Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

1961$. október 5., péntek NÉPÚJSÁG s Egyetlen tollvonással kihúzták a nevét A 4. sz. AKÖV a balesetmentes közlekedésért Holnap, október 6-án, este 19 órai kezdettel az egri Szak- szervezeti Székházban, Gyön­gyösön pedig október 13-án, ugyancsak 19 órai kezdettel az AKÖV kultúrtermében műso­ros KRESZ-vetélkedőt rendez a 4. sz. Autóközlekedési Vál­lalat. A vidám műsorban fő­városi színművészek szerepel­nek, a zenét pedig a 4. számú AKÖV gyöngyösi üzemegysé­gének zenekara szolgáltatja. A helyi versenyek győztesei és helyezettjei a területi, majd az országos KRESZ-verseny döntőjében vesznek részt. Nemcsak a versenyző fiatalok, hanem idősebb és ifjabb gép­kocsivezetők is nagy érdeklő­déssel várják a vetélkedőt, amely közérdekű tartalmával és színvonalas műsorával kel­lemes szórakozást ígér az autóközlekedési dolgozóknak és minden érdeklődőnek. 16 brigád versenyez a szocialista címért Heves me«>e ktsz*eiben Megyénk kisipari termelő- szövetkezeteiben még nem nagy múltra tekinthet vissza a szocialista brigád-mozgalom. ez évben szerveződtek a bri­gádok, s novemberben kerül sor az első értékelésekre. A szocialista címért ver­senyző brigádok a lakosság ré­szére történő javítószolgáltatá­sok színvonalának emelésére, az exporttervek teljesítésére is túlteljesítésére, import pótló­anyagok gyártására, a munkák jó minőségben, pontos határ­időre való elvégzésére tettek vállalásokat; ugyanakkor nem kevésbé jelentős az anyagta­karékosság fokozottabb kiter­jesztésére, az önköltségi muta­tók csökkentésére tett fel­ajánlásaik sem. Korábban a megye ktsz-ei- ben hét brigád küzdött a szó cialista címért; nemrég a gyön- gyösi szabó ktsz-néT alakult egy szocialista brigád, s ezek­ben a napokban az Egri Vas- és Fémipari Ktsz-nél 8 szo­cialista címért versenyző bri­gád alakult a VIII. párt­kongresszus tiszteletére. Ezek 8 a kis kollektívák nemcsak • termelés, a termelékenység ja­vítására tettek vállalásokat, de arra is, hegy az általános is­kola hiányzó felsőbb osztá­lyait elvégzik, s különböző fel­sőbb iskolákban, szaktechniíU- mokban mélyítik általános és szakmai ismereteiket, s politi­kai téren, ideológiailag is_ ké­pezik magukat. A brigádok feladatokat vállaltak magukr« a szövetkezeti mozgalmi mun kából is, s felajánlások szü lettek, hogy a társadalmi mun kából is jelentékenyen kive­szik részüket. Követendő és dicséretes a; Egri Vas- és Fémipari, vala mint a, gyöngyösi Agromecha nikai Ktsz szocialista címer küzdő brigádjainak kezdetné nyezése; az egri és a gyöngyö­si brigádok arra tettek igére tét, hogy segítik, támogatjál a szakmával ismerkedő íiata lókat, ipari tanulókat, s belő lük kiváló szakembereket ne­velnek. Határidőre kész... Rózsa IX-es aknán besser oltók a II. pajzsot A_ VIII. kongresszus elő­irányozta a műszaki-technikai színvonal emelését, többek között a bányászat fejlesztését is. Nagyszerű és lelkesítő fel­adatok ezek. Megragadják az alkotó emberi gondolatokat. Nagy tettekre lelkesítik a fizi­kai és szellemi dolgozók száz­ezreit és millióit. Mind töb­ben kívánnak erejükkel és tu­dásukkal a nagy építő munká­hoz hozzájárulni. Ursltz József Kossuth-díjas főmérnök, aki maga is bá­nyász volt, ismeri a bánya- művelés nehéz és fárasztó, em­beri fizikumot igénybe vevő munkáját, sokat töprengett en­nek megkönnyítésén. A nagy gyakorlati tapasztalat és az Televíziót javít, porszívót kölcsönöz, gondoskodik a ruhatisztításról t a füzesabonyi földművesszövetkezet Az utóbbi években megnö­vekedett a rádió- és televízió­előfizetők száma: több a gond a készülékekkel is. Az ő problémájukon segített a füzesabonyi földművesszö­vetkezet, amikor bevezette aj javítószolgálatot. Az abonyi áruház és a káli GELKA a kö­zelmúltban szerződést kötött a készülékek javítására. Az áru­házban összegyűjtik a hibás rádiókat és elromlott televí­ziókat, s a GELKA szakem­berei megjavítják azokat. A földművesszövetkezet emelett biztosítja a porszívókölcsön­zést is. A háztáji gyümölcsök per­metezésére két permetezőgé­pet vásárolt a fölcfművesszö- vetkezet: ezeket is kölcsönzik az igénylőknek. Októberben újabb szolgálta­tással kedveskedik a járás dolgozóinak a szövetkezet: szerződést kötött a Patyolat Vállalattal, s megkezdik a ruhatisztítást a járás közsé­geiben. A megállapodás értel­mében tíznaponként szállít­ják Egerbe a tisztítandó ru­hákat. Sz. L. ÜNNEPLIK A LEGJOBB MÉLYSZANTÖT alkotó gondolat megszülte a nagy eredményt. Ma az or­szághatárokon is túl, híre van az Ursitz-féle páncélpajzsnak. Rózsa IX-es aknán ez év má­jusában indult meg az első pajzsfront. A dolgozók igen hamar megszerették ezt a ha­talmas gépkolosszust. Sokai könnyít a munkán és ami igen fontos, a famegtakarítás nagy kihatással van az üzemi ön­költség alakulására és még en­nél is fontosabb: biztonságo­sabbá teszi a bányaművelési munkát. Az üzem vezetősége is meg­látta a pajzsfront jelentőségét A VIII. kongresszus tiszteletére a munkások terven felül vál­lalták a II. pajzs beszerelését. A tervben ilyen ütemű fejlő­dés nem volt előirányozva. De munkásaink tudták, hogy az élet, a haladás, a korszerű, ol­csó és biztonságos művelést igényli és az új kezdeménye­zés elemi erővel tört utat ma­gának. Az első pajzsfejtéssel a bánya össztermelésének 28 százalékát, a második pajzs­fronttal már 56 százalékot a legkorszerűbb technika alkal­mazásával termeli a bánya. A második pajzsfront beszereléso nem kis feladat elé állította a bánya iparos részlegét. Az egyéb üzemfenntartási mun­kák mellett gyorsan kellett el­végezni a beszerelést. Méneséi Sándor bányafőmérnök össze­hívta a lakatos- és villamossa, gi csoport vezetőit. Gondos, előrelátó tanácskozás alapján a munkának nehezét végző laka­tos szocialista brigád vezetőjé­vel szerződésben állapodott meg a szerelési munkák határ­időre való elvégzésére. A brigád is megtanácskoz­ta és kidolgozta a szerelési ter­vet. Juhász Máté brigádv.ezető, szakszervezeti bizalmi irányí­tásával soha nem tapasztalt' lelkesedéssel kezdte meg a brigád a munkát. Nagy izgal­mat okozott az, hogy a szállí­tás miatt egy nap késéssel tudtak a szereléshez hozzákez­deni. A szerződés viszont nem volt tekintettel semmilyen szállítási határidő eltolódásá­ra. A brigád minden tagja egy emberként, nagy lelkese­déssel, munkalendülettel dol­gozott és az átadás napjára je­lentette: „A munka kész!” A felsőbb bányahatóságok minőségileg kifogástalannak, az üzem vezetősége határidőre késznek nyilvánította a rozsai IX. akna immár második és az eddigi technika egyik legkor­szerűbb pajzsfrontját. A rózsái bányában becsület­tel teljesítették, amit a kong­resszus tiszteletére vállaltak. Pártunk VIII. kongresszusá­ra a legszebb, legfelemelőbb készülés; nagyot alkotni a bé­kés munka frontján. Csizmadia Béla Munka nélküli terroristák kerestetnek! A Dél-Afrikai Unió neve méltán jelent egyet a neo- fasizmussal. De minek emle­getünk neofasizmust, amikor a „nagy fehér császár”, Wer- woerd, nem a fasizmus új változatát honosította meg a fekete kontinens egy darab­ján, hanem a régi fasiszta módszereket alkalmazza „ki­tűnően”. Könyveket égetnek, törlik az iskolai tananyagból Shakespeare Othellóját, ösz- szeállítják azoknak az irodal­mi műveknek listáját, ame­lyeket a kormány index alá helyez szabadságharcos, for­radalmi tartalmuk miatt, tör­vényt hoznak arra, hogy a néger nem foghat kezet fe­hér emberrel. S mindezt ma. 1962-ben csinálják, viszik véghez. Épp az elmúlt hóna­pokban járta be a világsajtót az a hír, hogy kitoloncoltak egy olasz származású pincért az Unióból, mert a törvények ellenére beleszeretett egy né­ger nőbe, s feleségül akarta venni. Mert a törvények meg­tiltják fehérek és feketék há­zasságát, de még a fehér férfi és fekete nö közötti vi­szonyt is szigorral sújtják. Werwoerd, a „nagy fehér császár” azonban most baj­ban van. Búcsút mondanak országának a fehérek anélkül is, hogy a kitoloncolásra vár­nának. Elvándorolnak a fe­hér családok, telepesek, dol­lárrá váltva át vagyonukat, s egy nyugodtabb légkörű ha­zát keresnek maguknak. Tud­ják, hogy ez a mostani álla­pot nem sokáig maradhat így, előbb-utóbb robban az összegyűlt keserűség, a harag elsöpri a fehér császár laká­jait. Ügy próbált segíteni ma­gán az afrikai Hitler, hogy apróhirdetést tett közzé a la­pokban, reklámhadjárattal igyekszik fehér híveket tobo­rozni. Állást, magas fizetést, kényelmes, fényűző életet ígér a letelepedési engedé­lyek mellé. De szinte alig akad jelentkező, vállalkozó szellem, nem nagyon töre­kednek a terrorista posztra. Igen, sokan otthagyták fogu­kat Algéria vidékein, s terro­risták terén ma már nincs az a kínálat, mint évekkel ez­előtt. S ha akad is, erős a fel­vevő piac Katangában; Csom­óéval konkurrálni Werwoerd- nek sem könnyű. (P. D. — Teleki László apja egy időben kuláklistán volt. Igaz, később már nem. De Teleki László ellenforradalmár, tehát az osztályharcot vele szemben érvényesíteni kell — gondolta, és nekünk mondta is az, aki intézkedett, De kinek használ ma az osztályharc ilyen módon való értelmezése és alkalmazá­sa? Úgy gondoljuk, senkinek. A szocialista nemzeti egység megteremtésén fáradozunk és valljuk, hogy ennek kialakítá­sa harcban megy végbe. De a szocializmus alapjainak lera­kása után az osztályharc jelle­ge megváltozik, formái, eszkö­zei módosulnak. ..Az osztály­harc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság megerősí­tése, fejlesztése, és a szocialis­ta tudat kialakítása.” A kongresszusi irányelveket elolvasták Keséden és a Mát- ravidéki Szénbányászati Trösztnél is és ha vezetőink erről beszélnek, a hallgatóság helyeslőén bólint. — De a gyakorlattal még baj van, ezt bizonyítja az ecsédi példa. Vagy nem is elvi megfontolá­sok, hanem személyi ellentétek, kívülálló, elvtelen ráhatások következtében született ilyen döntés? Mi úgy véljük, embersége­sebb, tehát pártszerűbb lett volna, ha a technikum levele­ző tagozatára jelentkező mun­kásnak szemtől szembe el­mondták volna a magatártá- sával kapcsolatos, esetleges ki­fogásokat. A módszer tehát minden­képpen rossz volt. De a neve­lés, a meggyőzés eszközeit és nem a megtorlás eszközeit kell alkalmazni azokkal szemben, akik az elmúlt évek alatt be­csületes munkát végeztek, és akiket a szocialista brigádok közössége befogadott és ne­velt. Ezért nemcsak a módszer, de a furcsa döntés, a határozat is megalapozatlan és hibás. Dr. Fazekas László csendes ember, nincs vele semmi bajunk — mondják a tanács vezetői. Az ellenforradalom óta hat év telt el. A bűnösöket igaz­ságügyi szerveink felelősségre vonták, az ellenforadalmi ügyeket pártunk lezárta és hirdeti, hogy az embereket nem aszerint kell megítélni, hogy kinek mi volt az apja. A szakmunkások és a műszaki középkáderek munkába állítá­sánál (szakiskolára küldésénél) nem is a régebbi magatartá­sukat, hanem jelenlegi mun­kájukat, és rátermettségüket kell figyelembe venni. Hat év alatt új bányát teremtettek Ecséden, gyerek-emberekből és idősebb földművesekből ön­tudatos, szakmájukat értő munkások váltak. A változott környezetben és hat év múl­tán miért ne kérdezhetnénk meg bármelyik munkástól, hogy akarsz-e velünk dolgoz­ni, holnap tudsz-e többet pro­dukálni, akarsz-e jobban élni, mint eddig? Add hozzá mun­kádat, tehetségedet és szor­galmadat! Ma még nem ér­tesz velünk mindenben egyet? Elveinket mi nem kényszerít­jük rád, dolgozz és gondol­kodj! Mi hiszünk az igazság erejében, a munka embert- formáló erejében. — Helyes-e az a szemlélet, hogy a technikum elvégzése után bárki vezető beosztáshoz kap belépőt? Ügy gondoljuk, gyors léptekkel közeledik ah- nak ideje, hogy a sok száz­ezer forint értékű, nagy telje­sítményű gépek kezelői techni­kumi végzettséggel rendelkez­zenek. Ezért minél több szak­munkásnak meg kell adni a lehetőséget, hogy rátermettsé­gét bebizonyíthassa, hogy mun­ka mellett tanulhasson és jobban dolgozhassák. Vajon mi vezette azt a ke­zet, amely egyetlen tollvo­nással kihúzta a technikumi felvételre jelentkezők névso­rából Teleki Lászlót? A se­matizmus, a régi, elvakult ká­dermunka beidegződött, rossz gyakorlata? Az ecsédi külszíni fejtésről kilencen jelentkeztek a Pető- fi bányai Bányagápészeti és Villamossági Technikum leve­lező tagozatára. Teleki László nevét egyetlen tollvonással ki­húzták, nem engedték felvé­teli vizsgára, és nem engedik, hogy nagyobb szaktudásra te­gyen szert, a technikum leve­lező tagozatán tanulhasson. És az elmúlt két hónap alatt senki sem beszélt arról, hogy miért tették ezt. Teleki László munkaköré­hez talán nem szükséges a na­gyobb szaktudás, nem kívána­tos a technikum elvégzése? Vagy nincs meg a kellő szak­mai gyakorlata? Vagy Telek László eddig hanyag, rossz munkát végzett? Nézzük a té­nyeket és a hivatalos igazolá­sokat. Teleki László 1952-ben szak­munkásvizsgát tett, villany- szerelő lett. Azóta is a szak­mában dolgozik, jelenleg az ecsédi külfejtésen a V. M. 5-ös kotrógép villanyszerelője és év eleje óta az egyik szocialista elmért harcoló brigád tagja. Társaival együtt önként vál­lalta, hogy napi munkája mel­lett tanul, elvégzi a techniku­mot. „Becsületes, szorgalmas munkája miatt javasoljuk a technikumi felvételre.” A hi­vatalos papírt aláírta az üzem vezetője és az alapszerv párt­titkára. A gépet nagyon sze­reti és lelkiismeretesen gond­ját viseli. Munkája után be­csüljük és szeretjük, mondta róla a brigádvezető. Jó szak­ember, szorgalmas munkás, igazolták munkahelyén. De 1956-ban ellenforradalmár volt, ilyen embert technikumra és vezető beosztásba nem java­solhatunk — érvelt a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt szakoktatási felelőse. Teleki László rózsaszeait- mártoni lakos. A községi ta­nácselnök és titkár megerősíti azt, amit ő maga is elmon­dott, _ Teleki László tevéke­nyen 'részt vett az ellenforra­dalomban, egyévi szabadság­vese tésre ítélték, háromévi fel­függesztéssel. Azért szerény, Fogadónapot, beszámolót ál­talában hétfőn tart: hétfő sza­badnap a szabó szövetkezet­ben, ahol Nagy István a női részleget vezeti. Előtte elküldi a meghívókat, de személyesen is meglátogatja választóit. Ha kevés az ideje, megkéri Mé­száros János nyugdíjast, s ket­ten gyorsan végeznek a „kiér­tesítéssel”. — Mi okozott legtöbb fejtö­rést, mióta tanácstag? Aforizmával válaszol: Ha megoldódna a lakáskérdés, a víz és a villany problémája, talán nem is lenne szükség ta­nácstagokra. — Nyilván a víz­zel, a villannyal és a lakással szereztek neki legtöbb nehéz órát. — Én megértem, hogy nem jut egyszerre mindenkinek la­kás, azt is megértem, hogy ennél a lakásosztásnál miért kapott X és nem Y, de nehéz azt megmagyarázni az embe­reknek. Mert magyarázni kell, beszélni rengeteget. Beszélni felszólalni a tanácsülésen. hogy itt, vagy ott lépjey köz­be a tanács, a végrehajtó bi­zottság, s beszélni a választók előtt, megnyugtatni őket, hogy már ebben és ebben az ügy­ben intézkedtek, ebben ké­sőbb fognak, azt pedig eluta­sítja a végrehajtó bizottság. Olyan a tanácstag, mint a gép kerekein mozgó szíj. Köz­vetíti egyik kerék „sebességét” a másiknak. Persze, nemcsak „beszéd­ből" áll a munka. A kereske­delmi állandó bizottságban (ennek is tagja) részt vesz a javaslatok kidolgozásában, s nem marad le akkor sem, ha társadalmi munkát kell szer­vezni. Az elnöki iroda asztalánál ül, s legszívesebben arról be­szélne, hogy miként birkózik meg a szövetkezet az anyag- beszerzési és munkaszervezési problémákkal. Csodálkozik, hogy a kérdezősködő idegen csak udvariasságból figyel ar­ra, amit a női konfekciórész­leg vezetője mond, s érdeklő­déssel hallgatja a tanácsi munka egyszerű közkatonájá­nak minden szavát. (Krajczár) A harmincötös körzet tanácstagja lasz is. Nem mindig kedvező válasz —. de az gyakran nem. rajta múlik. Nem is lehet min­denki kedvére tenni, minden alkalomnwl. Nehéz közmegelé­gedésre dönteni. Ha például a Deák tér környékének lakói azon vitáznak, hová kerüljön az új artézi kút: nehéz olyan helyet megjelölni, amelynek mindenki egyformán örül. — A tér jobb, vagy bal olda­lán legyen? Az én házam előtt, vagy a tiéd mellett? — De ilyenkor is segít az okos szó. Emlékezteti a vitatkozókat, hogy egy fél évvel azelőtt még szó nélkül jártak öt-hatszáz méterrel odébb: most meg né­hány röf miatt vitatkoznak. — Mikor szerelik a villanyt? Mennyi salakot szórnak a jár­dára? — Sorakoznak a kérdé­sek jegyzetfüzetében, s a kér­dések mellett nevek ágaskod­nak: kik várják rájuk a vá­laszt? Ha sokan vannak, eset­leg fogadónapon „ismerteti a tényállást”. Az asztalra könyököl, és hallgat. Nem szívesen beszél tanácstagi munkájáról, a kér­désekre nagyon vérszegényen csörgedeznek a válaszok. Mint­ha furcsának tartaná, hogy őt, aki a harmincötös választóke­rület polgárainak bizalmából vesz részt a Hatvani Városi Tanács ülésein, most egy ide­gen a tanácstag hétköznapjai­ról faggatja. S az idegen nem kéri, hogy temessék be háza előtt a föld alatti villamos ve­zetékek árkait, de még csak egy szál árva kutat sem akar a kapujával szemben. Nyolc év óta — 1954-ben vá- . lasztották meg először a váro­si tanácsba Nagy Istvánt. — nem szokta meg, hogy „csak úgy” keressék. Ha egy Üj Élet utcai lakosnak valamilyen problémája van, megállítja őt az úton, s a segítségét kéri. ..Nézzen már utána a tanácson, Pista bácsi...” Ha rossz m zöldségellátás, ' a „Pista bá­csihoz” röpködnek a kérdések a tanácstagi beszámoló után, vany a fogadónavon. És Nagy István ..utánanéz”. Választói tudják, hogy nem pusztába kiáltott szó. amit képviselőjük előtt mondtak: hamarosan megérkezik a vá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents