Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

1962. szeptember 27., csütörtök NEPOJ8AO 3 \ • • Megnövekedett feladatok várnak a 4. sz. AKOV-re Hetven ország találkozója Lipcsében flz autóközlekedési dolgozók küldöttválasztó pártértekezletén A 4. sz. AKÖV kommunistái­nak mintegy hetven küldötte elemezte az elmúlt évek ered­ményeit és a jövő feladatait annak a beszámolónak alapján, amit a vállalat pártbizottságá­nak titkára, Miricz József ter­jesztett a pártértekezlet elé. A számadatok meggyőző ere­je tanúsította az eredménye­ket, amelyek között ott találjuk a 35 új gépkocsit, az áruszállí­tás 147 százalékos eredményét az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva, ami 576 000 tonna többletet jelent. Az au­tóbuszok forgalma is közel két­millió utassal nőtt, s a terve­zetthez viszonyítva a többlet- nyereség majdnem hat és fél millió forint. Mindezzel szorosan összefügg a munkaverseny, amelyben egyénileg 1354 dolgozó és 34 brigád vesz részt. A szocialista brigád címnek elnyeréséért 25 brigád dolgozik, 125 taggal. A VIII. kongresszus tiszte­letére a vállalat dolgozói a ten/ előírásán túl hétmillió forint nyereséget kívántak elérni, amit már 399 000 forinttal lép­tek túl. A forgalmi szolgálat 102 százalékra teljesítette & termelési értéktervet, a mű­szaki rész pedig 4 százalékkal csökkentette az önköltséget. A gépkocsik állásideje 15 száza­lékos javulást mutat, míg ki­használásuk mértéke 0,8 szá­zalékkal emelkedett. — Eredményünk jelentőségét még inkább fokozza az a körül­mény — mondotta Miricz Jó­zsef —, hogy vállalatunk ezt a kimagasló eredményt a pár­tunk közelgő Vili. kongresszu­sának tiszteletére tett felaján­lás alapján érte el. Ez minden vonatkozásban tükörképe pár­tunk helyes politikájának, és bizonyítéka annak, hogy ez a politika vállalatunk dolgozói körében is megfelelő talajra talált. A hízelgő adatok azonban nem vonják el a figyelmüket a még meglevő hiányosságokról sem. Néhányat ezek közül, ép­pen a jövő szempontjából! Megnőtt a közúti balesetek száma. Noha a vállalat dolgo­zói közül sokan tanulnak a kü­lönböző iskolákban, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de a műszaki beosztású dolgozók elég magas hányada sincs a kötelező kép­zettség birtokában. Ugyanez vonatkozik a vállalat fiataljai­ra is. Gazdasági tevékenységük dicséretes, de kulturális fejlő­désük nincs biztosítva. Amíg a szakszervezeti bizottság jó munkáját. a versenymozgalom eredményei igazolják, a másik oldalon viszont a hiányosság található meg: szorosabbra kell fűznie kapcsolatát a KISZ-szel és a nőtanáccsal. A beszámoló módot adott ar­ra is, hogy a küldöttértekezlet részvevői elmondhassák véle­ményüket. Mivel foglalkoztak a hozzászólók? Az oktatás kérdése sok kül­döttet késztetett véleményé­nek elmondására. Halász Ernő szb-titkár részletesen elemezte az erre vonatkozó feladatokat. Durucz Pál pedig azt kérte, hogy az idősebb dolgozókat mentesítsék az iskolázás köte­lezettsége alól. Márkus István a tanuláshoz szükséges feltéte­lek maradéktalan biztosítását sürgette. Hasonló véleményt fejezett ki Orosz János is. Az egyetemi felvételi vizsgák kö­rülményeit taglalta patófalvl Gyula, míg Szécsi Győző a Az Atkári Gépállomásnak 120 erőgépe dolgozik most a gyöngyösi járás területén ket­tős műszakban. A 4. sz. AKÖV vezetősége felajánlotta, hogy 30 dolgozóját átadja ideigle­nesen a gépállomásnak: kap­műszakiak továbbképzésének lehetőségeivel foglalkozott. A termeléssel összefüggő problémák merültek fel Bodor Imre, Halig Sándor, Birincsik András és Érsek Gyula szavai­ból. A fiatalokkal, a KISZ-szel összefüggésben is többen mon­dották el véleményüket. Knapp József után Németh Sándor a helyiség hiányával vetette egybe a kulturális munka ala­csony szintjét a KISZ-ben. Ve­res Sándor pedig a vállalati KISZ-bizottság létrehozását sürgette, amely jobban tudná irányítani az ifjúsági mozgal­mat- Példaként a vállalati párt- és szakszervezeti bizott­ságot említette. Zimándy Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetője részletesen foglalkozott azzal az eredményjavulással, ami a vállalat munkáját jellemzi a legutóbbi időben. Óva intett azonban az elbizakodottságtól. Arra figyelmeztette a vállalat kommunistáit, hogy már az utolsó negyedévben készülje­nek fel a következő évi terv feladataira, Tóth József, a küldöttvá­lasztó pártértekezlet elnöke ez­után szavazásra bocsátotta a beszámolót és a határozati ja­vaslatokat, amiket egyhangúlag elfogadtak, majd a felsőbb pártszervezetek értekezletére 13 teljes jogú és 1 tanácskozási joggal felruházott küldöttet választottak meg. (gmf) csalódjanak be a nagy őszi gazdasági munkák elvégzésé­be, meggyorsításába. Csütörtöktől kezdve tehát már 150 lesz azoknak az erő­gépeknek a száma, amelyek két műszakban dolgoznak a szövetkezetek földjein­Százötven erőgép kettős műszakban a gyöngyösi Járásban TÉL ELŐTT — as üzemekben nagyobb áruházai, szaküzletei, és itt találhatók meg a kiállí­tási csarnokok, a „vásári há­zak” is. Az őszi vásárt 12 vá­sári házban tartották. Különö­sen a könnyűipar mutat nagy fejlődést az idei őszi vásáron. A rádió, televízió és más mű­Borús, ködös, esős őszi idő fogadta a Lipcsébe érkező kül­földi látogatókat. Amikor vo­natunk 750 magyar turistával megérkezett a pályaudvarra, a külföldi országok turistái már valósággal ellepték a várost. A világ majdnem minden orszá­gából gépko­csin, autóbuszo­kon, repülőgé­peken jöttek turisták, keres­kedelmi szak­emberek, hogy nézzék az idei őszi Lipcsei Vá­sárt és üzlete­ket kössenek. A város, ebben as évben már má­sodszor, iger jól felkészült í fogadtatásra. Utcákon, tere­ken, minden­felé zászlókai lengetett a szél jelezve, hogy megnyitotta ka­puit az őszi Nemzetközi Lipcsei Vásár. Kelet és Nyu­gat találkozó- helye ez a vá­ros, ahol egy héten át folytak az üzletkötések Régi hagyomá­nya van a vá­sárnak, hiszen 1497. óta min­den évben itt gyülekeznek a két világtáj ke­reskedői, hogy kicseréljék áruikat. Maga a város 600 ezer lako­sú település és három ágban szeli át az Elster folyó. Utcáit az ellentétek jellemzik. A régi házak mellett ott emelkednek az új, üvegből és cementből készült, modern, 6—8 emeletes bérházak. A háború és a nácizmus kor­szaka sem múlt el nyomtala­nul a város fölött. Még ma is itt-ott kiégett házak, romok a mutatói a háború dühöngésé­nek. Csupán ebben a városban mintegy 22 ezer ház vált rom­halmazzá és több ezer ember lett a háború áldozata. szaki cikkekre jellemző a mai kornak megfelelő modern vo­nalvezetés. A kiállítást átte­kinthetően, csoportosítva, sza­kok szerint rendezték meg. A sok látnivaló mellett talán legnagyobb élményt az üveg és porcelán, valamint a textil és ruházati kiállítás nyújtotta. A ruházati szakmában 25 ország vett részt a vásáron. A kiállí­tott szövetek és más anyagok nemcsak a látogatók tetszését nyerték meg, hanem egy-ket­tőre létrejöttek a megállapo­dások a külkereskedelmi válla­latok között is. A technikai kiállítást a vá­ros külső részén épült csarno­kokban rendezték meg. A kiál­lító helyiségek méreteire jel­lemző, hogy télen, amikor nincs kiállítás, ezekben az épü­letekben különböző sport-ren­dezvényeket tartanak. Így töb­bek között a legnagyobb csar­nokban rendezik meg a téli kerékpárversenyeket. 80 hektár területen fekszik a kiállítás, és 26 pavilonjában az idén 32 or­szágból mutattak be műszaki árukat és gépeket. A bejárat­nál mindjárt magára vonta a figyelmet a Szovjetunió pavi­lonja, amelyben 800 négyzet- méter területen mutatták be a szovjet ipar készítményeit. Az idei őszi vásáron főleg rádió, televízió és különböző automa­tagépekkel mutatkozott be a szovjet ipar. Magyarország 12 árucsoport­ban vett részt a kiállításon. Eb­ben az évben nagyobb válasz­tékban mutatták be az ipari készítményeket, mint -- a múlt évben. A magyar gyártmá­nyokból különösen nagy sikert arattak, a különböző háztartási gépek, a zománcos és alumí­niumedények, de keresett cikk lett a közkedvelt presszógép is. Újdonság volt a magyar pavilonban az „Orionett” zseb­rádió és a keskenyfilm-felve- vőgép is. Tudvalevő, hogy a Lipcsei Vásáron sok kereskedelmi szer­ződést kötnek. Nem csoda te­hát, hogy a város középpont­ján levő városházán nagy volt a forgalom, ugyanis itt van a külföldiek találkozóhelye. Szá­mos külkereskedelmi vállalat képviselői tárgyaltak itt, kö­töttek üzletet a vásáron bemu­tatott árucikkekre. A város nevezetességei és az évenként két esetben tartott vásárok mindig nagyszámú külföldit vonzanak. Lipcse va­lóban a keleti és a nyugati ál­lamok kereskedelmi találkozó- helye. De aki nézelődni, várost lát­ni jön csak, nem üzletkötési szándékkal, az is gazdag él­ménnyel távozik. Megismeri egy szocialista város életét* fejlődését, a német munkások jövőt építő munkáját. Szabó Lajos Tegnap délelőtt Egerben el- nöikségi ülést tartott a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsa. Több ügyet is tárgyal­tak. a munkabizottságok elő­zetes helyszíni vizsgálata és írásbeli jelentése alapján. Tu­dósításunkban most csak egyetlen témára , térünk ki: az üzemek télre való felkészü­lésére. Harminckét üzemet vizsgált meg a munkavédelmi és mun­kásellátási bizottság, hogy a rohanó élet, a napi termelési gondok mellett itt-ott nem történt-e mulasztás, az üze­mek, gyárak vezetői megtet- tek-e mindent a dolgozó em­ber testi épségének, egészsé­gének védelmére? Azt vizs­gálták, eleget tettek-e a ren­deletekben előírt kötelezettsé­geknek; beszerezték-e a téli tüzelőt, a munkásszállások aj- tajait, ablakait, kályháit meg- javították-e, gondoskodtak-e védőruháról, kielégítően meg­oldották-e már a Hatvani Cu­korgyár térvilágítását, a gyön­gyösi XII-es aknánál és a szűcsi külszíni fejtésnél a melegedő helyiségek átépíté­sét? Tavaly sok panasz hangzott el a Domoszlói Állami Gazda­ság munkásszállásaira, de a többi gazdaság épülete és fel­szerelése is sok kívánnivalót hagyott maga után. Az állami gazdaságok és az erdészetek munkásszállásain van javulás, de ez relativ. Az elmúlt évek­hez képest sokat javult a helyzet, de nem eleget. Az iparhoz képest még lé­nyeges elmaradás tapasztalha­tó. A legtöbb helyen matra­cokra cserélték ki az elnyűtt szalmazsákokat, pokróc he­lyett paplant adtak, rendsze­resen gondoskodnak a mező- gazdasági munkásszállások ta­karításáról és majd a fűtésről is. A Domoszlói Állami Gaz­daság vezetői esténként el­kennek a munkásszállásra, Vásár a város szívében A Lenin és a Liebknecht sugárutak torkolatánál van a város szíve. Itt vannak Lipcse Megtalálták a hetedik világcsodát Az alexandriai kikötő öblé­ben egy búvár rátalált az ókor­ban hetedik világcsodának szá­mító, és a XIII. században föld­rengés következtében elpusz­tult világítótorony maradvá­nyaira. Békaemberek és szak­értők készítik elő az értékes műkincs, a világítótorony csú­csán elhelyezett Poseidon-szo- bor, a mellette heverő oszlop és szfinksz kiemelési munká­latait. (MTI) Kibővíteti' ülést tartott Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt fél tíz órai kezdettel kibővített ülést tar­tott a Hazafias Népfront He­ves megyei Bizottságának El­nöksége. Az ülésen dr. Cser- nik József, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke beszámolt az országos népfrontelnökség szeptember 7-i üléséről, majd Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette a népfront- mozgalom előtt álló feladato­kat. A teendők között elsőként említette az MSZMP kong­resszusi irányelveinek ismer­tetését, majd arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a Ha­zafias Népfront akcióbizottsá­gait és konkrét feladatokat kell adni ezeknek a bizottsá­goknak. Mint mondotta: meg- növekédnek a Hazafias Nép­front feladatai a közelgő vá­lasztások előtt; a Hazafias Népfront bizottságai tevéke­nyen kiveszik majd ítészüket a választások előkészületeinek munkálataiból. Sályi János tájékoztatóját élénk vitta követte. meghallgatják és a lehetősé­gekhez képest orvosolják is a panaszokat. De cserében el­várják, hogy a munkásszállá­sok lakói megbecsüljék és kí­méljék a felszerelést, a rend­re és tisztaságra vigyázzanak. De a Csányi Állami Gazda­ságban a munkásszállók törött ablakaival, rossz kályháival eddig nem törődött senki. Az SZMT elnöksége úgy ha­tározott, hogy a Hatvani Cu­korgyár gazdasági vezetőit szigorúbb figyelmeztetésben részesíti, mert a térvilágítást még mindig nem oldották meg és ez sok baleseti veszélyt rejt magában. Megdicsérték a Selypi Cukorgyár igazgatóját és szakszervezeti titkárát, mert az idén sokat tettek a munkások testi épségének és egészségének védelmére. Sür-. gették, hogy megoldást kell: találni a petőfibányai gép-: üzem acélpajzs szerelésen és a: rózsái IX-es akna meddővá- : logatói dolgozók munkakörül-; ményeinek javítására. Szak- j mánként nem kielégítő és nem j arányos a védőruha ellátására: fordítható pénzügyi fedezet. : t Bizottságot küldtek ki a tényleges szükséglet és a le-: hetőségek felmérésére, ennek; megtörténte után előterjesz-; tést fognak tenni a Munka- j ügyi Minisztériumhoz, illetve: a SZOT-hoz. í „Otthonosabb, jobban felsze-í relt munkásszállókat szeret-; nénk biztosítani minden mun-j kásnak, de egyszerre nem! megy, anyagi erőnkből nem! telik. Tavaly óta lényeges fej-: lődést értünk el és jövőre: újabb lépést teszünk. De; nemcsak beruházás, nemcsak; pénz kérdése ez. Többet kell; törődni az emberekkel, egys kis figyelemmel, gondosság-: gal több eredményt érhetünk: el, mint ezrekkel” — állapi-: tóttá meg az SZMT elnöksége.; Hogyan? Példákat is említet-i tek. Az ablaküvegezés, a füst-; csövek tisztítása, cserélése j nem jelent beruházást, még: csak különösebb anyagi meg-' terhelést sem a gazdaságok­nak és vállalatoknak. Csak törődni, idejében intézkedni kell. A Gyöngyösoroszi Érc­bányánál már régebben vitat­koznak, hogy milyen színre festessék a munkásszállót. In­kább fehérre meszeltessék, de minél hamarább és évente in­kább többször. Ugyanitt és a gyöngyösi X-es aknánál túl­zsúfolt a fürdő és mosdó. Pes­ten meg lehetett oldani a lépcsőzetes munkakezdést, hát Gyöngyösön és Orosziban nem lehetne? Sok mindent lehet. A ren­delkezésünkre álló anyagi erő­vel is többet segíthetünk, ha többet törődünk az emberrel. Ez kötelességünk, ez mind­nyájunk érdeke. F. L. Apró hetyke bajusza van, vi­dám szeme. Az egész emberből jókedély sugárzik. Amolyan tréfára mindig kész munkás­ember. Nem is új a szakmá­ban, hiszen 17 éve, hogy a ha­jógyárban lakatossá avatták. — öreg, újpesti munkások keze alatt nevelkedtem laka­tossá — kezdi életének fontos eseményeit feleleveníteni, a taggyűlés utáni beszélgetésen. — Ez a második munkahe­lyem. A vasas nem költöző madár. Hozzánő egy-egy kala­pácshoz,. szerszámhoz. Nem­igen vándorol egyik munka­helyről a másikra, ha megbe­csülik, jó munkát adnak neki. — De, hát miként került ak­kor a hajógyárból ide, a Recs­ki Ércbányába? — Az ügy igen egyszerű. Az asszony után jöttem, ö ideva­lósi. Illetve, most már én is. Hogy vasas kifejezéssel éljek, jó mágneses vidék ez. átfogott. Aztán a munka sem közönsé­ges — keríti hatalmába a szak­mai hév, amint elsorolja, meny­nyi vérbeli lakatosnak való munka akad a Recski Ércbá­nya műhelyeiben. — Itt is lehet újat. szépet, ügyeset fabrikálni — összegezi háromévi ittlétének tapasztala­tait. Birinyi Dezső géplakatosnak, A% újért lelkesedni • • • erélyesnek, vagy havernak, máskor meg szavakat félretevő, eleven példának, jó szakmun< kásnak és kellő pedagógiai ér­zékkel bíró embernek — így summázza saját maga, s kom­munista társainak feladatát, szinte naponként ismétlődő ten­nivalóit Birinyi Dezső. S a Recski Ércbánya küldöt­te ennek alapján cselekszik. Évenként mind felsőbb fokon ismerkedik a marxizmus— le- ninizmussal. kitűnő eredmény­nyel -végezte el a legutóbbi szakmai tanfolyamot is, mert azt tartja, nem elég az újért lelkesedni, de megfelelő poli­tikai és szakmai tudást kell hozzá szerezni. Ennek a véleményének akar hangot adni a járási pártérte­kezleten is, mert tapasztalata szerint vannak még jócskán, akik nem nagyon lelkesednek íz új eljárások bevezetéséért, i tanulásért. Igaz is, az újért, hasznosért élkesedő vasas miről is be­szélne a kommunisták tanács­kozásán? Mai probléma ez, estre szabott téma Birinyi De- :ső, kommunista géplakatos ■zárnám. Kovács Endre Nem? — kérdezi az esetet ösz- szegezve. Aztán sóhajtva fűzi hozzá. — De amíg ez megért... Nem volt könnyű. Még a kül­földi szakirodalom sem foglal­kozik ilyesmivel. Mégis sikerült és most a mi módszereinkkel újítják fel a mátrai, hegyaljai ásványőrlő, a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű hengereit. Csoda-e, ha kicsit büszkél­kedve beszél erről az izgalmas, szép munkáról? Szavai nyomán szinte ked­vet érez az ember, hogy ove- rállt öltve, odaálljon a szikra­esőt zúdító hegesztöapparát mellé, s a pokol forróságú pál­cát odaillesztve a hengerhez, részese legyen a triokarbid öt­vözet házasságának a kemény acéllal. Azt mondja Birinyi Dezső, hogy ebben a munkában nem­csak az anyag edződik, de az ember is. S nemcsak azok, akik ilyen új eljárásokat dolgoznak ki, visznek sikerre, de azok is, akik körülöttük dolgoznak, akiknek nevelése rájuk, a mű­hely kommunistáira vár. — Ehhez, persze, tanulni kell, türelmesnek lenni, néha akit a bánya kommunistái most választottak meg a járási párt­értekezlet küldöttének Holló Sz. István társával egyetem­ben, szép munkái akadnak. — Az őrlőgépeknél mindig baj volt a hengerek kopásá­val. Ezeknek a pótlása sok kiadást jelentett — devizában — kezd szakmai fejtegetésbe, aztán szavai nyomán feleleve­nednek az utóbbi évek fontos eseményei: Kísérletezés ,.. ku­darcok, remények ... újbóli nekigyűrkőzések. Második éve kutatják Varga mérnökkel és a mihisztériumi kísérletező cso­porttal, miként lehetne az őrlő­hengereknek hosszabb életet adni. Ű'j hegesztési eljárást vezet­tek be, bonyolult, többrészes munka ez. Második évébe lé­pett már küszködésük, de mire néhány hét múlva sor kerül Birinyi Dezső küldetésére, mi­re ott ül majd a járási pártér­tekezlet küldöttei között, már nyugodt lelkiismerettel mond­hatja: a gyümölcs beérett, a hegesztési eljárás jó, megin­dulhat a hengerek üzemszerű megmentése. — Ez így nagyon egyszerű. Valamennyi külföldi turista és kereskedelmi utazó megcsodálja a város közepén levő régi vá­rosházát. Valóságos építészeti remek, a múlt szá­zadban épült. á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents