Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
1 4 NÉPÜJSAG 1962. október 3., szerda Öt baleset öt közlekedési baleset történt megyénkben a negyedév és a hónap első napján. Öt ember sérült súlyosabban, vagy köny- nyabben egyetlen napon, és csak a véletlenen, vagy a szerencsén múlott, hogy nem végzetesen. Hegedűs Mihály, zsámboki lakos ittas állapotban haladt Hatvan belterületén, elütötte egy személygépkocsi. Molnár Béla horti lakos kivilág ítatlan kerékpárján, ital hatása alatt az úttest bal oldalán haladt, saját falujában gázolta el egy szemben jövő gépkocsi. Molnár Bélát súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel szállították kórházba. — OKTOBER 8-án kezdik meg az egri Dobó István Tsz tagjai a közös szőlőterület szüretelését. A tervnek megfelelően, a szüreti felkészülési munka jó ütemben halad. — A ZENEI bérletsorozat első előadására október tizedikén, délután három órakor kerül sor, az egri Városi Művelődési Házban. Az Országos Filharmónia és a Városi mű., velődési ház rendezésében indított ifjúsági bérletsorozat első előadásán főleg kamarazenei műveket mutatnak be. — NAGY SIKERNEK örvend megyénk ifjúsági szövetkezeteiben a nyúltenyész- tés. A markazi fiatalok például az elmúlt napokban 15 anyanyulat vásároltak törzs- állományuk megteremtésére. Értesüléseink szerint a mar- kaziakon kívül a detki, a foo- conádi és a karácsondi fiatalok is létrehozták már „nyúl- farmjukat”. — TEGNAP alakult meg az egri központi úttörő népi tánc- együttes. Vezetője Borús Viola, az egri I. számú Általános Iskola tanára. A negyventagú együttes a jövő év februárjában lép először a közönség elé. — HÉTFŐN REGGEL a gyöngyösi AKÖV-telep dolgozói közül 25-en indultak el gépállomásokra, kéthónapi munkára. A jelentkezettek közül tízein az Atkári, tizenöten pedig a Horti Gépállomásra mentek, hogy segítsenek az őszi mezőgazdasági feladatok elvégzésében. — AZ EGRI Városi Tanács 3 millió 990 ezer forintban állapította meg az útfelújításokra, aszfaltozásokra, gyalogjárók felújítására, útkarbantartásokra fordítandó, 1963. évi költségeket. As első lépés bistató volt... Salacrou-tragikomédia az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán EGRI VÖRÖS CSILLAG Hófehérke és a hét törpe EGRI BRODY Szemtől szembe GYÖNGYÖSI PUSKIN Tamangó HATVANI KOSSUTH Felismerés HEVES Ludas Matyi FÜZESABONY Egy házasság története FÉTERVASARA Megszállottáit A televízió műsora 18,10: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 18,30: Találkozások. 1. Békebrigádok. Magyar kisfilm. 2. Egy nap Boldogon. A Magyar Tv kis- fiimje. — 19,00: Közvetítés a Jókai Színházból. Gosztonyi János: Tiszta szívvel. Dráma 3 felvonásban. v Időj ár ás jelentés Várható időjárás szerda estig: A szép őszi idő tovább tart. A reggeli és délelőtti órákban párásság, sokhelyen köd. Napközben derült idő. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt légáramlás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—11, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: 21—25 fok között. A ködösebb területeken 20 fok alatt. (MTI) Egyetlen műre vagyok hagyatkozva, hogy az abban foglalt gondolatokat mérlegre téve, mondjak véleményt egy nálunk legalábbis alig ismert író művészi, politikai hitvallásáról, s még csak egy bemutatóra, hogy következtessek: megindult-e azon az úton az egri színház, amelyet vezetői tűztek ki a korszerű, modern, s a ma égető kérdéseire választ adó színjátszás tekintetében. Ám korántsem olyan reménytelen a helyzet, ha figyelembe vesszük a tragikomédia első, franciaországi bemutatásának idejét, s a mostani, hazai ősbemutató idejét. Akkor valami előtt állt az egész világ és benne Francia- ország is, ma egy történelmileg lezárt időszak után keresik a milliók, szerte a világon a „hogyan tovább”-ot. 1938. Ugrásra kész a fasiszta fenevad. Már azok is aggódva figyelik Hitler hisztérikus üvöltözéseit, akik még nem is olyan régen, fecsegő, nevetséges mázolónak titulálták, de... De még mindig akadnak sokan, felelős politikai tényezők is, alak nem tudják, vagy nem is akarják felismerni, hogy a hitleri despotizmus, a fasizmus diktatúrája, a könyvégető máglyák tüze, lángra gyújthatja az egész’ világot. Ekkor mutatják be Franciaországban La térré est ronde, A Föld gömbölyű címmel Salacrou tragikomédiáját. A mű Savo- naroíáról szól, de a hitleri fasizmust ülteti a színpadon a vádlottak padjára. A színhely Firenze a színpadon, de a valóságban Európa, — a színfalak mögött. Antiklerikális mezbe öltöztetett történet, „dominikánus gondolatok”, valójában Savonarola hat éve, a firenzei polgárok' tragikomédiája, a hitleri fasizmus sötét esztendeit vetítik előre Salacrou darabjában- De akkor miért tragikomédia? Vagy Salacrou is komikus alaknak vélte látni Hitlert és komédiának a firenzeiek hat esztendejét? A francia könnyedség, a francia l’esprit ezt aligha igazolja. Salacrou sem jutott el a végső következtetésék levonásáig, a társadalmi gyökerek feltárásáig: a könnyedség, a komedi- kus elemek fesztelen használata itt a valódi mélység, a tragédia teljességének rovására ment. Egy kitűnő gondolkodó, egy színpadon magabiztosan mozgó drámaíró, egy, a fasizmus rémét meglehetősen tisztán látó 1 ember, ím, nem tudott harci | riadó lenni. A tragikomédia bemutatása, — s ez egyben válasz az elején feltett második kérdésre — j mégis kiválóan alkalmas arra, htígy a bátor hitvallással ötvö- | zött művészi igény fokmérője lehessen bármely színpadon, így az egrin is. A történetem nem ismétli meg önmagát, még ha a felület jelei esetleg bizonyos hasonlóságot is mutatnak. A bemutató értelmi és érzelmi sikere attól függ, hogy Horváth Jenő, a darab rendezője, megérti-e, felismeri-e ezt a törvényt, általános érvényűvé, a minden zsarnokság elleni küzdelem szószékévé teszi-e a színpadot, vagy „aktualizálja-e”, leszűkítve ezzel a darab mondanivalóját. Már elöljáróban meg kell állapítani, hogy a rendezés nem ismerte fel, vagy nem is akarta felismerni ezt a törvényszerűséget. Savonarola a drámában az új ellen harcol, az új faty- tyúhajtásainak ürügyén. Savonarola a darabban az ember ellen harcol, a haladás embere ellen, aki rádöbbent, hogy a Föld gömbölyű, hogy az élet nem mehet már úgy, mint tegnap, hogy a holnapok meghar- colása, és e harc gyümölcseinek harsogó és boldog élvezete már szent joga. Ez ellen harcolt és bukott el, mint ahogy a világtörténelemben mindig elbuktak a visszahúzó erők, mindazok, akik útját állták a haladásnak, akik nem is a mát akarták konzerválni, de a tegnap múmiáját életre kelteni. Ebben az értelmezésben van és lehet igaza az egykori Cahiers du Sud színi bírálójának, aki ezt írta 1938-ban: „játszani és újból játszani fogják, állandóan, az idők.végezetéig ...” Horváth Jenő merész és ötletekben gazdag rendezése, amely végső soron oda akart eljutni, ahová Salacrou maga nem jutott el, a társadalmi gyökerekig, szerintem itt vált egyértelművé és semmiképpen sem indokolhatóan egyértelművé. A párhuzam mindig és mindenütt önként kínálja magát, ezt megragadni, a párhuzamokkal zsonglőrködni, kétségkívül kézügyesség dolga is, de könnyebb és népszerűbb is. A darab rendezésének ilyen értelmű tendenciozitása — a hitleri fasizmus és a személyi kultusz párhuzamából vont, nem éppen ízléses azonossági következtetése, a tragikomédia több mint merész aktualizálása — messzemenően vitatható elvekben és a színpad gyakorlatában egyaránt. Igaz, kitűnő jplenelek váltogatják egymást a színpadion; a salacroui monológok Szabó Ottó ajkán, mint valami monumentális oszlopok tartják e gót-reneszánsz tragikomédia-palotát: határozottan körvonalazottak Horváth Jenő rendezésében a retrográd erők, a komikus, ám mégis véres elvek: de elsikkadnak azok az erők, amelyekkel szemben Savonarola fellép, s amelyekkel szemben elbukik. Ez lehetett Salacrou hibája is, de ezen nem próbált segíteni — éppen e helytelen elvi és gyakorlati következtetések miatt — a rendezés. Pedig itt lehetett volna kereskedni az aktualizálással, itt lehetett volna megfelelő hangsúlyt teremteni a társadalmi összefüggéseknek, hogy végső soron' e modem színpadon ne mitikus erők tegyenek pontot Savonarola eleve bukott harca és a darab végére, mint abögy — maradjunk most a rendezői elképzelésnél — a személyi kultusz felszámolása sem isteni csodatevés, hanem a párt, a kommunisták, a tömegek közös erőfeszítésének eredménye volt és lesz. Mindezt elmondani azért volt szükséges, mert maga a színház is lényegesen magasabbra emelte a mércét, s mert ez az előadás is, a színészek játéka is megteremtette a messzemenő igény lehetőségét, nemcsak egyszerűen a játékban, de az értelmezésben, a logikai és politikai összefüggésekben is. Még néhány szót szólva a rendezésről, elsősorban a beállítások merészségéért, s a he- lyenkint szinte exaltáltságig felfokozott tempóért illeti el- isánerés Horváth Jenőt, de -— a színészeket is. Elsősorban a címszereplő Szabó Ottót, áld kétségkívül színjátszásunk nagy ígérete, vagy talán már nem is egyszerűen ígérete. Hallatlan precízséggel, szinte mikroszkopikusan cizelláltan bontotta fel a monológokat, és az értelmi összegezés után bátran és ökonomikusán teremtette meg az összhangot az értelem és az érzelem között. Petőházi Miklós Minutellót, a posztókereskedőt alakította. Első egri bemutatkozása feltétlenül sikeresnek mondható, beszédkultúrája külön is örvendetes'. Faustinát Spányik Éva, Jászai Mari-díjas vitte színre. Könnyed magabiztossággal bánt hangjával, a salacroui gondolatokkal. Játéka igazolta tehetségét, örömmel láttuk az egri színpadon. Ha a későbbi előadások során második felvonásbeli monológjában jobban ötvöződik az értelem az érzelemmel, játéka még tovább nemesedhet. Luccinát Gyimessy Pálma formálta sok szívvel, s ahol lehetőség nyílt rá, megkapó bájjal. Lengyel János Silviója harmonikusan illett az együttes játékához. Mint szerzetes, jobban felvillantotta a tragikomédia mondanivalóját, mint Firenze arany- ifja. Színészi fejlődésének újabb és elismerésre méltó állomása Fonyó Istvánnak az általa alakított francia katona. Lenkey Edith Clarisse és Vajai/ Erzsi Margharitája üde és jellemző színfoltjai voltak az előadásnak. Csapó János Ma- nentéje erőteljesnek indult, kár, hogy végig nem bírta erővel. A darab többi főbb szerepeit Szilágyi István, Varga Tibor, Huszár László. Darida Róbert, Paláncz Ferenc, Herédy Gyula, Lörinczy Éva, a fiatal és tehetséges Mendelényi Vilmos alakította. A pantomim beállítású koreográfia, amely a bemutatón látottak alapján nem tudott egészében alkalmazkodni a darab mondanivalójához, So- moss Zsuzsa munkája. Az egyszerűségében is megkapó színpadtért kitűnően kihasználó díszletek Rajky Györgyöt dicsérik. Gulyás László zenéje kitűnően alkalmazkodott a darabhoz, Wie bér Marianne jelmezei ugyancsak elismerésre méltók. Megvolt tehát az első premier, megkezdődött a művészi küzdelem a művészi tervek és elvek valóra váltásáért. Főt- hajtó küzdelem ez, amelyet nem lehet rokonszenv nélkül nézni. S külön örvendetes, hogy a színház első premierje a vitatható hibák ellenére is, már fémjelzi ennek a küzdelemnek szemléLhetően pozitív eredményeit. Vitatható hibák? De legalább már vitatkozni lehet! Gyurkó Géza 1962. OKTÓBER 3., SZERDA: HELGA 5 -évvel ezelőtt, 19S7. október 3-án halt meg SZABÓ LŐRINC . költő és műfordító. Líráját ra- gyogó formaművészet jellemzi. Számos verskötete és verseinek gyűjteményes kötete jelent meg. Művészi műfordításai a világirodalom legjelentősebb költői műveit felölelik. (Örök barátaink). Utolsó verskötete a Tücsökzene című volt. 250 évvel ezelőtt, 1712-ben született FRANCESCO GUARDI olasz festő, nevét velencei táj- és városrészletei tették ismertté (Szt. Márk-tér). 95 évvel ezelőtt, 1867-ben halt Szabó Lőrinc meg ELIAS HOWE amerikai technikus, a varrógép egyik feltalálója (1845-ben). Több utánzójával perbe keveredett, többek között a varrógép híres tökélete sítőjével, Issac Meritt Singerrel; míg végül is 1854-ben elismerték jogait. Ma 65 éves LOUIS ARAGON francia kommunista író. Jelentős szerepe volt a II. világháborúban a francia ellenállók körében, itteni élményei költészetében is tükröződnek (Éljen az Ural). Regényei a szocialista realizmust képviselik és a francia polgárság hanyatlását, a kommunisták harcait ábrázolják» (A bázeli harangok — 1934, Űri negyed — 1936). Jelentősek az irodalom és a művészetek problémáit marxista szemlélettel tárgyaló tanulmányai (Ember és kultúra, Művészetről és művészekről) 20 évvel ezelőtt, 1942-ben h alt meg ALEKSZ BORKANYUK, a kárpát-ukrajnai kommunisták egyik vezetője, az itteni kommunista párt titkára. 1941 óta a fasiszta megszállók ellen partizáncsoportokat szervezett. Hazafias tevékenységéért a németek elfogták és kivégezték. Emlékezés SZA3BÖ LÖRINCRE C vek teltek el azóta, -Lj mégis úgy tűnik, tegnap láttuk. Ma már csak képről tekint le ránk vastag keretes szemüvege mögül. Magas, gondbarázdálta homlokáról a szenvedés, tépelődés, ön- vívódás kigyomlálta a hajszálakat. Előttünk képe, kezünkben vaskos kötete, életműve — vagy ahogy Illyés Gyula találóan nevezte: életregénye. Valóban regénnyé sűrűsödnek össze Szabó Lőrinc versei, olyan regénnyé, amelyhez hasonlót is _nehéz találnunk irodalmunkban. A mű hőse, a magyar értelmiség egyik jelentős . részét testesíti meg, amelynek keserves életútját, útkeresését, töprengéseit mutatja be az író a két világháború közötti időben. A különös tehetségű költő igen korán indul el művészi pályáján. Még húszesztendős sincs, amikor mesterével, Babits Mihállyal és Tóth Árpáddal lefordítja Baudelaire ösz- szes munkáit. Jól sikerült műfordításai igen hamar ismertté teszik nevét a vidéki mozdonyvezető fiának. Első kötetei a húszas években jelennek meg. Ebben az évtizedben teremti meg költői világát és találja meg egyéni hangját a költő. 1922, majd 1923—25—26-ban megjelenő köteteiben ösztönös lázadónak ismerjük meg Szabó Lőrincet, akinek hangvétele Adyéhoz hasonló. A költőt — aki még mesterével is szembefordul — (ÍULpúk Ijódúi h a liLoz&(ia Csupák Tódor mély megértéssel és öregedő férfiasságának tájékozottságával szemlélte a szoknyából kibukkanó, formás térdeket. Világ életében imádta a női térdeket. Na, persze, nemcsak térdeket. S ez az imádat haja hullásával, évei szaporodásával párhuzamosan csak növekedett. Zsuzsika mindenütt formás volt, ezt a ruhán keresztül is látni lehetett, de így nem volt az igazi, ez csak a felület volt és Csupák Tódor világ életében utálta a felületességet ... — Tudja, Zsuzsika, én mindig a lényeget kerestem... — zsongta Zsuzsi fülébe bűvölő szavait és fonta csokorba érveit... — Mert nézze, végtére is egyszer élünk és ez az élet, a nagy világmindenséghez képest csak egy pillanat. Hetven év, nyolcvan? Mi az a fényévek millióihoz képest! És ebből a nyolcvanból is maximum negyven évig tudunk igazán szeretni, a többi csak a sejtések és a visszaemlékezések időszaka ... És bűnös dolog lenne nem beigazolni sejtéseinket és nem gyűjteni élményeket majdani emlékeink számára ... Nincs igazam? Zsuzsika hallgat, ábrándos szemekkel, szirom ujjaival ölében. — ... gátlások... előítéletek... Nevet- s égés! Ezek, kérem történelmi és történeti kategóriák , a kispolgári társadalom kiagyalt rabláncai a szabadon szeretni akaró ember számára. .. Az ember azért született, hogy szeressen, és hogy szer ressék. Ostobák, akik azt hiszik, hogy az éjszaka csak arra váló, hogy aludjunk... Balzac akkor alkotta legnagyobb műveit, bár lehet, hogy nem is Balzac, de mindenesetre sokan alkottok maradandót éjsza- kánkint. Ki mit tud! Ne fecsérelje el se szépségét, se rátermettségét ... Adjon, hogy kaphasson és kapjon, hogy adhasson ... Igazam van? Zsuzsika kék szeme felett ívet remegett a fekete szemöldök, megrebbentek hosszú szempillái, s egy picit, egy egész picit feljebb húzódott a szoknya a már az elejéről ismert formás térdein. Csupák úgy érezte. hogy rálépett a paradicsomhoz vezető aranyútra, s leg- belül fejet hajtott saját, lenyűgözően vará- zsos szónoki tehetsége előtt...-— Igazam van? — kérdezte még egyszer és hálát adott a természetnek, amely kitalálta a nemeket és vonatra ültette feleségét, távolban lakó testvérei meglátogatására ... — Igaza van — re- begte Zsuzsika. — Felmegyek Pistához... — Milyen Pistához? — horkan fel Csupák. — A vőlegényemhez ..: Hisz maga mondta... A fényévek milliói! — lelkesedett Zsuzsika, és már rohant is. Csupák Tódor estik ült, meredten ült, fáradt gondolatai közt immár egyedül és ezt mormolta magában: — Hogy tört volna el a nyelvem, amikor ezt a háládatlan per szénát tanítgattam... fegri) a tőkés rend elleni nyílt kiállás jellemzi. Verseiben megszólalnak a húszas évek Magyarországának szociális problémái. „Költészete a modem nagyváros névtelenségének kifejezőjévé, a névtelen tömegek, a névtelen emberek sorsának megszólaltatójává válik.” Ugyanakkor az érzékiség, a testiség és szenvedélyesség is jellemzője lesz költészetének.- A következő évtized al- kotásai azt tükrözik, hogy a lázadó költő lehiggadt, megnyugodott. Feladja a küzdelmet, elveszti a reményt, céltalannak látja az életet. Jellemző, hogy 1931-ben úgy látja, hogy „a jövő azé lesz, aki bestiább”. Az 1932-ben megjelenő Te meg a világ, majd az azt követő Különbéke (1935), a költő teljes hitevesz- tését, individualizmusát tükrözi. Költészete intelleíktuális- sá, gondolkodóvá, filozofikussá válik s elszakad a valóságtól. így kerül egyre közelebb a jobboldalhoz. Hamis történelemszemlélete, nacionalista nézőpontja szembeállítja a szocializmussal és a világháborút is hasznosnak ítéli meg népe száméra. A háborús évek tengernyi élménye (barbár pusztítás, betegsége, új nagy szerelme, stb.) nagy hatással vannak rá. A felszabadulás után sem tud reális ítéletet alkotni, nem képes következtetni a múlt példájából, önkéntes száműzetésbe. vonul, magának él. A Tücsökzene című ciklusában „egy élet tájairól” készít rajzokat. Lírai önéletrajz ez a mű, amelyben hangot kap a gyermekkor — Szigeti József szerint aránytalanul nagy helyen —, az ifjúság, a költővé válás időszaka, majd egy-egy pillanatkép eleveníti fel a múltat. Illyés védőbeszédnek titulálja a Tücsökzenét, amelyet a költő mintegy tíz éven át, egészen a haláláig bővített. Az életmű utolsó fejezetének másik kiemelkedő alkotása a százhúsz szonettből álló Huszonhat év (1956). A „lírai requiem”-ben a halott kedvesnek állít ércnél maradandóbb emléket. • • (Jt esztendeje gyászkere^ tes képet közöltek az újságok, Szabó Lőrincét, aki az Ady utáni nemzedék, a XX. századi magyar költészet kiemelkedő alakja volt. Nagy Andor u hiß® O GL. ► C ' AA U S Egerben este 7 órakor: A FÖLD GÖMBÖLYŰ (Jókai I. bérlet)
