Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
4 NfiPÜJSAG 1962. szeptember 2., vasárnap LEGENDA A VONATON Hova is menjen a gyerek? — Németre jön a kislányod? - kérdi tőlem valaki. — Nem, mert zeneóra is meg iskola is, nem bírja el a sok túl- órát. ~ Balettre se jön? — Nem. — Külön tornára se akarod beíratni ? — Nem. — Az én kicsim most már felveszi a vivóleckéket is! — Es még mindazt, amit eddig felsoroltál? — ö, hát azt már két éve mind csinálja. — Álmomban, meg ha a tv-ben játszó gyerekeket látok! — szól bele hirtelen a kilencéves kislány kettőnk beszélgetésébe. — Meg szeretnék bukni ebben az évben, mert akkor talán valamiről lemaradhatok - súgja még sietve, amikor a presszó teraszán elköszönünk. Ha anyját másképp nem lehet % ^lebeszélni” a túlterhelésről, akkor én szívből drukkolok ennek a kislánynak! Bár ... kitűnő volt, nehéz dolga lesz ... (á) — BEFEJEZTEK az Egeresein Bányaüzem „Szeptember 2” nevű lejtősaknájának tömedékelését. A tömedékelési munkát tervszerűen végezték, s nemcsak arra vigyáztak, hogy a munkával határidőre készen legyenek, hanem a biztonságos munkára is sok gondot fordítottak; a gyakori üzemzavarral küzdő lejtősakna tömedékelésénél így a legkisebb baleset sem történt. ★ I — ÁTSZERVEZIK az új kulturális évben az egri Művelődési Ház tánccsoportját. A kul- túrcsoportba bevonják az egri középiskolák diákjait is. A tánccsoport vezetésével Borús Violát bízta meg a művelődési ház vezetősége. ★ — FELÚJÍTJÁK az Egri Lakatosárugyár darabolóműhelyét. A felújítási munkákat az Egri Építőipari Ktsz munkásai végzik el. ★ * 1,5-2 MUNKAEGYSÉGET keresnek naponta átlagosan a kisnánai Hunyadi Termelőszövetkezet oltványtermesztő munkacsapatának tagjai. Csí- zik Pál vezetésével 22 női tag alkotja a munkacsapatot. Az asszonyok már elvégezték a szőlő negyedik permetezését és az érés alá kapálást. ★ — SZEPTEMBER harmadlkán, délelőtt fél kilenc órai kezdettel Egerben, a Szak- szervezeti Székház kistanácstermében kibővített akcióbizottsági ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen a megye talajerőgazdálkodását tárgyalják majd meg. Uj magyar iilmtörtónet... Amikor kijöttem a moziból, még óvatosságra intettem magam: semmi túlzott öröm és bizakodás, véletlen kisiklás műve lehet ez csak. Aztán újra és újra felidéződtek bennem a filmkockák, a szereplők gesztusai, a környezet, ahol otthonias magabiztossággal mozgott rendező, operatőr, színész és egyszeriben mérges kezdtem lenni — a filmkritikákra. Miért, hogy egy rossz magyar filmet élesen, határozottan és könyörtelenül ránt a porba a kritika és miért, hogy ez a hosszú idő után olyan örvendetesen jó új magyar film elismerést ugyan kapott, de az öröm hangja meg sem közelítette a kritikában nemrég felcsattant felháborodás hangját. „Nem valami különös történet ...” — valamiféle ilyen megfogalmazást olvastam e film kapcsán egyik lapunkban. Akkor még nem láttam Rónyi Tamás filmjét, de azóta igen. S egyszerűen nem értem a megállapítást és nem értem az óvatosan dicsérő kritikát sem. Szorgalmas mozi látogató és a film művészetét tisztelő, a magyar film sorsáért aggódó és odaadó néző vagyok csupán — nem filmesztéta, még csak nem is hivatásos filmkritikus. Éppen ezért, vagy ennek ellenére meg vagyok győződve arról, hogy a „Legenda a vonaton” nem egyszerűen csak egy jó film, amely derűs és elgondolkodtató perceket szerez a nézőknek, nem egy film a sok közül, amely a munkásokról, a munkáról, a mindennapi „szürke” élet ezernyi lírai pillanatáról szód szerencsére nem femnkölt, de szerencsére nagyon őszinte nyelven — ez a film valami újat, valami nagyon régen vártat hozott, a magyar filmművészet számára. öt férfi, öt munkás, egy brigád tagjai, apró kis történeteket mondanak eh hogy a történetekért cserében helyet kapjanak a zsúfolt munkásvonaton. Valóban nem „nagy” történetek ezek, nem végzetes tragédiák bontakoznak ki, nem fékezhetetüen emberi kies így milyen sokszínű a te életed, milyen változatos vagy tenmagad is, Egyszerűség, keresetlenség, a ma történetének könnyed és minden erőltetést mellőző filmrevitele — ez jellemzi ezt az új magyar alkotást. A film hősei egyáltalán nem hősök, emberek, a mi korunk emberei, akiket egy nagy eszme formál, a munka kovácsol ösz- sze, nem éppen könnyen, nem éppen egyenlő mértékben. Nyersek, nemegyszer faragatlanok, ki nem állhatják a nagyképűséget, a fontoskodást, a tettekben hisznek és azon mérnek. Jellemükben korántsem aranycsillogásűak, de szívük legmélyén, ki nem mondva, szinte tán? titkolva is, éppen az „aranycsillogás'’ felé törtetnek. öt történetet mondanak el, amelyet semmi más nem fűz össze, mint ahogy a történeteknek ugyanazok a szereplői, a brigád tagjai, s hogy ezek a kis történetek a vonaton hangzanak el egy csalafinta ötlet megvalósításaként. És mégis kerek aa egész! A rendező, Rényi Tamás elismerésre méltó filmet alkotott és, hogy most nem ejtek szót a „de”-ről, azt elsősorban azért teszem, mert összehasonlíthatatlanul több az, ami az ellentétes kötőszó előtt jó, mint ami utána gyengébben sikerült. Méltó partnere volt Forgács Ottó, aki kamerájával néhány nagyszerű képet produkált, de sohasem vált öncélúvá, organikus egységeit alkotott képeivel, a rendezői elgondolással. A film főszereplői — Sinko- vits Imre, Szirtes Ádám, Pécsi Ildikó, Bánhidi László, Madaras József, Sztankay István. Kautzky József, Lőte Attila, Koncz Gábor — harmonikus és k'-'gy -nsúlyozott játékstílusba rr ’kapó természetességgé viv k filmre az országot nn i brigád öt történetét: az éh'it-í Egyet azonban kifogásolok: miért hallgatták el a film forgatókönyvírójának nevét? Még az alapötletért is megérdemelte volna, hogy megismerkedjék vele a közönség. (Gy G.) Kulturális és sporttalálkozó Mátrafüreden dulatok csapnak össze, Itt nincs elbukás, mint ahogy nincs hősi győzelem sem. Itt mindennapi emberek vannak, olyanok, mint én, vagy te, szürke kis tagjai a nagy társadalomnak, s ott döbbensz rá a nézőtéren, hogy ezek a „szürkék”, milyen sokszínűek A Földművesszövetkezetek Heves megyei Központja, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KPVDSZ megyei bizottsága szeptember 9-én, Mátrafüreden béke és barátság-találkozót rendez. A sport- események a sportpályán, a zenés, táncos, kulturális produkciók a szabadtéri színpadon kerülnek bemutatásra. Délelőtt 9 órakor Kollár Lajosnak, a MÉSZÖV főosztály- vezetőjének megnyitója után ünnepi beszédet mond Dezséry László, az Országos Béketanács titkára. Ezt követően tánc-fesztivál lesz a szövetkezeti tánccsoportok részvételével. 12 órától a földművesszövetkezetek Heves megyei művészegyüttesének műsora után divatbemutató és délután 3 órától sportműsor, amelyen sor kerül a Hatvani FJK—Hevesi FJK Nyári Kupa mérkőzésre, és a MÉSZÖV— SZÖVOSZ barátságos labdarúgó-mérkőzésre. Mozik műsora Egri Vörös Csillag: 2— 3-án: Legenda a vonaton Egri Bródy: • 3- án: Micsoda éjszaka Egri Kertmozi: 3-án: Halál a Cukor-szigeten 3-án: Babette háborúba megy Gyöngyösi Puskin: 2- án: Túl fiatal a szerelemre 3- án: Egy év 9 napja Gyöngyösi Szabadság: 2— 3-án: Egy házasság története Hatvani Vörös Csillag: 3— 3-án: Egy asszony meg a lánya Hatvani Kossuth: 3-án: Körhinta Egri Béke: 2—3-án: Julius Caesar Heves: 2- án: Kísértetkastély Spessartban 3- án: Félbeszakadt dal Pétervására: 3-án: Ma éjjel meghal egy város Füzesabony: 3-án: Súlyos döntés 3-án: Kísértetkastély Spessartban 1962. SZEPTEMBER 3, VASÁRNAP: ISTVÁN 110 évvel ezelőtt, 1852. szeptember 2-án született PAUL BOUR- GET francia író és esszéista. Regényei lélektani érzésükkel tűnnek ki, közülük az ÁLLOMÁSRÓL Állomásra, a tanítvány, a NAGYVILÁGI DÁMA ciműeket magyarra Is lefordították. Esszéi közül Baudelaire-t és Stendhalt méltatóak tűnnek ki. 330 évvel ezelőtt, 1632-ben e napon halt meg JUSEPE DE RIBERA spanyol festő. A naturallsztl- kus ábrázolás mellett gyakran eksztatikus, látomásos ábrázolást alkalmazott (DIOGENESZ, HE- RAKLEITOSZ, Szt. ANDRÁS VER- TANÜSÁGA). 105 évvel ezelőtt, 1057-ben született IVAN KABLUKOV orosz fizikus és kémikus. Foglalkozott az oldatok kémiájával, 1887-ben a :ermokémla területén azt mu tatta ki, hogy a szerves molekulák képződésekor a hőmérséklet változó. Tankönyve: A SZERVETLEN KÉMIA ALAPELEMEI. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg HERY LAWSON ausztráliai költő. Müveiben az egyszerű ausztráliai telepesek nehéz életét ábrázolta, költeményeivel pedig a kizsákmányolás ellen tltakozott. (A BATYU ROMÁNCA.) 1945. szeptember 2-ához két iontos politikai esemény fűződik: ekkor alakult meg a VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG és e napon Írták alá JAPÁN FELTÉTEL NÉLKÜLI KAPITULÁCIÓJÁT. £(jif ikként az a aélemhttfeni PAUL BOURGET ... hogy a pulóvernél jobb és népszerűbb divatot nehezen lehetne kitalálni. S hogy véleményemmel egyébként nem állok egyedül, azt pulóverem mellett az is igazolja, hogy másoknak is van pulóvere és nem is akármilyen pulóvere, hanem pontosan ugyanolyan, mint az enyém, vagy hogy szerénytelenséggel ne vádolhassanak: nekem van pontosan ugyanolyan, mint nekik. A pulóver puha, szürke, gyapjú, galléros vagy éppen gallértálan és nagy előnye, egyaránt hordhatja férj és feleség, ha kettő van belőle, és felváltva, ha egy ... Hallottam már olyan esetről is, hogy a négytagú családnak egy pulóvere van a mostani szürke sztárból, s ezt hordja az apa, — begombolt inggel, nyakkendővel; a mama, sötét szoknyával; a fiú, rövid nadrághoz, öt pofonnal megfenyegetve, ha nem vigyáz rá és a nagylány, valamiféle lecsüngő mütyürkével a nyakában. lm, igazolódott a tétel: sok jó ember elfér egy kis helyen, ha az pulóver. Nem tudom, ez irányú kutatásaim még igen kezdetleges stádiumban vannak, hogy a pulóvert hol, ki, miért és hogyan találta fel. Azt sem tudom, hogy a pulóvert, mint divatcikket, hol, ki, miért és hogyan használta először. Mindössze annyit tudok, hogy ma már a pulóver annyira hozzátartozik az emberhez, különösen, ha szürke és gyapjú és 'mégis olcsó, mint férj a feleséghez, a volán az autóhoz és a száz- jóegynéhány forint vásárlási ár a pulóverhez. Valamikor egy világ rettegte a magyarok nyilait, mert lovas nemzet voltunk. Aztán egy világ rettegte a csatárok góllövö cipőit, úszóink határozott karcsapásait és ökölvívóink még ennél is határozottabb ökölcsapásait. Nos, ame régi dicsőség a múlté, de nem keVl félteni a magyart... Most pulóveres nemzet lettünk, s lobogó, csőnadrá- gos gatyaszárunk felett ott simul a szürke pulcsi, amely alatt éppúgy lehet puhítani a húst, sőt még jobban is, — ha hagyják. Huj, hu), hajrá- pulóver! (egri) IRTA' ÓNODV 47. Zsuzsa később sem emlékezett rá, mikor és hogyan jutott vissza az épületbe. Tompult érzésekkel, kábán járt-kelt irodáról irodára. Sehol nem lelte helyét. Ha szóltak hozzá, riadtan összerezzent és összefüggéstelenül válaszolt. Folyton az órát leste, melynek mutatója most csigalassúsággal cammogott kör- be-körbe. Valahányszor megcsörrent a telefon, Ideges félelem szállta meg: félt, hogy János hívja. Nem tudott volna beszélni vele. Délben nem ebédelt. Le se ment az étkezdébe. Az aggódás és a félelem összeszorította a gyomrát, mintha gombóc akadt volna fel a torkán, nehezen lélegzett. Csodálatos, megmagyarázhatatlan érzés: fél attól, hogy János hívja és mégis várja! Ha csör- rent a telefon, riadtan összerezzent, ha csend volt. állandóan a fekete készüléket le> te... Osszekeven.dert benne a szerelmes vágyakozás az öcscséért való aggódással: az orvos iránt érzett hála a gyűlölettel : a hazugság az igazsággal; a becstelenség a becsületességgel; az egyik percben arra gondolt, hogy felhívja Jánost és őszintén elmond mindent, a másikban riadtan elhessegette magától ezt a gondolatot; hiszen akkor szerelmüknek örökre vége! S így? Viaskodtak benne az érzések. ... örökös félelem lesz az élete, amely végül is az öngyilkosságba, vagy az őrületbe kergeti, keserves csalódást okozva annak a férfinek, aki olyan tisztán, őszintén és önzetlenül szereti. ... Szólni kell. Igen, felhívja és elmond neki mindent. Beszámol azokról a részletekről, amelyekről eddig hallgatott ... ... Elmondja öngyilkossági kísérlete okát és történetét. Bevallja a szörnyű igazságot... erős lesz és megmondja: gyereke lett volna... de... az orvos megoperálta és.., azt remélte, hogy soha nem talál- koznaík többet, hiszen a másik férfi, aki erről tudott, meghalt. Az orvosról meg úgy tudta, ott maradt Ausztriában. ...János csodálkozni fog és megveti. ... Milyen jó Is, hogy feltalálták a telefont... így legalább nem látja majd az arcát. Csak a hangját hallja, amíg a kagylót le nem rakja, hogy attól kezdve esetleg egy életen át ne találkozzanak útjaik. ... De a nyugalmát visszaállítja. Attól kezdve nem lesz titka, megszabadul ettől a szörnyű tehertől, amely mázsá- nyl súllyal állandóan ott ül a lelkén, s nem hagyja éjszaka, álmában sem nyugodni. ... Megkönnyebbül és halálos sebet ejt magán egyszerre, nem lesz titka éa örökké sírni fog elvesztett szerelme, másodszori boldogsága miatt. ... Mit tegyen hát? Ha bejelenti, lerázza magáról ezt a nyomasztó érzést, de ki tudja, mibe rántja az öccsét? Megbilincselik, börtönbe vetik! Egész életében folt lesz a becsületén. ... Mit akar tőle az orvos? Milyen gyalázatos szövetkezésbe vonta be? Hogyan találkoztak és hogyan barátkoztak össze? ...Milyen kegyetlen összjá- téka ez a véletlennek? Éppen Istvánnal kellett szövetkeznie? Minden összeesküdött ellenük? Nem elég az ő nyomorúsága, most az öccse Is belekerült? ...Mi lesz az édesanyjával? Ezt nem éli túl! ... Szép dolog-e, hogy bajba rántja az orvost is? Annakidején megmentette. Visszahozta az életbe. Emberfeletti erővel, egész éjszaka küzdött érte. ...Mit tegyen, mit tegyen? ... Vagy hallgasson inkább? ...Talán mégis... tévedésről van szó... István is, János is másvalakiről beszél és oktalan idegeskedésével saját magára hoz bajt... az orvos csak ártatlan dologba vonta be az öccsét és ha elutazik Erdőslakról, szépen elsimul minden. ...Vagy... menjen el hozzá a szállodába és figyelmeztesse, hogy veszélybe került és nyomoznak utána? Ez a terv felvillanyozta, megalkuvásra késztette. Addig tízszer is hozzányúlt a telefonhoz, most, mintha megsütötte volna, elkapta tőle a kezét. Elhatározta, hogy cinkosságra lép velük. Az öccse és meg- mentője érdekében. Tudja a címét, elmegy hozzá a szállodába. Figyelmezteti és Szabó Zoltán talán ... már aa esti gyorssal elutazik. Megkéri szépen és ezzel megmenti sajátmagát is. Az orvos, bármi céllal tartózkodik Erdőslakon, nem jön Ide többet. Neki is érdeke... Ezzel az elhatározással lépett ki a kapun. Megkönnyebbült, hogy János nem telefonált és nem várta. A szálloda felé indult. De az úton ismét gyötrő idegességgel szállták meg a gondolatok. ...Vajon megnyugszik-e ettől? Az orvos mégis ... nem fog-e visszaélni kiszolgáltatottságával? ... Elmegy-e, vagy már késő és ezzel a cinkosságváll»- lással még nagyobb bajba sodorja mindkettőjüket. ... Becsületes út lesz ez? János elveszi. Le tudja majd élni az életiét egy olyan férfi mellett, aki előtt kettős titkot is kell őriznie? Nyugalmat ad ez? Melyik hát a jó út: a hazugság, vagy az igazság; mire hallgasson; a hála, vagy a gyűlölet érzésére" Kit védjen: Istvánt, az orvost, vagy sajátmagát? Hogyan válassza el egyiket a másiktól'' De jó volna, ha valaki tanácsot adna. Szédelegve ment az utcán mint aki sokat ivott. Kétsze- is elhaladt a szálloda élőt anélkül, hogy észrevette volna Esteledett, gyújtogatták a lám pákát. Ismét t szálloda élőt járt, hirteler elhatározással keresztülhaladt a hosszú előcsarnokon éí óvatosan meg nyitva aiz ajtót bekukucskált i Jázmin-bárba. István és ar orvos a zongora előtti kfc asztalkánál ültek. Az öccsí abban a pilla - natban hajtőt fel egy pohá- italt. Az orvor előtt is ita gyöngyözött. Becsukta az ajtót, de pillanatokig nem tudott onnan elmozdulni. Gondolatai ismét őrjítő gyorsasággal futkároztak megviselt idegeit fáradság ön tötte el. Valaki udvariasét félretolla. — Szabad lesz, kisasszony