Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ► »4 » fr ♦ ♦ » $ f » » » » H »»* »»»frfrfrfrfrfrfrfrfr fr-M-H-EEEH-ktdE-H-t-EEb--H-l-b^HE-kHE!-:-'-->'-l-üEk» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 253. szám ARA: 60 FILLÉR 1962. október 28„ vasárnap . . . tanítjuk meq az embereket szúedalűtu módúéi élni, (lúlq&zíü fa eiőitdúlkőd ni' (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiből.) „II munkásosztály érdeke egybeesik az egész nép, v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VA\\\\\\V\\\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\SS^VÄ\\\\\\ft\\\^^^^ Tegnap délután két órakor összeült Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében a Heves megyei pártértekezlet, amelyen a megye pártszervezeteinek 236 teljes, 17 tanácskozási jogú küldötte, valamint 66 meghívott vett részt. Az ünnepélyesen feldíszített nagyteremben a küldötteket és a vendégeket Putnoki László, a Heves megyei Pártbizottság első titkára üdvözölte, majd javasolta, hogy Bíró József elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát válasszák meg a pártértekezlet elnökének. A javaslatot a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Ezután Bíró József elvtárs elfoglalta elnöki tisztét, majd javaslatot tett a pártértekezlet elnökségének tagjaira. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baják István, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, Barta András, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Csuhaj Ferenc, a megyei tanács megbízott elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Danyi Béláné, az egri Finomszerel- vénygyár dolgozója, Dorkó Józsefi a megyei pártbizottság osztályvezetője, a végrehajtó bizottság tagja, Furucz János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára, á végrehajtó bizottság tagja. Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Gulyás József nyugdíjas, a megyei revíziós bizottság elnöke', dr. Gyulai László megyei főügyész, Hever Lajos, a hevesi gépállomás igazgatója, Horváth Nándomé, a megyei nőtanács titkára, Iványi János, a néphadsereg képviselője, Kácsor Jánosné, az Eger Városi Pártbizottság titkára, a megyei végrehajtó bizottság tagja, Kimecz Istvánná, az Egerese hi Általános Iskola igazgatója, Kovács László, a Mátravidéki Erőmű szocialista munkabrigádjának vezetője, Libertiny Sándor, a Heves megyei Rendőiiőkapitányság vezetője, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, Misi Sándor, a KISZ megyei titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Magyar István, a Hevesi Járási Tanács elnöke, Molnár Gusztáv, a Domoszlói Állami Gazdaság párttitkára, Nedeliczki Pál, a Pétervásári Járási Párt- bizottság első titkára, dr. Osváth Gábor, a Megyei Kórház igazgatója, Putnoki László, a Heves megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára, Polacsek Gyuláné petőfibányai dolgozó, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Szántó Imre, az Egri Tanárképző Főiskola igazgatója, Tóth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Ursitz József, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Kossuth-díjas főmérnöke, Zábráczki Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka. A pártértekezlet elnöke megnyitó beszédében a tanácskozás valamennyi részvevője nevében egyetértését fejezte ki a Szovjetunió kormányának, a magyar kormánynak, valamint mindazon államok vezetőinek nyilatkozatával, amelyek elitélik az Amerikai Egyesült Államok provokációs lépését és követelik, hogy az imperialisták tartsák tiszteletben Kuba függetlenségét és a jogtalan tengeri zárlat azonnali megszüntetését. » A megyei pártértekezlet a legteljesebb együttérzését fejezi ki a forradalom füzében megedzett hős kubai- nép, annak kormánya iránt függetlensége megőrzéséért és a békéért vívott harcában — mondotta Bíró elvtárs. Ezután a pártértekezlet bizottságainak megválasztására került sor, majd a napirend elfogadása után szólásra emelkedett Putnoki László elvtárs, hogy ismertesse a megyei párt- bizottság beszámolóját A megyei pártbizottság