Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
Fiatalok ünnepe Gyöngyösorosziban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 230. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. október 2., kedd MAI ^ejgjtjxdjLhdi Most, hogy a hatvani kórház véradó állomása megkezdte munkáját és a vérrel teli palackok elindulnak gyógyító útjukra, hadd köszöntsük a hatvani járás díjtalan véradóit, akik százával jelentkeznek, hogy élő sejtjeiket, folyékony szövetüket adják bajba jutott embertársaiknak. A hatvani járás dolgozói megértették és megértik, hogy a vér pótolhatatlan és nélkülözhetetlen gyógyszer az orvostudomány számára és egyre tisztábban látják, hogy feladataikat a gyógyítás területén csak széles társadalmi alapokon nyugvó, önkéntes, díjtalan véradó hálózattál tudjuk teljesíteni. Érzik, hogy az emberek egészségéért és életéért vívott harcban mindarmyi- uknak ki kell vermi részűiket, s tudják, hogy a véradás minden öntudatos ember társadalmi kötelessége. A vérből a korszerű gyógyításban igen nagy meny- nyiségekre van szükség. Hazánkban az elmúlt esztendőben 200 000 vérátömlesztés történt, amelynek során 75 000 liter vér került felhasználásra. Ma már nincs a gyógyításnak olyan területe, ahol nélkülözni tudnánk a trans- fusiót. A vér olyan gyógyszer, amit pénzzel megvásárolni nem lehet, semmilyen módon elő nem állítható, és mégis minden esetben meg kell lennie, mikor szükség van rá, mert vér nélkül sok ezer beteg élete menne veszendőbe. Ezért is jelent mindannyiunk számára nagy biztonságot a véradók által adott csodálatos gyógyszer, amit az áldozatos emberek biztosítanak a rászorultak számára. A petőfibányaiak, a hatvaniak, selypiek és rózsa- szentmártoniak megértették, hogy mit jelent a véradás. Ezt bizonyítja az is, hogy a mai napig csak Pe- tőfibányáról és Rózsaszent- mártonból újabb 500 díjtalan véradó jelentkezett. Köszöntjük őket, és a költővel együtt mondjuk: „Áldás-dicséret és hála timéktek, Hisz vért adtatok, s életet!” (Dr. Sz. L.) V ____________ Al géria felvételét kérte az ENSZ-be NEW YORK (MTI): Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 15,32 órakor — ismét összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy folytassa az általános politikai vitát. Hétfőn New Yorkba érkezett Ben Bellának, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnökének távirata, amelyben kérte, hogy vegyék fél Algériát az ENSZ- be. Az UPI értesülései szerint a Biztonsági Tanács hamarosan összeül, hogy Algéria felvételét javasolja a közgyűlésnek. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságnak az UNSZ tagjai sorába való felvé- ele alkalmából New Yorkba irkezik Couve de Murville ■Tanéia külügyminiszter is. Négyszázötven traktor dolgozott vasárnap A vasárnapi szép őszi időt kihasználtak a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkeze- , tek és szerte a megyében szántottak, vetettek. Értesüléseink szerint, vasárnap 450 traktor dolgozott a földeken, és. egyetlen nap alatt félezer holdon került mag a földbe. A legfrissebb adatok szerint ez ideig tízezer hold őszi árpát, hétezer hold búzát vetettek el a szövetkezeti gazdaságok és jelentős előrehaladás mutatkozik a szántásnál is. Vasárnap számos termelőszövetkezetben tovább folytatták a sllózást és a megyében az eddig besilózott mennyiség elérte a nyolcvanezer köbmétert. Itt említjük meg, hogy a megye szövetkezetei a cukorrépa- szedéssel 27, a burganyabeta- karítással hetven százalékra állnak. Az utóbbi hetek jó munkájáért dicséret illeti a gépállomásokat, a traktorosokat, akik talán sohasem dolgoztak még ilyen iparkodással, mint ép* pen napjainkban. Tegnaptól kezdve — mint már arról hírt adtunk —, a megye szántó traktorainak 70 százaléka dol-$ gozik már kettős műszakban, ugyanis munkába álltak azX iparból a mezőgazdaságba ke-í rült traktorosok és ők is meg-i, kezdték a kettős műszakot. A gépállomások iparkodása 3 azonban csak akkor lesz ered-5 menyes és célravezető, ha tér- 5 melőszövetkezeteink lehetősé- i get nyújtanak a szántáshoz, il- < letve időben letakarítják a 5 földekről a termést, a szárat,^ stb. Itt-ott már most mutatkoznak ezen a téren akadályok és 5 már előfordult, hogy a traktor 5 nem tudott dolgozni, mert vár-< ni kellett, amíg a szövetkezeti) gazdák szántásra kész állapot-^ ba helyezik a földet. Igen fontos tehát, hogy aí gépállomások és a termel őszö- i vetkezetek hangolják összes munkájukat és elsősorban azo-< kon a táblákon takarítsák be) a terményt, amelyek szántásra < kerülnek. Közös összefogással í egészen bizonyos', hogy időben < végezni lehet a szántással, az$ ősziek vetésével is. (sz.) Igaz, hogy még csak a csemegeszőlőt szüretelték le és adták át a közfogyasztásnak a gyöngyösoroszi termelőszövetkezet tagjai, s majd csak ezután kerül sor az igazi szüretre, mégis — tartva az időjárás szeszélyességétől — vasárnap szüreti felvonulást és mulatságot rendeztek. Nehéz volt lencsevégre kapni a hetyke lovasokat, akik, mintha összenőttek volna lovukkal, hírnökként száguldották be a községet alsó végétől a felső végéig. S hogy mégsem sikerült ez a nap, erről írunk lapunk 3. oldalán. (Foto: Tóth István) A tettek önmagukért beszélnek Péter János beszéde as ENSZ-közgyűlés általános vitájában NEW YORK (MTI)l Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában hétfőn beszédet mondott Péter János külügyminiszter, a magyar ENSZ-delegáció vezetője. — Óriási veszélyek árnyékolják be a közgyűlés napirendjén levő kérdéseket, főleg a mostani általános vitában tárgyalt pontokat. — Ezeknek a veszélyeknek az árnyékában — folytatta Péter János — felszólalásom fő témájául a békés egymás mellett élés néhány aktuális politikai kérdését választom- Delegációmnak — amely Magyar- országot képviseli, olyan országot, amely sokat szenvedett évszázadokon át, s amely most váltja valóra a ma élő és a letűnt nemzedékek legszentebb törekvéseit — különös oka van, hogy foglalkozzék azokkal a nemzetközi eseményekkel, amelyek a békés egymás mellett élés esélyeit veszélyeztetik és kétségessé teszik. — Sajnálatos — folytatta a magyar külügyminiszter —, hogy a békés egymás mellett I élés épp most forog újra kockán, amikor egyébként reális lehetőségek mutatkoznak a világháború veszélyének gyökeres kiküszöbölésére. Minden ésszerű gondolkodással szemben az a benyomás alakul ki, hogy feltámadni látjuk a régboldogult John Foster Dulles oly gyakran és joggal támadott politikáját, a „szakadék szélén való táncolást”. Az Egyesült Államok hivatalos szerveinek számos jelenlegi intézkedése és éles kijelentése azoknak az időknek szörnyű elveire emlékeztet, amikor azt hallottuk, hogy „a szakadék szélére merészkedés, anélkül, hogy háborúba sodródnánk, nélkülözhetetlen művészet”. Vajon ismét am, kell-e készülnünk, hogy forrófejű és elvakult politikusok élvezik a .háborús szakadék szélén való táncolást, kalandorkísérleteket folytatnak a jelen és jövő nemzedékek sorsával olyan korszakban, amikor minden téves számítás beláthatatlan következményekkel járhat? Minden jel azt mutatja, hogy a népek belefáradtak a háború és bélié sorsával folytatott könnyelmű játékba. Nyilvánvaló, hogy amikor csak egy alternatíva létezik: vagy elkerülhetetlenül és visz- szavonhatatlanul masírozni egy nukleáris világkatasztrófa felé, vagy biztosítani a különböző társadalmi rendszerekben egymás mellett élő nemzetek békés versenyét, akikor a háborús szakadék szélén táncolás politikájának felújítására irányuló minden kísérlet még gyűlöletesebb gonosztett az emberiség ellen, mint bármikor azelőtt. Péter János ezután hangoztatta, hogy néhány mesterségesen kiagyalt jelszó gátolja a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. Ilyen például egyes nyugati politikai köröknek ,az a nézete, hogy az úgynevezett, erőegyensúly, a nukleáris fegyverek elrettentő jellege a béke biztosítékául szolgálhat. Idézte Gromiko szovjet, külügyminisztert, aki azt mondotta, hogy a félelem egyensúlyának militarista tétele csupán fél lépésnyire van a megelőző nukleáris háború még veszedelmesebb tanától. A magyar külügyminiszter ezután az Európai Közös Piacról beszélt, s hangoztatta, hogy a katonai berendezések láncolatán belül, Nyugaton szeretnék most a gazdasági közösségek gyűrűjét is létrehozni, hogy a szocialista országokat bekerítsék és agresszív katonai szövetségeiknek gazdasági hátteret adjanak. Mi azonban nem ijedünk meg az ilyen nagyratörő elképezlésektől — hangoztatta —, csak azt szeretnénk, hogy a két rendszer versenyében elemezni. Most csupán egy mondatot idézek belőle: „bár Lengyelországgal váló kapcsolatainkban értünk el haladást, eddig csak minimális érintkezésre kényszerítettek bennünket olyan országokban, mint Csehszlovákia, míg Magyarországon a kormánnyal, vagy a kormányon át való kapcsolattartás hatékony tervének kialakítását hátráltatja az ENSZ-ben tárgyalt magyar kérdés, amely miatt viszonyunk zsákutcába került”. Ennek a nyilatkozatnak az alapján joggal hihetnőnk, hogy az Egyesült Államok hathatósan fejleszteni kívánja kapcsolatait a magyar kormánnyal. Az elmúlt hónapokban valóban volt is némi fejlődés ezen a téren. minimálisak legyenek a zavarok. Ezért a világkereskedelmi konferenciáról szóló szovjet javaslat számíthat a magyar küldöttség támogatására. Péter János ezután így folytatta: — Ahhoz, hogy az óriási nukleáris fegyverkészletek és szembenálló csoportok szervezésén alapuló egymás mellett élés jelenlegi viszonyai megváltozzanak, minden oldalról törekedni kell bizonyos fokú kölcsönös bizalom és felelősségérzet kialakítására. Ebben a tekintetben a szavalt nem sokat érnek, a tettek viszont önmagukért beszélnek. Itt úgynevezett kényes kérdéshez érkezem. Á magyar—amerikai kapcsolatokra vonatkozó, igen konkrét és közvetlen tapasztalatok alapján jól tudom, hogyan tudnak az Egyesült Államok hivatalos szervei legalább is látszólag, legyőzhetetlen nehézségeket támasztani a minimális kölcsönös bizalmon alapuló normális kapcsolatok útjába. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy tájékoztatja a közgyűlést bizonyos kulisszák mögötti fejleményekről, majd így folytatta: — Ez év szeptember 13-án az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkára a képviselőház külügyi bizottságának európai albizottsága előtt jelentést tett az Egyesült Államok kelet-európai politikájáról. Nem kívánom részletezni ennek a jelentésnek a fő vonalát, amely pedig világosan mutatja, hogy az amerikai politika irányítói milyen módon szeretnék a szocialista országokkal fennálló kapcsolataikat felhasználni ezeknek az államoknak a rendszere és törvényes rendje ellen, bár tanulságos volna a jelentésnek ezeket a vonatkozásait is Ennek a nyilatkozatnak az alapján azt is hihetnőnk, hogy az Egyesült Államok zsákutcában érzi magát, amelyből szeretne kitörni. De aki tudja, hogy az Egyesült Államok miként javasolta ismét napirendre az úgynevezett magyar kérdést, az látja, hogy ez cir- culus vitiosus. Az Egyesült Államok fődelegátusa — folytatta Péter János — a szovjet küldöttségnek az általános vitában elhangzott felszólalása után ezekkel a szavakkal állt elő: „a 17. ülésszak józan szakasza a negyedik napon végétért.” Neki mindenkinél jobban kell tudnia, hogy bizonyos értelemben a 17. ülésszak józan szakasza már jóval megkezdése előtt végétért. AZ Egyesült Államok küldöttsége augusztus 17-én terjesztette be javaslatát az úgynevezett magyar kérdésről. És milyen előzmények után? Az Egyesült Államok hivatalos szervei mind Washingtonban, mind Budapesten állandó érintkezésben voltak magyar hivatalos személyekkel, hogy keressék a módját a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének. Azt a benyomást keltették, mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggyőzzenek bennünket: nem kívánnak beavatkozni Magyarország belügyei- be. — A kép azután hirtelen megváltozott. Köztudomású, hogy meghívásomra az ENSZ főtitkára mindkét fél számára megfelelő időpontban Magyar- országra szándékozik utazni. Ki kell jelentenem, hogy a főtitkár egészen világosan leszögezte elvi álláspontját és sohasem szabott feltételt tervezett látogatásához. Az ő javaslatára megegyeztünk, hogy a látogatásra nem kerül sor a jelenlegi ülésszak előtt, hanem valamikor később, kölcsönösen elfogadható időpontban. Ezután azonban amerikai forrásokból hír érkezett hozzánk arról, hogy a főtitkár zsúfolt programja ellenére is eljönne Magyarországra a mostani közgyűlés előtt, ha mi hajlandók lennénk az Egyesült Államok bizonyos követeléseit teljesíteni. Mi azonban az ENSZ ügyvezető főtitkárát hívtuk meg és ehhez a meghíváshoz harmadik félnek semmi köze sincs. Ami az Egyesült Államokat illeti, világosan megmondottuk és most ismét megmondjuk, hogy hajlandók vagyunk neki segíteni a hivatalos kapcsolatunkban fennálló zsákutcából való kikerülésben, — hogy az ő szavaikkal éljek —, de valamiféle nyomás alatt és jogtalan feltételek alapján nincs lehetőség a tárgyalásra. Mi igazán ráérünk. Az idő nekünk dolgozik. Ennek a kétszínű politikának a szomorú és sajnálatos tapasztalatai, amelyek az államközi kapcsolatok bizonyos (Folytatása a 2. oldalon)
