Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

1962. szeptember 16., vasárnap

NÉPÜJSAC

7

Épülő, szépülő falvak

Községíeilesztési tervek a hevesi járásban

Harántból — áldáson következményekkel

MA MÁR nem hat újdonságnak a községfejlesztésről szóló közlemény, mégis érdemes így, az esztendő vége felé számot- vetni azzal, mennyit fejlődött egy-egy község, lakóinak akaratából, áldozatkészségéből. Ha a hevesi járás községeinek ilyen irányú munkáját „méri” fel az ember, újra csak meggyőződhet arról, a községek lakói minden évben áldoznak arra, hogy jobbá tegyék a közlekedést, felszámolják a vendégmarasztaló sarat az utakon, kényelmesebbé tegyék saját életüket, s nem utolsósorban szebbé, kulturáltabbá lakóhelyüket.

A hevesi járás községeiben az idén még mindig jelentős összegeket fordítottak a „sár elleni harcra”. A községfejlesztési alap nagy részét használták fel járdák építésére, utak rendbehozására. Erken utat építettek az egyik utcában, 80 ezer forintos költséggel, s az arra lakók 5000 forint értékű társadalmi munkájával. Mivel a termelőszövetkezet is használja majd az új utat, a közös kasszából is fizettek az építésére. Az út mellett még arra is jutott erejükből, hogy újabb négy kilométer hosszúságú járdát éoítsenek, ebből több mint három és fél kilométer már készen is áll. A járdaépítéshez 15 ezer forint értékű társadalmi munkával is hozzájárulnak az erkiek. A járás összes községeiben több mint 17 kilométernyi járda épül ebben az évben. Sok helyen túl is teljesítik az előirányzatot, mert „rejtett tartalékok” — körültekintőbb- anyagfelhasználás, társadalmi munka — növelik a felhasználható összeget

Noha a községfejlesztésre még mindig az utak, járdák létesítése, javítása, a villany- hálózat bővítése jellemző, sok helyen ennél jóval többre törekednek. Lassan már alig akad olyan község, ahol ne építettek volna autóbuszmegállót Szükség volt rá, mert gyakoribb buszjáratok bonyolítják le a megnövekedett utasforgalmat Ebben az évben Kisköre, Átány, és Tenk épít, illetve építtet buszvárótermet. Tenken például a kerecsenéihez hasonló, modern, buszmegálló lesz, 110 ezer forintos beruházással.

SZEREPEL két község tér-, vében artézi kút fúratása is.! A boconádi új kút, amelynek1 létesítésére 370 ezer forintot i fordítottak, már vizet ad. A- hevesihez — amelyet az új la-1 kótelepen létesítenek, a közel-i jövőben kezdenek hozzá. A: vízellátás megjavításához tartozik a pélyiek nagy munkája1 is, itt 5 kilométeres vízvezeté-l ken juttatják el az egészséges- ivóvizet a falu távolabbi pont-! jaira. i

—_________________________________________ ,i

i

A kevés alvás megváltoztatja az egyéniséget

Nyugat-Németországban széles körű vizsgálatot folytattak annak megállapítására, hogy az alváshiány milyen kihatással van az ember egyéniségére. Megállapították, hogy manapság a legtöbb embernél már nem működik az az ösztön, amely figyelmeztetné, hop'r milyen mennyiségű alvásra van szüksége. Ennek következtében a rendszeres alváshiány — még ha csak egykét órai mínuszról is van szó —, felborítja az egyensúlyt a fizikai és a szellemi fáradtság között.

A mai ember esetleg nem

észlel fizikai fáradtságot, de a szellemi kimerültség mégis fennáll és ez az egyéniségében erős elváltozásokat okoz. Az ilyen ember türelmetlen, képtelen kapcsolatot teremteni embertársaival, depressziónak, esetleg félelmi neurózisoknak van kitéve.

A krónikus kimerültség szívizom-elgyengülést is okozhat. A fizikai fáradtságérzetet ugyanis le lehet küzdeni, de az objektív kimerültség mégis súlyos kárt okoz az emberi szervezetben.

Az év legnagyobb községfejlesztési beruházása Kömlőn létesül, közel másfél milliós költséggel kultúrházat építenek, illetve újjáépítik a régit.

Kultúrház építésére tartalékoltak más községben is, nagyobb összegeket. Tenken, Tarnaszentmiklóson az idén még nem maradt annyi pénz, hogy hozzáfogjanak e nagy munkához, a terveket tehát úgy készítették, hogy nagyobb összeg tartalékban maradjon, s a jövő évi községfejlesztési alapból, némi állami segítséggel felépítik a kultúra új otthonát.

