Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1962. október vasárnap NEPÜJSAG 7 Botrány Svájcban: Teil íiSmus és as o „védelmezői“ KÜLÖNÖS JÁTÉK folyik Svájcban Teli Vilmossal. Reak­ciós körök a legendás szabad- sághős nevét akarják felhasz­nálni antikommunista kampá­nyukhoz. De amint az ilyen esetekben nemegyszer történt már,. — alaposan felsültek ... A történet az elmúlt nyáron kezdődött. Joseph Kaelin sváj­ci filmrendező bemutatta Teli Vilmos című filmjét a moszk­vai fesztiválon. A filmet ér­deklődés fogadta, s amikor a rendező átvételre ajánlotta a Szovexportfilmnek •— a Szov­jetunió filmbehozatallal foglal­kozó vállalatának —, az haj­landónak mutatkozott megvá­sárlására. Egyezményt kötöt­tek, amelynek értelmében az idei év január 30-ig Kaelin el­juttatja a filmet a Szovjet­unióba, hogy ott játszhassák a mozikban. A film helyett egy levél érkezett Moszkvába, feb­ruár 15-i dátummal, s ebben a svájciak lemondták az üzletet. Ezzel azonban még koránt­sem fejeződtek be a fejlemé­nyek. A közismerten jobbol­dali svájci lapban, a Neue Zür­cher Zeitungban cikk-sorozat kezdődött, hogy „felfedjék a Teli-filmmel kapcsolatos tár­gyalások kulisszatitkait”. ' A lap nem kevesebbet állított, minthogy a Szovjetunióban meg akarták másítani a fil­met, átvágni jeleneteit, ki­hagyni részeket, esetleg újak­kal egészíteni ki. Ámde — ír­ták — Kaelin inkább vállalta az anyagi veszteséget, s nem adta el' ilyen feltételekkel a filmet Moszkvának. A Neue Zürcher Zeitung ezután java­solta, hogy alakítsanak akció­bizottságot Teli Vilmos védel­mében, szervezzenek, gyűjtést, s a „határozott kommunista­ellenes kiállás” jegyében mu­tassák be ismét valamennyi svájci városban és faluban a filmet. A KÖZMONDÁSOS sánta kutyát és hazug embert azon­ban könnyű utolérni. A nagy- hazugság rövidesen szétpuk­kant. A moszkvai Novoje Vremja cikkében megírta, hogy a Teli-filmet a szovjet fővárosbein egy- két és fél ezer nézőt befogadó moziban ját­szották a fesztivál alatt, bemu­tatták az írók Házában, a Filmművészek Klubjában, — természetesen eredeti formá­jában, változtatás nélkül. A Szovexportfilm azért vásárolta meg a filmet, mert Teli Vilmos 15 millió tbc-beteg van a világon Az Egészségügyi Világszerve­zet legújabb statisztikája sze­rint még mindig 15 millió tbc- beteg van a világon, ez a be­tegség évi hárommillió halálos áldozatot követel és körülbelül ugyanennyien betegednek meg minden évben tbc-ben. forradalmi alakja, amelyet a szovjet közönség jól ismer Rossini operájából és Schiller drámájából, az igazi hazaíi- ségot testesíti meg. Semmiféle „feltételről” vagy változtatási szándékról, nem volt szó, erről á legnagyobb csodálattal érte­sültek a Szovjetunióban. Ekkor bekapcsolódtak a vi­tába a tárgyilagosabb svájci lapok is. Megállapították: Kae­lin köpönyegforgalásának meg­vannak a maguk kimutatható anyagi okai. Vállalata, az Urs- film nagy ráfizetéssel dolgo­zott és csőd előtt állt. A Teli Vilmos filmtől remélte helyze­tének rendezését, de arra — magyar pénzbe átszámítva — újabb tizenkétmillió forintot fizetett rá. Azok az üzleti kö­rök, köztük két nagy bankház, amelyek a Neue Zürcher Zei­tung részvénypakettjének tete­mes részét is birtokolják, fel­ajánlották Kaelin vállalatának megmentését, ha részt vesz a Teli Vilmost „védelmező” anti- kcmmuni6ta akcióban. A GYENGE JELLEMŰ film­rendező engedett és a Teli­akció óriási csinnadrattával megindult. Bizottság alakult Hans Georg Wackernagol tör­ténészprofesszor vezetésével a hős emlékének őrzésére. Ado­mányokat kértek, filmbemuta­tókat szerveztek, s a filmet más nyugati országoknak kí­nálták megvételre, mint amit sikerüli „kimenteni” a Kelet kezeiből. Ez volt a különös ügy igazi háttere, a gondosan kieszelt hazugság-hadjárat azonban teljes közömbösséggel fhlálkozott. A „védelmi bizott­ságnál” nem gyűltek a fran­kok, a mozikba nem tódultak a nézők, s még Amerikából sem mutatkozott érdeklődés a film átvétele iránt. Lassan a Neue Zürcher Zeitung sem írt róla, s úgy látszott, a Kaelin- ügy elhalványodik. De történt valami, s ez fel­szította, meghatványozta a bot­rányt. A svájci könyvpiacon megjelent ugyanis egy könyv, amelynek szerzője nem kisebb személyiség, mint az említett Wackernagel professzor, a Teli akcióbizottság vezetője. Tanul­mányában többek között Teli Vilmos alakjával is foglalko­zik, s megpróbál új úton ha­ladva adni magyarázatot. Nos, Wackernagel kutatásai szerint — legalábbis ezt írja meg — Teli nem családnév, hanem rang. Megfelelt a középkorban a mai főnököknek, a svájci professzor szerint leginkább a „boss” kifejezéssel üitethető át a mai nyelvre. Wackernage] nem véletlenül emlegeti az amerikai bandafőnökök közis­mert elnevezését, szerinte a tell-ek a rablóbandák vezérei voltak, akik fosztogatták a la­kosságot, törvényen kívül áll­tak, a gyilkosságoktól és a gyújtogatásoktól sem riadtak vissza. Végül arra a következ­tetésre jut, hogy Tel! Vilmos tulajdonképpen egy mai érte­lemben vett huligán-csoport vezére lehetett, s a különböző legendás tettek csak rátapad­tak nevére. A professzor egye­nesen a német „halbstarke” ki­fejezést használja, amely a hu­ligán megfelelője. A SVÁJCIAKNAK ez aztán végképp sok volt. A történész- professzor magyarázatai, felte­vései országszerte nagy felhá­borodást váltottak ki, a lapok­ban tiltakozó levelek jelentek meg. „Kaelin, Wackernager és a többiek — írta a Vorwärts — arra számítottak, hogy a svájci nyárspolgár mindent lenyel antikommunista kotyva- lékukból. Ezt azonban a leg­erősebb gyomrok sem bírták...” Valóban tanulságos ez a tör­ténet Teli Vilmosról és az ő „védelmezőiről”. Most már csak az van hátra, hogy á sza­badságeszményt jelképező Telit megoltalmazzák a támogatá­sára alakult akcióbizottságtól. Réti Ervin CHARLES FOURIER (»772- 837] \1 a 125 éve, hogy meghalt Fourier', a nagy francia utópista szocialista, akiről En­gels azt írta, hogy: „minden idők legnagyobb szatirikusa". Maró gúnnyal ostorozta a kapi­talizmus ellentmondásait. Megállapította, hogy a burzsoá rend „hibás körben mozog”. A bur- zsoá rend egyik pólusán felhalmozódik a bő­ség, s ez a másik pólusom ínséget idéz elő. Ez a rend megnyomorítja az embert, elnyomja érzékeit, vágyait, gondo'atait. A burzsoá rendben: „a szegénység magából a bőségből ered. Egyik ember boldogsága a másik boldog­talanságán alapszik." Fourier-ra nagy hatással voltak a francia materialisták eszméi, s főleg azok, amelyek a nevelés döntő szerepét hangsúlyozták. A szo­cialista társadalom létrejöttének szükségessé­gét, az emberi szenvedélyekről és vonzalmak ról szóló tanításéval igyekszik alátámasztani Az emberben Fourier szerint tizenkét szenve dély van: az ízlés, tapintás, látás, hallás, szag lás, a barátság, a becsvágy, a szerelem, a csa ládiasság, az „inl'rikálás” szenvedélye, a vál tozatoneág, és a csoportokba való egyesülés törekvése. A moralisták — mondja Fourier — eddig a bűnös emberi természetről beszéltek és az emberi szenvedélyek elfojtását köve­telték, holott valójában a társadalom volt bű­nös. A feladat az, hogy olyan társadalmat te­remtsünk, amely lehetővé teszi az emberi szenvedélyek teljes kielégítését, fejlődését és virágzását. A jövő embereiről azt mondja Fourier, hogy határtalan becsvágyuk magával ragadja őket, ledöntenek majd minden akadályt, s nem ismerik ezt a sízót, hogy „lehetetlen”. Az egyén érdekei egybeesnek a közti»: ég érdekei­vel. A munka alkotó jellegének éa magas ter­melékenységének eredményeképpen az anyagi javak bőségesen állnak majd a iársada’om rendelkezésére. Az elosztás elvét a falanszter­ben lényegileg a munka c; tehetség határozza meg. A jövedelem 5,12-ed részét a munka alapján, 3/12-ed részét, a tehetség alapján oszt­ják el. Fourier — mivel csalódott a francia forradalom,ban — az erőszakos forradalmat elveti. Azt. remélte, hogy eszméinek békés terjesztése útján megszervezheti n jövő szocia­lista társadalmát. [Courier, mint a többi utóptatu szocialista *■ (Saint Simon, Owen, sib.), nem ismerte fel a társadalom fejlődésének törvényeit, nem értette az. osztályharc szerepét, nem ismerte fel a proletariátus történelmi szerepét és így az új eszméket a régi vezető, uralkodó osz­tálynak kínálta fii. Főúrié' én a többi utópista szocialista a tőkés fejlődés kezdetén ismerték fel annak ekkor még rejtett, lappangó el- lentniondáiraát. Az ő korukban az ellent­mondások rom sűrűsödtek még nyílt ellen­tétekké, ök a kapitalizmusnak nem hanyatló, .hanem még életerős, fejlődő szakaszában is­merték fel annak rejtett ellentmondásait, ak­kor, amikor megdöntésének objektív feltételei még távolról sem voltak adva. Engels megálla­pítása szerint: „az éretlen osztály viszonyoknak éretlen feltételei feleltek meg”. Ennek ellenére a marxizmus klasszikusai — éles, sokszor lángeszű megsejtéseikért, az említett szűk* ségízerü korlátozottságaik mellett is a tu­dományos szocializmus előkészítői között je» lölik ki helyüket. Dr. Molnár József ŰJ SZÍNFOLT EGERBEN Bontják Egerben a Lícfeum- mal szemben levő kis park ke­rítését. A járókelők érdeklőd­ve kérdezgetik, milyen meg­lepetést készít elő ismét a Vá­rosgondozási Vállalat. Érdek­lődésünkre Gáspár Tibor, a vállalat igazgatója számolt be a tervekről, amelyeknek végre­hajtásával ismét kedves szín­folttal gazdagodik Eger. A tervek szerint a régi, le­bontott kerítés helyébe újat építenek, olymódon, hogy a Líceummal szemben minde­nütt 4 méter széles legyen a ^BtLvbalijja a Idcdtkenij járda. Épül egy modern, üveg- tetős, üvegfalú autóbuszváró is, a templomihoz felvezető út mellé. Az út másik résién levő pavilont áthelyezik a bor­kóstolóhoz. Üj bejáratot is nyitnak, a tér Koss'utih utca felőli oldalán, a szovjet emlékmű mögött. Itt négy lépcső vezet a parkhoz, s a kis kapu vasíveit klema- tisszal futtatják be. A kőből épült támfalon három méter hosszú virágtartókat helyeznek el. Rendbehozzák a parkot is, egy részét újra füvesítik, s az érseki palota felé eső részen pálma díszük majd. Az utak szélére kőszegélyt raknak, hogy a gyepesített területet megóvják. A munkához már hozzáfog­tak, s a tervek szerint még ebben az évben Eger újabb része ölt szebb köntöst. —d.— Burbulya Alajos autót veit, aztán lé­legzetet, mélyet és be­ült a volán mögé, s felmérte a kocsi orra és a végtelen közötti távolságot: elég-e n hely, hogy megindul­jon. Elégnek látszott! Rálépett az önindító­ra, a gázra, meg még néhány dologra a ko­csi alján, amitől az autó meglódult, majd hirtelen megállt, hogy Burbulya Alajos orra és a kormány kereke megismerkedett egy­mással. Az ismerke­désben a határozol- tabb, keményebb egyéniségnek nem Burbulya Alajos orra bizonyult... —• A fene egye meg, de feledékeny vagyok... Kevés gázt adíam — mormogta elszántan, miközben összevonta szemöldö­két, hogy még elszán- tabbnak lássák. Újból belelépett mindenbe, a kocsi újból megló­dult, hogy gyorsan megállva, szélvédőjét hamiskásan Burbulya Alajos elszánt homlo­kához koccintsa... — A fene egye meg de feledékeny va­gyok ... A kézifék behúzva maradt — mormogta még el­szántat) ban, és újfent dühösen belelépett a gázba, amitől a kocsi most tényleg megló­dult, aztán három erőteljes, majd két véknyabb köhögés után a kocsi orra és a végtelen között, félúton megállt. — A fene egye meg, de feledékeny va­gyok — sikoltott fel remegő idegekkel Burbulya Alajos, mert nem szerette, ha ötszázan röhögnek rajta, s már négyszá­zan voltak. — A har­madikban volt a se­besség ... — mondta és indított és el is in­dult, alig negyedórá­val azután, hogy lé­legzetet véve a volán mögé ült. Tegnap találkoztam Burbulyával és meg­döbbenve álltam meg a járdaszélen.. Félig ülve, kezét ma­ga előtt tartva, jött, futólépésben az ut­cán ... — Burbulya, mi van veled? Beteg vagy? Burbulya fölényesen rámintegetett, majd hirtelen elvörösödött és megállt. Megtörül­te homlokát és elke­seredetten nyögte: — A fene egye meg, de feledékeny vagyok Képzeld, otthon felejtettem a kocsi­mat. (egri) Német demokratikus Köztársaság 1 sz 7 3 T— Lf 6 li|a 7“ TT] i ll ti12 T* 14 fill 15 16 m " I I" I s» 20 Sül21 22 s24 25 @ 26 27 29 30 31 32 fii 33 34 35 ^36 37 á 38 ÍT a s39 & 40 41 áT2 43 44 äi 45 46 47­48 sár 50 51 S52 S3 54 jgj55 56 57 58 sr 60 G sä 61 62 63 gy64 iuS 66 67 68 69 70 71 SHE 72 13 / 4 75 76 77 76 ]_► G6 I JlE 79 I VlZSZINTES: ^ 1, Ez a Német Demokratikus í Köztársaság (folyt, a függőleges Sll-es és 28-as, valamint a vizszia- f ten 42. szám alatt). 12. Sereg más- f salhangzó. 13. Szegecs. 14. Német 2 összevont prepozíció. 15. EN. 17. Z Nem engedélyez. 19. Keleti fejede- í lem elme. 21. Tág. 22. Angol férfl- í név. 24. Személyes névmás. 28. Fa­ji pírmérték. 27. píróságon tárgyal- 4 jak. 29. Kézi rakodószerszám. 31. / Tengeri hal. 33. Az Attila név vál- í tozata. 35. Férfinév. 36. Baranya ? megyei község. 38. Közép-keleti ál- 4 lám. 39. Személyes névmás. 40. 4 Éneklő hang. 42. A függőleges 28. '/ folytatása. 45. Latin kötőszó. 47. z Illetve — rövidítés. 48. A hét ve- í zér egyike. 49. Olasz névelő. 30. y Berlin állatkertje. 52. Pitymalló. í 55. Heves megyei község. 56. Ide í teszi a kezét, aki ül. 58. A nátrium Svegyjele. 59. Háziállat. 60. Fogyasz- 4 tóttá. 61. A vízszintes 53. szám 4 alatti községbe való. 64. Férfi név. 4 66. AI. 68. Mint a vízszintes 49. Jjs2ám. 69. TKM. 71. Azonos mással­5 hangzó. 72. Lőfegyvert használ. 73. / Általában jutából, kenderből ké- J szül. 75. A német és a nemzetközi 4 munkásmozgalom kimagasló har- 4 cosa volt (18876—1960). 77. Női be- í cenév. 79. Világhírű német vásár- 2 város. V FÜGGŐLEGES: 2. Kettős betű. 3. Pusziit. 4. Név­elővel: gyúrható tömítőanyag. 6. Kézmozdulatot tesz. 6. Z. I. 7. Miskolci Torna Egylet, 8. Vér­pumpája. 9. A Tisza mellékfolyó­ja. 10. Patakocska, ll. A vízszin­tes 3. szám folytatása, lü. Franciá­ul: fekete (fon.) 18. Igekötő. 20, Személyes névmás. 21. Mint a víz­szintes 64. szám. 23. Házat készíti. 25. Balti-tengeri kikötőváros az NBK-ban. 27. Szóródik. 28. A füg­gőleges li. szám folytatása. 30. AAAA. 31. Állóvíz. 32. NT. 34. Sze­mélyes névmás. 36. Az NDK fővá­rosába való. 40. Két szó: Kartyafi- gura és ütőhangszer. 39. Például a cipő alja. 41. Kai . Tolna megyei község. 43. A Ludoif-íéle szám. 44. Juttat. 46. Hátulról nyom előre. 49. Mint a függőleges 3. szám. 51. OBE. 53. A rádium vegyjeie. 54. Rangjelző. 55. Női név. 57. Női név. 60. Továbbmegy, faképnél hagy. 62. Egyirmst követő betűk az ábé­cében. 63. Földművelő szerszám. 65. Létezik. 67. ... szeg. község Pest megyében. 69. A vízszintes 17-es szám eleje. 70. Római szám­mal: 1150. 72. Római számmal: 52. .74. Kerti munkát végez. 75. PA. 76. KE. 78. VZ. Rövid és hosszú magánhangzók között nem teszünk különbsé­get. Beküldendő a következő hét csütörtökéig nyílt levelezőlapon a vastagon szedett sorok megfejtése. A nyertesek között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Nagy látó és harcoló volt; J'accuse; Lés Rougon Macquarl; Germinal; Nana; Párizs. A szerencse Bíró Mátyás egri, Bajor Mária gyöngyös! és Buda­vári Lajosné egri olvasóinknak kedvezett. A könyveket postán küld­jük ki. dók bemenni, mert egy kicsit; pihenni szeretnék, meg sétálni] egyet a városban. Ügy sem le- i hét, ha bejön az esős idő! —i sóhajt. Hiába, fiatal. Szeret sétálni,: s gondolom, nem is egyedül, j — Hát, nem egyedül, de nemi ez a fő program, hanem az,: hogy délután kimegyek, mond-i juk Mátrafüredig a motorom-: mai, és aztán este szeretnék: elmenni a moziba. Nem faggatom, hogy ki ülj majd a kényelmes motor hát-j só ülésén, de a mosolyából lát- S szott, hogy a kirándulásra nem : egyedül készül. Közel negyvenezer ember ] él Egerben. S én mindössze négytől kérdeztem meg, mi a vasárnapi terve. Vajon hogyan sikerülnek ezek a tervek? Kinél jön közbe valami, ami meghiúsítja az i elgondolásokat? Ki alszik ; egyet a megbeszélt prog­ramra, s változtatja meg, mielőtt késő lenne? De erről majd hétfőn be- ; j szélgetünk. s magam is kí­váncsian várom a felelete- ' két arra a kérdésemre: mi­vel töltötte végül is a va­sárnapot?! (á) Mit csinál vasárnap ? delünk, s nem is nagyon ter­vezünk semmit, ami a kisfi­únktól távol vinne bennünket. Éppen vége az utolsó órájá­nak, amikor könyvekkel a hó­na alatt a folyosón megszólí­tottam. Fizikaóra volt. Fárasz­tó lehetett. — Á, dehogy. Amit az em­ber szeret, az nem lehet ter­hére, márpedig én nagyon szeretem a szaktárgyaimat! De hogy a vasárnapnál kössek ki, azért van egy szerény kis ter­vünk, nagyon szeretnénk meg­nézni az Aki átmegy a falon című filmet. Addig eljön a hú­gom és eljátszik a gyerekkel.. Persze, délutáni előadáson — teszi hozzá sietve —, mert egy percre se hagynám magára, ha nem feltétlenül szükséges — este! Motorozni akarok vasárnap, de csak délután! — törli meg a kezfct munkavé­geztével Czövek László har­madéves autószerelő tanuló a műhelyben. — Versenyző vagyok az MHS motoros szakosztályában, de most vasárnap mégse tu­és megnézzük, mit csinál a Dózsa Szolnokon?! A Bükk-fennsík ilyenkor legkedvesebb tanyám — válaszol kérdésemre Novák Sándor fodrász, aki arról „ne­vezetes”, hogy neki volt elő­ször magánautója Egerben. — Nos, hát azóta is megvan, jól szolgálja a család hétvégi pihenőit. Olyan ritkán vagyunk együtt, annyit állunk a szakma miatt feleségem is, én is, hogy jólesik egy kis pihenő a friss, tiszta levegőn. Részben szóra­kozás ez, részben pihenés, de tanulok is, mert nehéz az esti egyetem anyaga, s valahogy jobban fog a fejem ott kinn! Ez a szabadnapom ! — Ilyenkor a ház körül vég­zem el az egész héten elma- radtakat, no meg ilyenkor ér­zem magam igazában édes­anyának — mondja Leiímer Györgyné. az egri Gárdonyi Géza Gimnázium fiatal tanár­nője. — A kisfiam egész héten a bölcsődében van, a férjem is elfoglalt ember, ilyenkor amolyan „családi” napot ren* > Még tegnap feltettem ezt a kérdést néhány ember­nek, s bár én azt hittem, hogy bizonytalanul talál­gatnak majd a hirtelen kérdésre, alaposan csalód­tam. Jól szervezett ünne- ! 1 pék ezek a hétvégi pihenő­napok! Látszik, hogy azok, akik dolgoznak, szívesen, ( , örömmel készülődnek el- I töltésére. j j A meccsre megyünk — mondja Pécsi Sándomé, az egri 121-es húsbolt pénztáros- . nője­— A férjem meg se lenne a meccsek nélkül! Már én is ( hozzászoktam, lassan megtanu­lok minden futballszabályt! — ' nevet előre a vasárnapi szóra­kozáson. Közben egyre hajladozik, helyére rakosgatja a boltban levő dolgokat, még néhány perc, s a takaros rend bizo­nyítja, asszonykéz segített itt! — De hol lesz az a meccs? — érdeklődöm. — Szolnokon. Reggel meg­főzök, viszünk magunkkal en­nivalót, a nagymama vigyáz a Viesire, ml meg motorra ülünk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents