Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
19Ö2. október 28., péntek NEPOJSAG 3 A megvalósítás kulcsa: a tett M‘ | integy két, hónapja került nyilvánosságra a hét fejezetből álló dokumentum: az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. Ez idő óta szerte az országban százezrek, milliók forgatták nem is egyszer a lapokat, tanulmányozták behatóan a saját munkát közvetlenül érintő részeket, vitatkoztak fölötte brigádokban és tömegszervezetekben, sőt minden „külön megszervezés” nélkül egymás között is. Bárki saját munkahelye tapasztalatából is megállapíthatja, hogy az irányelvek iránti érdeklődés — noha elsősorban természetesen a kongresszusi előkészületek jegyében zajló párttaggyűlések és pártértekezletek munkájának gerincét alkotják — mesz- sze túlnő a párt szervezeti keretein. S nem azért, mert valamiféle politikai protokoll- szabályok szerint mostanában „illik” az irányelvekkel foglalkozni, hanem mert egész népünk élete közelebbi és távolabbi jövője szempontjából a legfontosabbat állapítja meg: „A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.’’ S mintha csak magyarázná az irányelvekben felvázolt perspektíva iránt másfél hónap óta tartó és fokozódó országos érdeklődést: „A szocializmus teljes felépítésének napirenden levő feladatai összhangban vannak az egész nép érdekeivel, érthető, vonzó és lelkesítő számára.” Hogyan is ne lenne érthető, vonzó és lelkesítő, hogy már a következő három évben emelik a családi pótlékot és a legalacsonyabb nyugdíjakat; hogy 17 ezerrel nő az egyetemi hallgatók száma; — az eredetileg tervezett 250 ezer helyett — legalább 300 ezer lakás épül. Kit ne vonzana és lelkesítene a távolabbi — de már jól belátható — jövő nagyszerű képe: tíz év alatt lakása lesz minden önálló családnak, húsz év alatt ötszörösére nő az ipar, két-két és félszeresére a mező- gazdaság termélése, és négyszeresére a nemzeti jövedelem. Ez a1 távlat valóban vonzó és lelkesítő. \ vita azonban egyáltalán nem a számok realitása körül folyik. A számok realitását 1957 óta bőségesen volt alkalma megismerni a néphatalom minden őszinte hívének, sőt kénytelen-kelletlen megtanulták tisztelni azok is, akik határainkon túlról nem valami nagy rokonszenwel figyelték a magyarországi munkásparaszt hatalom megszilárdulását. A számok realitásának, azok megvalósulásának egyetlen feltétele van csupán. A vita másfél hónap óta éppen ekörül gyűrűzik: az adott munkahelyen kinek hogyan, mit kell tenni, hogy e számok valósággá legyenek, hogy a felvázolt jövő minél hamarabb élvezhető jelenné váljék. A vitának és az érdeklődésnek ez a tettvágy adja meg tartalmát és elsőrendű jelentőségét. Ki ne látná világosan, hogy a tézisek eme megállapítása mögött: „befejeztük a ■szocializmus alapjainak lerakását", egy nehéz időszak sok munkája, sók erőfeszítése húzódik. Éppen így a most következő időszakban a szocializmus teljes felépítése is csak újabb munkás időszak, csak további erőfeszítések eredményeként képzelhető el. A tézisek azt a perspektívát vázólják reálisan, amit két kezünk munkájával már a legközelebbi években, megvalósíthatunk. Ezért érzi népünk egésze az irányelveket sajátjának s ezért kész az ab-' ban meghatározott feladatokért —, mint sajátjáért megtenni, ami erejéből és képességéből telik. A cselekedni akarás, a tett- vágy egyre több helyen — üzemben és tsz-ben, hivatalban és tudományos intézetben — örvendetesen megnyitja az őszinte, bátor bírálat zsilipjeit. S mind gyakoribb az olyan tettkészség, amikor a sikeresebb munka, a gyorsabb előrehaladás gátját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik fel, de világosan látják, milyen akadályokat kell sürgősen elhárítani, saját munkájukban. |V[ épünk egészének mind jobban megnyilvánuló tettvágya nemcsak az egyes embereik tudata fejlődésének eredménye, hanem annak az átalakulásnak is, amely magában a társadalomban megy végbe. A szocializmus alapjai lerakásának időszakában a munkásosztály vezetésével megteremtődött népi-nemzeti összefogás jelentett nagy erőforrást. Az új korszakban a szocializmus teljes felépítésének korszakában a felépítéshez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egységes, szocialista társadalom teremti meg. E folyamat fontosabb tényezője a munkás-paraszt szövetség, új fejezethez érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez adott politikai és anyagi segítségével a munkásosztály megteremtette a paraszti munka forradalmasításához, a falu élete, a falusi életforma gyökeres átalakításához szükséges, egyedül alkalmas keretet. S ennek eredményeként napjainkban magában a parasztságban végbemenő társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok beléptek a szövetkezetbe, az átalakulásnak csak kezdő indítéka De az, hogy a korábban széttagolt parasztság, az évszázadokon át élesen szembenálló felvég és alvég mgg is találta a helyét a szövetkezetben, hogy kölcsönös megértésben, egy életre Szóló szövetkezésben, együttesen .keresik a felvázolt közös jövőhöz vezető legrövidebb, legzökkenőmentésebb utat — ez jelenti igazán a falun végbement forradalom kibontakozását. Sok küzdelem, csalódás, sőt, vereség vóit áz ára, amíg a lenini önkéntesség egyedül célravezető útján eltakaríthattunk minden akadályt, hogy a parasztság idáig eljusson. S ezek az akadályok nemcsak a munkás-paraszt szövetség erősödését gátolták. De visszavetettek más tényezőket is, amelyek, ha nem is annyira alapvetően, de mégis jelentősen hátráltatták, hogy kibontakozzék hazánkban az egységes szocialista társadalom kialakulásának folyamata. A személyi kultusz az önkény, a bizalmatlanság időszakának az egész társadalmat sújtó kihatásaira gondolunk. S ha ma egész népünk alkotó vágyának vagyunk tanúi, annak, hogy az irányelvek feladataira tettekkel készül válaszolni, ez arról tanúskodik, hogy a párt az utóbbi évek következetes, elvhű őszinte politikájával —, s nem utolsósorban azzal az eltökéltséggel, hogy a személyi kultusz keserű időszakát soha nem engedi többé vissza — elnyerte, kiérdemelte népünk bizalmát. Ez magyarázza — a tézisekről folyó vita másfél hónapos tapasztalata pedig igazolja — az összefüggést, a két dokumentum, az irányelvek és a törvénysértő perek lezárásáról szóló határozat között. A tény, hogy „megszilárdult a törvényesség, a szocialista rend.” „A Magyar Népköztársaság minden törvényt tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat- szocialista hazánkban” — adja meg az alkotó vágy, a lelkes munka légkörét. Vf onzó feladatok, már lát’ ható, nagyszerű cél, szabad, nyugodt légkör — ugyan mi lelkesíthetné jobban egész népünket tettekre, az örömteli, közeli jövő építésére? Fábián Ferenc Tervek, javaslatok Eger belvárosi útvonalainak tehermentesítésére A kommunisták bizalmából... KIMECZ ISTVÁN]»*, Talán nem is országos, de világjelenség a városok gyors Ütemű fejlődése, amely a városokon áthaladó forgalom lebonyolítása szempontjából is szinte megoldhatatlan problémák elé állítja az érintett városok vezetőségét. Még nehezebb és nagyobb körültekintést igénylő feladatok előtt állnak á megoldást illetően ázók a városok, ahöl a műeimlékjélleg óvatosságra kötelez. Eger déli területének gyár* jellegű kialakítása és egyéb szempóntok is sürgették a többféle elgondolás közül á legreálisabb megoldás lerögzítését, amely a 22-es főforgalmi út keleti szakaszánál? Eger városán keresztül haladó útvonalát biztosítja. A városi tanács a tervek elkészítéséhez a költségeket biztosította és megadta a Város- építési Tervező Vállalatnak az elképzeléseket. A VATERV négy tervet készített. Az első megoldás, a vár alatti alagút építésének tervei szerint, az Almagyár utcai kisposta épülettől kezdődően, az utat 12 méterre szélesíti ki. A Dózsa György téren lebontásra kerülne a Tarai-ház, amely előtt sok szerencsétlenség történt már és itt egy forgalmi csomópontot alakítana ki, amely egyben a Kossuth utca forgalmát is szolgálná, a belváros irányába. Majd a Dobó utca nyugati oldalán a Galassy-ház érintetlenül hagyásával a következő két ház lebontásra kerülne, és itt egy hét méter széles úttal a vár alá futna be az út. A vár alatti alagút 175 méter hosszú lenné, és valahol a Steiner- ház környékén futna ismét a szabadba. Itt az Angyal-ház kerülne lebontásra és kifutna az út a minarethez. A második megoldás az Al- magyar utcát lényegében úgy érintené, mint az első terv. A Dózsa György tértől azonban az út nyugati oldalán levő házsor lebontásával történne az útszakasz szélesítése. A mostani útvonal forgalma szempontjából, itt különösképpen kedvezőtlen. A kissu- garú ívek és korlátozott előrelátás a teljesítőképességet bizonyos fokig csökkentik. A harmadik javaslat, az egyes átvágás (torony iránt) volna talán a legkedvezőtlenebb* Ez a kezdő és végpontot a városszerkezeti szempontok telKertészkedő lányok Vidám énekszó hallatszik az országútig, s a karalábéföldön fiatal leánycsapat dolgozik. A szárazság ellenére is, jó termést hozott a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezetnek a karalábé, igaz, a nyár folyamán csaknem naponta locsolták a táblát. Szabó Margit munkacsapatvezető 10 társával dolgozik a karalábéban, valamennyien fiatalok, a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet ifjúsági munkacsapatának tagjai. Érdemes vi&szapergetni a múltat, gondolatban elkísérni a fiatalokat a munkacsapat megalakulásától a jelenig. — Sokat hallottunk, olvastunk az üzemekben és a termelőszövetkezetekben működő ifjúsági munkacsapatokról, és az idén tavasszal mi is elhatároztuk, hogy ifjúsági munkacsapatot alakítunk — emlékezik vissza Szabó Margit. — Az idősebb termelőszövetkezeti tagok hitetlenkedve csóválták fejüket, amikor elkészítettük a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásunkat — meséli Balogh Ágnes. Forgács Vera gyorsan hozzáteszi: — A kongresszusi munkaversenybe is beneveztünk. A brigád ez évi teljesítményét tartalmazó füzetet lapozgatva, az is kiderül, hogy nemcsak a vállalás volt meg, de a teljesítmény sem maradt el. Tíz hold paradicsom, öt hold paprika, ugyanannyi hold zöldborsó, káposzta és 10 hold kukorica: sorakoznak egymás alatt a füzetben a megmunkálásra vállalt területek. Még így felsorolni is sok, és szinte hihetetlenül hangzik, hogy e növények egész évi munkáját a fiatalok végezték. A tények azonban mindennél jobban beszélnek. A brigád tagjai egymás szavába vágva mesélik, hogy csaknem még egyszer ennyien kezdték tavasszal a munkát Többen férjhez mentek, mások elmaradoztak a termelőszövetkezetből, s végül tízen maradtak. — De mi aztán igazán egybetartozunk — jelenti ki Nagy Mária határozottan. — Hónapok óta dolgozunk már együtt és a termelőszövetjes figyelmen kivül hagyásával köti össze. Ezáltal felborul-) na a történelmi utcaszerkezet, az épülettömbök félszabda-] lódnának. Az új útvonalon táj« házakat kellene építeni, amely! felborítaná a mostani eihélye-j zések rendjét. És végül negyedik mégöl- J dás: az Almagyar úti postáról1 nagyobb ívűén indulná a zsH dótemplöm vonalába, lebontás;-1 ra kerülne az Újvilág utcai! volt kultúfház és az út a paták VOatalán haladna aj KlSZÖV-azékház mellett, a j Szúnyog-közig, és innen egy< fordulóval, több ház lebontásával jutna el a Mecset utcán 1 a minarethez. Az árvizszint figyelembevétele miatt a ie-j détt patakmeder az út pálya- szintjét is jóval megemelné.) A Dobó tér közelében az út-j magasság már a földszinti j ablaksor magasságában jelentkezne, amely az épületek bí-j zonyos fokú törését, torai tá-J sát idézné elő. Az elvégzett költségszámí-) tások szerint a negyedik variáció volna a legköltségesebb és) amellett sok szép épület kerül-< ne lebontásra. A másik 3 megoldás költség- j ben majdnem azonoa, de a) második és harmadik elgondo-j lás és terv is sok épület fél-) áldozását jelentené. Az Üt- és Vasúttervező Vál-i lalat az összes terveket átvizs-] gálva a következőket javasol-« ja; „A fentiek alapján az I. jelű variáns megvalósítását javasoljuk, mert j az út teljesítőképessége, vá-| rosszerkezeti vonalvezetése, J valamint az érintett épületek) száma szempontjából is vala-j mennyi elgondolásnál kedvezőbb”. A tervek készítője a Város-) építési és Tervező Vállalat ja-j vaslatában azt mondja: „A fenti négy változat kő-! zül a felsorolt érvek alapján azj I. sz. változatot javasoljuk elfő-j gadásra.” A keleti tehermentesítő út! Eger városon keresztülhaladó szakaszának építési terve, ame-) lyet a tervező vállalatok kivitelezésre javasolnak, Hevesy Sándornak, a városi tanács ipar-műszaki osztálya vezető főimérnökének elképzeléséből j született. A városi vb, illetve a városi) kezet vezetősége, elégedett j munkánkkal. — Terveik? — Legalább úgy dolgozni jövőre is, mint az idén — fejezi ki társai közös vágyát és akaratát Szabó Margit. A tábla végén két üres lovas kocsi fordul be. — Igyekezzünk, lányok, mert estig még meg kell pakolnunk ezt a két kocsit — figyelmezteti társait Nagy Mária. Felharsan ismét az ének, a fiatalok munkája nyomán pedig szaporodik! a kiszedett karalábé... (tóth) az Egercsehi-bányatelep általános iskolájának igazgatója. TAKÁCS LÁSZLÓ, az Egri Finomszerelvénygyár igazgatója. BARNA ANDRÁS, Ebédszünet alatt, a délelőtti munka után, jólesik egy kis pihenő. tanács foglalkozik a javaslati értékelésével, majd elfogadás 2 végett megküldi a megyei ta-j nácsnak. Okos Miklós Megjelent a Világosságj októberi száma A napokban jelent még aj Világosság októberi száma. AC folyóirat elején szerkesztőségi J cikk található, amely azt MSZMP VIII. kongresszusaj irányelvének világnézeti vo- 2 natkozásait elemzi. A követke- í ző két tanulmány az októberi 11-én megnyílt II. vatikáni i zsinathoz kapcsolódik. Tarján Q Imre A II. vatikáni zsinat cí-1 mű cikkében a zsinat előzmé-)j nyeit és várható hatását elemzi, B. Gy. pedig történelmi! visszapillantást nyújt az eddig \ lezajlott zsinatokról. A Mitosz és valóság rovat- 2 ban Bellér Béla az úgyneve- f zett fatimad „jelenések” tör-i ténetéről ír. A Tudomány és 5 vallás rovatban Katona Ferenci Dogma és tapasztalat című j cikkében Vesalius, XVI. szá-i zadlban élt németalföldi orvosi tudományos jelentőségét elem- J zi. Pias István a halottkultuszt eredetéről ír. Az alkotás tealó-j giai és tudományos érteLmezé- 2 séről Halász László írt érdé-} kés cikket Ebben a számban is találha-í tó szépirodalmi anyag, könyv- 2 ismertetés, érdekességek, fur- J csaságok az egyházak mai életéből. (Sz. K.) a Hevesi Járási Pártbizottság munkatársa. TANNER JÁNOS, a füzesabonyi allomasfőuók.
