Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. október SS., vasáru»» Tanácskozik a megyei pártértekezlet (folytatás a 3. oldalról) rés vetésnél, a baromfitenyész tésnél, és így tovább. Egyes szakemberek a nagy üzemi mezőgazdaság kerete között ugyanazt akarják esi nálni, mint az egyéni paraszt' gazdaságok idején, vagy min néhány évtizeddel ezelőtt ; nagy uradalmi birtokokon é: nem látják, nem veszik észre hogy ezek a gazdaságok merőben újak, amelyek új agronómiát és zootechnikát követelnek. Nehezen lépünk előre öntözési lehetőségeink kiaknázásában. Itt is, mint általában as anyagi eszközök megteremtésének nagy részében, az államtó] várják a segítséget, pedig gon. dosabb, körültekintőbb vezetéssel, a helyi lehetőségeket, az öntözés egyszerű formájának alkalmazását, sokkal szélesebben lehetne bevezetni. Jellemző például, hogy a csőkutas öntözés Heves megyéből indult el, mégis máshol sokkal gyorsabban terjedt ennek alkalmazása. Pedig minden szakember előtt tudott dolog, hogy a zöldségtermesztés, a takarmány termesztésének igazán jövedelmező formája csak az öntözéses gazdálkodás lehet. Ebben a megyei tanács mező- gazdasági osztályának, az ott dolgozó szakembereknek kicsit többet kellene tenniök. Változatlanul komoly problémát jelent a hegyvidéken levő tsz-ek gazdálkodása. E gazdálkodás megfelelő profiljának kialakítására születtek tervek, nem is rosszak, csak éppen a végrehajtásával megyünk lassan előre. És ma a gyenge tsz-ek fogalmát megyénkben zömmel ezek a hegyvidéki szövetkezetek alkotják. Érdemes volna szakembereinknek e probléma megoldását komolyabban kezelniük. Fogyatékossága mezőgazdaságunknak, hogy a növekvő állatállomány takarmányellátása teljesen labilis és ha valami, akkor ez leginkább az időjárás függvénye. Ennek megoldására is készültek tervek, azonban ennek végrehajtása is nagyon lassan halad előre. Problémát jelent és nem minden esetben a legcélszerűbb a tsz-ek gépesítése. Sok helyen megvásárolnak gépeket, de nincsenek hozzá megfelelő munkaeszközök, s, nagy teljesítményű gépek kihasználatlanul vannak a szövetkezetekben, sokszor pedig megvásárolnak olyan gépet is, amelyet a szövetkezetek egyedül, önmagukban megfelelően kihasználni nem is tudnak. Mindezeknek a fogyatékosságoknak ell epére mező- gazdaságunk egészséges és megteremtődtek azok az alapok, amelyekre a jövő szempontjából építeni lehet, s létrejöttek azok a biztosítékok, amelyek alkalmassá teszik a megye mezőgazdaságát, hogy minden vonatkozásban eleget tudjon tenni a reá háruló feladatoknak. Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata, hogy az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően tovább növelje termésátlagait. 1965-re el kell érni, hogy kenyérgabonából a jelenlegi 10,5—10,6 mázsával szemben 11,3 mázsát termeljünk holdanként. Szálas takarmánybeü biztosítanunk kell, hogy az ötéves terv végére 20—22 mázsát, zöldségből 100—120 mázsát termeljünk holdanként. A szőlő jelenlegi 17—18 mázsás hol- dankénti termésével szemben 1965-re el kell érni a 22 mázsát. , Cukorrépából 150 mázsás holdankénti átlagtermést kell biztosítani. Hasonlóan előre kell lépnünk az állati termékek előállítása terén és az állattenyésztésben. Az ötéves terv végére tejből 140 000 hektolitert, tojásból 12 millió darabot, baromfiból 100 vagont, sertésből 75 000 mázsát, szarvasmarhából mintegy 62 400 mázsát keli előállítanunk. E követelményeknek megfelelően kell- növelni állattenyésztésünket, szarvasmarhából 58— 60 000, ezen belül tehénből 25—27 000, sertésből f 170 000—180 000, kocából 14— . 