Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-21 / 247. szám
1062. október 21., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 — Nincs nekem, öregem, egy árva felesleges fillérem se! — Felesleges?! Te jó ég! Neki nincs felesleges! Nekem egy se! Se felesleges, se nem felesleges! Tudd meg, hogy a feleségem minden filléremet elszedi! Sőt! Mindig kevés, amit hazaadok. Már szerinte. Pedig . .. Eh, de erről ne is beszéljünk! Viszonylag elkeseredett hangulatban beszélgetett a két férfi az egri helyijáratú autóbuszon. A téma nem közfüleknek való, éppen ezért elég halkan is hangzottak el ezek a szavak, de — véletlenül meghallottam. Nagy volt egyikük meglepetése, amikor követtem, s a kapujuk előtt megszólítottam. — Ne haragudjon, kérem, de szeretnék megismerkedni a feleségével, aki „mindent” elszed magától — mondtam, közben alig tudtam visszatartani a nevetésemet, mert mintha le lenne írva, s már olvastam volna valahol, pontosan úgy változott, s válaszolt meg egyetlen mondatra az én emberem. — Hogy mindent? Ki mondta ezt az elvtársnőnek? Az én feleségem a legragyogóbban osztja be a fizetésünket, ez minden. Amit meg prémiumban kapok, abból én gazdálkodom. Ez az igazság. De nincs mit titkolózni, ha már eddig eljött, jöjjön be! A csinos csákói lakásban fiatal, szőke asszony foglalatoskodik. Meglepődve néz előbb a férjére, aztán rám. Nem tudja mire vélni ezt a kettős érkezést, dp hamar felderül, amikór meghallja, miről van szó. — Fiatal házasok vagyunk, az SZTK-ban dolgozom, édes- anyámék igazán szép stafirun- got adtak, két szoba bútorom van, nézze meg. A férjem saját házukba hozott, mégis nagyon sok minden kell egy háztartásba! Természetesen, nem engedem a pénzt úgy folyni, ahogyan a kívánság medre akarja. K. L. közben átmegy a szép, bordó huzatú kombinált szobába. s nél)^#y pillanat múlva egy listával a kezében kerül elő. — Itt van a feleségem „terve” — húzza a szót kicsit büszkén, kicsit gúnyosan, nem ia tudom, mi van benne több a kétféle érzelemből. — Két év alatt ezt akarja megvenni. — Szabad? — veszem kezembe a papírt. Ilyeneket olvasok: mosógép, porszívó, tv, parkettkefélő, részletre, egymás után, fontossági sorrendben. Egy váltás ágynemű (három van). És minden hónapban 300 forint a takarékba. — És a többi? — kérdem az asszonyt, mert közben rájöttem arra, hogy itt az asszony a pénzügyminiszter, de a terv- szerűségével ezt ki is vívta az „alkotmányos” házasságban. — A többi is takarékban van, amit a részletre szánok, de az egy másik dolog, ha mindazokat, amiket az első papíron felsoroltam, megvásároltuk, akkor az állandó' háromszáz forintokhoz havonta a Laci fizetése kerül be, néhány év múlva én is szeretnék a saját kocsinkon Balatonhoz, vagy éppen külföldre menni! K. L., a bűntudatos férj, aki egy órával ezelőtt még amúgy „férfiasén” panaszkodott a barátjának, asszonykája zsarnokságáról, most hálásan szorítja meg a kezét, miközben a listát visszadugja a kombinált szekrény egy jól zárható zugába. Az igazat megvallva, nagyon meghatott ez a véletlenül elém került családi epizód, mert az asszony mindössze 20. esztendős, a férj se túl solfkal tqftb, s ennyi .tervszerűséget nem láttam a jóval korosabbak háztartásában sem. Asszony-pénzügyminiszter. Nemrég hallottam ezt a kifejezést azokra az asszonyokra vonatkoztatva, akik a férjük fizetésével és a magukéval, képesek .billegésmentes’ háztartást fenntartani. Persze, Itt egy dolog igaz, — nincs gyerek, mert az nagyon sokszor felborítja a szép elképzeléseket! De akkor sincs zavar, ha ott lapul a kék könyvecske a kombinált szekrény zárható fiókjában, a tervek — lehet, hogy le nem írt tervek — békés szomszédjaként. (ódám) Kálmán Imre-jubileum Jelentős évfordulót ünnepel a közeljövőben Siófok község. E hónapban lesz 80 éve, hogy Siófokon született Kálmán Imre, a világhírű magyar operett- szerző. Az évforduló alkalmából a fővárosi operettszínház művészei október 29-én ünnepi hangversenyt adnak a községi moziban. Ugyanezen a napon megkoszorúzzák a zeneszerzőnek a Dímitrov-parkban levő szobrát. (MTI) M agyar — osztrák vagyonjogi tárgyalások BECS (MTI): Az osztrák fővárosban magyar—osztrák vagyonjogi főbizottsági tárgyalások kezdődtek. (MTI) Gustáv Rétiért Kirchhoff emlékezete (1824—1887) A múlt század rendkívüli íermszettudományi fejlődéséhez rendkívüli tehetségek hosz- szú sora járult hozzá. A fizika fejlődéstörténete is a XIX. század folyamán sízökkent vi- rágba, s útját a nagy fizikusok, zseniális felfedezők hoszszú sora jelzi. Ezek sorában a legjelentősebbek közé tartozik Gustáv Róbert Kirchhoff, akit Bunsennel együtt a színkép- elemzés atyjának szoktak nevezni. Nevéhez nem egyetlen találmány, nem egyetlen felfede99 MŰVÉSZI ÉLMÉNY“ A nyugai-németországi Wiesba• húrokat, s amikor már itt jó mun- denben egy szép napon megjelen- kát végzett, egy-két férfias, erőteltek a hatalmas plakátok: „Megkez- jes mozdulattal szétverte a billen- dődik a modern zejiefesztivál. Soha tyűket is. Az álmélkodó közönség nem látott élvezetben lesz része. A még magához setp. tért, következett rendezőség és a művészek szeretet- a második szám. Hattagú együttes tel várják a nagy városi koncert- jelent meg, ők teáskannákat he- teremben.” A felhívásnak meg is lyeztek a zongora tetejére, s eze- volt az eredménye, a közönség két ütögették hatalmas főzőkana- zsúfolásig megtöltötte a nézőteret lakkal. Ezzel véget is ért a csodá- és izgatottan várták a művészi latos „zenei fesztivál produkciót. Első számként egy kö- Mindezek után persze már azon zépkorú úriember lépett a színre, sem csodálkoznánk, ha a közeljö- Odalépett a zongorához, de az vőben a „legtökéletesebb nyugati unalmas, hagyományos módszertől művész” címet egy olyan fantázia- eltérően, esze ágában sem volt a dús férfiú nyerné el, aki egysze- hangszer mellett helyet foglalni, ■ rűen felrobbantaná az egész kon- hanem egy merész lendülettel fel- certtermet. Utóvégre mindenki azt ugrotta zongora tetejére. Majd ,.nyújtja” a közönségnek, amit tud. mert! teljes erővel rugdosni kezdte a (S-i.) zés fűződik, mint a nagy fizikusok általában, ő is a fizika területének legkülönbözőbb tájain búvárkodott, s mindenütt maradandó emlékeket hagyott maga után. Kőnigsberg- ben született 1824-ben, s már fiatalon, 26 éves korában Bo- roszlctban rendkívüli egyetemi tanárként működik. Itt ismerkedett meg Bunsennel, akivel hosszas barátságban dolgozott együtt, s nevüket a fizika története együtt is szokta emlegetni. 1854-ben már a heided- bergi egyetemen találjuk egyetemi tanárként, 18tf4-ben pedig a berlini egyetem tanára lesz. 1887. október 17-én halt meg, tehát ezekben a napokban emlékezünk halála 75. évfordulójára. Nevéhez olyan eredmények fűződnek, amelyeket iskoláskönyvek lapjain is alapvető törvényként ismer meg ifjúságunk, de ezen túlmenően sok olyan jelentős alkotása is van, amit csak a fizikával foglalkozó szakember ismer és gyü- ■mölcsöztet. Az előbbiek közé tartozik a már 1847-ben, tehát 23 éves korában, Ohm törvénye továbbfejlesztéseként felfedezett két áram-elágazási törvénye. Ez a két úgynevezett Kirchhoff-féle áramelágazási törvény, az elektrotechnikának jelentős alaptörvénye, és az áramkörök számításánál mind a mai napig alapul szolgál. Bunsennel együtt fedezte föl a színképelemzést, amely rendkívüli jelentőségű gyakorlati szempontból, de elméletileg is. Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszi szinte teljes anyagfelhasználás nélkül az egyes vegyületek, ötvö- aetek anyagi összetételének megállapítását, másrészt lehetővé teszi olyan fényforrások anyagának megismerését, amelyekhez nem tudunk közvetlenül hozzáférni: például égitestek anyagának a vizsgálatát. Elvi jelentősége nemcsak abban van, hogy megcáfolta a pozitivistákat, akik azt vallották, hogy a számiunkra hozzá nem férhető égitestek megismerése lehetetlen, hanem ab- r ban is, hogy bebizonyosodott íja földön kívül is megtalálhattok azok az anyagok, amelyek t itt a körülöttünk levő termé- ís/zetet alkotják, i Kevésbé ismert, de nem ki?sebb jelentőségű felfedezése a ^ Kirchhoff-féle sugárzási tör- t vény. t Nevéhez fűződik annak az t elvnek a kimondása, amely- t nek alapján a munka és energia fogalmait sikerült teljes t mértékben tisztázni. Ö volt í az, aki Fresnel fényelméleté- f ben szereplő zónaszerkesztést f beépítette a matematikai hullámelméletbe. Nagyon jelentős t könyve jelent meg 1867-ben, tcíme magyarul: Felolvasásoka tmatematikai fizika területéről. 0 Nevéhez fűződik annak felis- ^ mérésé is, hogy a Nap-színkép- ^ ben jelentkező Fraunhofer- ^ vonalak a földön is ismert gá- ^zok és gőzök emissziós színkép- í vonalaival azonosak. 4 A vázlatosan felsorolt ered- jmények közül egy-egy is elég lett volna ahhoz, hogy neve ^rruinfe jelentős fizikusé ícnn- ^ maradjon a fizika s így az ^emberiség történetében. így ^együtt a tudós kutató, a zseniális felfedező nagyságát, hir- ^detik, aki munkájával, ered- ^ményeivel az egész emberiség ^előrehaladását, felemelkedését ^szolgálta. Darvas Andor TAKTIKA Aligai nagyon szerette a bűnügyi filmeket, menyasszonya, Ilonka azonban nem. Ha Aligai két jegyei akart venni a „Halálos alibi”-hez, Ilonka kijelentette, hogy nem megy vele, és arra kérte, menjenek inkább a másik moziba, egy érzelmes filmhez. Ezen gyakran veszekedtek, de a szerelem mindig győzőit és jegyességük hax- mániáját nem veszélyeztette a filmek műfaja. Annál inkább Elvira, akinek nagyon tetszett Aligai. A vőlegény azonban nem viszonozta Elvira érzelmeit, csak Ilonkát szerette. A jegyespár között nemcsak a filmek miatt volt nézeteltérés. Megtörtént, hogy Hona kirándulásra hívta Aligait, de Pis- Aa inkább a futballmérkőzést javasolta. Gyakran volt közöltük vita apró-cseprő dolgok miatt is, és így történt, hogy egy májusi napon Ilonka így szólt a fiúhoz: — Nekünk nem szabad összeházasodnunk. Nem értjük meg egymást. Nem lenne harmonikus a házasságunk. Igaz, én egy kissé akaratos vagyok, tudom, van más hibám is, de nem tudok megváltozni. — Csak nem akarod felbontani a jegyesse- günket? — De igen. Nem ülünk r össze egymással. A fiú halkan jegyezte meg: — Elvirának is ez a véleménye. — Mit mondott neked? — kérdezte dühösen, támadóan a lány. — Semmi különöset. Szó szerint azt, amit te. Hogy nem ülünk össze. — Azt mondta az a kígyó? — De, hiszen le ugyanazt mondtad. Elvira megállapította azt is, hogy nem lenne harmonikus a házasságunk. — Hallatlan! Ezt merészelte? — Meg hogy akaratos vagy. Van azonkívül más hibád is, és te sohasem tudsz megváltozni. — Ilyen bestia! — De hiszen... A lány félbeszakította: — Persze! Meg akar téged kaparintani! — Elvira nagyon szereti a bűnügyi filmeket is. — Hazudik! Tudom, hogy nem bírja a kalandorfilmeket. — Nekem azt mondta, hogy szívesen eljönne velem a „Méreggel kezdödik”-hez. Gárdonyi: Egri ctiiliugok 1 2 3 i 5 IT] r~ sszj“ |v r 1! TT" ír Ég 14 15 s 16 ' IS 17 18 a 19 20 21 22 §323 fg a 24 | R S25 26 27 28 s 29 a Sí 30 31 32 33 34 35 36 | 37 Has1* 39 40 ág £|4t 42 43 44 45 ig 46 47 4& 49 50 K S 51 52 s 53 54 ai i 55 56 57 58 59 60 ai611 62 ' |63 SS64 t>5 6o » @ 67 68 69 gg 70 ;i a” 73 £374 75 a l a 76 L í | VÍZSZINTES: 1. Dobó főhadnagya, „a vár esze”. 14. Török férfinév. (Szulej- mán szultán egyik flát hívták így). 15. Regéket mondott. 16. TZ. 17. A félszemű török gyermekrabló Janicsár. 19. EM. 21. Franciául: daldallam. 23. Portugália Indiai gyarmata volt. 24. Területmértéke. 25. Állóvíz. 29. Egymást követő betűk ábécében. 30. JI. 32. Dobó futára, aki háromszor ment ki a várból a török táboron át. 35. Római számmal: 1100. 36. Politikai eszmét terjeszt. 38. Mohamedán szerzetes. 40. Női név. 41. Római számmal: 1150. 44. Cigányul: főnők, vezető. 45. Kipusztít. 46. Áruló, esküszegő hadnagy, aki a vár feladásáról tárgyalt a törökkel, s a víztárolónál be Is vezette azokat. 50. ... Tibor, hegedűművészünk. 51. Folyó a Szovjetunióban. 53. Amerikai súlyemelő bajnok. 55. Vallásrövidítés. 57. Betűt vet. 58. Női becenév. 60. Személyes névmás. 61. Az arzén vegyjele. 62. Kézmozdulatot tesz. 64. Ford.: balatoni fürdőhelyre való. 67. Franciául: művészet. 68. Teniszjátszma. 70. Könnyen szerzett zsákmány. 71. Ford.: virágtartó. 72. Tud. 74. IVA. 75. Török . férfinév. 76. Főhadnagy, 40 lova** ! sál jött a király hadából. FÜGGŐLEGES: 2. A kis Oszkár. 3. RZ. 4. Fele* ség. 5. Nem tart szórakoztatónak. 6. MIM. 7. Ford.: rugalmas anyag. 8. Bulgáriai folyó. 9. GES. 10. Egyenlő, egyforma. 11. Ford.: ri- mánkodik. 12. GL. 13. Női név. 16. Dobó apródja. 18. Róbertka. 20. A vár alkapitánya. 22. Kereskedelmi rövidítés. 24. Területmérték. 26. Védte. 27. Vasal mássalhangzói. 28. Hálás szívvel emleget. 29. Kesereg kemény hangzói. 31. Orosz férfinév. 33. így kezdődik az ábécé. 34. OE. 35. Kérdőnévmás. 37. Papírra vetette. 39. Hangszer segédeszköze. 41. MG. '42. Dobó főhadnagyának felesége, aki titkos alagúton ment be Réz Miklóssal a várba. 43. LD. 46. A mohamedán paradicsom szüze. 47. ER. 48. ös. 49. Végtelen erdei gyümölcsfa. 52. Mint a vízszintes 60. szám. 54. Mutatószócska. 58. Kinéz mássalhangzói. 58. Fordít: dönt. 59. ... Piroska, a bécsi operaház tagja. 61. Menyasszony. 63. Terület) Egyeztető Bizottság. 65. DP. 66. Babahang. 67. Ford.: tengeri halfajta. 69. Számnév. 71. Női énekhang. 73. RO. 75. Mint vízszintes 61. szám. A rövid és hosszú magánhangzók között nem mindenkor teszünk különbséget. A vastagon szedett sorok megfejtését a következő hét csütörtökéig nyílt levelező-lapon kell beküldeni szerkesztőségünkbe. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Dobó István; Ahmed: Székely Bertalan; Temesvár; alig kétezer; minaret; Drégely; All; a nők. A szerencse Welger Gyöngyi egri, Szatmári Julianna gyöngyösi és Tóth Miklós egri olvasóinknak kedvezett. A könyveket postán küldjük ki. H. CHR. ANDERSEN: A medvetáncoltató A hold mesélte azon az estén, mikor legfényesebben ragyogott: — Jó pár évvel ezelőtt történt egy vidéki városban, a hírlapok is megemlékeztek róla, de nem oly részletesen, mint én, ki szemtanúja voltam az esetnek. Az ivószobában vacsorázott a medvetáncoltató, "mialatt medvéje, mely senkinek nem ártott — dacára annak, hogy elég vad kinézése volt az udvaron egy farakás mögé kötve, várakozott. Fenn a padlásszobában három kis gyerek játszadozott, kik közül a legidősebb körülbelül hat éves lehetett, a legfiatalabb kétévesnél nem idősebb. — Bum, bum — hallatszott a lépcső felöl. Vajon ki lehet az? Az ajtó felpattant, a nagy medve volt, a nagy bozontos medve! Unatkozott egyedül lenn az udvarban és addig cibálta a kötelet, míg az engedett, elszabadult, meglátta a lépcsőt, melyen az út felfelé vezet. A gyerekek rettentően megijedtek a nagy bozontos medvétől és mindegyik a szoba más-más sarkába menekült. A medve meglátta mind a hármat, megszaglálta, szeretettel nyalogatta, de nem bántotta őket. — Ez biztosan valami nagy kutya — gondolták a gyerekek, előbújtak és simogatni kezdték a közben a padlóra feküdt medvét. A legkisebb feltápász- kodott rá, bújósdit játszott aranyhajú fejecskéjével a sűrű, fekete szőrmében. Ekkor a legidősebb elővette játék dobját és úgy belevágott, hogy az félelmesen felnyögött. A medve erre felemelkedett hátsó lábaira és oly táncba kezdett, hogy öröm volt nézni. A másik két gyerek elővette puskáját, a medvének is a mellső lábába tették a harmadikat, melyet az lehető ügyesen tartott. Remek bajtársnak bizonyult és katonásan menetelni kezdtek: — Egy, kettő, egy, kettő! A nagy lárma lehallatszott a vendéglőbe is. Ekkor valaki lenyomta a kilincset, az ajtó felpattant és ott állt — a gyermekek ‘anyja. Látni kellett volna megszólalni nem képes ijedelmét, krétafehér, sápadt arcát, félig nyitva felejtett száját éti megmerevedett szemeit. De a legkisebb gyermek lelkes örömmel integetett neki és kitörő lelkesedéssel kiabálta csiripelő hangján: — Csak katonásdit játszunk! Az ajtóban ekkor jelent meg á medvetáncoltató. Fordította: Pongrácz Eta Az inlluenza vírusa mindent kibír... Az angol „Natura” című «folyóiratban megjelent cikk megállapítja, hogy az influenza vírusok annyira ellenállók, hogy rakétában már többszörösen megkerülték a Földet és semmit sem• veszítettek viru- lenciájukból. Egy texasi tudományos intézet, amely az űrhajózás orvosi vonatkozásaival foglalkozik, jelentette, hogy egy Discoverer típusú rakétában légmentes fémtokban levő influenza vírusok 33-szor kerülték meg a Földet, négy napig voltak a világűrben, a földi nehézkedési erő kilencszerese hatott rájuk, óriási hőmérsékleti ingadozásokat éltek út, és mindezek ellenére, „épségben” maradtak. — Es elmennél vele? — Nézd, a film nagyon izgalmas. És íe úgyis fel akarod bontani az eljegyzésünket. — Hogyne, hogy Elvira a markába nevessen? Tetszene neki, ha mi szakítanánk.’ — Hát... hát... nem végleges az elhatározásod ? — Ez Elvira. Telebeszéli a fejedet. Azért, mert néha veszekszünk? Igaz, néha van közöttünk egy kis nézeteltérés, de tulajdonképpen majdnem mindenben megértjük egymást. Nagyon érdekes a film? — Nagyon! — És nagyon szeretsz? — Nagyon! — Akkor siessünk, mert nem kapunk jegyet. — simult a lány a fiúhoz. Palásti László
