Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
2 nepűjság 1982. Október 31., SüOrdft !■* A józan ész álláspontjáról A Pravda MÖSÉKVA (TASZSZ): A Píavda „A józan ész Álláspontjáról” címmel hozza a NéW Yorkban tartózkódó Szemle írónak, Jurij Zsukov- nak éé Vikt&r Majevszkijnek cikkét. A \'ilág nehéz hetet élt át — talárt a legnehezebbet a második világháború óta. Az ernbe- riség nukleáris katasztrófa szélére került, s ha most a veszélyt sikerült csökkenteni, akkör a világ tudja, hogy ez a szovjet kormány álláspontjá- nák köszönhető, annak a nyugalomnak, bölcsésségnék és jóakarátnák, amellyel a szovjet kormány meghozta a rendkívül nagy feszültséget elért nemzetközi légkör enyhülését előmozdító intézkedéseket. A szovjet kormány véget vetett a kubai válságnak, megmentette a világbékét, és ismét bebizonyította, hogy a Szovjetunió állhatatosan követi a béke fenntartásának és megszilárdításának lenini politikáját, hogy ez a politika erős akadállyá vált az agresz- szorok útjában. A hét elején Kennedy amerikai elnök beszédet mondott, váratlanul, anélkül, hogy erre bármiféle alapja lett volna, bejelentette a kubai blokádot, és nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok kész azonnal betörni Kuba területére, hogy felszámolja a kubai forradalom vívmányait. Tájékozott politikai kommentátorok és diplomaták szavai szerint — akikkel alkalmunk volt találkozni ezekben a napokban — az Egyesült Államok uralkodó körei gyors csapást terveztek Kuba ellen, fel akarták számolni az ottani rendszert és Amerika-barát bábrendszerrel felváltani. Számításuk szerint ennek meg kellett volna akadályoznia a kubai forradalom hatásának további terjedését a latin-amerikai országokban, csökkentenie kellett volna az úgynevezett Szövetség a haladásért program kudarcát, a latinamerikai országokat fokozottabban kellett volna az amerikai imperializmus szekeréhez kötnie. „Az erő demonstrálásának” meg kellett volna akadályoznia a NATO-n belüli ellentmondások erősödését, bizonyítani kellett volna az Egyesült Államok vezető szerepét. Fő célja azonban „a kommunizmus elleni általános támadás” megindítása lett volna, t korhadó kapitalista rendszer megerősítése érdekében. Az előkészületben levő amerikai terveket szigorú titkossággal vették körül. Washingtonban ülésezett a nemzetbiztonsági tanács. Amikor Adlay Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője a fővárossal beszélt, még tanácsadóit is kiküldte irodájából. Október 19-én Stevenson sietve Washingtonban repült. Vasárnapra a hadügyminisztérium és a külügyminisztérium befejezte a szükséges előkészületeket. Hogy a legmesszebbmenőkig megnehezítse a békeszerető államok helyzetét, az Egyesült Államok ügyelt arra, hogy agresszív tevékenységének törvényes látszatot adjon, az Amerikai Államok Szervezetének és az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatásával támassza azt alá. Az AÁSZ tagjaival könnyen végzett: Rusk külügyminiszter a Kuba felől fenyegető vélt veszéllyel érvelve követelte az amerikai tervek haladéktalan támogatását, Villon pénzügyminiszter pedig a gazdasági segítség megtagadásának fenyegetésével támasztotta alá e követelést. Röviddel Kennedy rádió- és televíziós beszéde előtt Stevenson és emberei „munkába vették“ szövetségeseiket, cselekvési utasításokat adtak nekik. A Washingtonból érkező diplomáciai futár levelet kézbesített U Thant,iák, az ENSZ ügyvezető főtitkárának. Ezzel egyidejűleg Stevenson átnyújtotta Zorinnak a Biztonsági Tanács e havi elnökének azt a cikke a múlt hét e«i követelését, amely a tanács azonnali összehívását tartalmazta. Washingtonból sürgősen Stevenson segítségére érkeztek a Pentagon és a külügyminisztérium „szakértői”. Mindent elkövették annak érdekében, hogy még a Kuba elleni blókád bejelentésé előtt öszehívják a Biztonsági Tanácsot. De ekkor Washington élszenvedte az első kudarcot. A készülő agresszió láttán a kubai kormány ée a SzóvJ ét- unió kormánya a Biztonsági Tanácshoz fordult. Stevenson amerikai ENSZ-képviselő mindenáron kész helyzet elé akarta állítani a Biztonsági Tanácsét, össze akarta hivatni a közgyűlés rendkívüli ülésszakát, s ott el szerette volna érni a Kuba-ellenés amerikai cselekmények szentesítését. De az a kísérlet nem sikerült. A Biztonsági Tanács ülésének második napján U Thant égy sor semleges állam nevében felhívással fordult a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányához, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelyek a helyzet bónyölódásához vezetnek, találjanak lehetőséget a tárgyalásokra. A szovjet kormány elfogadta U Thant javaslatát. Az Egyesült Államok kifogásokkal, akarata ellenére szintén kénytelen volt elfogadni azt. Ez új helyzetet hozott a Biztonsági Tanácsban és komoly erkölcsi-politikai vereséget mért arra az amerikai kísérletre. hogyha Kuba-ellenes agresszió fedezésére az ENSZ zászlaját használják fel. A válság azonban folytatódott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, szinte együtt van az egész világ, látni lehetett, ' milyen különbözőképpen fogadták a Washingtonból és a Moszkvából érkező híreket. Valahányszor a hírügynökségek gépei „Washingtont” jeleztek, mindenki újabb rossz híreket várt, és nem is tévedtek. Tovább összpontosították az amerikai fegyveres erőket Kuba térségében, mozgósítót ták a légierő tartalékosait, új óvóhelyek építési terveit dolgozták ki, a szenátorok azonnal betörést követelték, az amerikai hadihajók feltartóztatták a Kuba felé haladó hajókat. A Fehér Ház elutasította a . tárgyalásokat, feltételeket támasztott, kifogásokkal élt. Ezzel szemben valahányszor ..Moszkva” jelent meg a hír- ügynökségi anyagokon, az emberekben felébredt a remény és megint nem tévedtek: a Szovjetunió nvuvtoátan, megfontoltan, új lépéseket javasolt a válság felszámolására. Hruscsov válaszlevele Lord Russellhez, üzenete U Thant- hoz és Kennedy elnökhöz, a bonyolódó helyzet nyugodt értékelése „nyomatékos felhívása” arra, hogy a dolgot nem szabad háborús katasztrófáig engedni, a kubai nép érdekeinek következetes védelme, a tárgyalásokra való felszólítás — megerősítette a válság enyhülésének lehetőségébe vetett reményeket. Az amerikai »uralkodó körök és a kapitalista sajtó-helyzete rendkívül megnehezedett azáltal. hogy a világ minden részéből az Egyesült Államok lépései elleni viharos tiltakozásról érkeztek hírek. A lapok kénytelenek voltak tájékoztatni arról, hogy mi történik Londonban és Tokióban, Prágában és a latin-amerikai fővárosokban, ahol heves tiltakozó tüntetésekre került sor. Tiltakoztak az Egyesült Államokban is. Az „El a kezekkel Kubától!” jelszóval megtartott tüntetések több várost kerítettek hatalmukba. még Washingtont is. Tüntettek az ENSZ-székház előtt is. De a reakció erőfeszítései nem csökkentek. A szovjet kormány minden egyes békesze- rető lépésére Washington újabb eselvetésekkel válaszolt, amelyeknek az volt a célja, hogy még jobban bonyolulttá váljék a nemzetközi helyzet. Az amerikaiak szombat reggel eménycihes á rádióban jóformán végig sem hallgatták a szóvjét kormány új, fontos javaálatairól szóló" hírekét, amelyek utat nyitottak a kubai válság békés rendezésé félé, amikor máris e javaslatok ellén szóló sajtóköz- léményekkél árasztották el őket. A New York Times vasárnapi számé a következő hatalmas címmel jélént meg: „Az Egyesült Államok elveti a szovjet javaslatókat.’’ A New Ttork Herald Tribune pedig hisztérikusan harsogta: „A következő lépés az Ultimátum.” A lápók meg ném nevezett magas állású forrásokra hivatkozva, így írtak: A kubai betörés ném heték, hanem napok, Vágy még inkább órák kérdésé. S a New York Times csak harmincadik oldalán közölte ' Kénnedynek azt az üzenetét, hogy ha az Egyesült Államok által „támadóknak” minősített fegyvereket leszerelik és kivonják Kubából, akkor az USA biztosítékot ad a kubai betörés ellen. A nyugati félteke többi országai szintén készek lennének hasonlóképpen eljárni — jelentétté ki az elnök. Ám vasárnap reggel ismét felcsendült a józan ész nyugodt és bölcs hangja, a szovjet kormány hangja. Nyikita Szergejevics Hruscsov újabb üzenettel fordult Kennedy elnökhöz. Körülbelül tíz óra volt, amikor New Yorkban a rádióadók megszakítva szokásos műsorukat, bejelentették: néhány perc múlva fontos közleményt adunk Moszkvából. A hírügynökségek munkatársai telexgépekre vetették magukat, amelyek adták a moszkvai közleményt. Amilyen mértékben vált ismeretessé a szovjet nyilatkozat tartalma, olyan mértékben vált ismeretessé a szovjet nyilatkozat tartalma, olyan mértékben vált derültebbé a New York-iak hangulata. Washingtonból néhány perccel később érkezett a hír: Salinger, Kennedy sajtótitkára kijelentette, hogy az elnök üdvözli Hruscsov üzenetét. Röviddel ezután adták az elnök válaszának teljes szövegét. Kennedy elnöknek ez a nyilatkozata nyilvánvalóan bizonyítja azt, hogy a világközvélemény által támogatott következetes és békeszerető szovjet politika eredményeképpen olyan helyzet keletkezett, amelyben lehetetlenné válik a szabadság szigete ellen tervezett katonai betörés végrehajtása és amelyben le kell mondani a katonai blokádról. Kennedy elnök döntése váratlanul érte a háborús hisztériát élesztő pszichológiai háború bajnokait. A New York-i lapok és különösen a rádió legutóbbi jelentései zavart tükröztek. A Pentagonnak takaródét kellett fújnia. Bejelentették, hogy U Thant Fidel Castro kubai miniszterelnök meghívására kedden Kubába megy, hogy elősegítse a kubai szuverenitás szavatolását. A reakciós propaganda azonban folytatja sötét mesterkedéseit. Az ismert hivatalok párnázott ajtajai mögött újabb agresszív terveket készítenek Kuba ellen, s a Szovjetunió békés lépéseiről szóló közlemények után néhány órával nyilvánvalóan nem véletlenül, az amerikai rádióállomások a venezuelai provokációról olvastak be közleményeket. Venezuelában október 28-án a Standard Oil Of New Yersey- hez tartozó olajtársaság négy villanytelepe a levegőbe repült. Kijelentették, hogy ezt állítólag „Castro parancsára” tették. Szemmel láthatóan egyesek még mindig abban reménykednek, hogy az Amerikai Államok Szervezetének gépezetét felhasználhatják a kubai nép elleni agresszióra. Nem kizárt, hogy újabb bonyodalmak támadnak. A világ elkerülheti a bonyodalmakat, ha az Egyesült Államok állam- férfiai ugyanolyan bölcsességet tanúsítanak, mint a Szovjetunió, s nem az erő, hanem a józan ész álláspontjára helyezkednek. (MTI) Ha bármit is tehetek . . . BERTRAND RUSSELL Egy London melletti kért-, város egyik kis házában, fázósan a kandallónak dőlve, leveleket diktált egy kilencven esztendős férfi. Hangja halk, öreges, rekedtes — a titkárnő sem értett minden szót első hallásra. És ez a fáradt hang mégis elhallatszott öt világrészbe, elgondolkodtatva és méghatva az emberekét. A Kubát fenyegető amerikai provokációt követő események drámáé pergé- se közben is oda kellett figyelnünk erre az öreg emberre, erre a nyughatatlan nyugdíjasra, aki — miközben nála jóval fiatalabb kollégái rózsát nyeségetnek az üvegházban, vagy a skóciai ősz méla szépségén merengének — minden maradék energiájával, minden idegszálával azon van, hogy sokáig éljenek, akik eddig még csak kévését éltek, hogy éljen az emberiség. Az aggastyán-kor önzővé tesz. Legalábbis a tudomány ezt a tételt vallja. A kilencvenéves Bertrand Russell páratlan aktivitása, mély felelősségtől áthatott harca a békéért azonban ellentmond azoknak a tapasztalatoknak, amit a lélektan, a fiziológia, a gerantológia az öreg, a nagyon öreg emberek érzéseinek és gondolatainak elmcSzesedéSéröl tanít. A szovjet politika rugalmas eszközökkel és módszerekkel párosult elvi szilárdságát felismerő és méltányoló Bertrand m mmmmmmm na z IP H m ' :f! Russell kilencven esztendeje ellenére is azokért küzd, akik csak most eszméltek rá a világ szépségeire és akik a jövendőtől várják, hogy kibontsa életüket. A nagy gondolkodó, az ékes szavú, bátor író, kilénc évtized terhével a vállán a remény és az ifjúság szószólójává emelkedett. A fizikus — aki már évekkel ezelőtt azt hirdette, hogy befejezte müvét — megifjodott erővel viaskodik azért, hogy a háború élavult erő-törvényével a béke nehézkedési erejét, az értelmes élet gravitációját szegetze szembe. , Tüntet és szónokol, levelet diktál és tiltakozik minden igazságtalanság, minden értelmetlenség ellen, mért „csak a tiltakozás adhat reményt az életre”. „Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.” Milyen jellemző ez a mondat, amellyel Russell befejezte mind Hrus- csovhoz, mind Kennedyhez intézett levelét. Babérjain pihenhetne hosszú küzdelmekben és eredményekben gazdag élete alkonyán. De ő — lélegzete fogytáig — ott akar lenni és ott is van, ahol az a nehéz, szívós és idegfeszítő harc folyik, amelyről egy régebbi cikkében azt írta, hogy „ezzel a harccal, a megfeszített értelem és a bátor áldozatvállalás- harcával lehet megelőzni a bombáknak és gépszömyeknek azt a működését, ami már nem is nevezhető harcnak, csak pusztításnak”. A Spiegel-ügy további fejleményei Aláírták a magyar—lengyel kulturális egyezményt *■■008! ml Holnap nyílik HATVANBAN AZ IPARCIKK KISKER GYERMEK XVvXV^^e»^WC^S^^X^X>XV‘C^^X^XXX^^XV^NvVCKXN RUHÁZATI SZAKÜZLETE Lenin tér 3. (A Ruházati Bőit helyén») BONN (MTI): Nyugat-Né- metország több városában, így Frankfurtban, Düsseldorfban, Heidelbergben tüntetések voltak, amelyek részvevői tiltakoztak az ellen a nád időkre emlékeztető módszer ellen, ahogyan most meg akarnak fojtani egy szókimondó és a kormány számára kellemetlen sajtóorgánumot, a Der Spiegelt. Nem csupán arról van szó ugyanis, hogy a hetilap vezető szerkesztőit letartóztatták, hanem ezenkívül lefoglalták a lap egész irattárát, archívumát, lepecsételték a szerkesztőség helyiségeit, úgy hogy a még szabadlábon levő munkatársak a szükséges technikai segédeszközök nélkül, alkalmi helyiségben próbálják összeállítani a hetilap legközelebbi számát. A Szociáldemokrata Párt képviselői sürgősen a parlament jogügyi bizottságának összehívását követelték, hogy fényt derítsenek a Spiegel elleni eljárás gyanús mellékkörülményeire. Gerstenmaier, s parlament elnöke azonban megtagadta ezt a kérést. Sajtókörökben rámutatnak hogy a Spiegelnek az a cikke amelyre a vádat alapítják, három héttel ezelőtt megjelent de a lap ellen intézett rajtaütés csak most következett be, pontosan egy nappal azután, hogy a parlament kormánypárt: többsége fehérre mosdatta Strauss hadügyminisztert az ismeretes panamaügyekben ellene emelt vádak kapcsán. Em lékezetes. hosv ezeket a rimákat elsőként éppen a Spiegel hozta a közvélemény tudomására. Míg a kormánypárt sajtó buzgón igyekszik a „ha. zaárulás” vádját olvasni i Spiegel fejére, a közvéleméni széles rétegeiben mutatkozz felháborodás és megdöbbenéi arra indít néhány tekintélyei polgári orgánumot, hogy rámujemeni katonai ki KAIRÓ (TASZSZ): Anvar El Szódat, az EAK Elnöki Tanácsának tagja kedden fogadta a Hamu Al Dzsaifi honvédelmi miniszter vezetésével Kairóban tartózkodó jemeni katonai küldöttséget. A küldöttség azért érkezett az EAK fővárosába, hogy az Arab Liga ülésén panaszt emeljen a Jemeni Arab Köztársaság belügyeibe beavatkozó Szaud-Arábia és Jordánia ellen. Szadat — mint a sajtó jelenti — megerősítette az EAK kormányának azt az elhatározását, hogy támogatja a jemeni forradalmat és a jemeni népnek a szabadságért és az igazságért vívott harcát. Ugyancsak a sajtó jelentése szerint a jemeni katonai küldöttség vezetője kifejezte háláját az EAK népének és kortasson az egész akció gyanús hátterére. így a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt hangoztatja, hogy „valami bűzlik” az egész : ügyben. — Vajon a házkutatások és letartóztatások egész stílusa nem emlékeztet-e arra a bizonyos időszakra — írja a lap —, amikor az ilyen vállalkozások 1 célja az volt, hogy terrort gya- 1 koroljanak, nyomást fejtsenek ki a sajtóra, hogy megfélemlítsék? Az újság aggasztónak tartja | azt a körülményt is, hogy a : Spiegel egyik vezető szerkesztőjét, Conrad Ahlers-t Spa- nyolorsizágban tartóztatták le,- s onnan repülőgépen szállítót* ták Nyugat-Németországba. A nyugatnémet sajtó egyébként megírja, hogy a Spiegel* j ügyben még további letartóz- i tatásokra léhet számítani. El* . fogatási parancsot adtak ki ugyanis a Spiegel bonni szer* j kesztőségénék egyik munka* . társa, Hans Schmelz ellen ia,- aki jelenleg külföldön van, a , lap megbízásából ugyanis nemrég Magyarországra utazott, t Schmelz-et — írják a lapok — mihelyt Budapestről visszatér : az NSZK-ba, letartóztatás vár*- ja. (MTI) meg tartalommal. A kulturális élet más területein is aa együttműködés elsősorban a művészeti szövetségek, ismeretterjesztő társulatok és egyéb szervek közös munkájának formájában valósul meg, — A személyes találkozók érdekében a munkaterv a felsó- és közoktatás területén az oktatók, a tudományos dolgozók és az egyetemi hallgatók cseréjét irányozza elő. A kétéves munka terv fejleszteni kívánja a két ország együttműködését a könyvkiadás, a közművelés, a rádió, a televízió, a sajtó, a film, a sport és a turisztikai területén is. munkatársai ! nábart repülőgépen megérkezett Havannába, hogy ott folytassa a kubai válság elsimításának érdekében New York-ban megkezdett tárgyalásait. Elindulása előtt a repülőtéren kijelentette, arra számit, hogy Castro kubai miniszter- elnökkel „gyümölcsöző eszme- cserét folytat majd. amelynek célja a probléma gyors és békés rendezése”. A főtitkárt tizennyolc munkatársa kíséri el Kubába. VARSÓ (MTI): Október 30-án Varsóban aláírták a magyar—lengyel kulturális együttműködés 1963— 1964. évi munkatervét. Az okmányt flku Pál művelődésügyi miniszter és Waclaw Tulod- ziecki közoktatásügyi miniszter írta alá. Az új kétéves munkaterv az eddigieknél nagyobb jelentőséget tulajdonít és tágabb működési területet biztosít a magyar és a lengyel intézmények közötti közvetlen kapcsolatoknak, a személyes találkozókon alapuló tapasztalatcserének. A tudományos együttműködés kereteit például a két akadémia közötti megállapodás tölti U Thant és i Havan NEW YORK (MTI): U Thant ügyvezető ENSZ-íőtitkár kedden 19,20 órakor (magyar idő) Idöttség Kairóban mányának, amiért Segíti a Jemeni Arab Köztársaságnak a szaud-arábiai és . jordániai reakció, valamint az angol ügynök Bejhani emir elleni küzdelmét.. (MTI!