15 000 darabot kell tartanunk, illetve tenyésztenünk. Fontos feladata egész mezőgazdaságunknak, hogy erőteljesebb, következetesebb intézkedéseket tegyünl* a kulturáltabb, belter- , jesebb gazdálkodás kialakítására. A megye mezőgazdaságá- nak belterjes kialakításánál fi- gyelembe kell venni a megye hagyományos kultúráját, olyat, mint a zöldség-, a szőlő- és a szőlőoltvány-termesztés. Ezt népgazdaságunk össz-igénye mellett megköveteli a szövetkezeti tagság foglalkoztatottsága, jövedelmének további növelése is. Határozottabban kell előre lépni a gazdaságok szakosítása terén, különös súllyal a hegyvidéki szövetkezetek termelési profilját kell kialakítani. A megyei tanácsnak a beruházásokat e szakosítási elveknek megfelelően kell elosztania, figyelembe véve a hegyvidéki szövetkezetek sajátosságait és adottságaik Elképzelhető annak az elvnek a gyakorlati realizálása, hogy az erősebb szövetkezetek, segítve a gyengébbeket, több sajáterő-beru- házással, kevesebb állami hitellel oldják meg beruházási programjukat és több állami segítséggel, kevesebb saját erőTovábbra is alkalm ösztönzés legjobbi és el kell érni, hogy az ötéves terv végére a közösből származó jelenlegi 8—9000 forintos jövedelemmel szemben, 10—J.2 000 forint egy tagra eső jövedelmet érjünk el. Mindehhez természetesen szükséges a szövetkezeti tagság jobb, oda- adőbb munkája is. A megyei pártbizottság, a járási pártbizottságok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy tovább erősítsék a szövetkezeti pártszervezeteket, olyanokká tegyék, hogy alkalmasak legyenek a szövetkezei tek előtt álló feladatok megA népjólét A pártbizottság beszámolója ezután a népjólét alakulásával foglakozott. Erről a következőket mondotta Putnoki László elvtárs: A megye egészének fejlődését tükrözi az a változás is, ami a népesség megoszlásában ment végbe. A megye lakosságának 1949-ben 63,7 százaléka tartozott a mezőgazda- sági népességhez, ez a szám 1961-re 39,4 százalékra csökkent. Az ipari népesség 15,5 százalékról 30.5 százalékra emelkedett, tehát közel 100 százalékkal növekedett. A népességben beállt változás természetesen magával hozott egy sor szociális, kulturális és kommunális létesítményt és a lakosság ez irányú jobb ellátását is. 1952-ben a megye lakosságának 62 százaléka volt biztosított, jelenleg és főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a megye összlakosságának 95 százaléka biztosított. A keresők számának . növekedésével együtt járt a lakosság vásárlóerejének növekedése. E vásárlóerő növekedése kifejezésre jut a kereskedelem forgalmában, a takarék- betétek növekedésében, és így tovább. A megye kereskedelme 1959- ben 1,8 milliárd forint forgalmat bonyolított le 1962-ben kétmilliárd forintot A mező- gazdaság átszervezése után jelentősen megnőtt a falu lakosságának önfogyasztása is. A falu lakosságának egy főre jutó húsfogyasztása, ha 1959 100 százalék volt 1961-ben 124 százalék. Zsiradékból ugyanezt az időt alapul véve, ha 100 százalékot fogyasztotta falu lakossága, akkor jelenleg 117 százalékot fogyasztanak. Tudjuk és ismerjük azokat az ellátási nehézségeket amelyeket egyrészt az idei és a múlt évi kedvezőtlen időjárás okozott. Főleg zöldségből, gyümölcsből, s időközönként húsból. Ismerjük azt, hogy kereskedelmi szerveink maguk is ellátási nehézségeket okozvei a gyenge adottságokká rendelkező hegyvidéki szövet kezetek. Jól átgondolt tervei alapján és a szakemberek köz reműködésével nagyobb ütem beji kell folytatni a szőlőre konstrukciót. Meg kell kezdem a tájjellegeknek legjobban megfelelő fajták elterjesztését, különös te kintettel az étkezési szőlőt ad< fajtákra. A szőlős tsz-ek — mint általános problémáját — újra elő kell venni, meg kel nézni, melyek azok a leghasz nösabb melléküzemágak, ame lyek biztos termelési alapot jövedelmi forrást nyújtanak í szövetkezeti tagság számár; akkor is, ha a szőlőben nen ritka elemi kár következik be Ebben több segítséget kéménl a Földművelésügyi Miniszté riumtól is, mert e probléma megoldásában, sajnos, nem ka punk megfelelő támogatást. Az egész mezőgazdaság to vábbi erősödésével tovább kell növelni a szövetkezeti tagok egy főre eső, közösből származó jövedelmét is. Továbbra is követni kell az az elvet, hogy az árutermelői növekedésével együtt nőjön í szövetkezeti tagok jövedelme. ázni kell az anyagi ítn bevált formáit oldására. Ezért rendszeresebbé kell tenni nemcsak a taggyűléseken, hanem a vezetőségi üléseken való részvételi is, a szövetkezeti pártszerve zetek titkárainak évenkénti továbbképzését A járási párt- bizottságok, munkatársainak olyan munkamódszereket kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egv pártszervezetben több időt esetleg több napot tölthessenek el, hogy megtanítsák ezeket a pártszervezeteket a szövetkezetben végzett munkára, alakulása nak sokszor olyan cikkféleségekből, amiből hiány nincs, csak a rossz szervezés és a gondatlan munka teremti a nehézségeket. Lényegesen nőtt a lakosság tartós cikkekből való ellátottsága is. A beszámolás időszaka alatt a megye lakossága mosógépből 3,5-szer, porszívóból négyszer, televízióból pedig hatszorta többet vásárolt, mint a korábbi években. A megnövekedett áruforgalom és a nagyobb arányú vásárlások mellett nőtt a megye lakosságának takarékbetét-államánya is. 1959-ben a megye lakossága mintegy 90,7 millió forintot kitevő takarékbetéttel rendelkezett. 1962 első félévéig ez a szám 215 millió forint-, ra növekedett. E két szám ösz- szehasonlítása azt is mutatja, hogy lakosságunk tartósan takarékoskodik és bízik gazdasági rendszerünkben, politikánkban, értelmét látja a takarékoskodásnak. Az élteit három év alatt, ha nem is minden igényt kielégítően, de komoly mértékben előre léptünk a lakásépítkezésben. A beszámoló időszakában 8109 lakás épült a megyében. Az évi átlagos lákásszaporu- lat 2703, emellett lényegesen javult a lakások felszereltsége is. 1960-ban befejeződött valamennyi község villamosítása. 1940-ben a lakások 40 százalékban volt villany, jelenleg 75—80 százalékában. A házépítkezések, s a kereskedelem forgalma mellett 1959 óta három és félszeresére nőtt a személyi tulajdonban levő gépkocsik száma. Népünk fejlődéséhez hozzátartoznak azok az intézmények, objektumok, amelyek közvetve szolgálják a lakosság igényeinek kielégítését. Olyan például, mint egészségügyi intézményeink fejlődése, amely ugyan még sok kívánnivalót hagy maga után, mégis az utóbbi három év alatt e téren is sokat léptünk előre. Talán ebben is, mint mindenhol máshol, a leglényegesebb az ember. Orvosaink, s az égés: egészségügyben dolgozók poli tikai, világnézeti arculata i sokat változott. Orvosaink kö zül sokan járnak az esti egye temre, ismerkednek meg ; marxizmus-—leninizmus tu dományával. A termelőszö vetkezetek létrejöttével mos már egyre több falusi orvo: ténylegesen a szövetkezetek orvosává válik. Egyre többe: közülük belefolynak a közséf társadalmi és politikai életé be. Noha korántsem mondhat juk el, hogy az e területér működő pártszervezetek, vágj jómagunk is megtettünk volKöso A megye közoktatásának é: népművelésének helyzetérő beszélt a továbbiakban az élő adó. A beszámolás időszakában de különösen az oktatási re form, az új iskolatörvény meg jelenése óta, egész oktatásunk mint szerte az országban, £ megyében is fejlődésen men1 keresztül. Az oktatási reform az új iskolatörvény széles vitája azt mutatta, hogy a szülők és pedagógusok teljesen egyetértenek iskolareformunkkal ét helyeslik ezeket az elveket, csakúgy, mint ezek gyakorlati végrehajtását. Teljes egyetér. tés van az irányelvek olyan fő célkitűzéseivel, mint egész iskolarendszerünket közelebb hozni az élethez, korszerűbb műveltséget és következetesebb világnézeti nevelést adni. E kérdések körül azonban még ma is sok vita van, nem magával a célokkal, hanem ennek gyakorlati végrehajtásával. Mindezek ellenére azonban iskoláink, a pedagógusok és a szülők együttes közreműködé sével, egyre inkább a ma korszerű embere nevelésének műhelyeivé válnak. Ennek ma már olyan kézzelfogható eredményei vannak, mint az 5+1-es iskolák, ahol a tanulók, a tanulmányaik végzése közben megismerkednek a termelőmunka egy-egy ágával. A középiskolás tanulók 80 százaléka részesült tanulmányai mellett rendszeres gyakorlati oktatásban. Hasonló a fejlődés az általános iskolákban is. 1959-ben 39 osztályban volt gyakorlati oktatás, 1962-ben pedig 134 általános és 96 középiskolai osztályban folyik rendszeres gyakorlati oktatás. Az iskolák korszerűségét és fontosságát aláhúzza az a tény, hogy népünk kultúra iránti igénye, tanulási vágya egyre inkább fokozódik. 1959-ben 614 tanuló érettségizett, az 1962-es tanévben pedig 858. Az idén érettségizett tanulók mintegy 60—70 százaléka jelentkezett egyetemi, vágj' főiskolai továbbtanulásra. E néhány szám is bizonyítja, hogy felnövekvő nemzedékünk magasabb műveltséggel, magasabb kulturáltsággal rendelkezik. De bizonyítja azt is, hogy ma már az idősebb generáció is egyre inkább megérti ennek fontosságát, s ma már nem létkérdés, hogy az iskolát elvégző gyerek, vagy még el sem végző, minél előbb a kenyérkeresők sorába álljon. Az iskoláinkban folyó oktató-nevelő munkán keresztül tükröződik a pedagógusaink világnézetében beállt változás is. Ennék bizonyítéka, hogy évről évre csökken a hittanra járók száma, 1959—60-ban a tanulók 45 százaléka iratkozott be hitoktatásra, ma pedig a tanulók mindössze 14 százaléka jelentkezett. De vannak en-. nek más mutatói is. Mégpedig olyanok, hogy Heves megyében a közismert nagy tradíciókkal rendelkező vallásos szertartások kezdenek elöregedni. Ugyanis ezeken a szertartásokon zömmel már idős asszonyok és csak nagyon kevés fiatal vesz részt. Mindez nem képzelhető el anélkül, hogy pedagógusaink világnézete ne változzék. E változás nélkül aligha lehetne elképzelni a világnézeti nevelés tényleg őszinte és hatékony formáját na mindent, hogy meggyorsít suk az orvosok és más egész ségügyi dolgozók politikai fej lődését. Vannak még orvosa ink között, akiknek gondolkc dására anyagi okokból is - polgári és kispolgári nézetei hatnak. Az a célkitűzés, hog; az egész értelmiség szociálist: legyen, sajátítsa el a marxiz must—leninizmust, itt is to vábbi erőfeszítést igényel. Tö rekednünk kell a magas foki etikai szellem kialakítására, : szocialista egészségügyi intéz mények szocialista orvostípu sának megteremtésére. A beszámolás időszakába: itatás és népin Pedagógusaink többsége az oktatás különböző formáiban igyekszik elsajátítani a marxista világnézetet, s egyre többen vannak megyénk pedagógusai között, akik maguk is propagandistái, terjesztői e világnézetnek. Megyénk pedagógusai közü 1341-en járnak állami ideoló giai oktatásra, 91 fő tanul z marxista—leninista esti egye temen, s körülbelül 60—70 fc tevékenykedik, mint propagan dista. Tekintélyes azoknak i pedagógusoknak a száma, akii aktív részvevői a városok és falvak társadalmi és politika: életének, ott, voltak a mező gazdaság szocialista átszervezésénél és itt vannak velünk £ szövetkezetek megszilárdítása nál. Mindezért elismerés és köszönet illeti ezeket a pedagógusokat. Ebben a fejlődésben kétségtelen nagy szerepe van a pegyorsabban kell a világnézet Ma már az e nevelést elősegítő tankönyvek, noha még sok kívánnivalót hagynak maguk után, rendelkezésünkre állnak. A tankönyvek alapján előadott és tanult anyagok egységet képeznek, nyugodtan mondhatjuk: világnézeti egységet is. Nem így azonban pedagógusaink egy részének világnézete, jóllehet többségük meg- győződéses tolmácsolója, tanítója ezeknek az anyagoknak és világnézetnek. Nevelőink egy része azonban csak egzisztenciális okokból, minden meggyőződés nélkül tanítja ezeket az anyagokat. Szólni kell erről még akkor is, ha ezeknek a pedagógusoknak a száma nem nagy. Mert ezek a nevelők sok gyermekkel vannak kapcsolatban és az ő nevelésük, ráhatásuk, esetleg megzavarja az egész iskola egységét és nevelési rendjét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az iskolában oktatnak, egyesek meggyőződés nélkül, és nem nevelnek, a tankönyvek szerint tanítanak, de ennek ellenkezőjét teszik a gyakorlatban. Ezekben a kérdésekben még sokat kell vitatkoznunk pedagógusainkkal. Ezek a viták fontosak, hogy valamennyiüket meggyőzzük a marxista világnézet helyességéről, mert amíg ezt őszintén el nem tudjuk fogadtatni a pedagógusok egészével, nem lehet elképzelni, hogy őszintén tudjanak oktatni a marxista világnézet szellemében; Itt a legnagyobb szerep a tantestületekben dolgozó kommunistákra és párt- szervezetekre hárul, amelyeknek az a feladatuk, hogy a tantestületeken belül, e kérdéseket vitatva bizonyítsák a marxista világnézet helyességét . A korszerű nevelés, e kornak megfelelő embereket nevelni, e kor leghaladottabb világnézete és erkölcse nélkül nem képzelhető el. Ez a követelmény nem néhány ember, vagy akár a párt kitervelt és az iskolára, vagy a pedagógusokra erőszakolt metodikája, hanem az élet követelménye. Lehet-e, szabad-e a mai generációt nevelni úgy és olyanná, hogy ne legyen képes eligazodni a világban folyó események között? Lehet-e a kommunizmus hajnalán a kommunizmust építő : 227-tei nőtt a kórházi ágyak ■ száma. Üzembe lépett, az ■ egészségügy szempontjából ■ olyan elmaradott területen, ■ mint Hatvan és környéke, egy : 70 ágyas kórház, amely további . 20 ággyal bővül, de ez év végére 80 ággyal bővül az egri kórház is. Továbbra is komoly feladatot jelent azonban a fa- lu megfelelő orvosi ellátottságának biztosítása, ezt megyénk olyan adottságai indokolják, . hogy a múlt örökségeképpen . a megye az ország többi részéhez viszonyítva kedvezőtlenebb helyzetben volt és vám ma is a kórházi ágyak számát tekintve. íívelés dagógus pártszervezetnek, a kommunista pedagógusoknak, akik egy-egy tantestületen belül a világnézeti nevelés, az új pedagógiai elvek és ezek gyakorlati megvalósításának: élharcosai. Ebben komoly segítséget jelent és egyre nagyobb szerepet tölt be a Tanárképző Főiskola, amelynek tanári kara, pártszervezete, kommunistái az új tanítónemzedék szocialista világnézetének kialakításában évről évre eredményesebben tevékenykedik. Azok a viták, amelyek a Tanárképző Főiskolán lezajlanak és az évkönyvek, amelyek a főiskoláról kikerülnek, már jelzik az új nevelő arculatát és világnézeti felfogását. Ezek az eredmények azonban nem jelentik, hogy mindent megtettünk megyénkben az oktatási reform, az új iskolatörvény valóra váltására. Ez az előrehaladás még csak a kezdeti lépés afelé, ahová egész közoktatásunknak el kell jutnia. Mindenekelőtt előbbre haladni I nevelésben. nemzedéket úgy nevelni, hogy ne legyen szabad, tiszta és egészséges gondolkodásában? Ahol nem köt gúzsba a mar a- diság, a konzervatívizmus» ahol nincs lelki kényssser? Ahol az önzést felváltja a társadalom egészének érdekében végzett munka? Ahol az egyén a boldogulását az egész társadalom együttes boldogulásában találja meg és ítéli helyesnek? Nos, ilyen nemzes déket nevelni e kor leghaladottabb világnézete nélkül nem lehet! Ma az ember kül- defcése, hogy megszabaduljon a háborútól, az elnyomástól, a tőke rabságától és birtokosa legyen mindannak, ázni szép# ami jó, azni teremtő és alkotó. Ezt csak az az ember tudja mind megszerezni és élvezni, aki ismeri és meggyőződéi sesen hiszi e kor világnézetének alkotó és teremtő erejét. Ezért olyan szoros a kapcsolat a korszerű nevelés és « kor világnézete között. Ott, ahol ez hiányzik, ott hiányzik az iskola emberformáló hivatása és e nevelő jellegű intézmények tanodákká lesznek, a pedagógusok pedig e tanodák mestereivé válnak. Ehhez az egységes nevelési rendszerhez egységes ráhatáj szükséges. A szülői ház megfelelő segítsége nélkül ez nehezen valósítható meg. Sok pedagógus munkája vész kárba, hogyha nincs mögötte a szülői ház segítsége. Azok a szülők, akik más világnézeti meggyőződést vallanak és aszerint élnek, engedjék meg gyermekeiknek, hogy maguk döntsék el, mit fogadnak el: az újat, a haladót, vagy a régit? Az új, korszerű pedagógiai elvek teljes érvényesülésére tovább kell küzdeni a megcsontosodott szemléletek ellen. A korszerűvel, az újjal általában mindenki egyetért# Egyetértenék azzal, hogy a túlterheltséget csökkenteni kell, csak amikor vaiamelyik szaktantárgy csökkentéséről van szó, akkor a tanszékek, szaktanárok „a tudomány védelmében” azt tartják, hogy az övék a legfontosabb és a csői» (Folytatása az 5. oldalon.)