beszámolója Ezután emelkedett szólásra Putnoki László eiLvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság első titkára, hogy a pártérte- kezdet eüé terjessze a megyei pártbizottság beszámolóját. Pártunk Vili. kongresszusára készülve, Központi Bizottságunk kidolgozta és vitára bocsátotta azokat az irányéi veket, amelyek hosszú időre megszabjál;: pártunk tevékenységének irányvonalát, mind a nemzetközi, mind pedig a belpolitikai életben — mondotta bevezetőben. A lezajlott taggyűlések, pártértekezletek és az irányelveikről folytatott viták azt igazolták, hogy megyénk egész dolgozó népe kommunisták és pártonkívüli- ek teljes egységet alkotnak az irányelvekben felvázolt politikát és célkitűzéseket illetően. A továbbiakban arról beszélt, hogy korunkban a szocialista gazdasági világrend, a nemzetközi politika és a gazdasági élet porondján egyre inkább maga mögé utasítja az imperializmust. Ez a világrend olyan perspektívát nyitott meg a világ emberisége számára, mint amilyet az SZKP XXII. kongresszusa és a kommunizmus építésének húszéves terve adott. Szolt a nemzetközi helyzet kiéleződéséről és a, szocialista tábor növekvő erejéről, mint a béke biztosítékáról. Elemezte az elmúlt néhánv esztendő politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi fejlődését, a párt és a tömegek kapcsolatának fontosságát. Majd így folytatta: — Népgazdaságunk, egész társadalmunk fejlődésével úgyütt fejlődött megyénk tat Jelenthetjük a párbérbekezlet- nek, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink, megyénk valamennyi kommunistája, s az egész lakosság eredményesen dolgozott és valósította meg a VII. kongresszus, illetve a megyei pártértekezlet határozatait Ezt a munkát megyénkben olyan tények jelzik, mint az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális és politikai életben végbement változások és éléit eredsmé- nyék. A megye iparának helysete Pártunk VIL kongresszusa célul tűzte a hároméves terv sikeres befejezését, az ötéves terv maradék nélküli teljesítését, a gazdasági szervező munka, a vezetés magasabb színvonalának megteremtését. Ehhez mindenekelőtt meg kellett változtatni a vezetők szemléletét, a gazdasági, a pártvezetésben egyaránt A mennyiségi szemléletet fel kellett cserélni a termelési mutatók pontos teljesítésének szemleletével. E szemlélet megváltozása nem ment egyik napról a másikra. Sokan a vezetők közül elszoktak a termelési mutatók elemzésétől, sokan vallották azt az elvet, hogy tervet teljesíteni és a mutatókat figyelembe venni — a kettőt együtt nem lehet. Ennek talán legkézenfekvőbb bi* zonyítékát az egri Finomsze- relvénygyár szolgáltatta, ahol a tervteljesítésért százezernél több túlórát használták fel engedély nélkül, úgy, hogy jelentős részét ki sem fizették, s valamiféle társadalmi munka alapján akarták elintézni. Mindezt a pártszervezetek, a pártbizottság szeme láttára, sőt, a velük való egyetértésben csinálták. Ezért is volt fontos e szemlélet megváltoztatása, mert enélkül élőre menni, a kongresszus, illetve az ötéves terv célldtűzéseit teljesíteni, nem tudtuk volna. Nem jelentett könnyebb feladatot annak elismertetése sem, hogy a termelést lehet növelni a létszám indokolatlan emelése nélkül is. Általánosan elfogadott elv és gyakorlat volt, hogy a termelés növelése egyet jelent a létszám növelésével. Az ilyen felfogás számba sem vette az üzemekben rejlő, eddig számunkra is ismeretlen lehetőségeket, például a munkaidő- kiesés csökkentését. Helyenként a nyolcórás munkaidőn belül másfél-két óra esett ki anyaghiány, a munka rossz szervezése miatt. Ezt az időt, vagy legalábbis ennek egy részét ma már sikerült a produktív termelőmunka szolgálatába állítani. E munka végzése köziben számunkra is világosabbá vált a Politikai Bizottság szeptemberi határozatának célja és szelleme a vezetés színvonalának emeléséről, a normák megfelelő karbantartásáról, a műszaki normák alkalmazásáról. Még inkább erősítette ezt a meggyőződésünket az a vizsgálat, amit a gépeik Jobb kihasználása érdekében folytattunk. Kiderült, egy sor gép, amely korszerű, termelékeny, közel sincs kihasználva és kapacitásának csak mintegy 40—60 százalékát terhelik le, a rossz programozás, a rossz munkaszervezés, az anyaggal való rossz ellátás miatt. Mindezek részletes elemzése tette világossá, hogy reális az a célkitűzés, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység és ne a létszámnövekedés adja. Mindezt természetesen a párt és a szakszervezetek közreműködésével lehetett elérni. Mindenekelőtt szükséges volt megértetni, hogy ezeket a feladatokat nem lehet megoldani a műszaki értelmiség eddiginél sokkal fokozottabb bevonása nélkül. E feladatok feltételezik, sőt megkövetelik a műszaki értelmiség olyan közreműködését, amely segít fellelni az üzem, vagy az üzemrészekben rejlő tartalékokat. Segít kidolgozni e tartalékok felhasználósának legjobb módját Üj, korszerűbb technológiát kidolgozni, műszaki fejlesztési tervet készíteni és * többi más feladat azt köve# telte pártszervezeteinkből, hogy sokkal jobban támasz* kódjának a műszaki értelmiségre. Természetes, hogy ez egyben olyan követelményt is jelentett pártszervezeteink egyiké- nél-másikánál, hogy gyökéré* ben meg kell változtatni vb szonyukat a műszaki értelmiséghez: többet tanácskozni velük, meghallgatni véleményüket és javaslatukat. Még akkor is, ha esetenként egyik, vagy másik kérdésben vitatkozni kell velük. E feladatok megoldására új irányt kellett szabni pártszervezeteink termelést ellenőrző és irányító munkájának. Meg kellett értetni, hogy e munkának fő célja azoknak az elveknek érvényre juttatása, amelyeket a Politikai Bizottság szeptemberi határozata jelent. Meg kellett értetni, hogy mindezt nem lehet megoldani — még ha egyik-másik vezető úgy i* képzelte —, a dolgozók széles körű bevonása nélkül. E feladatokhoz hozzátartozik a széles alapokon nyugvó szocialista munkaverseny és annak megértetése, hogy ezek az intézkedések, mint például a normák karbantartása, miért váltak szükségessé és hogyan kívánjuk végrehajtani, megmutatva, hogy a normarendezés nem a „mindenhol és minden áron rendezni” elven alapul. Ott és akkor kell. rendezni, ahol ez szükségessé vált és megteremtődtek ennek a műszaki feltételei. Mindezek együttesen, de mindenekelőtt a párt helyes gazdaságpolitikájának eredményeképpen megyénk ipara össz-egészóben eleget tett ezeknek a követelményeknek, amelyeket a hároméves terv során élért eredmények és az ötéves terv idáig eltelt évednek számadatai mutatnak. Megyénk ipari üzemeiben a A MMMek egyhangú választották Meg a VII. kongresszus óta tovább emelkedett a termelés. A hároméves terv végére a megye ipara 28,7 százalékkal termett többet, mint 1959-ben. Ä második ötéves terv első évében 14 százalékkal nőtt a termelés, amely növekedés 79,6 százalékban a termelékenységből eredt. Ez a növekedés az ötéves terv első évé* ben meghaladja a 20 százalékot. A megye iparának egészséges fejlődését bizonyítja, hogy a megye össz-iparában tovább nőtt a gépipar, a szén* bányászat és az élelmiszer* ipar aránya. Két év alatt a megyében megduplázódott a hajtóműgyártás, jelentősen emelkedett a széntermelés s mintegy 49 százalékkal nőtt a zöldség, gyümölcs, konzerv termelése is. A megye egész iparával együtt fejlődött a nem jelentéktelen termelési értéket képviselő építőipar is. Az ÉM Heves megyei Államai Építőipari Vállalat termelési volumene 1961-ben 24,1 százalék* kai volt magasabb, mint 1953- bem. Valamennyiünk számára megnyugtatóan javult és egészségesen fejlődik e fontos iparágban a vezetés színvonala és lényeges változások követkéz;* tek be a munkaszervezésben is. A beszámoló időszakában tovább emelkedett — 16 szá* zalékkal magasabb, mint 1959- ben — az iparban foglalkoztatottak száma. Jelentősen fej* lődött munkásaink szakkép* zettsége is. 1959-ben az össz- munkáso-k 30 százaléka töltött be bizonyítvánnyal szakmunkás munkakört, ez a szám jelenleg 35 százalékra növekedett. Két év alatt az új munkások arányában olyan jelen* tős változás következett b* (Folytatása a 2, oldatom) valamennyi társadalmi réteg alapvető érdekeivel“ \ Tanácskozik a megyei pártértekezlet
