Ezekben a le/elekben a dolgozók olykor személyes panaszként, de nagyon gyakran, minden közvetlen érdek nélkül teszik szóvá intézményeink munkájának hiányosságait, egyes vezetők túlkapásait. Pártszervezetein kitek ús közintézményeinknek elemi kötelességük, hogy minden ilyen bejelentést, észrevételt a lehető leggondosabban kivizsgáljanak és a tényleges hibákat orvosolják. Pártunknak őrködnie kell afölött, hogy a hibákat szóban vagy írásban bíráló dolgozók teljes védelmet kapjanak; a legeié- lyesebben és azonnal el kall járni a bírálat elfojtóival szemben Irtani kell azonban a „túrás”, a rágalom és az intrika szellemét. A jövőben párt- és állami szerveink komoly indokok nélkül, például névtelen levelek, bejelentések alapján eljárást ne indítsanak. Eivtársak! A párt kialakult helyes munkastílusának megfelelően a Központi Bizottság a gyakorlatban azt a módszert alkalmazza, hogy nem hoz állami intézményekre, ti meg- szer'eretekre, kulturális szervezetekre, vagy más önálló vezető szervekre kőtelező párthatározatokat. A pán e területeken úgy érvényesíti eszmei és politikai vezető szerepét, hogy határozatai az ott dolgozó párttagokra 1 rtolC/.őek, és e párthatározatok érvényesítéséért c meggyőzés és érvelés módszereivel kell dolgozni. A Központi Biz >tt iág közzétette a Szervezeti Szabályzat nvVJcs'iá'-ái a vonatkozó javas Imáit is. Az v azé mi bennünket, hogy növő.juk a párttagok jogút és kötelességeit, fokozott erkölcsi kövelehnényeket támasszunk p. kommunistákkal szemben. A tervezet újabb biz lot: lékokat tartalmaz a bírálat jogának érvényesítésére. Elvtársak! A párt hatalmas támaszai a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, munkájában természetesen mindenekelőtt a munkásosztály legnagyobb szervezeteire, a szakszervezetekre támaszkodik. Ezeknek taglétszáma ma kétmillió-hétszázezer. A szakszervezetekre fontos feladatok várnak a munkaverseny-mozga- lomnak, különösen a szocialista brigádok mozgalmának szervezésében és vezetésében. A szakszervezetek mozdítsák elő a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek tevékeny közreműködését a gazdasági vezetésben, az üzemek és vállalatok lehetőségeinek kiaknázásában. A szakszervezetek viseljék szívükön a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, segítsék a dolgozók szakmai és politikai képzését. A párt ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek hétszáznyolcezer tagja van. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetése alatt működő úttörőmozgalom nyolc- százezer gyermeket fog össze. A Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását. „Az ifjúság a szocializmusért”-mozgalorr.ban mintegy nyolcszázezer fiatal vesz részt. A mezőgazdaságban kilencvenhétezer fiatal kapcsolódott be a különböző termelési versenyekbe, közülük tízezer a fiatal traktorosok szocialista versenyébe^ A Kommunista Ifjúsági Szövetség által a termelőüzemekben indított takarékos- sági mozgalomban kétszáznegyvenezer fiatal vesz részt. 1962 első félévében ötszáznyolcvanezer fiatal kereken nyolcmillió munkaóra társadalmi munkát végzett. Mindez arra mutat, hogy sokszor felszínesen, igaztalanul sza- pulják a mi dolgos, hazaszerető fiatalságunkat. A közelmúltban tömegszervezeti alapokra helyezett • testnevelési és sportmozgalmunk egészségesen fejlődött. A rendszeresen sportoló százezreken túl, az elmúlt esztendőben egymilliókétszázezren vettek részt a különböző sportakciókban. Továbbra is fontos feladat a testnevelés és a sport fejlesztése. Jó és eredményes munkát végeznek a Magyar Nők Országos Tanácsának irányításával dolgozó nőtanácsok. A- nők közötti politikai munka fontossága változatlanul nagy és az is lesz mindaddig, amíg a nők jogszerinti egyenlősége a gyakorlatban is teljes, ténylegesen érvényesülő egyenjogúsággá nem válik. A tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban végzett pártmunka nagy fontosságát és súlyát mutatja az, hogy igen sok párton- kívüli munkáját befolyásolja. A szakszervezetek négyszázharmincötezer aktivistája közül harminc százalék, a hétszázezres KISZ-tagságból öt százalék, a tanácsok százötezres tagja közül mintegy negyven százalék, a Hazafias Népfront bizottságainak százhuszonhétezerötszázötvenöt tagja közül huszonhat százalék a párttag. Nagyszerű új tömegmozgalmunkban, a szocialista brigád- mozgalomban részt vevő négyszázezer ember túlnyomó többsége pártonkívüli. Ez egyúttal azt is mutatja, mennyire megsokasodtak a párt körül szorosan tömörülő rokonszenvezők, akik maguk is teljes odaadással és aktivitással hirdetik a szocializmus igazságait és dolgoznak példamutatóan azért, hogy a szocializmus eszméi megvalósuljanak. Pártunkról szólva meg kell említeni azt is, hogy az egyesülés folyamata teljesen és véglegesen befejeződött. Senki sem tartja számon, hogy párttagjaink közül az egyesülés előtt ki volt a kommunista, ki a szociáldemokrata párt tagja. Ma az embereket pártunkban kizárólag munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk, a munkára való rátermettségük alapján különböztetik jneg. Ez helyes és örvendetes. Ma a párt mindennapi munkájában érezzük annak a nagy történelmi győzelemnek áldásos hatását, hogy a magyar munkásosztály két pártja a marxizmus—leninizmus eszméi alapján egyesült és — most már joggal elmondhatjuk — egységes, szellemében és munkamódszereiben egyaránt kommunista párttá fejlődött. A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocialista Munkáspárt köré. Pártunk betölti történelmi hivatását: biztosan vezeti a magyar népet a szocializmus teljes felépítéséért, a kommunizmusért vívott harcban. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Pártunk marxista—leninista párt, a proletár internacionalizmus alapján áll. Legfőbb internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységének további megszilárdításán munkálkodjunk és hazánkban teljesen felépítsük a szocialista társadalmat. A nemzetközi munkásmozgalom egységének alapja a kommunista és munkáspártokat egy beforrasztó marxizmus—leninizmus. A nenikptközi kommunista mozgalomban ma a pártok teljes egyenjogúsága érvényesül. A közös nemzetközi harc feladatait a kommunista és munkáspártok időszakos tanácskozásai határozzák meg. Az egységesen hozott határozatok minden pártra kötelezőek. Így tekint a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásainak határozataira. A kommunista és munkáspártok e két tanácskozásának határozatai adják pártunk nemzetközi tevékenységéhez a számunkra kötelező elvi útmutatást. E határozatok szellemében küzdünk a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit veszélyeztető revizionizmus ellen saját hazánkban is, nemzetközi vonatkozásban is. Elítéltük és elítéljük a Jugo- szláv Kommunisták Szövetsége legutóbbi kongresszusának revizionista tételeit, de elítéljük a revizionista jelenségeket ugyanígy, jelentkezzenek bárhol a nemzetközi munkás- mozgalomban. Elítéljük a dogmatikus-szektás irányzatot, mint a marxizmus—leninizmustól idegen, és a revizionizmusnál nem kevésbé káros áramlatot. Harcolunk és fellépünk ellene saját hazánkban is, és a nemzetközi munkásmozgalomban is. így mélyen elítéljük a pártütő Enver Hodzsát és társait, s mindazokat a dogmatikus-szektás fellépéseket, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom más pártjaiban jelentkeznek. Nem értünk egyet azokkal, akik a moszkvai közös nyilatkozatokra hivatkozva, helytelenítik az Enver Hodzsát és csoportját ért elkerülhetetlen, szükséges és helyes kommunista bírálatot, ugyanakkor védelmezik és támogatják azokat, akik Tiranából gyalázkodó rágalmakat szórnak a Szovjetunió Kommunista Pártjára, annak központi bizottságára, a marxista-leninista testvérpártok egész sorára, köztük pártunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra is. A Magyar Szöcialista Munkáspárt az internacionalizmus próbakövének tekinti a Lenin alapította nagy {járthoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, az első munkás-paraszt államhoz, a Szovjetunióhoz való viszonyt Lenin fellépése óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, • a szovjet állam létrejötte óta a Föld minden országának internacionalistái a Szovjetunió köré tömörültek és mindig azt támadták, mint legfőbb ellenségüket, az imperialisták, a nemzetközi munkásmozgalom renegátjai és kalandor elemei. Ez a történelem tanítása. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolid dáris a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának nemzetközileg is érvényes megállapításaival. E tekintetben is a kommunista és munkáspártok 1960-as moszkvai tanácskozásán kiadott Nyilatkozathoz tartjuk magunkat, amely teljes joggal állapítja meg, hogy; ____Az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés szempontjából nagy jelentőségűek, hanem új korszak kezdetét jelentették a nemzetközi kommunista mozgalomban is, előmozdították további fejlődését a márxizmus— leninizmus alapján ...” A kommunista világmozgalom egysége — ma inkább, mint valaha — a szocialista forradalom létérdeke. Ez az egység közös cselekvést is jelent a nemzetközi helyzet, a forradalmi mozgalom fő kérdéseiben. Az egységbontás csak ellenségeinknek használ, akik a kommunizmus széthullásában reménykednek. A reakció képviselői száz éve táplálnak ilyen reményeket, s mindig hiába. Lenin már több mint négy évtizeddel ezelőtt arról írt, hogy a bolsevizmus kétfrontos küzdelemben, a kispolgári opportunizmus és a kispolgári forradal- miság, a „baloldaliság” elleni harcban alakulc ki és fejlődött. Ez a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésének a törvénye is. Rendíthetetlenül bízunk a marxizmus— leninizmus Igazságaiban, abban, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom teljesen le fogja győzni mind a revizionista, mindpedig - dogmatikus, szektás téveszméket. MeggyőztT- désünk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom ereje és egysége a marximus—leninizmus diadalmas eszméje alapján tovább nő és szilárdul. Kádár elvtárs befejezésül a többi között r következőket mondotta: Mindenekelőtt és legfőképpen azt kérem a Központi Bizottság nevében a pártkongresszustól, hagyja jóvá és erősítse meg pártunk eddig követett politikai fő irányvonalát, hadd haladjon pártunk és népünk, mint eddig törés, ingadozás és kitérők nélkül a helyesnek bizonyult úton, ú: győzelmek felé. (Hosszan tartó, nagy taps.) Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy pártunk VIII. kongresszusa a napirenden levő nagy fontosságú kérdéseket alaposan megtárgyalva, megfelelő határozatokat hoz, történelmi feladatát jól megoldja. Bizonyos vagyok abban, hogy a kongresszus új lendületet fog adni pártunk egész tevékenységének, népünk alkotó munkájának, a szocializmus építésének hazánkban. ★ Kádár János hosszan tartó tapssal, lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után az elnöklő Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagja, ebédszünetét rendelt el. Az ebédszünet után Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Napirend szerint következett a Központi Revíziós Bizottság beszámolója. A beszámolót Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke mondotta el. A kongresszus ezután megkezdte a két beszámoló együttes megvitatását. A vitában felszólalt Cseterki Lajos, a Bor- sodmegyei Pártbizottság első titkára, Takács Imre, a Dunaújvárosi Pártbizottság titkára, Rajki Sándor, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének (Martonvásár) igazgatója és Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ezután Szakasits Árpád elnökletével folytatódott a vita, amelyben felszólalt Sugatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozója, Lombos Ferenc, a Győr megyei Pártbizottság első titkára, Sebestyén Gyula, a kővágóőrsi Béke Termelőszövetkezet elnöke, Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Zsarnóczai Józsefné, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár technikusa és Nádas József, a Szolnoki Járási Pártbizottság titkára. A kongresszus szerdán reggel 9 órako- folytatja munkáját. (MTI) 3Congresszusi jegyzetek Küldöttek és vendégek. Kora reggel megelevenedik a budapesti városliget környéke. Most az ország figyelme megint ide, az Építők Művelődési Háza, sok forró hangulatú gyűlés színhelye felé fordul. Hn más nem is tanúskodna erről, mindent elmond az a sokezer távirat, amely az első órákban érkezett, s amelyben hazánk dolgozói a párt Vili. kongresszusának jó munkát kívánnak. Valóban, nagy munka vár a kongresszusra, meghatározni a szocialista építés további útját. Ezért is érződik itt a külsőségeket nem igénylő „munkahangulat’’. Nincs zászlóerdő, nincs „lózungok” tömege, a nagyterem dekorációja is egyszerű, s mégis méltóságteljes: Lenin hatalmas reliefje mintegy jelképezi a kongresszus elveit. Jöttek a küldöttek. Mennyi fiatal van köztük! S az idősebbek, a párt régi, tapasztalt harcosai, küldöttek és vendégek szeretettel nézik őket. Ott látjuk a vendégek soraiban közéletünk számos pártonkívüli személyiségét, Kodály Zoltánt, Ortutay Gyulát, Nádasdy Kálmánt és másokat. Érdekes és különleges színfolt ezúttal, hogy a sajtó páholyában körülbelül harminc nyugati újság és hírügynökség ez alkalommal Budapestre kiküldött tudósítója is feszült figyelemmel várja az elnöki megnyitót. Münnich Ferenc elvtárs emelkedik szólásra. Kilenc óra két perc. Megkezdődött az MSZMP Vili. kongresszusa. ★ Taps. Nem tudjuk, észrevet- te-e már más is, de e sorok írójának már régóta feltűnt, hogy nálunk emelkedett a taps „értéke”, s ami ezzel együtt jár, a taps „tekintélye”. Nem mintha a mai hallgatóság fukarkodnék a tét s zés nyilvání- tással. De nem is pazarol. Ha tapsol, annak megvan az értelme, abban tényleges helyeslés, egyetértés, vagy szeretet fejeződik ki. A kongresszus első tapsai az elnökség tagjainak szóltak, majd a külföldi testvérpártok küldötteit köszöntötték, nemcsak hálás szeretettel, hogy eljöttek hozzánk és kifejezik szolidaritásukat, hanem azzal a mélységes tisztelettel is, amely a nemzetközi munkásmozgalom harcosait övezi. Nem mértük órával, de bizonyos, hogy a kongresszus első délelőttjén a beszámolót akkor szakította meg a legnagyobb, legviharosabb taps,, amikor elhangzott a Központi Bizottság jelentése: „befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását”. Vető József
