Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

1962. Oktober 6., szombat NÉPÜJSÄG 8 Európai érdekesség lesz az egri csillagászati múzeum A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A kommunista felelősség kötelez A város közepén magasba szökő tornya a pedagógiai fő­iskolának, előbb, vagy utóbb, de előreláthatóan a jövő év el­ső felében, ismét a régi pom­pájában fog tündökölni, mint a XVIII. századi barokk épí­tészet egyik remeke. A városi tanács műszaki osz­tálya tárgyalásokat kezdett ab­ban az irányban, hogy az egy­kori csillagászati torony leg­felső szobáiban csillagászati múzeum kapjon helyet! A ter­veket tett követte, majd meg­állapodás született, mély sze rint már 1963-ban, a torony tatarozásának befejezése után. a pedagógiai főiskola földrajzi tanszéke kezelésében, egy. az országban egyedülálló csillagá­szati múzeum nyer kialakítási A napokban újabb lényeges tárgyalások folytak ebben az irányban, melynek keretében bemutatták az egrieknek a mú­zeum kiállításának elrendezé­séről — az egyik legkiválóbb magyar csillagászati múszep- szakértő által készített temati­kát. Ennek alapján a pedagó­giai főiskola elkészítteti a részletes kiállítási tervet. Már folynak is a második világháború után megmentett, és azóta a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban őrzött, fel­becsülhetetlen értékű műsze­rek restaurálási munkálatai! Az ország egyetlen csillagásza­ti kiállításának az ad páratlan Jelentőséget, hogy sehol Euró­pában nincs olyan kiállítás, il létve múzeum, ahol a régi ko­rok fennmaradt műszereit az eredeti használati helyükön mutatnák be az érdeklődő kö­zönségnek! A közelmúltban Prágában volt egy nemzetközi csillagászati múszerki állítás, ahol számtalan neves szakem­ber is megjelent, és azok szin­te hitetlenkedve vették az hírt, hogy Egerben a XVIII. század ból fennmaradt, 15 értékes műszer az eredeti használati helyén, az egri csillagvizsgáló­ban nyer elhelyezést. A szakvélemény szerint a_két helyiségben kiállításra kerül az egykori „egri spekula” meg­maradt 15 műszere, részben távcsöve, részben szögmérő műszere. Még egy néhány ko­rabeli, más, csillagdái felszere­lés is kiállításra kerül, melyek a budapesti Uránia Csillag- vizsgáló szertárából kerülnek maid Egerbe. Ügy hisszük, hogy nem lesz érdektelen, ha itt elmondjuk, hogy az egri spekula felszere­lését az európai hírű Hell Miksa tervei szerint szerezte be Eszterházy Károly, részben Londonból, részben pedig Bécsből. Csak Londonból 9114 rajnai forint értékű műszer érkezett! A XVIII. század leg­híresebb csillagdái felszerelé­seket gyártó cége a londoni Dolland volt — innen került ki az egri spekula távcsövei­nek nagy része is. Bemutatja a kiállítás a csil­lagvizsgálóra vonatkozó érté­kes levéltári anyag legbecse­sebb darabjait. A forgó kupo­lát Hell tervei szerint Fazola mester tervezte és készítette — meg vannak az erre vonatko­zó iratók, rajzok. Továbbá a spekula felszerelésének leltára is. A líceumi könyvtár igen gazdag asztronómiai szak­könyvekben, közte számtalan unikum van. Mintegy 1300 csil­lagászati témával foglalkozó könyv sorakozik a könyvtár polcain. Az idevágó páratlan értékű kódexek közül is ki­emelkedik John of Holywood XVI. századból származó kó­dexe is. Az érdekes kiállítás anya­gában kap majd helyet az eg­ri csillagda asztronómusaira vonatkozó-néhány szemléltető illusztráció, főleg a csillagda felállítójára, Hell Miksára vo­natkozó értékes adatok, Mada- rassy Jánosnak, az első egri asztronómusnak néhány mun­kája, valamint képet kap majd a látogató Tittei Pál ég az utolsó csillagász, Albert Ferenc munkásságáról is. Ezen túlme­nően néhány általános magyar csillagászati anyagot is felölel majd a kiállítás. Helyreállítják a tororty tata­rozása során á csillagda Vizs­gáló helyiségeinek teljésén el­rozsdásodott, elmozdítható vastábláit is. A főiskola termé­szetesen, magát a helyiséget is restauráltatja, hógy mire ösz- szeáll a múzeum anyaga, a legkiválóbb magyar kiállítás­rendező tervei szerint, már semmi akadály ne állja útját a realizálásnak. Előrelátható­lag a következő esztendő ide­genforgalmi időszakára már megnyitja kapuit az „egri spekula”, melynek híre túl­szárnyal határainkon és — mint a szakértők mondják: — jelentősen gazdagítja Magyar- ország kulturális létesítmé­nyeinek hosszú sorát. Sugár István A Gyöngyösi Járási Pártbizottság beszámolója a küldöttválasztó pártértekezleten Petőfi, Arany, Vörösmarty versei hanglemezeken Uj zenei felvételek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az év utolsó negyedé­ben számos új művészi felvé­telt ad át a kereskedelemnek. Elkészült és a napokban már megjelent az üzletekben Haydn —Hidas Frigyes: oboaversenyei. Liszt nagy sikert aratott koro­názási miséje után rövidesen kapható lesz az esztergomi mise. Elkészült már Bartók: A csodálatos mandarin című művének teljes felvétele. Az év befejezése előtt további Bartók-művek lemezfelvételei között válogathatnak a vásár­lók. Érdekes ritkaságot jelent a klasszikus szerzők közül Haydn D-dúr zongorahangversenye, valamint az Esz-dúr, C-dúr és f-moll szimfónia. A költemények kedvelőit is értékes újdonsággal lepi meg a Hanglemezgyártó Vállalat- Magyar költő-sorozatot indít. A tervezett 25 darabból álló sorozatban a legkiválóbb ma­gyar költők versei kerülnek lemezre. Már ebben az eszten­dőben megjelennek Petőfi, Arany és Vörösmarty egyes verseinek felvételei, a költe­ményeket a legismertebb ma­gyar előadóművészek' tolmá­csolják. Ismét kiadják — az ed­digieknél nagyobb darabszám­ban a négy lemezből álló ma­gyar líra gyöngyszemeit. (MTI) A HAMIS ÜTŐKÁRTYA Tegnap délelőtt megkezdte tanácskozását a Gyöngyösi Járási Pártbizottság által összehívott pártértekezlet, amelyen megjelent Szurdi István, a Központi Bizottság tagja, vala­mint Putnokí lAszló, az MSZMP Heves megyei bizottságá­nak titkára. Üéczi József köszöntötte a küldötteket, s bevezetőjében a következőkét mondotta: — A pártértekezlet ünnepi eseménye a munkáshétközna­poknak. A kommunista felelősség avatja ünneppé, ami arra kötelez minden kommunistát, hogy kezdeményezésével, bírá­latával, javaslatával segítse a pártértekezlet munkáját, és ezen keresztül a város, a járás előrehaladását. A pártbizottság beszámolója volt. 1961-ben már túlhaladta a 40 forintot. Az égy tagra ju­tó jövedelem is több mint 3500 forinttal nőtt meg. Ez a két mutató az idén is meghaladja az utóbbi két év átlagának ér­tékét, még a kedvezőtlen idő­járás következtében beállt ter­méscsökkenés ellenére is. 1961-ben a tsz-ek 15,5 mil­lió forint értékű beruházást végeztek, saját erőből, 07 szá­zalékkal többet, mint az előző évben. Az idei kötelező 10 szá­zalékos arányt az idén is túl­teljesítjük. A szövetkezetek tiszta vagyona 1960-ban 54 millió forint értékű volt, 1961- ben már 133 millióra emelke­dett, ebben az évben pedig a várható érték 150 millió forint. — Az elért gazdasági sike­rek, amelyek kétségtelenül szá­mottevőek — mutat rá Szabó Imre —, tükrözik falusi párt- szervezeteink sokoldalú tevé­kenységét. Igazolják azt is, hogy egyre javul a tsz-tagság- nak a szövetkezethez való vi­szonya. A meglevő eredmények azonban több gazdasági vezetőt elbizakodottá tettek. Ezek a vezetők úgy gondolják, hogy csakis az ő egyéni érdemük, hogy a tsz ügye jól áll. Ezért nem veszik figyelembe a helyi pártszervezetek kritikai meg­jegyzéseit, s nem támaszkod­nak kellően a helyi párt- és szövetkezeti tagságra. Ennek következtében a helyi párt­ós tanácsszervezet, valamint a tsz vezetősége egymás ellen hadakózik, ami miatt nehéz­ségbe ütközik az egységes ál­lásfoglalás és cselekvés. A jövőben is gyakorlattá kell tenni, hogy a tsz-ek februártól decemberig előleget adjanak, az erősebb tsz-ek pedig, mint Visznek, Nagyréde, Abasár, Márkáz, Visonta, Detk és a gyöngyösi tsz-ek, az ötéves terv végéig teremtsék meg az alap­ját a garantált munkaegység szerint való részesedésnek, és céltudatosan törekedjenek a szakosításra. Részletesen foglalkozott a beszámoló a szocialista tudat kialakításának módszereivel, a szövetségi politika el veivel és az osztályharc kér­déseivel. Majd a kulturális tö­megnevelő munka kibontakozá­sának kezdeti sikereit elemez­te. Az idén már a dolgozók es­ti iskoláiban 63 tanulócsoport kezdett munkához, közel 1500 hallgatóval. A könyvtárakban mintegy 22 ezer kötet könyv között válogathatnak az érdek­lődők. A beiratkozott olvasók száma közel hatezer, akik 106 ezer könyvet kölcsönöztek. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a já­rás területén még 12 396 dol­gozó nem végezte el az általá­nos iskolát, és az analfabéták száma 572. Ezek az adatok a 1 további munka céljait is meg­jelölik. A következőkben a járásban működő pártszervezetek tevé­kenységét taglalta a beszámo­ló. A legutóbbi pártértekezlet (Gerő Sándor rajza) — Igen, de — szólt megint a kis Csicseri (ennek mindig van valami bajai) —, de me­gint csak a vállalatvezetésről szól... Jó volna már egyszer valamit a műhelybelíekről is... — Annak most nincs itt az ideje! — felelte szigorúan. — Itt a kultúrát ápoljuk, szak­társak! Ismét benyitott valaki az ajtón: Mágori, a dekorációs Mágori. — Kérjük a vezércikket a faliújságra, Sáf­rány kartárs. Most csináljuk, holnapra ki akarjuk függesztem. Széttárta karját. — Sajnos... Még nem tudtam megírni... — Mára ígérted. — ígértem, ígértem ■.. Hát van nekem arra időm? Akkor miért vállaltad? Te vagy a fali- Újság-felelős! D e most már aztán igazán elhagyta a béketürés; felcsattant. — Hát, ki csinálja, a mindenségit!? Sáf­rány! Hát ki a felelős itt mindenért? Sáfrány! — Az énekkar tagjaihoz fordult; kétségbeesett mozdulatot tett. — Most legalább látják, szak­társak! Mindent nekem kell csinálnom! Kul- túrfelelös? Én vagyok! Könyvtár-felelős? Én vagyok! Sajtófelelős? Én vagyok! Énekkar­vezető? Én vagyok! — Kezét végighúzta gyön­gyöző homlokán, sóhajtott. — Nem élet ez, higgyék el! ... Szombat délután összegyűltek a művé­szeti együttes tagjai a kis tanácsteremben. Sáfrány határozott kívánsága volt, hogy elő­adás előtt kétszer próbálják el az egész mű­sort. Az előadáskezdetét hét órára tűzték ki: az együttes háromtól hétig próbált. Remekül fújták már az új rigmus-szöveget, peregtek a jelenetek, szárnyalt a költemény a versmon­dók ajkán, libbentek a tánckar leányainak szoknyái — Sáfrány kartárs elégedett volt. Arcán szíves mosoly kellemkedett; szinte mindenkihez volt egy jó szava. Csak akkor felhősödött el a tekintete, amikor — fél hét felé — valaki megszólalt, hogy át kellene menni a kultúrterembe, megnézni a gyüleke­ző közönséget. — Megtiltom! — kiáltotta hevesen. — Csak Public!fistiliai {gyűjtemény as öfisirósfiáfi forradalom idejéből A napokban hagyta el a saj­tót az Akadémiai Kiadó gon­dozásában a Mindenki újakra készül című sorozat második kötete, amely az őszirózsás for. radalom, a Tanácsköztársaság felé haladó magyar közélet iro­dalmi igényű publicisztikáját tárja az olvasó elé. Móricz Zsigmond, Babits, Juhász Gyű. la, Kosztolányi, Gábor Andor, Bródy, Karinthy, Kassák, Hat­vány, Krúdy és sok más írónk nagyrészt ismeretlen írásai, a kor kritikai élete került a kö­tetbe. (MTI) semmi izgalom! A közönség látványától lám- palázt kap a jó előadó. Csak semmi lámpaláz! G yorsan elénekeltette még néhányszor a rigmusokat, aztán hét óra előtt öt perccel maga küldte át Csicseri Mártát, hogy nézze meg: befér-e a közönség a terembe, vagy tapossák egymást az ajtónál. Két perc múltán már jött is vissza a leány. Az ajtóban megállt, lihegett: i— Sáfrány kartárs! — pihegte elfúló han­gon. — Egy lélek sincs, sehol! — Hogyhogy? — kérdezte megütközve. — Hol járt maga, Mártuska? — A nagyteremben. Sötét és üres. Üres? Kong! — Mi történt? — kérdezte holtsápadtan Sáfrány. — Talán nem hirdették meg az elő­adást? Borsos a homlokára ütött. — Persze! Most jut eszembe, nem láttam sehol plakátokat! Sáfrány felüvöltött. — Hol a közönségszervező? Ki a közönség-l szervező?! Megölöm! Ki az? Jelentkezzék! Az együttes tagjai egymást nézték, vállu- kat vonogatták. Sáfrány tajtékzott. 1 — Ha ezt megcsinálta, legyen annyi bátor- sága, hogy jelentkezik! önkritikát akarok hal­lani, bátor önkritikát! — No — szólalt meg Borsos buzditóan —, hát szóljon már a közönségszervező! Szaktár-\ sak! Ne járassuk itt Sáfrány kartással a bo­londját! Jelentkezzék! — üvöltötte Sáfrány,j J és homlokán majd megpattant az\ ér. — Azonnal jelentkezzék! : Bátortalan hang hallatszott. A kis Csi-\ cserié: < — De, hisz a közönségszervező... az isi Sáfrány kartárs... • Sáfrány rámeredt. — Én? — kérdezte megdöbbenve —, ééén?!* S hirtelen még az utolsó csepp vér is elfutott\ arcából. — Igen, most már emlékezem... Enl vagyok... az is én vagyok... \ Megtámolyodott. beleroskadt egy székbe. \ — De hát, tehetek róla, szaktársak? — sut-S togta verítékezve. — Ha egyszer mindent ne-t kém kell csinálnom... j A Gyöngyösi Járási Párt- bizottság nevében Szabó Imre adott jelentést a pártértekez­letnek az elmúlt három év munkájáról, eseményeiről, amelyben főként a járás életé­vel foglalkozott, mivel az augusztusi kibővített pártbi- zóttsági ülésen a volt városi pártbizottság részletesen ele­mezte munkáját. Bevezetőül a VII. kongresz- szus határozatai nyomán létre­jött eredményekkel, fejlődéssel foglalkozott, majd így foly­tatta: — Járásunk területén az ipa­ri termelés, 1959-hez viszonyít­va, közel 200 millió forinttal emelkedett, ami 28,4 százalékos növekedés­nek felel meg. Az egy főre eső termelési érték pedig 10,4 szá­zalékkal lett nagyobb. Az ön­költség 7,8 százalékkal csök­kent. Ugyanakkor biztatóak az idei eredmények is, hiszen a Gyöngyösoroszi Ércbánya 104,5 százalékra, a Mátrai Ásvány­bánya 103,9 százalékra, a XII-es akna 101,1 százalékra teljesítette I. féléves tervét, de örvendetes fejlődés tapasztal­ható a Szerszám- és Készülék- gyárban és a MÁV Kitérő­gyártó ÜV-ben Is. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehaj­tásával kapcsolatban megálla­pítható, hogy a szociális, a kommunális és kulturális igé­nyek kielégítésében már kez­deti eredmények jelentkeznek- Nem mondható ez el azonban a Vas- és Fémipari Vállalat­ról, valamint a Ruházati és Kárpitosipari Vállalatról a me­gyei tanács Ipari osztályának intézkedése hiányában. — Jelenleg 107 brigád dol­gozik a szocialista brigád cí­mének elnyeréséért — hangsú­lyozta Szabó Imre. — A töme­gek szempontjából azonban nem kielégítő a munkaverseny hatékonysága. A szakszerveze­teknek és a KlSZ-szervezetek- nek határozottabb szervező munkával el kell érniök, hogy a munkaverseny a dolgozók egészét mozgósítsa. Ilyen vo­natkozásban a kongresszusi munkaverseny sem hozott dön­tő fordulatot, bár a kongresz- szusi munkaverseny során szü­lettek jelentős sikerek. Párt­szervezeteink nem ellenőriz­ték, a szakszervezetek pedig el­hanyagolták a verseny rend­szeres nyilvánosságát, és így nem egy helyen csak formális­sá vált a verseny. A járás lakosságának anyagi helyzetében bekövetkezett fej­lődést igazolja az is, hogy az elmúlt három év alatt közel ötvenmillió forinttal nőtt meg a takarékbetét-állomány. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkozott ez­után a beszámoló. Ma már a járás szántóföldjeinek 96 szá­zaléka, szőlőterületének pedig 34 százaléka tartozik a szövet­kezeti gazdaságokhoz. A dolgozó parasztságnak 98 százaléka él a termelő- szövetkezetekben \z átszervezés előtti években íz állami felvásárlás átlagban 184 mázsa kenyérgabonát, 800 názsa csemegeszőlőt és 60 000 lektoliter bort tudott értéke­ltem, az elmúlt évben a szö­vetkezetek kenyérgabonából 47 zázalékkal, csemegeszőlőből 40 .zázalékkal, borból pedig 400 zázalékkal adtak többet az illámnak. Amíg 1960-ban a munkaegy- ég átlagértéke 35,24 forint < óta több mint ötszáz párttagot és hasonló számú tagjelöltet véttek fel a pártszervezetek. Minden tsz-ben működő párt* szervezet van. Nem sikerült azonban lényeges előrehala­dást elérni a nők arányszámá­nak emelésében, de nincsenek arányuknak megfelelő mérték­ben képviselve a vezetésben sem. — A járási pártbizottságban és áz alapszervezeteknél sokat fejlődött a kollektív vezetés — mondotta Szabó Imre. — Ez nemcsak a határozatok megho­zatalában, hanem elsősorban azok előkészítésében és végre­hajtásában is lemérhető ma már. A pártbizottság mellett 30—35 aktíva dolgozik rend­szeresen. Számukat a jövőben még emelni kell, mert a be­számolás időszakában, az ösz- szevonás végéig az alapszerveik és a tagok száma a duplájá­ra emelkedett. Tovább kell fokozni a jövő­ben a pártvezetőségek tagjai­nak szervezett i módon való bekapcsolását a feladatok vég­rehajtásába. Elég erősek vagyunk ahhoz — mondotta Szabó Imre —, hogy szembenézzünk a té­nyekkel, és megszüntessük a hibákat: függetlenül attól, hogy egyszerű ember, vagy vezető követte azt eL Vigyázni kell azonban arra, hogy az emberek megítélésekor ne csak a hibát lássuk, hanem az egész embert A hibák a mun­kában elért sikerek nyomán keletkeztek. Azonban reális az a veszély, hogy a párt helyes intézkedéseit itt vagy ott bü­rokratikusán eltorzítva hajt­ják végre. Nemcsak községi funkcionáriusokról van szó, hanem egyes járási, városi, ál­lami és pártfunkcionáriusról is. Meg kell mondanunk: ne­künk is több segítséget kellett volna nyújtanunk egyes ese­tekben. Következetes elvi ala­pon, az egymás iránti bizalom nyomán ki kell javítanunk ezeket a hibákat, hiszen már nagyobb nehézségeket is le tu­dott küzdeni pártunk. A beszámoló további része a tömegszervezetek munkáját értékelte. Részletesen foglalko­zott a tanácsi szervekkel, és megállapította, hogy egyre töb­ben vesznek részt nemcsak a tanácsi munkábah, hanem a tömegszervezetek tevékeny­ségében is. Befejezésül a következőket hangsúlyozta Szabó Imre, a járási pártbizottság titkára: — Az újonnan megválasztott pártbizottságnak azt javasól­juk, hogy minden erejüket fogják össze valamennyi dol­gozó politikai és erkölcsi egy­ségének kialakítására, töre­kedjenek a párt politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítésére, segítsék az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sát, a második ötéves terv va­lamennyi célkitűzésének eléré­sét, erősítsék a szocialista me­zőgazdasági szövetkezeteket, őrködjenek a pártban a lenini normák betartásán, a párt és a tömegek kapcsolatán. Űjabb győzelmek előtt állunk, amik­nek egyetlen záloga a párt, sok-sok harcban megedzett pártunk, amely a munkásosz­tály, a milliók élén a szocia­lizmus ' hatalmas eszméjével viszi előre népünket a teljes győzelem felé. • A beszámolót vita követte. f gmf)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents