Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-09 / 236. szám
4 nepüjsäg 1962. október 9., kedd Nézőtéri epizód 4 színházi nézőtér homályában csendben ülnek az emberek, s visszafojtott lélegzettel hallgatják Savonarola döbbenetes monológját. A nézőtér padsoraiban szép számmal ülnek diáklányok is. Elsősök, másodikosok lehetnek, s számukra sok olyan fogalmat, eseményt idéz fel a darab cselekménye, amelyet már csak a történelemből ismernek. A színpadon egyházi fogalmak, nevek kavarognak, egyszer csak a szomszédban ülő kislány megérinti barátnőjének kezét, s halkan odasúgja: — Te, mondd, Jézus meg Krisztus az egy személy? E kérdéshez, úgy gondoljuk, nem szükséges kommentár, legfeljebb némi magyarázatképp idézhetjük a kislány születési évét: 1946. K. E■ — EGERBEN holnap délután kerül sor az ifjúsági hangversenysorozat első előadására, amelyen a barokk és klasszikus zene világával ismerkednek a fiatalok. A hangversenyen közreműködnek Katona Ágnes, Kubinyi Attila és Verner Mária. — HOLNAP DÉLUTÁN három órakor ünnepélyes keretek közt tartja első tanévnyitóját Hatvanban, a városi tanács nagytermében, a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum zöldségtermesztési tagozata.- ÖT KÜLÖNVONAT és 113 autóbusz szállította megyénkből az érdeklődőket a mező- gazdasági kiállításra. A napokban elkészült végleges statisztika szerint ez több mint húszezer ember részvételét jelenti, nem szólva azokról, akik egyénileg tekintették meg a kiállítást — 1300 telefonelőfizető készülékét fogja kapcsolni Gyöngyösön, a posta udvarán épülő automata telefonközpont. A tervek szerint, az új létesítmény 1963 végére készül eL- HARMINCKETTEN jelentkeztek szakmunkásképző tanfolyamra a makiári Űj Élet Termelőszövetkezetből. A termelőszövetkezetben nagy a tanulási kedv, hiszen rajtuk kívül heten tsz-akadémiára, ketten pedig mezőgazdasági technikumba kérték felvételüket. — AZ ITÁLIAI NAPLÓ anyagtorlódás miatt a szerdai lapszámunkban folytatódik. — KÖZEL ÖTEZER vagon zöldséget v'ásárolt fel eddig megyénk termelőszövetkezeteitől a MÉK, illetve a földmü- vesszövetkezet. • A felvásárlás az elkövetkezendő napokban fokozódik. \ televízió műsora 17.30: Iskolások műsora: Száz kérdés — száz felelet. Fő- szerkesztő: öveges József. — 18.30: A láthatatlan híd. Látogatás a távközlési kutatóintézetben. 19.00: Közvetítés a Debreceni Csokonai Színházból. Puccini: Köpeny. Egyfel- vonásos opera. Menotti Amália bálba megy. Egyfelvonásos opera. A közvetítés szünetében: Tv-híradó, majd Taar Ferenccel, a Debreceni Csokonai Színház igazgatójával és Rubányi Vilmos karnaggyal beszélget Meixner Mihály. Kb: 21.30: Hírek. Tv-híradó ismétlése. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Aki átmegy a falon EGRI BRODY Esőcsináló GYÖNGYÖSI PUSKIN Két élet (I.—II. rész) HATVANI KOSSUTH ördögcsapda HEVES Bambi PETERVASARA Küldetés BachCsiszerájba FÜZESABONY Kilencedik kór Schönherz Zolién A z 1940-es évek elején, a :' második világháború első éveiben a kommunisták harca ismét megélénkült Magyar- országon. Céljuk a fasizmus elleni harc, az ország függetlenségének biztosítása, az igazságtalan háború elleni mozgósítás. A kommunisták küzdelme szembeállította magát a fasiszta szellemű országvezetők terrorjával. Az uralkodó osztályok még az eddigieknél is kegyetlenebb módszerekkel igyekszenek elfojtani a kommunisták mozgalmát. Ennek a féktelen terrornak lett áldozata Schönherz Zoltán, akire ma emlékezünk. Kassán született, 1905-ben. Középiskolai tanulmányai után mérnöki oklevelet szerzett. A munkásmozgalomba már fiatalon bekapcsolódott, s a csehszlovákiai ifjúsági mozgalom egyik irányítója lett. 1939-ben került először kapcsolatba a budapesti pártszervezetekkel, mint a kassai elytársak megbízottja. Az ifjúsági szervezkedés 1940 tavaszán történt lebukása után külföldre ment, néhány hónapra, majd télen Pestre jött és a Központi Vezetőség tagja lett. Másfél évig tartó munkája folyamán sok területen dolgozott, ö irányította az ifjúsági munkát az OBI-n, Sagvári Endrén és másokon keresztül. Ságvári Endrével készítette elő és szervezte meg az 1942. március 15-i ünnepséget és felvonulást. Részt vett a budapesti és környéki területi bizottságok munkájában, mint a Központi Vezetőség politikai megbízottja. Bár a vezetőség féltette. 5 ragaszkodott hozzá, hogy közvetlen kapcsolata legyen a tömegekkel. Egyes szakmai pártcsoportok munkáját közvetlenül, másokat közvetve irányított. Többek között a ruházati munkások, a bőrdíszművesek, a famunkások, cukrászok vezetője lett. Az ő irányítása alatt működött az erdélyi kerületi szervezet, de részt vett a Felvidéki és kárpátaljai munka elindításában is. Cchönherz Zoltán tevé- kenységére csakhamar a rendőrség is felfigyel. 1940- ben már keresi a rendőrség, fSZINWÁZ; Ifi * aa Ü S O * Egerben du. fél 4 órakor: A FÖLD GÖMBÖLYŰ (Kisfaludy I. bérlet) 1942 -1962 * ekkor a további munka érdekében illegalitásba vonui, s tovább szervezi az ellenállást, a többi kommunistával együtt. Megjelent az illegális Szabad Nép, röpcédulák ezrei járnak kézről kézre a gyárakban, üzemekben. A rendőrség is erős ellenakcióba kezd ekkor, s a munkások, parasztok, értelmiségiek százait tartóztatja le. 1942. júliusában elfogták a mozgalom egyik vezérét, Schönherz Zouant is. Ot is kegyetlenül megkínozták, s kínzások után az Andrássy úti fogházba szállították. A reménykedés. az optimizmus ekkor sem hagyta el. s bátor magatartása lelket öntött a megkínzott emberekbe. Beszélt elvtársainak a Szovjetunióról, a Vörös Hadseregről, Gorkijról. Hangoztatta, hogy harcuk nem lesz hiábavaló. „A mozgalom velünk nem pusztul el, helyünkbe új, erősebb embereik lépnek és győzelemre viszik a magyar nép ügyét. Ezt az időt talán nem éri meg mindenki közülünk, de művünkben élni fogunk, örökké.” Az Andrássy úti laktanyából a Margit körúti fegyházba szállították. Innen a bíróság elé kerül. A főtárgyaláson is bátran viselkedik. A bíróság előtt bizonyítja, hogy az adott helyzetben egyetlen hazafias cselekedet németellenes. Ez pedig a legnagyobb bűn volt az uralkodó osztályok bírósága szemében. Aki a németek ellen emelte fel szavát, azt eltiporták. Ez lett a sorsa Schönherz Zoltánnak is. A bíróság halálra ítélte. A bírósági tárgyalóteremből az út a siralomházba, majd a vesztőhelyre vezetett. Még halála előtt elbúcsúzik szüleitől és családjától. A siralomházból feleségéneli és kisfiának többek között a következőket írta búcsúlevelében: „. •. kedves kis fiam, amikor e sorokat kézhez kapod, én már nem leszek. Épp azon a napon halok meg, amikor téged édesanyád kínban megszült. Születésnapodon halok meg. A természet, az élet örök törvénye ez. Minden, ami keletkezik, elmúlik. Én meghalok és benned új erő keletkezik, mely tovább viszi az életet...” 1 Q/JO október 9-én halt 1 mártírhalált. Katonák sorfala között haladt a vesztőhely felé. A sorfalat álló katonáknál! merészen kiáltotta oda: „Honvédek, harcoljatok a független, szabad, demokratikus Magyarországért!” Legutolsó szavaiban a gyilkos háború vesztét, s a béke győzelmét hirdette. Szecskó Károly HRESZ-vetélkedőt rendestek as egri SZMT kultúr otthonban Szombaton este mintegy | kétszáz érdeklődő foglalt helyet az egri SZMT kultúrotthon nagytermében, ahol hét órakor meg Kezdődött ä KRESZ-, illetve műszaki vetélkedő. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének felhívására rendezte meg az .egri 4. számú AKÖV. Az ország területén levő autóközlekedési vállalatok is megrendezik ezt a vetélkedőt, amelynek az a célja, hogy mind szélesebb körökben elterjedjenek a közlekedés szabályai, ezáltal természetesen elősegítve a balesetek megelőzését! A' zsűri-asztalnál a vállalat vezetősége, a közlekedésrendészet képviseletében Környei László őrnagy, a szakszervezet részéről pedig Sípos Imre foglaltak helyet. Molnár László és Árva Sándor, az AKÖV dolgozói vezették a játékot- A versenyzők (tizenketten) három fordulóban mérték össze tudásukat. Az első fordulóban 10 kérdésre (három műszála, egy KRESZ) írásban kellett felelni, a másik két forduló kérdéseire pedig szóban. Nehéz dolga volt a zsűrinek, amíg kiválasztotta ,a versenyzők közül a hat legjobbat, a -három páros első helyezettet, akik a helyezéstől függően 300, 200 és 150 forint jutalomban részesültek: Él István, Dudás József, Lénárdt István (ők vesznek majd részt a novemberben Miskolcon megtartandó területi döntőn), Papp Simon, Szabó Tamás és Kassai István. A vetélkedőt változatos műsor tarkította, amelyen neves budapesti művészei! léptek föl: Szirmai Márta, Rom- hányi Rudolf, Keméndy András, valamint Apor Tamás zongoraművész. A vetélkedő után a késő éjszakába nyúló táncmulatságot rendeztek, amelyen Szalkay László zenekara szolgáltatta a zenét. A következő vetélkedőt a megyében Gyöngyösön rendezik meg szombaton este. K. G. 1962. OKTÓBER 9., KEDD: DENES 415 évvel ezelőtt, 1547. október 9-én született MIGUEL DE CERVANTES SAAVEDRA, a legnagyobb spanyol író, a világirodalom első realista regényének, a Don Quijote-nak a szerzője. E remekművében a „búsképű” lovag és hűséges fegyverhordQzója kalandjaival a feltörekvő polgársággal szemben nevetségessé teszi a kihalásra ítélt feudalizmust. A színes társadalomrajz és az emberek jellemzése ezt a regényt a világ- irodalom remekévé teszik. Cervantes 110 évvel ezelőtt, 1852-ben e napon született EMIL FISCHER német kémikus, a biokémia (életvegytan) egyik megalapozója. Jelentősek a cukrok szerkezetére, a purinok és származékaira (pl. a kávéban levő koffein) vonatkozó kutatásai, ö állított elő először Veronáit. 1902-ben a szőlőcukor szintétikus előállításáért és a purincsoport felfedezéséért Nobel- díjjal tüntették ki. 50 évvel ezelőtt, 1912-ben e napon halt meg JAROSLAV VRCHLICKY (Emil Frida), a sokoldalú író, akinek működése nagy hatással volt a cseh szellemi életre. (Hilarion, Bar Kochba, Karlsteini éjszaka). Mesteri műfordító is volt (Hugo, Dante, Petrarca, Byron, Goethe). 20 évvel ezelőtt, 1942. október 9-én végezték ki a Margit-kör- úti katonai fogház udvarán SCHÖNHERZ ZOLTÁN mérnököt,' a kommunista párt mártírját. A mozgalomban egész fiatal korától részt vett, mint a Szlovák Ifjúsági Szövetség tagja, majd vezetője. A magyarországi kommunistákkal 1938-tól kezdve állott kapcsolatban és hamarosan a KMP vezetőségi tagja lett. ö írta az illegális Szabad Nép első vezércikkét: Szabad nép szabad országban címmel. A vészbíróság előtt és börtönében is példaképe volt az önzetlen, kemény kommunistának. Idézünk búcsúleveléből: „Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló. Ha még egyszer születnék és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni... Töretlenül állok itt, mint egész életemben és úgy is halok meg.” FILM: Piroshetűs hétköznapok Magyar—csehszlovák film, kedves történetet mond el egy fiatal zongoraművésznőről. A film főszereplői: Jana Brejchová, Ruttkai Éva, Jaroslav Marvan, Gábor Miklós és Ivan Mistrik. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be október 11—16-ig és az egri Bródy Filmszínház október 26-án, 27-én, 30-án és 31-én. OOBOZf IMI?El Vagy a jószághoz rángattak, vagy ki a mezőre, vagy az irodára, tervet csinálni, vagy valami perpatvart eligazítani. Es ő ment, türelmesen és készségesen, mert feltette magában, hogy mindennek a végére jár és egyszer csak azon kapta magát, hogy sehová se ér el idejében, és egy sereg helyre egyáltalán el sem ér. Talán túlságosan is nyugodtan kezdte az egészet, vagy inkább kényelmesen: talán már a legelső napon el kellett volna döntenie, hogy mivel foglalkozik maga, s mit oszt ki másoknál!: de mire mindezt az eszébe vette, már csúszott kifelé a kezéből a gyeplő. Ekkor nyugtalankodni kezdett, napjában többször is furcsa félsz vette őt élő, mint rég elmúlt gyerekkorában, ha az apja valamely szokatlan és bonyolult munkát bízott rá, s ő bizonytalanul és nehezen boldogult, de aztán azzal csitította szorongását, hogy nincs más baj, csak annyi, hogy a közösbeli nyüzsgés kizökkentette őt a megszokott kerékvágásból, s a sok ember szüntelen jelenléte, kérdése, követelőzése, panasza miatt nem tud higgadtan gondolkozni... Azelőtt addig játszott egy gondolattal, ameddig csak akart, kedvelve és termékenyen; itt meg a sűrűsödő gondok játszottak vele, elnézés nélkül és ő képtelen volt bölcsen elidőzni egy témánál, kapkodva ugrált egyik gondolatról a másikra, mint ahogyan a megriasztott- madár rebben ágról ágra. Majd — reménykedett —, ha már keze-lába lesz az Aranykalásznak, s a vonásai is felrajzolódnak és megy a dolog és reá is csendesebb idők jönnek, majd akkor gondolkozhat kedvére. De aztán ez az idő is elmúlt. Megértette, hogy százötven ember közt, hatámyi birtokon nincsenek csendesebb idők, mert az ember — a változó igényű lét parancsának engedelmeskedve — végre is nem jobb állapotra, hanem jobb tempóra törekszik — és ez azt jelenti, hogy nem lesz megállás. Es amikor ezt megértette, napokig sikongott benne a segélykiáltáa, amelyet csak ki kellett volna mondani: nem bírom egyedül, segítsenek. Egybe is hívta a vezetőséget, és a túlfűtött irodában izzadva beszélt nekik fűről-fáról. De valami görcsös, szégyenkezéssel elegy büszkeség eltorlaszolta benne a valló szavak útját és ő éppen a legfontosabbról, a maga kétségbeejtően növő szorongásáról hallgatott. Az emberek kíváncsian jöttek össze, aztán elégedetlenül mentek széjjel: a csizmájukkal bármily keményen kopogtatták is a fagyos járdát, lélekben csak tén- feregtek mindnyájan. Hiába, fél esztendő —, s néha egy egész élet is — kevés ahhoz, hogy az ember el ne titkolja tehetségét a társai előtt... Madaras ezután, álmatlan éjszakáin, a felgyűlt gondok nyugtalan vizein hányódva, sejteni kezdte, hogy elnöki tevékenységére — önbizalmának kevély duzzasztása helyett — főképpen azzal kellett volna készülnie, hogy megtanuljon egyszerre több húrofi játszani. De némelyik húrnak a hangját egyáltalán nem is ismerte. Az építkezéshez, a tervezéshez, az adminisztrációhoz voltaiképpen nem is konyított: és azt sem tudta eldönteni, hogy a sok húr közül melyiket kellene először megpengetni. Ráadásul, ami a sötétben, éji tűnődései közben érthetőnek látszott, az mindjárt áttekinthetetlenül bonyolulttá vált reggel, mihelyt az emberek besorjáztak az irodáiba, és min- denik részleg elkezdte a maga nótáját fújni és mindenki a maga baját mondta legsürgősebbnek ... Madarast néhány hét múltán már az apró bonyodalmak is halálosan idegesítették. Irtózott minden új problémától, még inkább a váratlan fordulatoktól, érezve, hogy napról napra menthetet- lenebbül gabalyodik bele a gazdaság s a közösség életének ezerszálú fonadékába. És nem tudott semmi mást kitalálni: mentői tehetetlenebbnek tudta magát, annál védekezőbben s elszántabban burkolózott be a nyugalmat hitető, csinált, lomhaság köpenyébe. Éppen csak megmelegedett a székében, s már bizonyos volt benne, hogy az ő elnökségét csúnya és nagy omlás temeti maga alá. Még a vezetőségben sem fogják bennhagyni, mert ha a bajok zsákja egyszer kiszakad, a többiek — ősi szokás szerint — a tulajdon gyámoltalanságukért is rajta verik el a port. Hát legalább méltóságteljesen akart elbukni. Átkozzák, vonják kérdőre, kiáltsanak rá kí- gyót-békát, de ne nevessenek rajta. A lányok felélesztették .4 tüzet, s kimeritek, érthetetlenül vihogva. Madaras rest pillantásokkal paskolta Márton Pista hátát és háromszor is kinyitotta a száját, amire szóra szánta magát. — Nézd — mondta a fiúnak —, akárhogy vesszük is, mégis csak a te apád, nem az enyém. Pista rántott egyet a vállán. Maga elé pecegtette cigarettája hamuját, s a bakancsával szétkente a padlón. Amint elő- rehajolt, sovány és hegyes lapockái majd kibökték a kabátja hátát. Olyan nyurgán sovány volt, olyan esetlenül gondterhelt, hogy Madaras őszintén megszánta. — Ez igaz — felelte tétován a fiú — az én apám ... A padlót bámulta komoran, aztán felállt hirtelen, szembefordult az elnökkel, s oly heves, kamaszos düh lobbant fel benne, hogy a szemefehérje is belévörösödött. — De maguk se bírnak vele! — kiáltotta. — Tesz a maguk fejére! Hát én... én mit mondjak neki? Madaras meghökkent, kis híján a nyugalma is elhagyta. De aztán lassan odalépkedett az asztalhoz, rátenyerelt, két kezét alkalmas távolságban elhelyezve, és elnézően mosolygott. — Ez a család szennyese, fiam, — mondta, a hangját részvevőn rezegtetve. — Amig nem muszáj, ne teregessük ki idegenek előtt. Pista még kiabált: — Idegenek! Hol van itt idegen? Ismernek minket, mint a rossz pénzt... És ha maguk a fej, parancsoljanak neki! Miért nemi parancsolnak? Beállt az apám? Igen, vagy nem? (Folytatjuk) 1