A községfejlesztési tervek sok mindenre kiterjednek. Jóformán minden faluban szerepel a tervekben a könyvtárbővítés, sportfelszerelés vásárlása, vagy a sporttelep rendbehozása. Több községben, Hevesen, Pélyen, Tiszanánán, orvosi- és pedagóguslakást hoztak helyre, - vagy vásároltak, hogy a községbe érkező fiatal értelmiségiek megfelelő otthonra találjanak. A falu szebbé tételére való törekvést tükrözik azok az összegben nem nagy, de mégis jelentős beruházások, amelyeket parkosításra. fásításra fordítanak.

A HEVESI járásban is igyekeztek mindenütt felhasználni a rendelkezésre álló összeget, sőt még meg is toldották nem egy esetben társadalmi munkával, hogy gyorsabban épüljön, szépüljön a falu.

— d. —

Aki valóban burokban született, annak még egy autóbaleset is javára válik. Ez történt Rosa Formichella fiatal római nővel, aki a napokban az umbriai Perugiában kocsijával parkolás közben alaposan nekiment a szomszédos kocsinak.

A helyi lap tudósított az esetről és ezzel megkezdődött „a mese”: két amerikai turista elolvasta a tudósítást és a meggondolatlan fiatal nő nevét látva úgy vélekedett, hogy Rosa Formichella talán rokona az ő főnöküknek, a dúsgazdag Alfonso Formichella gyárosnak, aki New York államban él. Mindenesetre írtak a főnöküknek és valóban kiderült, hogy a fiatal római nő a New York-i gyáros unokahuga.

Munkában a silózóaép

Ezekben a napokban termelőszövetkezeteink mind gyorsabb ütemben végzik a silózást. Mindenki tudja, hogy a jószágok átteleltetése csak nagy mennyiségű silótakarmány készítésével oldható meg. Képünkön a komlói Május 1. Tsz földjein dolgozik a silózógép.

(Foto: Kiss Béla)

Ege r az útzá* fellegvára

1 1 2 a

NY

4 f Ő

n

RR

y 1

őT

(SI

g 11

^ D

a *i12

13

14

5

,6

Bi

17 18 5J12N 1

2

SZ

21 ISZ

n

ggp* 4

ß

B

25

BT

27

2»

©

30

31

■-2 gj 33

31

S

35;61 íb! a

r \

>

É 0 B|37

Ä R

3c

3l

IS4“

41 42

s

43

44

45

gg46

47

48

49

CS

50

51

52

B

53

54

55

§1 56 £g gg

57

K B

58

©

59

60

ö61

IB

U

62

63

64 ©

65 1 IBI Z

66

0

Ú

1

67

E

LY

____L

VÍZSZINTES :1. Az első egri üsző, aki világsikereket ért el. 7. Hosszú- távúszó, majd vízilabdázó volt, akiről városi vízilabda-bajnokságot neveztek el. 10. Juttat. 11. UM. 12. Egykori hátúszó-bajnok, a világhírű egri úszók edzője. 17. Zenei műszó eleje: remegően, lebegve. 19. Régi magyar országos méltóság. 20. Latinul: jólét, egészség, üdv. (fon.) 22. Angolul: olaj. 23. BB. 25. B. O. 26. Országos Rendező Iroda. 27. A nátrium vegyjele. 28. Portugália indiai gyarmata volt. 29. Ütőszín az ultiban. 30. Tiltószó. 31. Az állam egyik bevételi forrása. 33. S. R. 34. K. A.6,35. Nyelvtani fogalom. 36. Orosz helyeslés. 37. Állóvíz. 38. A jassz itala. 40. Németül: ban-ben. 41. Mint előbb: igen. 43. Franciául: én. 45. órakezdet. 46. A koponyában van. 47. Férfinév. 48. Diplomáciai testület, (röv.) 49. Sekély tó Afrikában. Szudán középső részén. 51. E. A. 52. Mint a vízsz. 27. szám. 53. Felém cipel valamit. 54. A Duna mellékfolyója. 57. Rendfokozat. 58. Spanyolul: folyó. 59. Női énekhang. 61. Talán, rövidebben. 62. Azonos magánhangzók. 63. Esőfajta. 65. Azonos magánhangzók. 66. A válogatott vízilabda-csapat tagja, Rómában és Lipcsében aranyérmet nyert. (Személynevének kezdőbetűjével.) 67. Fiatal női gyórsúszó*

tehetség, Lipcsében bronzérmet nyert. (Mint előbb).

FÜGGŐLEGES í 2. Francia zene* szerző. (Bolero) 3. Férfinév. 4. Er* re a helyre. 5. Ritka kémiai elem, 6. Fekvőhely. 7. Szovjet város az Ufa partján. 8. Az ott levő paripa. 9. Európa legjobb 1500-asa. (Mint a vízsz. 66-nál.) 13. Gyulladásos. 14. Nemzeti Bajnokság. 15. G. N. 16. E rejtvény szereplői itt töltötték; vagy töltik életük jelentős részét. 18. Ijed. 21. Hamvveder. 24. Régebb ben kitűnő vízilabdázó, ma az egri csapat edzője. 25. A legered* ményesebb magyar úszó-szakosztály Egerből elszármazott edzője, 32. Fenséges tárgyú, érzésektől mélyen áthatott lírai költemény. 35. Épületmaradvány. 38. Nagy eárejű lövéseiről ismert válogatott vízilabda-játékos. (Mint a vízsz. 66- nál.) 39. Betűvetés. 40. Nyelvtani fogalom. 42. ... Kaleh, kis sziget az Al-Dunán. 44. Régies. 50. Utolsó betűit felcserélve: döfésre, hajításra alkalmas szálfegyver. 53. Vietnám fővárosa. 55. A Balaton jege teszi. 56. Az emberi gondolkodást lehetővé tévő értemi képesség. 57. Rövidebben: a tetejébe és olyan. 59. ... carte. 60. Lakoma. 63. O. R. 64. S. D.

A rövid és a hosszú magánhangzók között nem teszünk különbséget. A vastagon szedett sorok megfejtése a következő hét csütörtökéig nyílt levelezőlapon küldendők be szerkesztőségünkbe. A jó megfejtést beküldők között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti- rejtvény helyes megfejtése: A fasiszta diktatúra megdöntése; Várna; Hriszto Botev; Aranypart; Rózsolaj; Dobrudzsa; Dimitrov; Szófia.

A szerencse Tóth Albertné gyöngyösi, Vörös Jenőné budapesti és Horváth Ferenc egri olvasóinknak kedvezett. A könyveket postán küldjük el.

hoz, ha Kína szállt volna meg egy, az USA-tól pár száz kilométerre fekvő szigetet „partjai biztosítására?”

Rémuralom a szigeten

Tajvan gazdag és... éhezik. A sziget több millió tonna cukrot, rizst termel. Külön kincse a kámfor. A világ kámfortermelésének 70 százalékát ez az ásványkincsekben is dós sziget adja. De mint a kámfor úgy illan el mind ennek, mind az évi kétmillió tonna kőszéntermelésnek, az aranybányáknak, kőolajforrásoknak, alumíniumgyáraknak bevétele az amerikai monopóliumok kezén. A sziget lakossága, kivéve a nagyszámú katonaságot és a hadiipar foglalkoztatottjait, ínséges körülmények között él.

A földhözragadt nincstelen- séghez járul az a réniuralom, amit a kuamintang-terror teremtett a szigeten. Az 1947-es népi forradalom után a hazafiak tízezreit ölték meg és hurcolták koncentrációs táborokba. Alsop amerikai publicista írta meg, hogy Csen Ji kormányzó 300 tajvani tisztviselőt, akiket álnokul magához hívatott panaszaik meghallgatására, brutálisan lemészárol- tatott. Amerikai hírügynökség számolt be annak idején az élvetemetettek balladájáról, arról, a százötven emberről, akik Csang Kaj-sek ellenzékét képezték s akiket élve földeltek él; a sziget csúcsánál levő öböl, Csonjing tengerészeti támaszpontján egy hatalmas árokban, amelyet a kormány biztonsági szervei ástak. A közép-tajvani Nantu megye ha« tóságai hétszázezer parasztot hajtottak el koncentrációs táborokba, kényszermunkára. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy életük kockáztatásával is állandóan me nekülnek a lakosok az anyaországba a hóhérok szigetéről.

Oltalom,

amiből nem kérnek

Az Egyesült Államok vezető körei azt hangoztatják, hogy „oltalmukba vették” Tajvan lakosságát. Hogy ebből az oltalomból a szigetlakok nem kémek, azt bizonyítja az az izzó gyűlölet; amelyet az amerikai monopóliumokkal, a „megszállókkal” szemben érez- nek. Néhány éve az egész világon nagy feltűnést keltett a tafjvani incidens, amikor a sziget lakói szétrombolták az amerikai követséget. A közvetlen előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság felmentett egy amerikai őrmestert, aki meggyilkolt egy tajvani lakos kínait. Maga az izzó tüntetés azonban a csordultig telt keserűség lángoló kitörése volt

De a sziget minden lakosában ég a meggyőződés, egy napon ez a történelmi jogú, elidegeníthetetlen része Kínának minden imperialista mesterkedés ellenére visszatér a hatalmas birodalomban élő testvéreihez.

Kiss István

nép ellenállása a kíméletlen megtorlás ellenére állandósult a gyűlölt japán megszállás kegyetlenül kizsákmányoló rendszere ellen. A tajvani lakosság több mint negyven alkalommal lázadt fel fegyveresen elnyomói ellen.

De felkeltek a tajvaniak a második világháború után új leigázójukkal, az amerikai imperializmus bábja, a kuomin- tang-uralommal szemben is. Csang Kaj-sek a felkelést nem kisebb kegyetlenséggel törte le, mint annak idején a japánok. A japán támadók örökébe Csang Kaj-sek és gazdái, az amerikaiak ültek. Az Egyesült Államok kormánya 1950. júniusában a 7. amerikai hajóhad „oltalma” alá helyezte a szigetet, majd 1954. december 2-án szerződést kötött Csang Kaj-sekkel, hogy a törvényesség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a „szerződés” azóta is legfőbb akadálya a távol-keleti helyzet rendezésének, a nemzetközi feszültség tartós enyhítésének a világ eme részében. Hiszen átlátszóan nevetséges az Egyesült Államok kormányának arra való hivatkozása, hogy a Tajvan körül cirkáló hadihajók az USA-partok védelmét szolgálják. Tajvan a dél-kínai partoktól csupán 200 kilométerre, az Egyesült Államok partjaitól pedig 11 ezer kilométerre fekszik. Mit szólna az Egyesült Államok ahmeg ezt a gyöngyszínű ködpárába, mint csodálatos fátyolba burkolt szigetet, ég felé ágaskodó szikláit, zátonyokkal csipkézett partjait. A portugálok nevezték el Tajvant Formozá- nak, ami az ő nyelvükön gyönyörűt jelentett.

A költők által sokszor meg- énfekelt álomszigetért gyakran folyt a vér a századok folyamán, hiszen a gyarmatosítók egymás után igyekeztek rátenni -kezüket. 1624-ben a hollandok megkísérelték megvetni itt lábukat, majd a spanyolok szállták meg. 1641-ben a spanyolokat kiűzték és visz- szatértek a hollandok. Huszonegy évvel később azonban felszabadították a szigetet a kínai seregek.

Japánok után a gyűlölt koumintang-uralom

A múlt század utolsó negye dében Japán intézett megújuló támadásokat Tajvan birtokáért. 1874-ben kudarccal végződött kísérletük. Húsz évvel később azonban megismételték támadásukat és az 1895-ös békeszerződéssel a sziget is Japán kézre került. Mikor a szerződést nyilvánosságra hozták, hatalmas felkelés tört ki és a sziget lakói 1895 május 23-án kikiáltották a tajvani köztársaságot. Ez azonban csak 19 napig állt fenn, a japánok a felkelést vérbe fojtották. A

Az elmúlt hetekben ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjába került Ti jván, ez a kuomintang kalózok által bitorolt terület, mely hosszú-évek óta a népi Kína ellen megújuló csangkajsekista provokációk , központja. Tajvanon, Kirnoj és Macu szigetén ismét fenyegető csapatösszevonásokat hajtottak végre az Egyesült Államok kuomitang bábjai, s mint már ilyenkor történni szokott, az amerikai 7. flotta is megjelent a láthatáron. Ezek az időnként megismétlődő esztelen provokációk tették immár egy évtized óta izzó földdé, a földkerekség egyik viharsarkává, veszélyzónájává az álomszigetnek nevezett Formozát.

A sziget Kína elválaszthatatlan része

Tajvan ősi kínaiak által lakott terület, Kolumbus még nem fedezte fel Amerikát, amikor a szigeten már kínaiak éltek. 130 kilométerre van a kínai szárazföldtől, hosszúsága 394, szélessége 122 km, területe 36 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma több mint nyolcmillió. Ennek kilenctized része kínai, a többi japán, maláj, vietnami. A szi- gertől, amelynek neve „teraszos öbölt” jelent, már a Han és Szán dinasztiák korából származó krónikák is megemlékeznek. Tajvan népe mindig együtt harcolt a többi kínaival a nemzeti ügyekért, így az úgynevezett ópiumháború idején (1839—42) önkéntes osztagokkal vett részt az angol imperialisták elleni harcban.

De menjünk most kissé visz - sza a történelemben a XVI század vé"!re. Európai hajósok, portugál tengerészek első ízben 1590-ben pillantották