Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-21 / 247. szám
4 NEPOJSÁG 1962. október 21., vasárnap Jöhet a vihar A szeszélyes nyarak, sok esetben hirtelen támadt viharral rémítik a határban dolgozó embereket. Amellett, hogy maga a villámlásos vihar is kellemetlen, a lezúduló eső mindig bőrig áztatja a földeken, szőlőkben dolgozó munkásokat. A markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet éppen ezért gondolt a határban tevékenykedőkre, s mintegy száz ember befogadóképességű kunyhót építettek társadalmi munkában, aminek hasznosságáról már egyszer-kétszer azóta is meggyőződtek a szölőmunkások. (á) — EGYMILLIÓ 700 ezer forintot fordítanak a tervek szerint jövőre Eger város szépítésére, utainak, parkjainak rendbehozására. A költség felhasználására már készül a tervezet. — 800 KÖBMÉTER silóra van szüksége az állatok téli takarmányának biztosításához az egerbaktai Dobó Termelőszövetkezetnek. Már 400 köbmétert besilóztak, és a kukoricaszár felszecskázásával biztosítani tudják a többi takarmánymennyiséget is. — 370 EZER forintos költséggel új kutat létesítettek Boconádon, hogy egészséges vízzel lássák el a falut. A kútfúrás költségeit a községfejlesztési alapból fedezték. — A FÜZESABONYI járás 17 községe közül 15 községben működik az idén a dolgozók általános iskolája, s a hallgatók létszáma az elmúlt évihez képest megduplázódott. Különösen Mezőtárkányban jó a felnőttoktatás, ahol a hallgatók zöme termelőszövetkezeti dolgozó. — VÖLGYZÄR0GÄT építését kezdték meg a gyöngy ösoroszl völgyben, az érc- előkészítőmű felett, az üzem ipari vízellátásának megjavítására. A 300 ezer köbméter vizet tároló völgyzárógát építésére 18 millió forintot fordítanak. — AZ ŐSZI falusi könyvhetek idején valamennyi szövetkezeti bolt foglalkozik könyv- árusítással. Szerte a megyében író—olvasó találkozókat, mesedélutánokat, irodalmi tárgyú filmvetítéseket rendeznek. Több termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és gépállomáson könyvankéttal, könyvbállal tarkítják a földművesszövetkezetek az őszi könyvheteket. (L AJ A televízió műsora 9,45: Úttörő híradó. 10,00: A Fekete Színház. Közvetítés Prágából. 11,00: Nemzetközi koktél. 13,50: A Magyarország —Ausztria nemzetközi válloga- tot labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 18,00: Lámfafénynél. 18,40: A kisfil- mek kedvelőinek. 19,00: TV- Híradó. 19,35: Vasárnapi vers. 19,40: Te vagy a muzsika. “Nyugatnémet zenés film. — 21,10: Telesport. 21,25: Hírek. EGRI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Lopott boldogság EGRI BÉKE 21—22: Húsz évre egymástól GYÖNGYÖSI PUSKIN 21—22: Pillantás a hídról GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 21- én: Elcserélt randevú 22- én: Bekerítve HATVANI VÖRÖS CSILLAG 21- én: Elveszett paradicsom 22- én: Mai lányok HATVANI KOSSUTH 21-én: A nagyváros örömei _ HEVES 21- én: Tűi fiatal a szerelemre 22- én: Áprilisi riadó PÉTERVASARA 21-én: Éjszakai vonat FÜZESABONY 21- én: A bosszú 22- én: Fehér csat ■ffsa: i n h bjv§ W * AA Ü S O (2-, • tgerben du, fél 4 és este 7 órakor: GUL BABA (Bérletszünet) 1962. OKTOBER 21., VASÁRNAP ORSOLYA 135 évvel ezelőtt, 1827. október 21-én született ZICHY MIHÁLY festő. Fiatalon tűnt fel a Koporsólezárás (1844) és a Mentőcsónak (1847) című képeivel. Élete nagy részét .külföldön töltötte, mint a cári udvar festője hatalmas meny- nyiségű rajzot készített. Művel közül kitűnnek a nagy költők művelnek illusztrációi (Petőfi, Arany balladái, Madách: Az ember tragédiája, Lermontov művei). 130 évvel ezelőtt, 1832-ben e napon született GUSTAV LANGENSCHEIDT német könyvkereskedő és nyelvész, az ő rendszere szerint. sokféle nyelven kiadott szótárak ma is népszerűek. Zichy Mihály 25 évvel ezelőtt, 1937-ben e napon .halt meg ALEKSZEJ CSAPIGIN szovjet-orosz író, művei közül kiemelkedik a Sztyepan Rja- zin című történelmi regénye, melyet megfilmesítettek. Érdekes találmányok es felfedezések: 100 évvel ezelőtt, 1862-ben nyílt meg a NIKOLAUS RIGGENBACH, német mechanikus által tervezett fogaskerekű hegyivasút, amely a svájci Vitznauból a Vi erwaldstáttl-tóra, az ország egyik legszebb kilátását nyújtó Rlgi-csúcsra vezetett. Az acetilént 100 évvel ezelőt t, 1862-ben PIERRE berthelot francia kémikus állította elő elsőízben. FILM: BEKERÍTVE Küzdelem az életért, a holnapért. Megrázó, Iebilincse- lően izgalmas francia—jugoszláv film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be október 22-én és 23-án. Tegnap Egerben A megyei tanács elnöke fogadta a lengyel küldöttséget • Tegnap Egerben tartózkodott a lengyel Hazafias Arcvonal Magyarországra látogató küldöttsége. A küldöttség tagjai két napig járták a megyét, s tegnap a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízott elnöke, Csuhaj Ferenc fogadta őket. A fogadáson részt vett Putnoki László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei bizottságának titkára, és a megye társadalmi és politikai életiének több más vezetője. A küldöttség tagjai összegezték benyomásukat, tapasztalataikat — amelyeket a megyében szereztek a népfront-munkáról — Putnoki László pedig ismer* tette a megye eredn lényeit. 13. Hátrább a Téasola öccse mérgesen megszólalt: — Nem mindenki jött ám egy szál gatyában az Aranykalászba! Landi rendet kívánt tartani, mintha legalább is ötivenen jelentkeztek volna szólásra. — Csak sorjában!,, elvtársak — mondta — szép sorjában. Múzsái káromkodott. — Mit kell itt sorjázni! — fakadt ki. — Ilyen hülyeséggel töltjük az időt), maga is, meg mi is!' , — Nincs igaza! — felelte sietve Landi. — Nekünk kötelességünk, hogy megvizsgáljunk minden panas'zt, és... és ne tessék legyintgetni, máskor meg az volt a baj, hogy bent az irodában próbáltuk kibogozni a dolgokat. Múzsái 'komoran vigyorgott. — Ha az első kölyköt megkérdi a faluvégén — mondta, vastag száj aszóiét, lebiggyesztve —,■ attól is megtudhatta volna, hogy az elnök haragban van. at sógorával. Hat éve, vagy tán hét éve is, szóba sem állnak egymással. — Ez nem -tartozik ide! — kiáltotta Tézsola öccse. — A rokoni viszályokhoz senkinek semmi köze! — Ide tartozik, vagy nem — rekesztette be a vitát ^Vluzsai —, ez az igazság. Sok minden van itrt, Landi elvtárs, aminek nem kéne lennie! — de sógor- komaság, az nincs. Landiit azonban nem lehetett zavarba hozni. Az általa itt elvégzett tisztázó munka korrektségéből, az értékéből semmit sem von le, hogy a vád nem bizonyult igaznak: és az sem, hogy Múzsái megjegyzése szerint „sok minden van itt, aminek nem kéne lennie” — amely megjegyzéssel Landi különben sem kívánt ezúttal foglakozni, mint olyannal, amelynek nincs közvetlen köze Kása panaszához. — Annál jobb, elvtársak!-— mondta elégedetten, mintha eleve azzal a szándékkal jött volna Lackóházára, hogy Madarast patyolat tisztán hagyhassa az elnöki székben. — Ügyis elég bajunk van azokkal a vezetőkkel, akiket jogosan piszkálnak: na, de szerencsére, Madaras elvtárs nem tartozik közéjük! Az meg már a maguk dolga, hogy a hamis feljelentőnek megmossák a fejét. — Majd ón megmosom — ígérte Múzsái, és erre Gebe- nyi sietősen odább húzódott, mert a fekete ember már egyszer neki is megmosta valamiért a fejét, és akkor ő néhány napig edől-hátul daganatokat viselt. Azt azonban Gebenyi farolás közben is észrevette, hogy Múzsád — Kása Jánost fenyegetve — éppen az elnök szeme közé nézett, és az elnök ettől a nézéstől igyekezett elfordítani a fejét. Landi, amilyen fürgén jött, épp oly fürgén távozott, ko- csiba-búvás közben kívánva szapora jó munkát mindenkinek. Múzsái is kilódult a kapun, káromkodva, hogy soha semmihez nem lehet idejében hozzáfogni: és utána gyorsan kiürült az udvar. Mire Madaras ráeszmélt, hogy a hirtelen jött fellegek elvonultak a feje