Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

1962. október 4., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Száznál több küldött és meghívott vendég foglalt helyet az Egri Finomszereí- vénygyár szinte újjávará­zsolt kultúrházában, , ame­lyet a pártértekezlet tiszte­letére éjjel nappal tartó munkával hoztak rendbe. A fehér asztalok mellett nem­csak azok a küldöttek vár­ták a pártértekezlet meg­nyitását, akiket az üzem pártszervezetei delegáltak, de ott voltak a gyár párton- kívüll, műszaki és fizikai dolgozóinak képviselőt is, hogy együtt tanácskozzanak a párt- és gazdasági munka további javításáról. A párt­értekezleten részt vett Dor- kó József, az MSZMP He­ves megyei Végrehajtó Bi­zottságának tagja. Kocsmár Jánosné, az Egri Várost Pártbizottság titkára, Kocs­már János, a városi tanács vb-elnöke, Németh Tibor, a városi KlSZ-bizottság titká­ra, az üzem párt- és gazda - sági vezetői. A tanácskozás alapját Bukucs Józsefnek, i pártbizottság titkárának beszámolója alkotta. A gyár párt-bizottságának, pártszervezeteinek eredmé­nyes munkáját elősegítették azok a bizottságok is, ame­lyek egy-egy részfeladatot vál­laltak s azt mindig becsülettel teljesítették. E bizottságokban összesen 119 párttag és pár- tonkívüli tevékenykedik. Kö­zülük igen sokan dicséretre méltó munkát végeznek, mint Tóth Ferenc, Zubkó Balázs, Petró Zoltán, Soós Tivadar. Részletesen elemezte Bu- kucs elvtárs az üzemben mű­ködő társadalmi és tömegszer­vezetek működését, a párt- szervezetek és a gyár dolgozói közötti kapcsolat javulásának okait, majd felsorolta, milyen sok embert vonzanak a politikai és szakmai tanfolyamok és iskolák. A gyár dolgozói­nak 28 százaléka vett részt az utóbbi években valamilyen szakmai vagy politikai tovább­képzésen, ebben az iskolaév­ben már 30 százalék fölé emelkedett a rendszeresen ta­nuló munkások, műszakiak száma. A pártszervezet belső életét vizsgálva Bukucs elvtárs el­mondotta, hogy még mindig kevés nő dolgozik a pártszer­vezetekben, számuk alig éri el a 16 százalékot. Majd ismer­tette, hogy az elmúlt pártér­tekezlet óta jelentősen növe­kedett a kommunisták száma; 89 tagot és tagjelöltet vettek fel, zömében munkásokat, mű­szakiakat. Felhívta a figyel­met arra, hogy a párttagság politikai, szakmai, általános műveltsége még nem kielégítő, bár magasabb, mint általában a gyár dolgozóié. Hangsúlyozta, mennyire lé­nyeges a párttagok elméleti képzése, hiszen az üzemben is meglehetősen sok téves nézet ütötte fel a fejét a párt szö­vetségi politikájával és a kongresszusi irányelvek egyes megállapításaival kapcsolat­ban. Ezek a téves nézetek csak következetes elvi harc­ban zúzhatók szét — mon­dotta. Fellendült a termelés Bukucs József a pártbizott­ság beszámolójában hangsú­lyozta a VIII. pártkongresz- szusra való készülődés fontos­ságát, majd részletesen elemez­te, hogy az utóbbi időben a pártbizottság szervező-irányító munkája nyomán milyen gaz­dasági eredményeket ért el a Finomszerelvénygyár. Az üzem termelésének fejlődését bizo­nyító számokat idézett, s öröm­mel jelentette a pártértekez* letnek, hogy ez év első felében az üzem kilábalt a sok éves hullámvölgyből és három szá­zalékkal túlteljesítette tervét. őszintén feltárta azokat a gaz­daságosabb termést gátló aka­dályokat, amelyek a korábbi években lehetetlenné tették a gyár tervének teljesítését. Az újítómozgalom eredményeit is­mertetve elmondotta, hogy ez év első felében 1 400 000 forint megtakarítást hozott az újítók javaslata, s különösen a por­lasztók gyártásánál csökkentet­te az előállítási költségeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a selejt százaléka csökkent, de még mindig je­lentős összeget; ez év első fe­liben például kétmillió forint kárt okozott a nem megfelelő minőségben végzett munka. A beszámoló sürgette a gyár ter­mékeinek korszerűsítését, gaz­daságosabb előállítását, hogy állni tudják a versenyt a bél­és külföldi piacokon, s növel­hessék a népgazdaság számára Oly fontos cikkek exportálását. A kommunisták felelősségéről, példamutató munkájúk szük­ségességéről beszélt ezután, megállapítva, hogy az utóbbi időben javult a pártszervezetek gazdaságszervező munkája, so­kat tettek a vezetők és mun­kások közötti kölcsönös biza­lom, megértés kialakulásáért. Ezzel is magyarázható, hogy a gyár dolgozói ritkán látott lelkesedéssel vesznek részt a Vili, pártkongresszus tisztele­tére. indított munkaversenyben, s elhatározták, hogy négy és fél millió forintot mentenek meg a népgazdaságnak e ne­mes vetélkedés eredménye­ként. Ennek a vállalásnak minden bizonnyal sikerrel tesz­nek eleget, hiszen hárommil­lió forinton már felül van e versenyben megtakarított ösz- szeg. A gazdasági szervező mun­kában, az emberek nevelésé­ben igen nagy részt vállalták a pártcsoportok, de sikerrel alkalmazták az agitáció más módszereit is, kezdve a kéthe­tenként megjelenő Bervai Fi­gyelő gyári újságtól kezdve a tömegszervezetekkel együtt Végzett felvilágosító munkáig. Befejezésül a szervezeti élet, problémáival foglalkozott, s azzal a gondolattal fejezte be mondanivalóját, hogy az ed­dig elért egészséges fejlődés jó alapot nyújt ahhoz, hogy a kongresszusi irányelvek szelle­mében még nagyobb ered­ményt érjenek él a Flnotnsze- relvénygyár kommunistái. A pártbizottság beszámoló­ját élénk vita követté, aniely során szót kaptak a bártszérve2etek kül­döttei, a gyár gazdasági veze­tői, s a meghívott pártonkívüli vendégek is. Tóth Gábor üzemvezető a fécfikendőgyár- tás jövőjéről beszélt, hangsú­lyozva, hogy rövidesen meg­duplázódik á gyártása, s éz nagyobb követelmények elé állítja az üzemet. Stűndl Elé­mér lakatos arról számolt be, hogy már sikerrel túlteljesí­tették 812 ezer forint értéket kitevő felajánlásukat. Mézes Tibor a normarendezés fon­tosságát bizonyította, Körösi József termelési főnök pedig azt jelentette a pártértekezlet- nek, hogy a III. negyedévi ter­vet is sikerült teljesíteni, majd bírálta azokat, akik a gyárban kialakult őszinte, szabad lég­kört fecsegésükkel mérgezik, s általában fellépnek a vezetők ellen. Vzelman Ferenc főme- chanikus arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a gyár termelé­si ügyelnek intézése mellett vegyék komolyabban a terme­lőszövetkezetek segítésére tett korábbi ígéretüket. A vitában felszólalt Dorkó József, az MSZMP Heves me­gyei Végrehajtó Bizottságának tagja, aki vázolta a VII. kong­resszus óta eltelt Idő eredmé­nyeit, majd több aktuális po­litikai kérdést elemzett igen részletesen. A vita késő délutánig tar­tott, s ezután került sor a pártbizottság tagjainak, vala­mint a városi pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A pártértekezlet a kora esti órákban ért véget. ­Kovács Endre ... hogy Angliában az állam szinte egyáltalán nem szól be­le a kulturális életbe, a kü­lönböző szellemi áramlatok, kulturális irányzatok állami beavatkozástól mentesen, a lehető legszabadabban élhetik világukat. Igaz, az állam „há­ta mögött” nem élhetnek va­lami nagyvonalú életet, mert, mint a Frakfurter Allgemei­ne Zeitung megállapítja: „A valamennyi művészeti ágat érintő költségvetési előirány­zat összege nem több a ham­burgi operának nyújtott egy évre eső támogatásnál.” A „szabadságnak" tehát ára van. De a szabadság egyébként is különös dolog Nyugaton. AnátOle Francé szerint azt jelenti, hogy a sze­gény éppenúgy meghal o Szajna hídja alatt, mint a nagypolgár. Az angol művész is éppúgy tengődhet ebben a szabadságban, mint az elesett munkanélküli, vagy a — wa­lesi herceg. Egyetlen újítás — egymillió dollár megtakarítás A magyar építőipar événte 40 ÓOÖ—SÓ ÓÓÖ köbméter áll­ványpallót Importál. Egy köb­méter 45 dollárba kerül. A Győri Állami Építőipar Vállalatnál egy műszaki cso­port újítást nyújtott be. Az egy évvel ezelőtt kikísérlete­zett újítást azóta tökéletesítet­ték, kiegészítették és lehetővé vált, hogy a legkülönbözőbb állványozási rendszernél kikü­szöbölhessék a pallót. Nagy Ferenc Igazgató, Veres Jenő főépítésvezető, Molnár Károly munkavédelmi megbízott, Tamássay Ottó telepvezető és Küster Ottó főépítésvezető újí­tásának lényege, hogy a zsalu­zásból lebontott fél méter hosszú, egyébként hulladékba kerülő deszkákat fahevederrel, két lécre rögzítik és ezt hasz­nálják palló helyett úgy, hogy a vas- vagy létraállványhoz kapcsokkal erősítik. A statikai számítások és terhelési pró­bák igazolták, hogy az új áll­ványpadlózatnak a lehajlása a réginek még a felét sem éri el, Vagyis munkásvédelmi szempontból biztonságosabb. Az újítás országos bevezetése évente egymillió dollár meg­takarítást tenne lehetővé. Újabb üzemekben vezetik be a földgázt — Nyolcmillió forint energetikai műszerekre Húsz százalékkal csökkent az energiafogyasztás a kohó- és gépiparban A kohó- és gépipar energia- ellátása az utóbbi években lé­nyegesen javult. A takarékos gazdálkodásra az utóbbi idő­ben, a többi között Diósgyő­rött, Úzdon, Borsodnádasdon és a Lőrinci Hengerműben olyan berendezéseket helyez­tek üzembe, amelyek az eddig elszálló füstgázaik energiáját hasznosítják. Jóval kevesebbet használnak fel a drága szén­ből és kokszból, ezzel szem­ben egyre több helyen vezetik be az olaj-, és még inkább a földgáztüzelést. A Lenin Ko­hászati Művekben jelentős megtakarításokat érnek el a Romániából érkező földgáz alkalmazásával, Özdra viszont a Hajdúságban feltárt föld­gázt vezetik el még az idén. Jövőre már valószínűleg más borsodi üzemekbe, mint pl. a Dimávag Gépgyárba, a Bor- sodnádasdi Lemezgyárba és a December 4. Drótművekbe is eljut az olcsó, nagy kalória értékű hazai földgáz. A jelentős beruházások és a sok hasznos műszaki intézke­dés hatására az azonos terme­lési értékre számított energia- fogyasztás négy év alatt kö­rülbelül 20 százalékkal csök­kent. Nagyarányú kísérletek kezdődtek a fűtőenergia to­vábbi lényeges csökkentéséire, a többi között a hőtechnikai kutatóállomás is bekapcsoló­dott ebbe a fontos munkába. Kelló ellenőrzés hiányában jelentős mennyiségű villamos energia és gáz pazarlódik el. Ezért nagy a jelentősége a kü­lönféle energetikai műszerek alkalmazásának. A legutóbbi esztendőkben kereken nyolc­millió forint értékű energeti­kai műszert kaptak a kohó-és gépipari üzemek, a következő években további milliókat köl­tenek olyan berendezésekre, amelyek a nap minden percé­ben ellenőrzik, hogy a fel­használt energia nem halad­ja-e meg az Indokolt mennyi­séget. (MTI) Öt éve kezdődött a „planétaközi korszak66 A Press Wireless hírügy­nökség San Franciscóból 1957. október 4-én este jelentette, hogy romblkus antennájával a huszas megacikluson fel­fogta a szovjet mesterséges hold Jelzéseit. „A hang Ke­let felől érkezett.” Az ameri­kai tengerészeti kutató labo­ratórium a nap folyamán há­rom ízben észlelte a szovjet mesterséges hold áthaladását az EgyesUlt Államok felett. A BBC közölte, hogy a Tala- field-i állomás lehallgató szervei, a moszkvai rádió ál.- tal jelzett hullámhosszon fel­fogták a mesterséges hold je­lelt. A rádiók és televíziós adók megszakították műsorukat és az első szputnylk bip-bíp Je­léit közvetítették. < A Liberation így lelkese­dik: „E kis csillogó fémgolyó égboltunkon új korszakot je­lent: az ember behatolásá­nak jelét a kozmoszba.” A polgári lap még hozzátette, hogy az első mesterséges bolygó fellövése az űrhajózás területén Is bizonyítja & Szov­jet tudomány fölényét. A France Soir századunk legnagyobb tudományos al­kotásának nevezi a műboly­gót. Lelkes, ódikus hangu­latú cikkében megállapítja: „Nagy óra érkezett el, meg­kezdődött a bolygóközi kor. A század legnagyobb tudo­mányos győzelme: az orosz bababold a Globus körül szá­guld. Egyetlen kívánságunk, hogy a békét szolgálja.” A L’Humanlté A planéta­közi korszak első napján címmel méltatja a hatalmas tudományos és technikai si­kert, amely annyi áldozat és álmodozás után utat nyit as emberiség előtt a kozmoszba. Utat nyitott. Mért az út­nak csak nyitánya volt as első műbolygó, azt követte a második, a barmadik szovjet műhold és a nyugati félteké­ről fellőtt rákéták. Az első lépést, az új kor­szak nyitányát észrevette Nyugat, csak úgy, mint Kelet. Az egyértelmű lelkesedés hangja, amely kicsendül az aposztrofált tudósításokból is — amelyek bizonyára beke­rülnek majd a kozmosz meg­hódításának krónikájába —- indokolt volt. Mert a Szpnt- nyik I. utat nyitott. Ezen az úton ma űrhajók száguldoz­nak, fedélzetükön műszerek súlyos tonnáival és az űrt meghódító emberrel. K. 1. Véget ért a budapesti és vidéki népművelők tanácskozása A Kóssuth-klubban szerdán végét ért a budapesti és a me­gyei népművelők kétnapos ta­nácskozása, amelyen részt vett dr. Hadnagy László művelő­désügyi miniszterhelyettes Is. A második napon dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Mi­nisztérium múzeumi főosztály- vezetője ismertette a megyei múzeumok helyzetét és felada­tait. Elmondotta, hogy a mi­nisztérium 1962. január 1-től több mint 40 vidéki múzeu­mot adott át a megyei taná­csok kezelésébe. A Művelő­désügyi Minisztérium ’fennha­tósága alatt csak néhány mú­zeum maradt. Tizenöt megyé­ben pedig egységes megyei múzeumi szervezetet hoztak létre. A néhány hónapos ta­pasztalat azt mutatja, hogy a megyei tanácsok „jó gazdá­nak” bizonyultak. Ezt mutatja az a fokozott aktivitás, amely- lyel a vidéki múzeumok az or­szágos múzeumi hónapra ké­szültek. A megyei tanácsok je­lentős gazdasági segítséget nyújtanak a múzeumok fej­lesztéséhez, a különféle kiad­ványok elkészítéséhez és az új kiállítások rendezéséhez. Jubileumi ünnepség Akolhát-pusztán A Pélyi Általános Iskola körzetébe tartozik, egyébként önálló oktatási egység az Akol- hát-pusztai Általános Iskola, amelyet Kopasz Margit tanítónő vezet. Mióta? Éppen tíz esz­tendeje, hogy átvette a har­minc tanyai nebuló oktatásá­nak, nevelésének ügyét. Azóta Is lelkiismeretesen, odaadóan dolgozik, esze ágában sem for­dult meg, hogy el is lehetne in­nen menni, hiszen összesen — ezzel a tízzel — huszonöt esz­tendeje eldugott helyen végzi a nevelői teendőket. Szereti a tanyát, a tanyaiakat, akik minden ügyes-bajos dolgukban hozzá fordulnak, szereti a fia­talokat, akikkel együtt örült az új kultúrháznak, de szereti az apróságokat Is. akiknek most már új iskolában magya* rázza a tananyagot. Ebben az évben, az ütött-ko- pott nevelői lakást is újjáépí­tették, s tegnapelőtt Holló Jó* zsef osztályvezető, Rácz Tibor gazdasági felügyelő és Fodor Pál, a pélyi iskola Igazgatója meglátogatta Kopasz Margitot, és köszöntötték jubileuma al­kalmából, majd átnyújtották az anyagi elismerés jeléül egy­havi fizetését. Hozzáfűzték — „ez a heroikus munka, ez az önfeláldozó élet többet ér, s meghálálni majd csak a ta­nítványok tudják — valami­kor ...” (á) Szabálytalanság — ba!e§et Alighogy Egert __ elhagyta, megtörtént a baj- Cseh Sándor, debreceni lakos, motorkerék­Megfelelni a bizalomnak párjával az árokba fordult, a pótülésen ülő felesége olyan szerencsétlenül esett, hogy lá­bát törte. A balesetet a hely­színi rendőrségi vizsgálat sze­rint az okozta, hogy Pelyhe Jó­zsef demjéni lakos, az Egri Gépállomás traktorvezetője, nem adott elsőbbségi áthala­dást a mentőautónak. Az, hogy a súlyos összeütközést elke­rülje, az úttestről leszorította a motorost. Tegnap délelőtt, 11 óra után néhány perccel, Godó Lászlót a Mátrai Ásványbánya Válla­lat felnémeti üzemének döm­perével a felsőtárkányi úton balra, nagy ívben akart ka­nyarodni, de a közlekedési sza­bályokat megszegte, nem adott elsőbbségi áthaladási jogot egy személygépkocsinak. En­nek következtében a dömper és a gépkocsi összeütközött. Sérülés ebben az esetben nem történt, de az anyagi kár nem éppen lényegtelen. Az utóbbi időben lényege­sen szaporodtak a motorkerék­párok és a gépkocsik, lakott területen és a közutakon na­gyobb lett a forgalom. Ébe­rebb figyelemre, a közlekedési szabályok pontos betartására van szükség, hogy a szeren­csétlenségeket elkerülhessük. Két szabálysértés, két baleset. Nagyobb fegyelemre van szük­ség, ezt diktálja önmagunk US a köz érdeke. AMIKOR véget ért a tag­gyűlés, a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat kommunis­tái azzal az érzéssel léptek ki a tanácskozás terméből, hogy szavazatukat olyan emberre adták, aki méltóképpen tudja majd képviselni őket a városi pártértekezleten. A párttagság bizalmának élvezője L énárt Sándor alapszervi titkár, aki több évtizede vesz részt aktí­van a munkásmozgalomban, mindig bátran felemelve sza­vát a fejlődést akadályozó hi­bák és nézetek ellen, s aki az elröppenő szó mellé két keze munkájával adott hathatós ér­veket. Felsorolni Is lehetetlen, hogy 1945 óta mennyi komoly és nehéz feladat elé állította a párt Lénárt Sándort, de az elmúlt időkre visszapillantva, már nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatja, hogy képességei­hez, erejéhez mérten mindig igyekezett a legtöbbet tenni e feladatok megoldásáért. Ezért aztán, amikor a vezetőséget újraválasztó taggyűlésen dön­teni kellett, a vállalat kommu­nistái egyöntetűen szavaztak, s Lénárt Sándor lett a pártszer­vezet titkára. A SZOKÁSOS kérdés sem hangzott el: „mondja el élet­rajzát, ismertesse életének fon­tosabb eseményeit”, hiszen a legfiatalabb munkás is jól is­meri, majd egy évtizede dol­gozik a Vas- és Fémipari Vál­lalatnál, ahol az első időkben a munkapad mellett hasznosí­totta szorgalmát, mígnem szak­tudása, szervezőképessége, lel­kiismeretessége lehetővé tette, hogy vezetője legyen azoknak az embereknek, akikkel együtt formálta a szerszámoknak en­gedelmeskedő vaslemezt' A lakatosrészleg vezetője lett, s nem kis része van ab­ban, hogy a kongresszusi vál­lalás teljesítésénél sok jó pon­tot szerezhettek, hogy sikerrel teljesítették az önköltségcsök­kentésre, a selejtmentes ter­melésre tett vállalásukat. S ami szintén nem közömbös a lakatosrészlegnél, a kongresz­szusi verseny ideje alatt nem fordult elő baleset. Lénárt Sándor munkája, tár­sadalmi tevékenysége, nem gyérül akkor sem, ha a mű­szak végeztével elhagyja mun­kahelyét. Tagja a népi ellen­őrző bizottságnak, részt vesz a város társadalmi életében, kö­telességének érzi, hogy nem­csak munkahelyén, de min­denhol harcosa legyen a párt által vezetett emberformáló munkának. Teszi ezt annak tu­datában, hogy ő is fontos része annak az érlelő erőnek, amely előbbre viszi, mozgásba hozza egész népünket. TUDJAK, hogy e fontos kül­detést csak úgy tudja ellátni, ha tovább gyarapítja ismere­teit. Különösen sokat segített ebben a háromhónapos párt­iskola, ahol nagyon sok kérdés tisztázódott előtte, s úgy érzi, ma már kikristályosodtak azok az alapigazságok, amelynek megvalósulását, érvényre jutá­sát akarja elősegíteni a város kommunistáinak közelgő nagy' tanácskozásán is. Laczik János „Eredményeink jó alapot nyújtanak a további sikeres munkához ..." Pártértekezlet az Egri Finomszerelvénygyárhan

Next

/
Thumbnails
Contents