Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

1963, október 20„ szombat NÉPpJSAO o Hogy a fülemüle kinek fü­tyül,'azt már eldöntötte az Arany János versben megéne­kelt bíró — méghozzá elég frappáns módon. Ebből a vers hősei — Péter és Pál — tanul­tak, de a megyénk jó néhány honpolgára nem. A bíróság szinte ki sem lát­szik a „tyúkperekből”, a vas­tag akták sokat beszélhetné­nek erről, bizonyítva egy 6zép emberi tulajdonság, a „csak azért is” létezését, bur­jánzását ... A fülemüle szere­pét ipa már sok minden be­töltheti; lehet az egy zsák el­dugott borsó, lehet egy csíny­tevő gyerek, s nem ritka a rossz, vagy rossznak vélt szó Bem, az oktalan, s „csak azárt sem” visszavont rágalmak. A sértett önérzet pedig tollat ra­gad a kézbe, s benyújtja a ke­resetet. Valami kellemes érzés töltheti el ilyenkor, hogy „no, majd én megmutatom ne­ked . ..” Mire a másik fél azt mondja: „Ha per, úgymond, hadd legyen per...” Természetesen, - a bíróság mindent megtesz a békítésre. Minden ilyen tárgyalást békí- tés előz meg. Ezt megerősíti a törvénykönyv is, ami nem a paragrafusok szeszélye, hanem a szocialista együttélés vétót .nem ismerő szabályainak egyi­ke, és „tyúkperek” ... Furcsa ellentmondás ez. Több termelőszövetkezeti dol­gozó is szerepel ezeken a tár­gyalásokon. Elég egy rossz szó, vagy egy általánosító ki­jelentés, mindjárt akad vala­ki, aki ezt ingnek nézi, s ma­igára veszi. (Lehet, hogy találva érzi magát...) A békítő tár- . gyalásokon azonban merő szó- cséplés, faira hányt borsó lesz a termelőszövetkezeti érdek, vagy a nép egészének érdeke. — Hajlandó-e megbocsáta­ni .. ,-nének? — hangzik a kér­dés. — Nem! — a felelet határo­zott, a kérdezett szemében az erős akaraterejű ember büsz­kesége csillog, némi mártí- romsággal keveredve, ö a vég­sőkig küzd a vélt igazságért. Azért az „igazságért”, amit nem tények és észérvek, ha­nem a makacsság, a harag és indulat tüzel. „Bonyolultabb” azonban a magánvádlók egy másik cso­portjának „ügye”. A pereske­dést itt hosszú perlekedés elő­zi meg, a szomszéd ezt, meg ezt mondta, vagy tette... S ezek mind olyan dolgok, amik mellett egy Shakespeare-drá- ma Urai költemény: Békülni itt sem „lehet”, és nem gondol egyik fél sem arra, hogy a bí­rói döntés után — leszámítva a várakozó időszakot — újra elkezdődhet, (és el is kezdő­dik) a veszekedések sora, mert az ítélet egyiküket nem elégí­ti ki... Tanúk hosszú sorát idéztetik meg, s fizetik a költséget. Most nem verik a fogukhoz a ga­Ezeregyszáz tonna klór Az amerikai Louisiana és Mississippi államok mintegy 80 ezer főnyi lakosát halálos veszély fenyegeti egy különle­ges művelet kapcsán: szakem­berek hozzáláttak, hogy a Mi­ssissippi folyó medréből ki­emeljenek 1100 tonna klórt, amely egy 1961. március 23-án elsüllyedt tartályhajó rakomá­nya volt. Ha a mentési munkálatok folyamán a klórral teli tartá­lyok léket kapnának és a fo­lyadék keverednék a folyó vi­zével, ebből halálos veszélyt hozó klórgáz fejlődnék. Az állami hatóságok, a la­kosság esetleges kiürítésére helikoptereket szállitanak a mentési munkálatok körzetébe és gázmaszkokkal látják el a folyó partján fekvő