Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
4 NÉPÜJSAG 1962. szeptember 7., péntek Gyöngyösi jegyzetek... iflf Meghalt Cseh Rudolf a megyei tanács dolgozója Cseh Rudolf elvtárs, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója, hosszas betegség után, szeptember 5-én meghalt. 1949 óta dolgozott a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, először közvetlenül a termelőszövetkezetek szervezésében, később a megyei növényvédelem és öntözés irányítását látta el. Mint kommunista párttag, élenjáró harcosa volt a termelőszövetkezetek szervezésének és megszilárdításának. Mint munkásőr, a munkás-paraszt hatalom védelmét szolgálta. Fáradhatatlanul dolgozott a szocialista mező- gazdaság felvirágoztatásáért. A Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága saját halottjának tekinti és temetéséről gondoskodik. Cseh Rudolf temetése Egerben, ma délután fél négykor a Hatvani temetőben lesz.- A KISKÖREI Vörös Hajnal Termelőszövetkezet a jövő évben egymillió forintot fordít tereprendezésre. Ebből az ösz- szegből oldják meg, hogy 300 holdnyi területükön árasztó, permetező és csőkutas öntözéses művelést is tudjanak folytatni. ★ — E HÉT folyamán befejezik a pélyi Petőfi Tsz-bcn egy 150 férőhelyes juhhodály építését. A 40 000 forintba kerülő építményt saját erőből hozták létre. ★- LENGYELORSZÁGBÓL megérkezett Egercsehibe az a páncélkaparó, amelyet a XII-es ereszkében létesítendő új vastagtelepi fronton szerelnek be. Az új front megnyitásának előkészítését a bányaüzem műszaki dolgozói vállalták a VIII. pártkongresszus tiszteletére. ★ — KÉT ŰJABB különvonat vitte megyénk termelőszövetkezeti tagjait az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A Füzesabonyból és a Kál-Kápolnáról induló külön- vonatokkal 1200 tsz-tag utazott fel a fővárosba. A KERAVILL udvarában le- j vő műhely kéménye esténként különös fényben ég; vörösen izzó torkából szikrák pattognak szerte és sűrű füst lengi be a környéket. — Látványnak éppen nem a legutolsó, de gondoltam, biztosan nem erre törekszik ott a derék fűtő, nem a város lakóinak akar új meglepetéssel szolgálni, nem a sétálókat kívánja produkciójával gyönyörködtetni, mert ez a csodálatos tűzijáték, ha mégoly szép is volna, fölöttébb veszélyes lenne a környékre, különösen az udvaron tárolt, nagy mennyiségű autógumira... Nos, felfedezésemmel, lélekszakadva rohantam hát a kérdéses udvarba, figyelmeztetni a fűtőt, az esetleges veszélyre. Meglepetésemre, mosolyogva vette tudomásul bejelentésemet, s megnyugtatott afelől, hogy nincs itt semmi vész, nincs semmi ok az aggodalomra. Sőt, nagy kedélyesen hozzátette: — Ó, ez a mostani, ez semmi... Látná csak máskor, méternyi darabon izzik a kémény, s csak úgy hull a tetőre a szikra! Jé, az lehet csak az igazi! — motyogtam zavarodottan, s az időközben körém csoportosult emberekhez hasonlóan, kissé erőltetetten ugyan, de én is helybenhagyó mosollyal nyugtáztam a fűtő megjegyzését, majd megszégyenülten, lesütött szemmel távoztam ... Ügy látszik, valami baj van velem — az egyszerű, köznapi dolgokban is rémeket látok. Vagy mégsem? ★ Ha jól tudom, van már vagy három éve annak, hogy Gyöngyösön felállították az első ostornyeles lámpákat. S ha jól látom, a vezeték elhelyezéséhez annak idején szükségessé vált járda, illetőleg út bontását még ma sem javították ki teljesen, nem tüntették el. Ott éktelenkedik még az most is, árokszerűen, a nagy forgalmú Jókai utca egyik oldalán ... Érdekes, hogy ugyanennek az utcának a túlsó óldalát régen helyrehozták már; az árkot teljesen betemették, és a járdát is felújították, az innensőn meg mind a kettőt elfelejtették. Vajon, keret nincs-e rá, vagy a főutcának csak egy oldala van? ★ Noha sohasem hittem a csodákban, szombaton reggel mégiscsak kimentem a Fő térre, és megnéztem a parképítőket; vajon befejezték-e a munkát? Szeptember elsejére ígérték ugyanis, s a nagyobb nyomaték kedvéért ezt az újság is közölte. Tekintettel azonban arra, hogy pénteken este még Több mint kétmillió forintos beruházással épült Gyöngyös- tarjánban a nemsokára átadásra kerülő művelődési otthon. Négyszáz személy befogadására alkalmas nagyterem, klubszobák, olvasóhelyiségek, nagy színpad, öltözők, gondnoki lakás, raktárhelyiségek teszik alkalmassá az épületet arra, hogy a község lakóinak második otthona, a község kulturális centruma legyen. Az építkezéssel sok baj volt. Több ktsz és állami építőipari vállalat végzett munkát az semmi jel sem mutatott arra: elkészül-e másnapra a park, — érthető hát kíváncsiságom, felkerestem a munkák színhelyét. Amikor kiértem — az előző napi kép fogadott. Mert ugye, csodák nincsenek ... A park, közel sincs még a befejezéshez. Kő, föld és sóderkupacok mindenfelé. Elkezdett, félig kész munkák körös-körül, s háromnégy ember lézeng a területen. Egy picit, mintha itt is megcsúszott volna a határidő. A munkásokat, a munkálatokat látván, — önkéntelenül is a régi számtanpélda jut eszembe: ha X ember Y nap alatt végzi el a munkát, akkor Y ember X nap alatt végzi el ugyanazt. Nem lehetne ezt a fordított arányosságú példát, a gyakorlatban úgy alkalmazni itt, hogy több emberrel, kevesebb nap alatt készüljön el a munka? — Vagy csupán a munka intenzitását kellene növelni? Gyóni Gyula épületen, míg végül a megyei építőipari vállalat fejezte be, kisebb hiányosságoktól eltekintve — megfelelően. — A község lakossága nagyon várja a megnyitót, amelyet október elejére tervezünk. Az anyagi erőforrások azonban már kimerültek és ha a legnagyobb fokú társadalmi munkát végzünk is, további támogatás nélkül a belső berendezést nem tudjuk biztosítani. Az országos, a megyei és a járási szervek azonban eddig is olyan sokoldalú segítséget nyújtottak részünkre, hogy reméljük: segítséget adnak a munka befejezéséhez is. A helyi nőtanács és a KISZ- szervezet vállalta, hogy társadalmi munkában a belső takarítást és a művelődési ház környékének rendezését elvégzi, s a munkák már meg is kezdődtek. Az őszi és téli időszakban minden talpalatnyi helyet ki akarunk és ki is fogunk használni a művelődési otthonban. Szabó Mihály Egri Vörös Csillag: A francia nő és a szerelem Egri Bródy: Egy év kilenc napja Egri Kertmozi: Egy asszony meg a lánya Gyöngyösi Puskin: Legenda a vonaton Gyöngyösi Szabadság: Rákóczi hadnagya Hatvani Vörös Csillag: Kísértetkastély Spessartban Hatvani Kossuth: Utolsó vacsora Heves: A szép Inker! Füzesabony: A piros autó utasai Átadás előtt a gyöngyöstarjáni művelődési otthon 1962. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK: REGINA 255 évvel ezelőtt, 1707-ben, e napon született GEORGE BUF- FON francia természettudós, aki az 1749—88-ig 36 kötetben megjelent TERMÉSZETTÖRTÉNET című munkájában az élőlények szervezetének különféleségét a földtörténet jelenségeiből vezette le. Elsőnek ismerte fel — kora legnagyobb természettudósával; Linnével szemben —, hogy a természet állapota nem öröktől fogva állandó. Munkásságával a modem fejlődéselmélet egyik előfutára lett. SZEPTEMBER 7-e BRAZÍLIA NEMZETI ÜNNEPE arra emlékezésül, hogy 1822-ben portugál gyarmatból ekkor lett független állam, előbb császárság, majd félszázad múlva köztársaság. FILM: Az utolsó vacsora Egy különös éjszaka érdekes történetét mondja el ez ez új magyar film, amelyet Várkonyi Zoltán rendezett, főszerepeit pedig Páger Antal, Sulyok Mária, Szakáts Miklós, Gábor Miklós, Ruttkai Éva és Cs. Német Lajos játssza. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be szeptember 6-tól 9-ig. 9. iZá á k má nißa llieMii Várakozásteljes pillanatok Nem akarom feleslegesen izgatni a kedves Olvasót, ezért gyorsan elárulom, hogy nem cá- ípák tátogatják szájukat zsákmányra éhesen a íme: a fénykép Fekete-tenger partján. A szóban forgó ragadozókkal egyáltalában nem találkoztam a tengerparti üdülésem alatt, annál több ügyes és nagyon is leleményes fényképésszel, akik fáradhatatlanul járták a tengerpartot, s gépükkel állandóan felvételre készen, zsákmányra éhesen keresték, kutatták a pácienseket. Ötletben nem volt hiány. íme, közreadok néhányat. A parkokban, tereken a bolgár „fényszöv” fotósai kis autókkal, biciklikkel, s kiskocsikkal várják a járókelőket, sétálókat, Barátságos arcot kérek persze, főleg a gyerekeket. Ki az a kisfiú, vagy kislány, aki ne akarna beleülni ezekbe a járművekbe. Egy kör a parkban, a kisautón, biciklin, vagy kiskocsin és természetesen kattan a fényképezőgép, apuka, vagy anyuka már veszi is elő a pénztárcáját, fizet, s néhány nap múlva gyönyörködhet a szép fényképben. A tengerparton a fürdőzők és napozók között, mint a jó újságárus a lapokra, úgy hívja fel magára a figyelmet a várnai fényképész. Fején színes vesszőből font, széles karimájú kalap, egyik kezében fényképezőgép, a másikban blokktömb, s a munkamenet a követ-* kező. A páciensnek megtetszik a szép, színes kalap, a fotós néhány pillanatra kölcsönadja, egy gyors fénykép, s már írja is a blokkot. A legnagyobb sikere a tevének van. Várnában, az Aranyparton találkoztam a sivatag hajójával, először azt hittem, hogy valamilyen kitömött jószág, olyan mozdulatlanul állta a nagy forgalmat. A fényképészek itt is jó hangos szóval hívják fel magukra a figyelmet, s nem is sikertelenül. Az ember lefizeti a 60 szto- tinkát (9 forint), odavezetik egy sátor elé, ahol két öltöztető pillanatok alatt hamisítatlan beduinná varázsolja a gyanútlan turistát, felállítanak egy kettes létrát, s annak a segítségével a tevére szállunk, majd félredobják a létrát, kattan a fényképezőgép, s kész a felvétel. : i íme a szerző és neje beduinnak, illetve beduin-? nénak álcázva. Márkusz László' A befejező rész következik: Csomoje Mdvr