fölül, addigra egyedül maradt, az irodaház falának támaszkodva. , Furcsamód, nem érzett semmi örömet. Még csak megkönnyebbülést sem. És nem is azért, mert tudta, hogy a baj csak elodázódott, de nem múlt el: hanem inkább azért, mert a tulajdon zavarát még tetézte, hogy fentről sem látnak bele az itteni kártyákba, és egyáltalán nem oda nyúlnak, ahová kellene. De mi lesz majd ebből? Miközben lassan rágyújtott, és kimért szippantásokkal szívni kezdte a cigarettájátj megvallotta magának, hogy megalázó és gyötreimes • lett volna annyi ember előtt váratlanul általesni a számadáson: de talán mégis jobb lett volna, mert az egész oly gyorsan ment volna végbe, mint egy sürgőssé vált műtét. Márton Pista késve jött, fakón és lehangol tan, a télikabátjáról szalmaszálak csüngtek, a bakancsán szürkén száradt a tegnapi sár. Imbolyogva lépett, mint a részeg. Madarasnak szánnia kék lett volna, de amint a fiút megpillantotta, a tulajdon bajaival sem tudott törődni: izgalmat érzett, s megint valami kutató, kotorászó mozgást a zsebe táján, mert, bár nem tudta megmagyarázni magának, hogy mi* ért, de ha Már- a pénzére gondolt, a papra, és valamilyen veszedelemre kellett gont, dolniia. — Beszéltem apámmal — kezdte a fiú. De az elnöknek ezt most nem volt türelme végighallgatni. (Folytatjuk.) tonra, s mindjárt AZ MSZMP Vili. kongresz- szusának irányelvei hangsúlyozzák: az egész kulturális munkában arra kell törekednünk, hogy minél teljesebbé és minél eredményesebbé tegyük célunkat, a művelt, aktív szocialista közösségi ember nevelését. „Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni” — így fogalmazzák meg a kongresszusi irányelvek alapvetc céljainkat. Nem kétséges, hogy e nagyszerű, szocialista nevelési célok megvalósítása határozott, céltudatos törekvést, együttműködést kíván mindenkitől, aki neveléssel foglalkozik. Szilárd eredmények csak akkor jöhetnek létre, ha szocialista nevelésünk céljait, lényeges követelményeit megértik és mindennapi nevelésükben magukévá teszik a szülők — ha a családi nevelés egésze lényegében ugyanazt a célt szolgálja, mint az iskolai nevelés. Iskoláinknak, a tantestületeknek, minden egyes pedagógusnak, az ifjúsági szervezeteknek — az úttörőszervezeteknek és a KISZ-nek — tervszerűen és hatékonyan kell együtt-munkálkodniok a gyermekek, a serdülők világnézetének szocialista megalapozásán, formálásán, az ifjúság műveltségi és erkölcsi arculatának a kommunizmus szellemében történő alakításán, fejlesztésén. NEM SZÜKSÉGES külön bizonyítani, mennyire az egész nép, az egész szocializmus építő társadalmunk ügye a nevelés. Noha a nevelés közügy, és az egységes nevelőhatások kimunkálása egész társadalmunk érdeke és erőfeszítése, — mégis indokolt külön és kiemelten is a nevelőkről szólnunk e nagy feladatokkal kapcsolatban. Pedagógusaink hivatásszerűen, szakszerűen foglalkoznak az ifjúság oktatásával, nevelésével. Ök azok, akik a legközvetlenebbül tudják és érzi«, mennyire fontos céljaink eléréséhez az, hogy az alapvető területeken egységesen érvényesüljenek a nevelőhatások, mennyire lerontja, sőt megsemmisíti fáradozásukat, ha tanítványaikat egymással ellentétes, zavaró hatások érik. Nyilvánvaló, hogy az egységes nevelőhatások biztosításában, a szükséges szervezésben, tanácsadásban a pedagógusoké a vezető szerep. ★ Annak, hogy az iskolák tantestületei és az egyes nevelők alapvetően egységesen munkálkodjanak és igyekezzenek biztosítani a család, az iskola, az ifjúsági szervezet és egyéb társadalmi ténye^5k -között a szükséges összhangot — szocialista nevelésünk érdekében — megvannak a maga feltételei, követelményei. Melyek ezek a feltételek, követelmények?, ELSŐSORBAN szükséges tényező, hogy tantestületeink az alapvető világnézeti és politikai kérdésekben egységesek legyenek. Nyilvánvaló, hogy egységes szocialista nevelőhatásokról csak abban az esetben beszélhetünk, ha minden pedagógus nemcsak passzívan elfogadja, belátja a materialista világnézet igazát, hanem ha minden nevelő a szocialista világnézetet belsőleg is magáévá teszi, ha lelkes agitátorává, propagandistájává lesz a szocialista eszméknek az iskolai oktatómunkában, de az iskolán kívül is! A világnézeti kérdésekben való alapvető egyetértésnek szerves tartozéka, hogy nevelőink legyenek egységesek az alapvető társadalmi, politikai kérdésekben is. Egész gondolkodásukat, tevékenységüket hassa át a szocializmus és a béke szeretete és szolgálata. Nevelőink világnézeti és politikai egységén nyugszik az a követelmény, amit „pedagógiai egység”-nek szoktunk nevezni. Miben áll a „pedagógiai egység”? Röviden, egyszerűen: az oktató-nevelő tevékenység céljaiban és módszereiben érvényesüljenek a szocialista pedagógia alapelvei, alapvető követelményei. Hogy mit jelent részleteiben, konkrétan a pedagógiai egység, az részletes kimunkálást igényel a gyakorlatban és elvi téren egyaránt. ★ Napjainkban különösen időszerű és hasznos a szocialista nevelőhatásokkal, azok egységével foglalkozni. Több okból is: Egyrészt a VIII. pártkongresszus megkívánja a szülőktől és a kultúra munkásától, hogy törekedjenek nagyobb eredményekre a maguk területén. Márpedig, az eredmények fokozásának egyik lényeges feltétele a nevelés területén, ha az eddiginél alaposabban, rendszeresebben foglalkozunk a nevelés világnézet-politikai és pedagógiai egységével, ennek minél jobb biztosításával. MÁSRÉSZT, iskoláinkban jövőre lép hatályba az új „Nevelési Terv”, az általános iskolában az új reformtanterv. Ezeknek bevezetése előtt feltétlenül kívánatos alaposan foglalkozni a siker egyik lényeges feltételével, biztosítékával: a nevelőtestület egységé nek (világnézeti-politikai, pedagógiai egységének) problémáival. Említsük meg még harmad- sorban azt is, hogy országszerte újjászervezik a nevelők továbbképzését. Megalakult a napokban a pedagógusok Továbbképzésének Tanácsadó Testületé a mi megyénkben is. Ennek a megújhcdó pedagógus továbbképzésnek is egyik fontos, konkrét feladata lesz, hogy előmozdítsa nevelőinkben a „pedagógiai egység” helyes értelmezését és ennek szellőmében a minél aktívabb, minél alkotóbb munkát. ★ A NEVELŐHATÁSOK egységével kapcsolatban különféle nézetek és gyakorlat tapasztalható iskoláinkban, pedagógusaink körében. Vannak, akik úgy vélik, hogy erről már eleget beszéltünk, a múlt évek ben, sok minden tdsztázódotl már és felesleges ezzel isméi foglalkozni. — Mások nem látják a probléma igazi jelentőségét, nem látják a szükségszerű kapcsolatot a világnézeti-politikai és a pedagógiai egység között. — Nem ritka az olyan álláspont sem, amely inkább külső, adminisztratív kérdési lát a „pedagógiai egység”-ben: hogyan sorakozzanak a tanulók, milyen széles legyen a füzetekben a margó, stb. Akadnák igazgatók, akik a „pedagógiai egység” címén részletes előírásokkal akarják megkötni a nevelők kezét, visszafojtani aktivitásukat. Bőven lehetne sorolni problémánkkal kapcsolatban a különféle álláspontokat és gyakorlati intézkedéseket — vagy azok fogyatékosságát, hiányát, Ahhoz, hogy továbbhaladjunk, még egységesebbé tegyük nevelésünket, termékeny eszmecserére, vitára van szükség, nevelőink bírálatának és önbírálatának fejlesztésére. Hasznos lenne felmérnünk: hol állnak iskoláink a világnézeti, politikai, pedagógiai egység terén? Mit tesznek ennek érdekében, milyen eredményeik és fogyatékosságaik, milyen terveik vannak az egység fokozására? ÜGY VÉLJÜK, a nevelők világnézeti, politikai, pedagógiai problémája előrehaladásunk egyik kulcskérdése. Nem kampányfeladat ez, melyet elég egy cikkben „felvetni”, „elintézni”. Éppen ezért lenne hasznos, ha termékeny eszmecsere, vita alakul ki az itt röviden megpendített kérdésekről. A Népújság vitafóruma: A marxista pedagógia egysége