hat me­gye lakosságát. Egy kormányhatározat végrehajtásáról Az iskolák és a mezőgazdasági üzemek kapcsolata AZ ALTALANOS iskola fel­ső tagozatán három éve indult meg a mezőgazdasági ismere­tek és gyakorlatok oktatása. Ezzel párhuzamosan a közép­iskolákban is végeznek mező- gazdasági oktatást. Nehézségek az új oktatási forma beveze­tésekor jócskán adódtak, és még most is vannak. Sokan az iskolát „féltik” a korszerű mezőgazdasági gyakorlattól, sokan pedig a mezőgazdasági üzemet „féltik” az iskolától. Mindkét téves elv nagymér­tékben hátráltatja a mezőgaz­dasági oktatás fejlesztését. Nem létesíthetünk egy külön­álló, speciális mezőgazdaságot az általános- és középiskolai mezőgazdasági oktatás számá­ra, de nem létesíthetünk külön csak egyes gazdaságok céljait szolgáló iskolákat sem. A gyakorlati és elméleti ta­nítást a mezőgazdasági oktatás során össze kell hangolni. En­nek keretében természetesen az iskolának kell az üzemhez al­kalmazkodnia, de a gazdasá­goknak is biztosítaniuk kell a lehetőségeket a gyakorlati ok­tatáshoz. Az iskola és a gazdaság együttműködése nemcsak az is­kola szempontjából előnyös, KÜLÖNÖS PACIENS Nézze már meg, doktor úr, mekkora a mája. (Kiss Béla rajza) hanem szolgálhatja ez a kor­szerű módszerek elterjedését is, amely termelőszövetkeze­teink esetében igen előnyös le­het. így mind a termelési, mind a mezőgazdasági okta­tás számottevő segítséget kap­hat. Például, a vetéseknél problé­maként jelentkezik a vetőmag mennyiségének pontos megál­lapítása. Iskolánk tanulói a me­zőgazdasági oktatás keretében már segítséget tudnak nyújtani a vetőmag-mennyiség pontos megállapításéban, különösen a nagy hozamú búzafajtákat il­letően. A BIOLÓGUS szakos taná­rok tanítványaik segítségével kártevő figyelő és előjelző szolgálatot létesíthetnek a köz­ségekben, amellyel szintén szol­gálatot tehetnek a gazdaságok­nak. Felhasználható a tanulók se­gítsége a szénaszárításilál és a silózásnál is. Szárazanyag-tar­talom vizsgálatának alapján jelezhetjük a tsz-eknek a siló­zás és a szénaszárítás teen­dőit, rámutathatnak a tanulók a hiányosságokra is. A földrajz szakos tanárok a tanulókkal együtt meteoroló­giai megfigyeléseket végezhet­nek, de megszervezhető a he­lyi időjárás- és fagy jelző szol­gálat is. Az állattenyésztés munkái­ban főleg a tej kezelésénél nyújthatnak komoly segítséget a tanulók. Kevés tsz-ben vég­zik például a tej zsírtartalmá­nak vizsgálatát, amelynek el­végzésére tanáraik irányításá­val a tanulók is alkalmasak. ■ Szőlőtermelő tsz-eknek a must és a bor laboratóriumi vizsgálatában lehetnek segítsé­gére az iskolák tanulói, de használhatók olyan kísérletek végrehajtására is, amelyeknek célja az új termelési módsze­rek alkalmazásának vizsgálata. A felsorolás csak általános és szűk körét képezi azoknak a munkáknak, amelyeket az is­kolák a mezőgazdasági üze­meknek nyújthatnak. Nincs igazuk azoknak tehát, akik féltik az iskolát, de azoknak sem, akik az iskolától féltik p mezőgazdaságot. A POLITECHNIKAI oktatás jelentősége éppen az, hogy a fiatalokkal egy-egy szakterüle­tet megszerettessünk, megis­mertessünk. Ezt a célt pedig az