Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-04 / 232. szám
1962. október 4., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Száznál több küldött és meghívott vendég foglalt helyet az Egri Finomszereí- vénygyár szinte újjávarázsolt kultúrházában, , amelyet a pártértekezlet tiszteletére éjjel nappal tartó munkával hoztak rendbe. A fehér asztalok mellett nemcsak azok a küldöttek várták a pártértekezlet megnyitását, akiket az üzem pártszervezetei delegáltak, de ott voltak a gyár párton- kívüll, műszaki és fizikai dolgozóinak képviselőt is, hogy együtt tanácskozzanak a párt- és gazdasági munka további javításáról. A pártértekezleten részt vett Dor- kó József, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja. Kocsmár Jánosné, az Egri Várost Pártbizottság titkára, Kocsmár János, a városi tanács vb-elnöke, Németh Tibor, a városi KlSZ-bizottság titkára, az üzem párt- és gazda - sági vezetői. A tanácskozás alapját Bukucs Józsefnek, i pártbizottság titkárának beszámolója alkotta. A gyár párt-bizottságának, pártszervezeteinek eredményes munkáját elősegítették azok a bizottságok is, amelyek egy-egy részfeladatot vállaltak s azt mindig becsülettel teljesítették. E bizottságokban összesen 119 párttag és pár- tonkívüli tevékenykedik. Közülük igen sokan dicséretre méltó munkát végeznek, mint Tóth Ferenc, Zubkó Balázs, Petró Zoltán, Soós Tivadar. Részletesen elemezte Bu- kucs elvtárs az üzemben működő társadalmi és tömegszervezetek működését, a párt- szervezetek és a gyár dolgozói közötti kapcsolat javulásának okait, majd felsorolta, milyen sok embert vonzanak a politikai és szakmai tanfolyamok és iskolák. A gyár dolgozóinak 28 százaléka vett részt az utóbbi években valamilyen szakmai vagy politikai továbbképzésen, ebben az iskolaévben már 30 százalék fölé emelkedett a rendszeresen tanuló munkások, műszakiak száma. A pártszervezet belső életét vizsgálva Bukucs elvtárs elmondotta, hogy még mindig kevés nő dolgozik a pártszervezetekben, számuk alig éri el a 16 százalékot. Majd ismertette, hogy az elmúlt pártértekezlet óta jelentősen növekedett a kommunisták száma; 89 tagot és tagjelöltet vettek fel, zömében munkásokat, műszakiakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a párttagság politikai, szakmai, általános műveltsége még nem kielégítő, bár magasabb, mint általában a gyár dolgozóié. Hangsúlyozta, mennyire lényeges a párttagok elméleti képzése, hiszen az üzemben is meglehetősen sok téves nézet ütötte fel a fejét a párt szövetségi politikájával és a kongresszusi irányelvek egyes megállapításaival kapcsolatban. Ezek a téves nézetek csak következetes elvi harcban zúzhatók szét — mondotta. Fellendült a termelés Bukucs József a pártbizottság beszámolójában hangsúlyozta a VIII. pártkongresz- szusra való készülődés fontosságát, majd részletesen elemezte, hogy az utóbbi időben a pártbizottság szervező-irányító munkája nyomán milyen gazdasági eredményeket ért el a Finomszerelvénygyár. Az üzem termelésének fejlődését bizonyító számokat idézett, s örömmel jelentette a pártértekez* letnek, hogy ez év első felében az üzem kilábalt a sok éves hullámvölgyből és három százalékkal túlteljesítette tervét. őszintén feltárta azokat a gazdaságosabb termést gátló akadályokat, amelyek a korábbi években lehetetlenné tették a gyár tervének teljesítését. Az újítómozgalom eredményeit ismertetve elmondotta, hogy ez év első felében 1 400 000 forint megtakarítást hozott az újítók javaslata, s különösen a porlasztók gyártásánál csökkentette az előállítási költségeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a selejt százaléka csökkent, de még mindig jelentős összeget; ez év első feliben például kétmillió forint kárt okozott a nem megfelelő minőségben végzett munka. A beszámoló sürgette a gyár termékeinek korszerűsítését, gazdaságosabb előállítását, hogy állni tudják a versenyt a bélés külföldi piacokon, s növelhessék a népgazdaság számára Oly fontos cikkek exportálását. A kommunisták felelősségéről, példamutató munkájúk szükségességéről beszélt ezután, megállapítva, hogy az utóbbi időben javult a pártszervezetek gazdaságszervező munkája, sokat tettek a vezetők és munkások közötti kölcsönös bizalom, megértés kialakulásáért. Ezzel is magyarázható, hogy a gyár dolgozói ritkán látott lelkesedéssel vesznek részt a Vili, pártkongresszus tiszteletére. indított munkaversenyben, s elhatározták, hogy négy és fél millió forintot mentenek meg a népgazdaságnak e nemes vetélkedés eredményeként. Ennek a vállalásnak minden bizonnyal sikerrel tesznek eleget, hiszen hárommillió forinton már felül van e versenyben megtakarított ösz- szeg. A gazdasági szervező munkában, az emberek nevelésében igen nagy részt vállalták a pártcsoportok, de sikerrel alkalmazták az agitáció más módszereit is, kezdve a kéthetenként megjelenő Bervai Figyelő gyári újságtól kezdve a tömegszervezetekkel együtt Végzett felvilágosító munkáig. Befejezésül a szervezeti élet, problémáival foglalkozott, s azzal a gondolattal fejezte be mondanivalóját, hogy az eddig elért egészséges fejlődés jó alapot nyújt ahhoz, hogy a kongresszusi irányelvek szellemében még nagyobb eredményt érjenek él a Flnotnsze- relvénygyár kommunistái. A pártbizottság beszámolóját élénk vita követté, aniely során szót kaptak a bártszérve2etek küldöttei, a gyár gazdasági vezetői, s a meghívott pártonkívüli vendégek is. Tóth Gábor üzemvezető a fécfikendőgyár- tás jövőjéről beszélt, hangsúlyozva, hogy rövidesen megduplázódik á gyártása, s éz nagyobb követelmények elé állítja az üzemet. Stűndl Elémér lakatos arról számolt be, hogy már sikerrel túlteljesítették 812 ezer forint értéket kitevő felajánlásukat. Mézes Tibor a normarendezés fontosságát bizonyította, Körösi József termelési főnök pedig azt jelentette a pártértekezlet- nek, hogy a III. negyedévi tervet is sikerült teljesíteni, majd bírálta azokat, akik a gyárban kialakult őszinte, szabad légkört fecsegésükkel mérgezik, s általában fellépnek a vezetők ellen. Vzelman Ferenc főme- chanikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyár termelési ügyelnek intézése mellett vegyék komolyabban a termelőszövetkezetek segítésére tett korábbi ígéretüket. A vitában felszólalt Dorkó József, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, aki vázolta a VII. kongresszus óta eltelt Idő eredményeit, majd több aktuális politikai kérdést elemzett igen részletesen. A vita késő délutánig tartott, s ezután került sor a pártbizottság tagjainak, valamint a városi pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A pártértekezlet a kora esti órákban ért véget. Kovács Endre ... hogy Angliában az állam szinte egyáltalán nem szól bele a kulturális életbe, a különböző szellemi áramlatok, kulturális irányzatok állami beavatkozástól mentesen, a lehető legszabadabban élhetik világukat. Igaz, az állam „háta mögött” nem élhetnek valami nagyvonalú életet, mert, mint a Frakfurter Allgemeine Zeitung megállapítja: „A valamennyi művészeti ágat érintő költségvetési előirányzat összege nem több a hamburgi operának nyújtott egy évre eső támogatásnál.” A „szabadságnak" tehát ára van. De a szabadság egyébként is különös dolog Nyugaton. AnátOle Francé szerint azt jelenti, hogy a szegény éppenúgy meghal o Szajna hídja alatt, mint a nagypolgár. Az angol művész is éppúgy tengődhet ebben a szabadságban, mint az elesett munkanélküli, vagy a — walesi herceg. Egyetlen újítás — egymillió dollár megtakarítás A magyar építőipar événte 40 ÓOÖ—SÓ ÓÓÖ köbméter állványpallót Importál. Egy köbméter 45 dollárba kerül. A Győri Állami Építőipar Vállalatnál egy műszaki csoport újítást nyújtott be. Az egy évvel ezelőtt kikísérletezett újítást azóta tökéletesítették, kiegészítették és lehetővé vált, hogy a legkülönbözőbb állványozási rendszernél kiküszöbölhessék a pallót. Nagy Ferenc Igazgató, Veres Jenő főépítésvezető, Molnár Károly munkavédelmi megbízott, Tamássay Ottó telepvezető és Küster Ottó főépítésvezető újításának lényege, hogy a zsaluzásból lebontott fél méter hosszú, egyébként hulladékba kerülő deszkákat fahevederrel, két lécre rögzítik és ezt használják palló helyett úgy, hogy a vas- vagy létraállványhoz kapcsokkal erősítik. A statikai számítások és terhelési próbák igazolták, hogy az új állványpadlózatnak a lehajlása a réginek még a felét sem éri el, Vagyis munkásvédelmi szempontból biztonságosabb. Az újítás országos bevezetése évente egymillió dollár megtakarítást tenne lehetővé. Újabb üzemekben vezetik be a földgázt — Nyolcmillió forint energetikai műszerekre Húsz százalékkal csökkent az energiafogyasztás a kohó- és gépiparban A kohó- és gépipar energia- ellátása az utóbbi években lényegesen javult. A takarékos gazdálkodásra az utóbbi időben, a többi között Diósgyőrött, Úzdon, Borsodnádasdon és a Lőrinci Hengerműben olyan berendezéseket helyeztek üzembe, amelyek az eddig elszálló füstgázaik energiáját hasznosítják. Jóval kevesebbet használnak fel a drága szénből és kokszból, ezzel szemben egyre több helyen vezetik be az olaj-, és még inkább a földgáztüzelést. A Lenin Kohászati Művekben jelentős megtakarításokat érnek el a Romániából érkező földgáz alkalmazásával, Özdra viszont a Hajdúságban feltárt földgázt vezetik el még az idén. Jövőre már valószínűleg más borsodi üzemekbe, mint pl. a Dimávag Gépgyárba, a Bor- sodnádasdi Lemezgyárba és a December 4. Drótművekbe is eljut az olcsó, nagy kalória értékű hazai földgáz. A jelentős beruházások és a sok hasznos műszaki intézkedés hatására az azonos termelési értékre számított energia- fogyasztás négy év alatt körülbelül 20 százalékkal csökkent. Nagyarányú kísérletek kezdődtek a fűtőenergia további lényeges csökkentéséire, a többi között a hőtechnikai kutatóállomás is bekapcsolódott ebbe a fontos munkába. Kelló ellenőrzés hiányában jelentős mennyiségű villamos energia és gáz pazarlódik el. Ezért nagy a jelentősége a különféle energetikai műszerek alkalmazásának. A legutóbbi esztendőkben kereken nyolcmillió forint értékű energetikai műszert kaptak a kohó-és gépipari üzemek, a következő években további milliókat költenek olyan berendezésekre, amelyek a nap minden percében ellenőrzik, hogy a felhasznált energia nem haladja-e meg az Indokolt mennyiséget. (MTI) Öt éve kezdődött a „planétaközi korszak66 A Press Wireless hírügynökség San Franciscóból 1957. október 4-én este jelentette, hogy romblkus antennájával a huszas megacikluson felfogta a szovjet mesterséges hold Jelzéseit. „A hang Kelet felől érkezett.” Az amerikai tengerészeti kutató laboratórium a nap folyamán három ízben észlelte a szovjet mesterséges hold áthaladását az EgyesUlt Államok felett. A BBC közölte, hogy a Tala- field-i állomás lehallgató szervei, a moszkvai rádió ál.- tal jelzett hullámhosszon felfogták a mesterséges hold jelelt. A rádiók és televíziós adók megszakították műsorukat és az első szputnylk bip-bíp Jeléit közvetítették. < A Liberation így lelkesedik: „E kis csillogó fémgolyó égboltunkon új korszakot jelent: az ember behatolásának jelét a kozmoszba.” A polgári lap még hozzátette, hogy az első mesterséges bolygó fellövése az űrhajózás területén Is bizonyítja & Szovjet tudomány fölényét. A France Soir századunk legnagyobb tudományos alkotásának nevezi a műbolygót. Lelkes, ódikus hangulatú cikkében megállapítja: „Nagy óra érkezett el, megkezdődött a bolygóközi kor. A század legnagyobb tudományos győzelme: az orosz bababold a Globus körül száguld. Egyetlen kívánságunk, hogy a békét szolgálja.” A L’Humanlté A planétaközi korszak első napján címmel méltatja a hatalmas tudományos és technikai sikert, amely annyi áldozat és álmodozás után utat nyit as emberiség előtt a kozmoszba. Utat nyitott. Mért az útnak csak nyitánya volt as első műbolygó, azt követte a második, a barmadik szovjet műhold és a nyugati féltekéről fellőtt rákéták. Az első lépést, az új korszak nyitányát észrevette Nyugat, csak úgy, mint Kelet. Az egyértelmű lelkesedés hangja, amely kicsendül az aposztrofált tudósításokból is — amelyek bizonyára bekerülnek majd a kozmosz meghódításának krónikájába —- indokolt volt. Mert a Szpnt- nyik I. utat nyitott. Ezen az úton ma űrhajók száguldoznak, fedélzetükön műszerek súlyos tonnáival és az űrt meghódító emberrel. K. 1. Véget ért a budapesti és vidéki népművelők tanácskozása A Kóssuth-klubban szerdán végét ért a budapesti és a megyei népművelők kétnapos tanácskozása, amelyen részt vett dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes Is. A második napon dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztály- vezetője ismertette a megyei múzeumok helyzetét és feladatait. Elmondotta, hogy a minisztérium 1962. január 1-től több mint 40 vidéki múzeumot adott át a megyei tanácsok kezelésébe. A Művelődésügyi Minisztérium ’fennhatósága alatt csak néhány múzeum maradt. Tizenöt megyében pedig egységes megyei múzeumi szervezetet hoztak létre. A néhány hónapos tapasztalat azt mutatja, hogy a megyei tanácsok „jó gazdának” bizonyultak. Ezt mutatja az a fokozott aktivitás, amely- lyel a vidéki múzeumok az országos múzeumi hónapra készültek. A megyei tanácsok jelentős gazdasági segítséget nyújtanak a múzeumok fejlesztéséhez, a különféle kiadványok elkészítéséhez és az új kiállítások rendezéséhez. Jubileumi ünnepség Akolhát-pusztán A Pélyi Általános Iskola körzetébe tartozik, egyébként önálló oktatási egység az Akol- hát-pusztai Általános Iskola, amelyet Kopasz Margit tanítónő vezet. Mióta? Éppen tíz esztendeje, hogy átvette a harminc tanyai nebuló oktatásának, nevelésének ügyét. Azóta Is lelkiismeretesen, odaadóan dolgozik, esze ágában sem fordult meg, hogy el is lehetne innen menni, hiszen összesen — ezzel a tízzel — huszonöt esztendeje eldugott helyen végzi a nevelői teendőket. Szereti a tanyát, a tanyaiakat, akik minden ügyes-bajos dolgukban hozzá fordulnak, szereti a fiatalokat, akikkel együtt örült az új kultúrháznak, de szereti az apróságokat Is. akiknek most már új iskolában magya* rázza a tananyagot. Ebben az évben, az ütött-ko- pott nevelői lakást is újjáépítették, s tegnapelőtt Holló Jó* zsef osztályvezető, Rácz Tibor gazdasági felügyelő és Fodor Pál, a pélyi iskola Igazgatója meglátogatta Kopasz Margitot, és köszöntötték jubileuma alkalmából, majd átnyújtották az anyagi elismerés jeléül egyhavi fizetését. Hozzáfűzték — „ez a heroikus munka, ez az önfeláldozó élet többet ér, s meghálálni majd csak a tanítványok tudják — valamikor ...” (á) Szabálytalanság — ba!e§et Alighogy Egert __ elhagyta, megtörtént a baj- Cseh Sándor, debreceni lakos, motorkerékMegfelelni a bizalomnak párjával az árokba fordult, a pótülésen ülő felesége olyan szerencsétlenül esett, hogy lábát törte. A balesetet a helyszíni rendőrségi vizsgálat szerint az okozta, hogy Pelyhe József demjéni lakos, az Egri Gépállomás traktorvezetője, nem adott elsőbbségi áthaladást a mentőautónak. Az, hogy a súlyos összeütközést elkerülje, az úttestről leszorította a motorost. Tegnap délelőtt, 11 óra után néhány perccel, Godó Lászlót a Mátrai Ásványbánya Vállalat felnémeti üzemének dömperével a felsőtárkányi úton balra, nagy ívben akart kanyarodni, de a közlekedési szabályokat megszegte, nem adott elsőbbségi áthaladási jogot egy személygépkocsinak. Ennek következtében a dömper és a gépkocsi összeütközött. Sérülés ebben az esetben nem történt, de az anyagi kár nem éppen lényegtelen. Az utóbbi időben lényegesen szaporodtak a motorkerékpárok és a gépkocsik, lakott területen és a közutakon nagyobb lett a forgalom. Éberebb figyelemre, a közlekedési szabályok pontos betartására van szükség, hogy a szerencsétlenségeket elkerülhessük. Két szabálysértés, két baleset. Nagyobb fegyelemre van szükség, ezt diktálja önmagunk US a köz érdeke. AMIKOR véget ért a taggyűlés, a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat kommunistái azzal az érzéssel léptek ki a tanácskozás terméből, hogy szavazatukat olyan emberre adták, aki méltóképpen tudja majd képviselni őket a városi pártértekezleten. A párttagság bizalmának élvezője L énárt Sándor alapszervi titkár, aki több évtizede vesz részt aktívan a munkásmozgalomban, mindig bátran felemelve szavát a fejlődést akadályozó hibák és nézetek ellen, s aki az elröppenő szó mellé két keze munkájával adott hathatós érveket. Felsorolni Is lehetetlen, hogy 1945 óta mennyi komoly és nehéz feladat elé állította a párt Lénárt Sándort, de az elmúlt időkre visszapillantva, már nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatja, hogy képességeihez, erejéhez mérten mindig igyekezett a legtöbbet tenni e feladatok megoldásáért. Ezért aztán, amikor a vezetőséget újraválasztó taggyűlésen dönteni kellett, a vállalat kommunistái egyöntetűen szavaztak, s Lénárt Sándor lett a pártszervezet titkára. A SZOKÁSOS kérdés sem hangzott el: „mondja el életrajzát, ismertesse életének fontosabb eseményeit”, hiszen a legfiatalabb munkás is jól ismeri, majd egy évtizede dolgozik a Vas- és Fémipari Vállalatnál, ahol az első időkben a munkapad mellett hasznosította szorgalmát, mígnem szaktudása, szervezőképessége, lelkiismeretessége lehetővé tette, hogy vezetője legyen azoknak az embereknek, akikkel együtt formálta a szerszámoknak engedelmeskedő vaslemezt' A lakatosrészleg vezetője lett, s nem kis része van abban, hogy a kongresszusi vállalás teljesítésénél sok jó pontot szerezhettek, hogy sikerrel teljesítették az önköltségcsökkentésre, a selejtmentes termelésre tett vállalásukat. S ami szintén nem közömbös a lakatosrészlegnél, a kongreszszusi verseny ideje alatt nem fordult elő baleset. Lénárt Sándor munkája, társadalmi tevékenysége, nem gyérül akkor sem, ha a műszak végeztével elhagyja munkahelyét. Tagja a népi ellenőrző bizottságnak, részt vesz a város társadalmi életében, kötelességének érzi, hogy nemcsak munkahelyén, de mindenhol harcosa legyen a párt által vezetett emberformáló munkának. Teszi ezt annak tudatában, hogy ő is fontos része annak az érlelő erőnek, amely előbbre viszi, mozgásba hozza egész népünket. TUDJAK, hogy e fontos küldetést csak úgy tudja ellátni, ha tovább gyarapítja ismereteit. Különösen sokat segített ebben a háromhónapos pártiskola, ahol nagyon sok kérdés tisztázódott előtte, s úgy érzi, ma már kikristályosodtak azok az alapigazságok, amelynek megvalósulását, érvényre jutását akarja elősegíteni a város kommunistáinak közelgő nagy' tanácskozásán is. Laczik János „Eredményeink jó alapot nyújtanak a további sikeres munkához ..." Pártértekezlet az Egri Finomszerelvénygyárhan