Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1965. október 7., vas ám tap NÉPÚJSÁG 3 Szemelvények a gyöngyösi pártértekezlet vitáiéból | ^gvszinies hidraulikus j »; r t j muanyagpres vezerio berendezéseket Tegnapi lapszámunkban ki­vonatosan közöltük a gyöngyö­si pártértekezlet beszámolóját, most részleteket közlünk a be­számolót követő vitából. A MÁV Kitérőgyártó ÜV munkájáról Varga Lénárd elv­társ tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Elmondotta, hogy ebben az évben új gyártfriányt vezettek be, a kisvasúti kitérők gyártását. Ebből hétmillió fo­rintnyi mennyiséget kell elő­állítaniuk. amiből eddig négy és félmilliót teljesítettek. Nemcsak csillét gyártanak éx- pcrtra, hanem később a vas­betonalj készítését is elkezdik. Vadász József elvtárs, a vi- sontai külszíni fejtés bányá­szainak munkájáról beszélt. A -ongresszusi munfcaverseny •emcsak a végrehajtást'segítet- ?. hanem hozzájárult a mun- '3 "egyelem megszilárdításához = A munkaversenyről a nyil- ■'ntartás kész, az értékeléssel ••»ónban a gazdasági és mű- •'cki vezetők adósak marad­ok. A műszaki vezetőknek tincs megfelelő kapcsolatuk a "itikai dolgozókkal. Raft Miklós, a városi tanács elnöké az ideológiai munkáról •szólott. — A járásban bekö­vetkezett hatalmas gazdasági változásokat nem követte azonnal a tudat formálódása, ízt a politikai, ideológiai vál­tozást kell segíteni, fokozni. A ’egtöbb helytelen nézet és gya­korlat az osztályharc és a szö­vetségi politika végrehajtása körül tapasztalható. A kispol­gári életszemlélet és felfogás különösen Gyöngyösön érvé­nyesül még. A nagyfügedi tsz fejlődésé­rt) i Szilágyi Sándor beszélt. — A. járási pártbizottságtól ka­pott segítség lehetővé tette, hogy gazdaságilag megerősöd­jön a tsz. A tagságot érdekeit- é tették a termelésben, s en­nek nyomán a tavalyi 27,30 fo­rintos munkaegységgel szem­ben az idén 40 forint várható. Molnár Jenő elvtárs arra fi­gyelmeztetett, hogy bár a szo­cialista demokrácia egyre szé­lesedik. az üzemekben még ezen a területen is van tenni­valónk, mint azt a Szerszám- és Készülékgyár és a Vas- és Fémipari Vállalat példája is igazolja. A termelőszövetkezeti demokrácia gyakorlatában ott Van a hiba, hogy bár a leg­főbb kérdéseket a közgyűlés elé viszik a vezetők, de nem tárják fel a teljes igazságot, akár Halmajugra, akár Nagy- réde. vagy Vécs, Gyöngyösoro- szi. Gyöngyöshalász és a gyön­gyösi Dimitrov Tsz egy-egy példáiát említjük. Flórián Gusztáv elvtára a fegyelmi bizottság nevében számolt be a pártértekezlet előtt. Kiemelte, hogy a fegyel­mi bizottságnak legfőbb fel­adata az ideológiai és cselek­vési egység fölött való őrkö­dés. A párttag mindig példát mutat a tömegeknek, akármit tesz is, tehát a kommunisták­nak úgy kell élniök, hogy vonzzák az embereket. Pethes István elvtárs, a já­rási tanács elnöke a kulturális munkával foglalkozott. Ismer­tette a köziségfejlesztési célki­tűzések megvalósításában elért eredményeket és a községi ta­nácsok munkáját értékelte. Komjáti Józsefné, a gyön­gyöshalászd szövetkezet életé­ből hozott fel példákat. Lukács Benedek elvtárs nemcsak az Atkán Gépállomás nehézségeiről szólott, hanem a szövetkezetekkel való jobb együttműködésről is. Sürgette a fokozottabb alkatrész-ellá­tást, hogy ne kelljen a gépek­nek hónapokig áúniok. Közöl­te, hogy a vetéssel október 30-ra, a szántással pedig de­cember 15;re akarnak elkészül­ni. Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának titkára a pártértekez­letre, a kommunistákra háruló felelősségről beszélt, majd részletesen elemezte az osz­tályharc és a szövetségi politi­ka elvi és gyakorlati vonatko­zásait. Hangsúlyozta, hogy a gyöngyösi járás előtt a jövő­ben óriási távlatok nyílnak meg, azért kell a pártértekez- leteknek most helyes célokat kitűznie. Dr. Nagy Lajos elvtárs, £ községekben végbement egész­ségügyi és szociális fejlődésről közölt adatokat. Oláh János elvtárs a gyön gyöspatai szövetkezet néhány hónapos fejlődését ismertette. Elmondotta, hogy a tsz tagjai sürgetik az egyre gyorsabb ütemű fejlődést. A vezetőknek azonban nagyon sok idejét foglalja le a tekintélyes számú „látogatókkal” való törődés. Dr. Fejes István a városi kórház, a rendelőintézet és a körzetorvosi ellátás minőségi és mennyiségi javulását han goztatta. A három területen az év végéig- mintegy 400 000 be­teget látnak el az orvosok, akiknek munkájára bátran számítunk a szocializmus épí­tésében. Szurdi István elvtárs, az MSZjlP Központi Bizottságá­nak üdvözletét tolmácsolta, majd néhány fontos, országos feladatra hívta fel a figyelmet. Különösen a szocialista mező­gazdaság és a vezetés problé­máit elemezte. , A vitát Szabó Imre elvtárs foglalta össze, majd a jelölő bizottság nevében Szalay Ár­pád tett javaslatot. A titkos szavazás során a küldöttek megválasztották az új pártbi­zottságot és a megyei párt­értekezlet küldötteit. (gmf) • Séta a várban (Foto: Kiss Béla) adtak á! lepaii Az Egri Finomniechanikai és Vasipari Vállalat eddig mara­déktalanul teljesítette export­tervét. A harmadik negyedév­ben erősáramú berendezéseket gyártottak a transzformátor­állomások részére, s még ak­kor hozzákezdtek egy tízezer voltos, 22 mezős, körülbelül kétmillió forint értékű fogadó- állomás elkészítéséhez, amely­nek átadása már megtörtént. ' A négyszintes hidraulikus műanyagprés vezérlő berende­zés szereléséhez még a tavasz- szal hozzákezdtek az Egri Fi­nommechanikai és Vasipari Vállalat dolgozói. Két sorozat­ban rendelte meg a Csepeli Vas- és Fémművek, sorozaton­ként 15—15 darabot. Az első elkészült kilenc da­rab átadására tegnap délután került sor. E hónap 10-ig kell elkészíteni a további öt dara­bot (a prototípust már két hét­tel ezelőtt átadták). K. G. Tizenhárom éves az NDK Tizenhárom évvel ezelőtt, 1949. október 7-én kiáltották ki a Német Demokratikus Köztársaságot. Az eseményre az után került sor, miután a nyugati hatalmak bábáskodá­sával az ország nyugati felé­ben az angol, amerikai és francia megszállási övezet te­rületén létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel a két ténnyel befejeződött az ország kettészakítása, a két különböző politikai fejlődés­nek indult országrész állam­határokkal is elkülönült egy­mástól. A Német Demokratikus Köztársaság az első munkás­paraszt állam az*ország törté­netében. Először vette kezébe az ország irányítását a né­met proletariátus, amely ed­dig sztrájkokkal, szétvert tüntetésekkel, vérbefojtott forradalmakkal tett kísérletet a hatalom megszerzésére. Először irányítják az ország hajóját azok az erők, ame­lyek szakítottak a Német Bi­rodalom hagyományos célki­tűzéseivel, az imperialista te- rületszerzö ambíciókkal és a reakciós porosz militarizmus hagyományaival. A világot már kétszer vér­be és lángba borító Német­országnak nem jogutódja a Német Demokratikus Köztár­saság. Az új állam vállalja azokat az értékeket, hagyo­mányokat, amelyeket a né­met nép, a német szellem a történelem során létrehozott, de megtagad minden közös­séget azokkal a tradíciók­kal, amelyek az imperializ­mushoz kapcsolódnak. Tizenhárom évvel ezelőtt a német nép egy része elindult azon az úton, amely az egész nemzet jövőjét, boldogulását jelentheti. Elindult a szocia­lizmus útján. A béke útján. Tizenhárom évvel ezelőtt új állam alakult. Állam lett az ellenőrzési övezetből. A német dolgozó nép. Ev.rópa többi népével együtt. egyen­rangú félként szólhat bele a földrész sorskérdéseibe. K. í. Cementgyári sikerek a kongresszusi versenyen Bélapátfalva : Készülődve a párt VIII. kongresszusára, a lelkes, szor­galmas munka hangulata tölti be üzemeinket. Fontossá­gukhoz mérten állnak helyt a versenyben a cement- és mész munkásai az őrlőműveknél, a kemencéknél, a Lösche-ma- lomban — Bélapátfalván. Cementüzem: Kongresszusi őrség-mozgalom létesítését fo­gadta el a gyár nagyaktíva- értekezíete, s azóta Ferencz Kálmán, a gyári 3-as pártszer­vezet titkárának kezdeménye­zéséhez több üzemrész csatia­kozott. A cementüzem mun­kásai a kongresszusi verseny­ben, az év nyolc hónapjában 743 612 forint értékű kalória- és villamos energia megtaka­rítását vállalták. A cement­üzemben ezt a maguk állította mércét máris jelentősen túl- ugrották, hiszen augusztus vé­géig 1 502 777 forint értékű megtakarítást értek el. Az üzemrész munkásai a kong­resszusi őrség-mozgalomban most újabb felajánlást tettek: vállalták, hogy az év hátra le­vő részében tovább növelik kalória- és villamosenergia- megtakarxtásuk mértékét, s az eddig elért megtakarítási ősz- szegnek egy százalékát — kb. 150—200 ezer forint — hozzák. Mészüzem: 2000 tonna lema­radással küzd az üzem, s bár ez a jelentős adósság nem a dolgozók hibájából gyűlt ösz- sze, nincs nagy valószínűsége a törlesztés lehetőségének. En­nek ellenére, a munkások lel­kesedése, küzdeni akarása tö­retlen. Vállalták, hogy év vé­géig, terven felül, 2000 tonnás adósságukból 1300 tonna me- szet legyártanak; s mindemel­lett. önköltségi mutatószámai­kat és kalóriatervüket teljesí­tik. Egy kedvező hírt is hadd közöljünk végezetül: szeptem­ber havi, I. osztályú mész­gyártást tervüket egy százalék­kal túlteljesítették. Ebben az évben másodszor értek el ilyen eredményt a mészüzem- ben. A kőbányászok is csatlakoz­tak a kongresszusi őrség-moz­galomhoz. Vállalták, hogy a mészűzem terven belüli 1300 tonna mész előállításához szükséges kőmennyiséget idő­ben megtermelik. Selyp s Három műszakos, éjjel-nap­pali üzem a Selypi Cement­művek. Aki nem szokott hoz­zá a perzselő forróság elől ugyancsak a fal mellé húzó­dik, amikor a kemencék mel­lett kell elhaladnia. Idősebb Liptai Kálmán egyenes tartással, biztos lép­tekkel haladt felfelé az öreg lépcsőkön. Füle a gépek zaját figyelte, jókedvűen integetett a lelépő műszak munkásainak de szeme már a versenytábla adatait kereste. Akad ezen néznivaló idegennek és az ége­tő mestereknek egyaránt. Az első, ami feltűnik az, hogy „naprakészen” vezetik, külön- külön feltüntetve a brigádok eredményeit. — Október 4-én 76,3 tonna klinkert égettünk, Csitáriék 68,9, a Szűcs-brigád 70 tonnát. Egyszerű, fekete táblára kré­tával írott számok mutatják, hogy ezt a teljesítményt me­lyik műszak, mennyi olajtü­zeléssel érte el. Liptai Kálmán égetőmester lassan, megfontoltan beszél. Kívülről tudja az adatokat, de ujjával a tábla adataira bök. — Ez a hiteles. Itt nincs mellébeszélés. Az égetett klin- ker mennyisége és a felhasz­nált fűtőolaj, ez a lényeg. Ná­lunk ez dönti el, hogy melyik műszak kerül a verseny élére. Igaz, néha közbeszól valame­lyik kemence. Látja, itt 2-án egy kis baj történt, csak egy kemence ment. De a hónap vé­gére nem lesz baj. Szeptem­berben is 397 tonnával adtunk terven felül. Ez a többlet és a kedvező olajfelhasználás meg­felelő jó eredményt hozott aZ önköltségben is. A legfontosabb adatok na­ponként leolvashatók a ver­senytábláról. — Az automata órák szánt- szándékkal nem csalnak, a váltó műszak munkába állás­kor láthatja, hogy a másik brigád mit teljesített. Persze, a jelentőkönyvet is megnézik. Ebbe jegyzik'be, hogy az előző műszakban mit észleltek, mire kell ügyelni. Mindnyájan azt akarják, hogy mind a három műszak jól dolgozzék, mert a vállalat csak így számíthat jó eredményre. Bauer Györggyel, a műszaki osztály vezetőjével, aki egyben az üzem párttitkára is, közben a bejárati kapuhoz értünk. — Öreg, poros üzem ez. De mi az újabb eredményekre va­gyunk büszkék és az a jój hogy az emberek nem ülnek a régi dicsőség babérjain. A versenytábla friss adatai jel­zik, hogy az őrlő brigádok kö­zül most a Szemkó-brigád az első. Az ő 13,3 százalékos meg­takarításuk után Illés András brigádja következik. Az ége­tőknél Potvorszky szocialista amért küzdő brigádja tartja az első helyet, a csomagolók- nál pedig a Zeke-brigád. Nem különleges, nagy hős­tettekről, csak a napi munká­ról, egyszerű, cementgyári nunkásokról szóltunk. Olyan emberekről, akik mindennap íelytállnak, becsülettel teljesí­ik kötelességüket és ezt meg­oldják azzal a többlettel, ami erejüktől és tehetségüktől te* ik. Ilyen sikerekre, ilyen hő«“ ettekre van ma szükség. / gyobb ipari vállalatának gya­korlatából) elég mostohán bá­nik a cigányokkal. Alig dol­goznak néhányan az iparilag legfejlettebb területeken. (Hat­vani járás: 55, Gyöngyös vá­ros: 22, Hatvan város: 34.) Nyilvánvaló, hogy sok válla­lat vezetői várnak még rende­letre a megyében. Mert nem­csak név szerint is említett két gyár jöhet számításba, ha a cigányok munkába állításáról van szó. Nemcsak ezt a két üzemet lehetett volna említeni ilyen, vagy olyan példaként.— Várnak arra, hogy ne kelljen kockáztatniok, s esetleg a ter­vet is magyarázni lehessen majd ezzel a rendelettel. Kényelmes álláspont. És még egy megjegyzés! *“ Nem elég munkába ál­lítani őket, mert a statisztikák tanulsága szerint a munkával most barátkozó cigányság gyakran könnyelműen ott­hagyja az üzemet, s ismét oda kerül, ahol pár hónappal ez­előtt volt. Segíteni kell, fel kell karolni őket, nem „úgy általánosságban”, hanem tény­legesen is mindent el kell kö­vetni, hogy minél zökkenő­mentesebben menjen az „átál­lás” az új vágányokra. Hozzá­értő tömegszervezeti, párt és1 üzemi vezetők segítségére van, szükség, akik szívvel-lélekkel —, de értelmükkel is! — azon! munkálkodnak, hogy eltűnjön, az a határvonal, ami a cigány-' ságot elválasztja a lakosság' többi rétegétől. \ Kűrajezár Imre lábgn ők veszik igénybe, gyak­ran adnak be kérvényt. Nem értenek a pénz beosztásához, stb., stb., stb. De nem is ta­nulnák meg soha ezeket a tudnivalóikat, ha nem nyújta­nának módot arra, hogy meg­ismerkedjenek az éleit ilyen követelmiényeivel is. Azokkal a követelményekkel, amelyek a munka következményei, a munkával vannak összefüggés­ben. Czabad-a elutasítani őket, amikor meg akarják is­merni ezeket a követelménye­ket. Humánus álláspont-e kö­telező érvényű utasítások meg­születéséig (lesznek-e egyálta­lán?) a gyár kapuján kívül tartani őket? Azokat is, akik elszánták magukat arra, hogy minden tekintetben beillesz­kednek a dolgozó emberek társadalmába? Mert, sajnos, meg kell mondani, „azok” még nincsenek túl sokan. Az elmúlt negyedévben a füzesabonyi járásban csak hatvanhétén kértek munkát (elhelyezkedtek ötvenhármán), Egerben har­minchétén (sikerült állást sze­rezni tizenhatnak), a hatvani járásban cs<ak tizenkettőn kezdtek el dolgozni, az egri járás 127’ munkiakeresője közül is csak 79 talált munkahelyet, Hevesen 17 jelentkező munka­könyvébe írták bele, hogy „felvettem”. A cigánykérdéssel foglalkozó határozatok és más elemzések tandlsága szerint is az „asszi­milálódási” leginkább az segíti elő, ha iparban alkalmazzák őket. A megyében az ipar (bár az előbb nagyon jó példát idéz­tünk a megye együk legna­nütt ott vannak, mindenüvé jelentkeznek, mindenhová be­iratkoznak. Ügy érzik, bizton­ságosabban meggyökeresed­nek, ha megszerzik a tömeg­szervezetek tagsági igazolvá­nyát. (Az egyik ötvenéves fér­fi például mindenáron KISZ- be akar belépni. Az eszköz, a „beiratkozási láz” ez esetben úgy ítélendő meg, mint elisme­résre méltó törekvés, arra, hogy konszolidált életkörül­ményeket teremtsen magának. El lehet-e utasítani ezt a szándékot? Szabad-e nemleges választ adni neki, amikor sza­kítani akar ősei nyomorúságá­nak szörnyű hagyományával? Lehet, hogy a siroki vezetők is gondoltak már arra (nem tudom, lehet), hogy korlátoz­zák a cigányok felvételét. Még­se tiették. Ök munkáskezeket várnak, mikor felvételt hir­detnek, s nem azt nézik, hogy a kezek gazdája azelőtt mivel kereste, azazhogy inkább ke­resgélte a kenyerét. Megragad­ják azt a kezet, amelyik mun­kával akarja kiérdemelni a megélhetést. Talán nincs is probléma a cigánysággal a gyárban? Dehogy nincs! Jó néhányu- kat alig egy-két munkafolya­matra lehet csak alkalmazni. Tudják, hogy a rosszul táplált, gyenge egészségű, „csak teg­nap óta munkás” nem bírjl huzamosabb ideig, a nehéz tes­ti megpróbáltatásokat. Az analfabétákat pedig kezdetben még arra sem lehet felhasz­nálni, hogy a félig kész árukat húszas csomókba rakják, mert nem ismerik ezt a fogalmat: HŰSáf. Az OMB-előleget álta­li a kötelező érvényű ren- *■ delet jelenne meg.. . mindjárt más lenne — mond­ják. — De szükség van-e „fel­sőbb” utasításra? A „dolgozó nép okos gyülekezet”, a népért felelős helyi vezetők tanácsko­zása nem tudna helyettesíteni, pótolni egy központi instruk­ciót? Nem lehetne összehívni a megyei vállalatok vezetőit, s velük megtalálni a megoldást? Mert vannak olyan üzemek a megye területén, amelyek nem várják, hogy a szájukba repül­jön a mindent megoldó „ren­delet-sült galamb”, hanem sa­ját portájukon megteszik azt, amit lelkiismeretük szerint, a párt- és kormányhatározatok szellemében tenniök kell. A Mátravidéki Fémművek­ben például állandóan százki- lencven-kétszáz cigány dolgo­zik. Van közöttük kiváló dol­gozó, csoportvezető, nyolcán tagjai a pártszervezetnek, hu­szonegyen a törzsgárdának. 1961. január elseje óta tizenöt cigány ellen indítottak fegyel­mi eljárást, általában igazolat­lan mulasztás miatt. Kettőnek felmondott a vállalat, az egyik azóta már ismét Sírokon dol­gozik. A z üzem vezetői az ered- " méayéket (mert csak­ugyan, eredményekről van szó!) nem magyarázzák azzal, hogy ők különleges módon szívükön viselik a népes réteg sorsát, szerintük nem foglalkoztak velük többet, mint a gyár egyéb dolgozóival. Velük egyébként (ez csak siroki spe­cialitás?) lehetetlen nem fog­lalkozni, lehetetlen róluk nem tudomást venni, mert minde­jogszabályokba foglalni az em­berek ilyen megkülönbözteté­sét. Numerus clausus nélkül nemi lehetne megoldani? — Tervfegyelem van, kérem, első a biztonságos termelés. Minket az igazgatóság felelős­ségre von. ha bármivel is ve­szélyeztetjük a termelés folya­matosságát. Ezért pedig nem kárpótol bennünket a városi tanács esetleges dicsérete sem, ha mi segítünk neki megolda­ni a cigánykérdést. Nem is voltak kíváncsiak a jelentkezőkre, megállapították látatlanban, hogy emberek vá­rakoznak felvételre, akik csak veszélyeztethetik a tervfe­gyelmet, a termelés folyama­tosságát. — Pedig már évek óta dolgozik cigány a vállalat­nál. Van olyan is, áld 1954-ben lépett be. — Ettől függetlenül azonban, ha a gyár kizárólag csak termelési feladatait tekinti magára nézve kötelezőnek, s nem szívesen vesz arról tudo­mást, hogy az üzem nemcsak a termelésnek, de az emberek nevelésének is színhelye — ta­lán igaza is van a vezetőnek. Ha az üzem irányítóit csak a tervstatisztika mutatói érdek­lik (tévedés ne essék, nem be­csüli le őket senki, termelő munka, termelési eredmények nélkül egy lépést sem tehet­nénk előre, enélkül a tagadha­tatlanul meglevő cigánykérdést sem tudnánk megoldani), akkor nem veszik figyelembe azt a szo­ciális megterhelést, amelyet a cigányság jelenlegi életformá­ja jelent a társadalom számá­ba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents