Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

1962. október 2., kedd EPÜJS AG 2_3 <5­5 A kongresszusi verseny h íréi A Mátravidéki Sütőloari Vállalat gyöngyösi dolgozói 61 ezer forint megtakarítást vál­laltak a VCK kongresszus tiszteletére. Ez az összeg a ké­sőbbiek folyamán 32 800 fo­rinttal gyarapodott, mivel a két azonos profilú vállalat, a hatvani és a gyöngyösi egye­sült. Bővült a vállalat terme­lő tevékenysége, amellyel pár­huzamosan nagyobb lehetőség adódott a takarékosságra is. Ezért, közös akarattal, még to­vábbi 30 ezer forinttal emel­ték pótlólag a felajánlást, amely a három összegből ki- kerekedve, 123 800 forintot tesz ki. A havi értékelések kimuta­tásai között tallózgatva megál­lapíthatjuk, hogy a megtaka­rítás zömét lisztből és tüzelő­anyagból kapják. Az első hal­lásra furcsán hangzik, hogy kenyérsütés esetében, a liszt mennyiségénél takarékoskodni lehet. De a szakemberek tud­ják, hogy a kisütési idő pon­tos betartásával, a nyers­anyag lelkiismeretes megmun­kálásával módosul a fajsúly. és a minőségnél is javulás mutatkozik. A tüzelőanyag-normát az el­ső félév folyamán tekintélyes összeggel túllépte a vállalat, úgy, hogy az komoly mérték­ben veszélyeztette a kongresz- szus tiszteletére tett felaján­lás sikerét. Dicséret illeti azonban a vállalat műszaki vezetőit, a kemencék mellett dolgozó munkásokat, hogy új tüzelési technológia kidolgozá­sával lényegesen csökkentették a tüzelőanyag felhasználását. Az említett 123 800 forintos felajánlásból az új fűtési technológia hatására már 52 723 forint megtakarítás mu­tatkozik. A kongresszusig már nem sok idő van hátra, de a vállalat vezetői bizakodnak, hogy a hiányzó 70 000 forin­tot pótolják, (laczik) ★ A kisipari termelőszövetke­zetek is azon igyekeznek min­den erejükkel, hogy a kong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben a lehető legjobb eredményt érjék el. S ha az ésszerű igyekezet páro­sul és találkozik a dolgozók rokonszenvével, ha elérik azt, hogy határidőre készüljenek el a javítások és különböző szol­gáltatások, hogy a minőség el­len senki nem emel kifogást, a terv, és ezzel együtt, mint szerves egység, a kongresszu­si munkaverseny tiszteletére tett felajánlások teljesítettneK, megvalósítottnak tekinthetők.. Az Egri Vas- és Fémiaprí Ktsz nem tudta teljesíteni az első féléves tervét. A lemara­dás persze nem „tragikus”, mindössze 1 százalék. Most még számszerű ered­ményekről nem ici beszá­molni, de az eddig végzett munka kiköszörülte az első félév csorbáját, és Sugár Bér- nát, a ktsz elnöke szerint a terv „teljesítve lesz”! A ktsz részlegeiben tizenkét brigád dolgozik, ezek közül hat küzd a szocialista címért. Ez az utóbbi hat brigád — Zahar Endre brigádjával az élen — — „viszi” a ktsz-t, s munkájá­val bizonyítja nemcsak a moz­galomhoz való hűséget, hanem azt is, hogy szívükön viselik a lakosság kívánságait és igye­keznek azokat teljesíteni. Kü­lönösen a háztartási kisgépek javításában járnak az élen, de dicséretet érdemel eddigi munkájáért a Foglár utcai motor javító részleg is! A felajánlások teljesítése között utolsó helyet az újítás foglalja el. A ktsz brigádjai elhatározták ugyanis, hogy brigádonként egy-egy újítást adnak be. Eddig azonban még csak a Szabó- és a Szarvas- brigád dicsekedhet újítással... Ha a lemaradásokat „behoz­zák”, remélhetőleg az Egri Vas- és Fémipari Ktsz is az őt megillető helyet foglalja majd el a kongresszusi munkaver­senyben jó eredményt elértek között, (kg.) A novajiak versenyfelhívása A novaji Egyetértés Terme- j lőszövetkezet tagjai elhatároz­ták, hogy a 408 hold rét- és legelőterületüket megjavítják, növelik a terméshozamot. Je­lentős vállalás ez, mert a ré­tek és a legelők az évi összes szálas takarmány-szükségletnek több mint 40 százalékát adják, s a legtöbb helyen a termés- eredmények, a rétek és lege­lők szakszerűtlen, gondatlan használatára engednek követ­keztetni. A 408 hold rétet és legelőt még ez év november elsejéig megtisztítják a gyomoktól, és a talajvédelmet nem szolgáló, a hasznosítást akadályozó bok­rokat és fákat kivágják. A Növényvédő Állomással ta­vasszal 100 holdon vegyszeres gyomirtást végeztetnek, vala­mint tavaszra tervezték a ré­tek és legelők fásítását is. Vállalásukat, amely egyben egy termelőszövetkezetek kö­zötti versenyre való felhívás is, elküldték az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lyához. Még friss keletű, alig egyhetes a novajiak vállalása, de bízunk abban, hogy a fel­híváshoz több szövetkezet is csatlakozik. Lovak és traktorok „Nagyüzem” a besenyőtelki Herbaria gyógynövénytelepen Megkezdték a csipkebogyó felvásárlását a besenyőtelki Autósok ügyességi versenye A Lőrinci Elektromos au­tós szakkörének meghívására a Budapesti Spartacus autós szakosztálya vasárnap a Mát­ravidéki Erőmű sporttelepén ügyességi versenyt rendezett. Huszonnégy autós jött a szak­osztálytól, köztük a híres Gye- nes János—László Ferenc pár, 6 Czékus József országos baj­nok. Az autós szakosztály ver­senyzői örömmel állapították meg, hogy a pálya megegye­zik az október 7-én Miskolcon lebonyolításra kerülő orszá­gos verseny pályájával, s így a baráti meghívás komoly ed­zéssé vált. A két szakosztály célja’ ezzel a találkozással az volt, hogy a Mátravidéki Erőmű autós szakköre is aktívan belekap­csolódjék az országos verse­nyekbe. Képünkön a vasárnapi ver­seny legjobbjai. Herbária gyógynövény telepen. Gépkocsik jönnek áruval meg­rakodva, majd üresen indul­nak vissza Heves megye észa­ki községeibe, ahol a földmű­vesszövetkezetek felvásárlóhe­lyein zsákokba rakva vár el­szállításra az értékes gyógynö­vény. A telepen szorgos kezek veszik kezelésbe a beérkező csipkebogyó-szállítmányt: vá­logatják, majd az exportra al­kalmas árut rekeszekbe rakva, vagonokba pakolják. Már több mint tíz vagon jó minőségű csipkebogyót szállítottak Né­metországba. Svájcba, Svédor­szágba. A nyugati államok ál­talában lekvárkészítésre vásá­rolják a magas C-vitamin tar­talmú csipkebogyót, használ­ják azonban szárított állapot­ban is, teázásra. Posta István, a besenyőtelki Herbária gyógynövénytelep ve­zetője, a csipkebogyó minősé­gével elégedett. A szárító­üzem teljes kapacitással mű­ködik, az exporttervek teljesí­tése mellett gondolnak a bel­földi igények kielégítésére is. Nagy András Ma este az egri színházban TRAVIATA Az évad elején olyan meg­állapodás jött létre az egri Gárdonyi Géza Színház és a debreceni Csokonai Színház között,, hogy két operaelőadás­sal színesítik a műsortervet. A két operaelőadásra bérletese­inknek 15 százalékos kedvez­ményt biztosít a színház. Ma este, fél nyolckor a nagyoperát Rubányi Vilmos vezényli, s a MÁV Filharmo­nikusok zenekara működil közre. — Lovas nép voltunk, trak­toros nép lettünk. így sum­mázta a napokban történelmi fejlődésünket egy gépállo­mási brigádpezető. Valóban, találó a megjegyzés, hiszen az elmúlt öt esztendő alatt a magyar mezőgazdaság soha eddig nem látott gépesítésé­nek voltunk tanúi, amely ter­mészetes velejárója a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás­nak, fejlődésünknek. A Sta­tisztikai Hivatal adatai sze­rint 1958 óta napjainkig a megye traktorállománya ép­pen kétszeresére nőt, viszont felére csökkent a lóállómány. 1958 márciusában Heves me­gyében 24 992 lovat tartottak nyilván, 1962 márciusában pedig 12 183-at. Bátran mond­hatjuk: ez is természetes, hi­szen a géppark és ezen belül a traktorok számszerű növe­kedése szükségtelenné teszi, hogy a szövetkezeti gazdasá­gok annyi lovat tartsanak, mint amennyi korábban volt a faluban. És túl azon, hogy szükségtelen, nem is lenne gazdaságos, kifizető a régi lóállomány fenntartása. Tény viszont, Hogy a lovak számának csökkenése nem tette tönkre lovas hírnevün­ket és megyénk különöskép­pen dicsekedhet kitűnő lovai­val. Gondolok itt a bükki li­picai tenyészetre, a gyöngyösi lovakra, stb. A szakszerű ló- tenyésztés hasznos és kifize­tődő és reméljük, a magyar lovak, sőt a Heves megyéből kikerülő lovak továbbra is öregbítik majd őseinktől nyert hírnevünket a nagyvilág előtt. Ezúttal azonban nem is ez ügyben akarok elsősorban polemizálni, hanem azt a gondolatot vetném fel, hogy termelőszövetkezeteink va­jon kihasználják-e eléggé a meglevő lóállományt? A kér­désre nehéz x lenne egyértel­mű igennel válaszolni, hi­szen nem egy olyan szövet­kezeti gazdaságunk van ma is, ahol a traktorok e napok­ban szállítanak, könnyebb munkát végeznek, a lovak pedig állnak az istállóban. Egészen pontosan arról van szó, hogy sok gépünk, trak­torunk, amely most szánt­hatna és vethetné az őszie­ket, olyan munkát végez, amelyet .lovas fogattal is el­láthatnának. És most, ami­kor legfőbb gondunk, hogy minden traktor lehetőleg két műszakban szántson és ves­sen, feltétlenül fontos a fo- gatos erők jobb kihasználá­sa, a szállítások nagy részé­nek lovakkal történő ellá­tása. Öröm, hogy manapság traktorral tudjuk megszánta­ni, megdolgozni földjeinket, mélyebb, alaposabb talaj­munkát végezhetünk, mint annak idején a gépek hiá­nyában. Vannak — csaknem minden termelőszövetkezet­ben — olyan földek, földda­rabkák, ahol a traktor nem tud gazdaságosan dolgozni helyszűke, vagy a magas emelkedő miatt'. Ilyen terü­leteken bátran lehetne szán­tást végezni lovakkal is. A napokban hallottam, hogy az egyik termelőszövet­kezet egy ilyen sarok föld­jébe beállítottak egy Sz— 100-as traktort. Sürgőit, for­gott a gép, mint a ringlispil és a végén a közepén hatal­mas gödröt ásott, széjjeltúr­ta a földet. Ilyen helyeken a traktort használni nemcsak, hogy nem kifizető, de nevet­séges is. Termelőszövetkezeteink használják jobban a lovas­fogatokat a szállításoknál, de az említett esetekben a szántásnál is mentesítsék az erőgépeket. (szalay) 120 holdon 32 millió facsemetét nevelnek ígér, csak az a kérdés, mit hisznek el belőle az osztrák dolgozók, akiknek négyéves stúdiumuk volt megtanulni, a szocialista párt szavainak ér­tékét Folyik a választási kampány rádióban, újságban, televízióban... De nem kap kamerát, mikrofont a kommu­nista párt! Az osztrák demok­ráciában erre nincs lehetőség. Messzire nyúlik a Burg ár­nyéka! ★ A farmotoros Ikarus, ölében negyven magyar turistával, átiramlik a Ringen, s ráka­nyarodik a tábla mutatta út­ra: Budapest 280 kilométer. Becs szívében Budapest: már otthon vagyunk. Furcsák va­gyunk mi, magyarok. Vagy minden nemzet fia ilyen? Mi­kor megérkeztünk, azt szá­moltuk, hány napig mara­dunk még, s a következő nap azt számoltuk, hány nap múl­va indulunk vissza már. S most már elindultunk. Sorra maradnak el a házak, itt van már a temető is, vigyorgó plakátsorával, sírkőraktáraival, amelyek versengve hirdetik, melyik sírkő alatt esik jobban az örök pihenés ... Mert itt a ha'ál is üzlet, nemcsak aszem­Hatvcunban, Kálban, Heve­sen a mintegy 120 holdas fa­csemete-kertészetben közel 32 millió facsemetét nevelnek. 1960 óta 1010 holdat fásítottak és az elmúlt két év alatt a vasutak, az utak, a folyók mentén 300 kilométer hosszú­ságban védősávot létesítettek. A Mátrai Erdőgazdaságra vonatkoznak ezek a számok. Fáradságos, lelkiismeretes munkát takarnak az adatok­Németh Gyulával, a Mátrai Erdőgazdaság fásító erdészeté­nek gyöngyösi vezetőjével a vállalat eredményeiről és a jövő terveiről beszélgettünk: — Jelenleg Gyöngyös kör­nyékén hol végeznek na­gyobb arányú fásítást? — A város közvetlen kör­nyékén kívül Abasáron, Gyön­gyöshalászon és Karácsondon végzünk jelentősebb telepítést. Főleg a tsz-ek kérik segítsé­günket. Erdőfoltokat, védősá- vokat telepítünk, de a terme­lőszövetkezetek igyekeznek le­kötni a fásítással a gazdálko­dásra alkalmatlan mtóhomo- kot, legelőt is. — Milyen fajtákat igé­nyelnek leggyakrabban? — A vízmosásokba legalkal­masabb az akác. Ez kétféle hasznot jelent: leköti a talajt, és később mezőgazdasági szer­fa nyersanyaggal is ellátja a tsz-t. Sok helyen nyárfát tele­pítünk. Számításaink azt iga­zolják, hogy a nyárfa tíz év alatt 500 forintos értékké fej­lődik. — Mik a terveik a Pipis- heggyel és a Gyöngyös kör­nyéki kopár területekkel? Németh Gyula térképet vesz elő s magyaráz. — Kimondott kopár helyről nem beszélhetünk Gyöngyösi környékén. Már a Pipishegyet is betelepítettük. Csaknem 15 fafajtát ültettünk ide. — ez — Hort — Csány vasútállomáson átadták az új rakodóteret X — Naponta száz—százhúsz ő vonat halad át az állomáson <£,’— mondta Szőke József, a hort—csány i állomásfőnök —, ■ de az őszi forgalom idején in­kább a 120-as szám a legjel­lemzőbb ... S ezek mellett na­gyon sok helyi feladású teher­vonatunk van, amelyek rako­dása, tolatása, lemérése erő­próbát jelentett napról napra. ■ Ezeket az állomásfőnök már úgy adja elő, hogy némi elé­gedettség is érződik a hangjá­ból, hiszen ettől a naptól kezdve — bizonyos fokig — sokkal könnyebb lesz ezen az állomáson a munka ... ­— A rakodótér az állomás építése óta semmi változáson nem ment keresztül. A régi kövezés összetöredezett, s bi­zony a rakodást az időjárás ^szeszélyei „irányították”. Ezt szó szerint kell érteni, ugyanis esős időben legalább félméte­res sárban kellett evickélniük a teherautóknak, száraz idő­ben meg nyelhettük a port, ami nemcsak szemünket-szán- kat „tisztelte” meg, hanem be­lepte a szállítandó gyümölcsö­ket, zöldségféléket. (Többnyi­re export-áru.) Elérkezett hát az idő, hogy az Egri Közúti Üzemi Vállalat gyöngyösi kirendeltségének Jí, dolgozói „megszállják” a ra­kodóteret, hogy újat építsenek helyette. Három hónapja kezdtek a munkához. Pozder Pál mérnök, és Lóczy Béla munkavezető irányítása mel­lett 2400 köbméter földet „ter­meltek ki”, azután a 2250 négyzetméternyi területű út építéséhez fogtak. (15 cm szórt alap, 10 cm vizes hengerelés, 7 cm itasásos hengerelés.) Ez­zel egyidőben építették a kő­burkolatú szegélyt. A munká­ban élen járt Tolmács Pál és Szabó József brigádja. Nekik köszönhető, hogy péntek dél­előtt 10 órakor megtörténhe­tett az új, portalanított úttal ellátott, 418 méter hosszú ra­kodótér műszaki átadása. Az átvevők megelégedetten írták alá a jegyzőkönyvet, szép, jó munkát végzett a Közúti Üze­mi Vállalat.... Az viszont törvényszerű, hogy ha valami jót kapunk, akkor még több jó kell, s az ésszerű tervezés is megér­demli, hogy foglalkozzanak vele. Az új rakodótér lehetővé teszi a gyorsabb, veszélytele­nebb, biztosabb munkát, s így jövőre már még több szerel­vényt indíthatnak zöldséggel, gyümölccsel megrakva az ál­lomásról a környékbeli terme­lőszövetkezetek, és állami gaz­daságok. Itt azonban megint fölmerül eáy újabb probléma. A MÉK hort—csányi kiren­deltségének kicsi a raktára. Márpedig a jövő évben a gyü­mölcstermelés mintegy 250 holddal növekszik, ami szük­ségessé teszi egy értékesítési raktár építését. Ha a raktárát az első vágány mellett állíta­nák föl (itt történik a rako­dás), megszűnne a baleset-ve­szély, s nem kellene a teher­kocsiknak sokáig vesztegelni­ük 200 méteres út miatt a so­rompó előtt, mert a raktár most az ötödik vágány mellett van, innen kell körbeszállítani a vagonokhoz ... A megnövekedett szállítási forgalomnak azonban kevés lesz az első vágány. Elgondo­lásként pengetik az állomá-' son, hogy kellene ide még egy kihúzó vágány is, ami nélkü­lözhetetlen a kocsirendezés­nél, s így nem akadályozná más vonatok bejárását... Ezek még egyelőre elgondo­lások, de megszívlelendők. Persze, most nem „kákán cso­mót keresésről” van szó, hi­szen az új rakodótér rengeteg segítséget nyújt az állomás­inak. (kátai) 1 öldökceruza briliánssal... S ' most, hogy lassan eltűnnek , Bécs, tornyai, s ködbe taka- ródzik a Stephan Kirche góti­kus tornya is, önkéntelen a 1 sóhaj: 1 — Auf Wiedersehn, Wien! • Viszontlátásra, Bécs, te ked­ves, szép, zsongo es ellent­mondó város. Szép voltál, ked­ves, udvarias, sohasem tola-; kodó .,. Tiszta, mint a Sem- meringen a hó... De Pest, az' csak Pest! ; ... és felemelkedik a sorom-; pó: Magyarország! És Bécs egy részének látképe az óriáskerékből...

Next

/
Thumbnails
Contents