iskola csak az ipari és a mezőgazdasági üzemekkel egy­ségben valósíthatja meg, és eb­ből az együttműködésből mind­két félnek feltétlenül csak haszna származik. Istók Barnabás, főiskolai adjunktus Hazánkban — mivel a szántóföld mennyiségileg már komoly mértékben nem nö­velhető — a mezőgazdasági termelést elsősorban belter­jes módszerekkel emelhetjük.. Üj, gazdaságosabb módszerek bevezetése, a fogatok ésszerű csökkentése, a gépesítés nö­velése, a növényvédelem ki- szélesítése, a nemesítések és az egy holdra jutó hozamok növelése a belterjes fejlesz­téshez tartoznak. De vannak olyan földterületeink, ame­lyek szántónak alkalmasak, vagy ' éppen szántóként is vannak nyilvántartva, csak a gazdaságok másképpen — például: rét, vagy legelőként — hasznosítják. Ez káros, rá­fizetéses eljárás. Ilyen ese­tekben a szántók rendeltetés- szerű használatával növelhet­jük a mezőgazdasági terme­lést. 1962. január elsején látott napvilágot egy törvény. Lé­nyege: fel kell kutatni azokat a földterületeket, amelyek szántóként hasznosíthatók. A törvény végrehajtását a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai végzik. A Füzesabonyi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályán ez évre hat község földterü­letének felülvizsgálását ter­vezték. Két községben — Mc- zőszemerén és Űjlőrincfalván — már befejezték a földterü­let ellenőrzését. Űjlőrincfal- ván 82 hold olyan szántót találtak, amely legelő, illetve rétként volt nyilvántartva, i ilyen célra is használták. Az ellenőrzést végső bizottság összesen 165 hold legelőt és rétet a jövőben szántókénti hasznosításra javasolt. Mező- szemerén 9 hold szántót hasz­nosítottak másképpen, és 33 hold földet javasoltak szántó­földi művelésre. Már meg­kezdték Egerfarmoson is a földterület felülvizsgálását. Két község, s milyen nagy eltérés a rendeltetésszerű földhasználatban. Ez termés- kiesést jelentett a termelő- szövetkezeteknek, de most már kötelezve vannak szántó­föld szántóként való haszná­latára. Elgondolkoztató az viszont, hogy a füzesabonyi járásban ez évben csak hat községet vizsgálnak felül, s eddig még csak két faluval végeztek. Igaz, nem könnyű a munka, mert a háromfős ellenőrzést végző bizottsághoz két em­bert a tanácsnak kell adnia, s ezek egy hónapig kint van­nak a falukban. Dicséretet érdemel a Fü­zesabonyi Járási Tanács földrendező bizottságának tit­kára, Várallyai Pál, aki már két községben végezte ezt a munkát, de feltétlen találni kell olyan megoldást, amely- lyel a községek földjeinek felülvizsgálását meggyorsít­hatják, mert ebből a nép­gazdaságnak is csak haszna* előnye származik. (tóth) Négy asszony a sok közül MIVEL MAGYARÁZHATÓ, hogy családanyák, akikre a mindennapi munka után még a háztartás ezernyi baja, a gyermeknevelés gondja vár, csekély pihenő idejüket tanu­lásra áldozzák? Erre kerestem feleletet az Egri Finomszerel- vénygyár asszonyainál. Az üzem nődolgozóinak egyhar- mada tanul a dolgozók általá­nos és középiskoláiban, esti vagy levelező tagozaton, vagy szakmailag képezi magát. És ebben a számban nem szere­pelnek azok, akik a pártokta­tásba kapcsolódtak be, a mun­kásakadémia-hallgatói lesznek, vagy az ismeretterjesztő elő­adássorozatokon jelentették be részvételüket. A megkérde­zett asszonyok válasza külön­böző, de lényegében azonosak az indító okok: egy korszerűen felszerelt üzemben nem lehet a régi módon élni. Nem elég annyit tudni, amennyit az ele­mi iskolák adtak. Kreskai Jánosné az üzemi nőtanács titkára. Irodán dol­gozik. Két gyermek édesanyja. A közgazdasági technikum el­ső éves levelező hallgatója. Nem lehet elmaradni — mondja —, amikor arról fag­gatom, miért kezdett tanulni. És ebben benne volt minden. Az, hogy az a nő, aki arra vállalkozik, hogy asszonytár­sait nevelje, összefogja, nem maradhat el a többiek mögött. Ha azok tanulnak, neki is kell, A véletlen nagysze­rűsége lenne csak? Nem, semmiképpen sem. A véletlen mélyén keresd a törvénysze­rűt. Véletlen, hogy most van olyan hangulatom, amelyben remekművek születhetnek, ha... Igen, véletlen, hogy most jött ő, akinek érkezé­se, szépsége, bája re­mekművek múzsája le­het, ha... És ez a két feltételes kötőszócska most találkozott, össze­simult, megterméke­nyíti egymást, s ez már nem véletlen, ez már törvényszerű. Szőke. De barna tí­pus. Lehet, ha barná­nak látnám, akkor azt hinném, hogy szőke ti- Pßs. A nőknél ezt so­hasem lehet tudni. De nő, tipikus nő, s ezt le­het látni, talán tudni is. Abban a korban van, amikor még a nő öltözködéssel, festéssel öregítheti magát, úgy sem siketül, mint ahogy éljön az a kor is. amikor egy nő öl­tözködéssel, festéssel fiatalítaná magát, s et­től még öregebbnek és Találkoztam a Múzsámmal reménytelenebbnek látszik. Itt ül mellettem a másik asztalnál, üdén, frissen, szerényen, illa­tosán, mint ahogy a ró­zsa sem hivalkodik és az ibolya is illatozik. Ki vagy, honnan jöttél, te modern múzsa, te, ki köntös helyett mo­dem vonalú szoknyát, saru helyett tűsarkú körömcipőt hordasz, honnan, kinek csókját nem a homlokra óhaj­tom, mert miért csak homlokon csókolhat egy múzsa? Legyünk ebben is modemek. Nézem és érzem, hogy ő is érzi, hogy nézem. Hallgatunk. Ez az ihlet pillanata. Lotte? Ah, hagyjuk a múlt neveit, nevezzék Júliának, Pi­roskának, Erzsébetnek, hát a név a fontos? Hát mi köze van neki a ne­véhez? Hát tehet ö ar­ról. hogy szülei annak idején milyen nevet húztak ki a kalapból, az összesodort cédulák közül, amelyek a vitát voltak hivatva eldön­teni, a nevet, ha már nem sikerült dönteni a születendő gyermek ne­mét illetően? Ki lehet? Gépírónő egy szürke és barátság­talan iroda mélyén, ahol egyetlen fény és fényűzés: Ö? De hát miért és milyen jogon akarok én belepillan­tani személyi igazolvá­nyába? Nő. Csinos. Szép. Illatos és varázsa van. Nem elég ez ne­kem? Jó... jó, nem elég. Maradjunk csak a platói vonzalomnál, nem kell rögtön letép­ni a virágoskert. leg­szebb rózsáját, mohó és ostoba módon. Kü­lönben is, ha igaz, a be­teljesületlen vonzal­mak mindig nagyobb ■ lettekre inspirálták a hősöket, naayobb mű­vekre a művészeket és nagyobb marhaságokra általában a férfiakat. Ujjaival kecsesen fogja a poharat. A po­hárban rum van. Igaz, nem szeretem a rum- szagú csókokat, de vég­tére is ambróziát és nektárt nem kívánha­tok el a huszadik szá­zad második felében, A modernség korát éljük, s ha modern műveket akarok alkotni, akkor a fenébe az ostoba elő­ítéletekkel. Különben is, a rum, kis mennyi­ségben, kávéban fo­gyasztva, vagy anélkül, niég egészségesnek is mondható. Lehet, hogy ez a tündér, végtére is földön járó lény lévén, megfázott, s azért iszik rumot. Voltaképpen még mindig jobb, ha múzsám enyhe rum- szagot lehel rám, mint a nátha mikroszkopi­kus bajadérjait. Ó. férfi, te szeren­csétlen. Történjék bár­mi is. mennyire füg­gésé a vöktől Felemel­nek és letaszítanak. Boldoggá tesznek és boldogtalanná. Velük szenvedni a világért se, asszony, két kis gyermek anyja. Nála nagy segítség, hogy a nagymama teljesen leveszi válláról a gyermeknevelés gondját. De szükség is van er­re, mert nagy dologra vállal­kozott. Végzi a kötelező szak­mai tanfolyamot, s amellett jelentkezett a gépipari techni­kumba. — Rajzokkal, kimutatások­kal dolgozom. Jobban akarok érteni ahhoz, ami a kezembe kerül — mondja. Az érdeklő­dést fokozta, hogy férje is gép­ipari technikumba jár. Először csak kíváncsiságból forgatta a tankönyveket, aztán egyre nö­vekvő érdeklődéssel. A férj* természetesen, itt is segít. Négy asszony a sok közül, Négy terv, négy cél, amely azonos azokéval, akikkel nem tudtam beszélgetni, akik kü­lönböző fokon indulva, egyet akarnak, többet tudni. Többet* mert ez kell a munkához. Is­merni akarják jobban a gépe­ket, amelyekkel dolgoznak, az anyagot, amely a kezük között formálódik. És a legtöbbnél sokszor kimondatlanul ott van* hogy ez kell a házassághoz is. Utol kell érni az élettársat* akinek könnyebb dolga volt* hamarabb juthatott el a köny­vig. ­Többet kell tudni, mert a mai iskolákban felnövő gyer­mek segítése enélkül el sem képzelhető. A SOK BESZÉLGETÉSBŐL végül is formálódik a válasz. Tanulni kell, mert enélkül las­san már el sem képzelhető az élet, sem a gyárban, sem ott­hon. Tanulni kell, hogy a férj megoszthassa asszonyával a gondolatokat, hogy a gyerek egész emberként kerüljön ki a család védettségéből, az életbe. Tanulni kell a máért és a hol­napért. És ezért érdemes vál­lalni a plusz munkát, a fárad­ságot. ' Deák Rózsi ifjú neje esténként a legkü­lönbözőbb krémekkel kente be az arcát és a leghatározottab­ban tiltakozott, ha a férje meg akarta csókolni, mond­ván, hogy leszedi arcáról a krémeket. A sajnálatra méltó férj kérésének a bíróság helyt adott. egv dohárért! sen. Csakhogy következő va­sárnap üres volt a templom. A hívek úgy vélték, ha már egyszer úgyis biztos az üd­vösség. minek imádkozzanak? Az ötletes pap végül kényte­len volt visszafizetni a dollá­rokat, ha nem akart hívek nél­kül maradni. » mert egy nap elérkezne oda, hogy nem tud válaszolni a feladott kérdésekre. De tanulni kell azért is, mert nem marad­hat el a férje mögött, aki esz­tendők óta tanul már. Nehéz, különösen, s ha számba veszi az ember, hányadik „műsza­kot” jelenti ez. Nyolc óra a munkaidő, háztartás, amihez bizony a tanuló férj nem sok segítséget tud adni, két kis­gyermek, akik az iskola leg­elején vannak, fogni kell még a betűformáló kis kezüket. És ott a társadalmi munka, a nő­mozgalommal való törődés. De vállalta a tanulást is, mert nem lehet elmaradni... ALTER ISTVANNÉ. Irodai dolgozó, szintén a közgazda- sági technikumba jár. Az ő dolgát az nehezíti, hogy Mak­iárról jár be dolgozni is, ta­nulni is. Férje szintén tanul, de azért egy-egy estére magá­ra vállalja a háztartás gond­jait, a kislány ellenőrzését. Ta­nul, mert kell a munkájához, mert igaza van a vállalatnak, amikor az irodai dolgozókat a középiskola elvégzésére köte­lezi. Jánosi Zoltánná szakmai tan­folyamra jelentkezett, közép­fokon. Az alapfokot már elvé­gezte, többet tud mondani ar­ról, nehéz-e a munka és a ház­tartás mellett tanulni. Nehéz — ismeri be, de meg lehet ol­dani, ha segít a férj. És meg kell oldani, mert megkívánja a mindennapi munka, ö már | arról is beszél, milyen sokat jelent a kollégák segítsége, akik megmagyarázzák egyik- ’ másik műszer használatát, se­gítenek megoldani a példákat. I Tankönyvet vesz elő. Műszaki jrajzok, számomra kínai írás­jelek, ő magabiztosan igazodik . el rajta. i Elgondolkoztatóan nagy utat j tett meg: a háztartástól a gé- 1 pékig, és a gépektől a műszaki rajzók ismeretéig. ! Kiss Jánosné. Szintén fiatal­í VáU I Detroitban Elena Groze asz- ' szony válókeresetet adott be. ! mert férje egészségtanár, s a j bacilusoktól félve, soha nem .akarta megcsókolni. A bíróság | a férj hibájából kimondta a I válást. Az Egyesült Államok-beli 1A ikonban Henry Hasper azért adott be válókeresetet, mert ---------------­Me nnyország ­Egy kis columbiai plébánia papja úgy gondolta, hogy ha vannak, akik a Holdon áru­sítanak telkeket, ő miért ne adhatna el telket a mennyor­szágban? Egy-egy paradicso­mi lakóhelyért egy dollárt kö­vetelt híveitől. Azok fizettek is az örök üdvösségért szíve­dé értük, annál inkább. És csak ül, ül, karcsú testén megfeszül a ru­ha, amely úgy simul rá, mint csengő, bongó rímek a gondolatra. A ruha modern, mint egy modern vers, alaposan kell tanulmányozni, versöltözetét lehámoz­ni, hogy a lényeghez, a gondolatokhoz jus­sunk. Nagyszerű érzés, hogy mellettem van! Te puha szájú kis múzsa, köszönöm, hogy segítsz alkotásom vi- lágrahozatalában. Valaki jön. Egy má­sik nő. Odalép múzsám asztalához: — Kicsit késtem, de... — mondja szerényen mentegetőzve, s hallom múzsám gránátalma ajkáról a választ:. — A frászt a pofád­ba, hogy rád mindig várnom kell... Ö, remekmű, hát itt hagytál?! — Itt! — mondta a remekmű és sajnálkoz­va. széttárta a karját és bedugott fülekkel tova-' loholt. Gyurkó Géza ! rast, már csak azért sem, mert ott van a „másik” ... A letét­be helyezett pénz nevetsége­sen kis összegre zsugorodik ilyenkor. A tárgyalásokra a józan ész nem idéztetik meg, s akkor is valahol másfelé csavarog, ami­kor kitör a „háború”. Szomo­rúan' gyerekes dolgok ezek, e rengeteg időt vesznek el a ko­moly munkától. Megverjük a? árulkodó gyereket, mert csú­nyának tartjuk az árulkodást Pedig ezek a „tyúkperek” setr különböznek sokban tőle. It1 azonban felnőttekről van szó s az mégiscsak más, mint ami­kor a szomszéd Pistike meg­kergeti a csibéket... Kátai Gábor Kinek dalol a fülemüle?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents