Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ül. JETEIT! Lengyelországi úti jegyzetek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 225. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. szeptember 26., szerda r-----------­MA I Mr. Heady, az Amerikai Egyesült Államokba levő Iowa egyetemének profesz- szora. Nemrég járt nálunk, s igyekezett minél alapo­sabban körülnézni: hogyan dolgoznak nálunk a szövet­kezeti nagyüzemi gazdasá­gok, hogyan élnek az em­berek, miként vélekednek jelenükről és jövőjükről. Mondanom sem kell, hogy Heady professzor urat sen­ki sem befolyásolta, érdek­lődésének irányát és mély­ségét illetően. Azt azon­ban örömmel közölhetem, hogy véleménye általában hízelgő volt ránk nézve.. Megkérdezhetnék: miért kell ennek örülni, mi külö­nös és kellemes van abban, ha egy kapitalista környe­zetben élő ember jó véle­ménnyel van rólunk? Általában nem keressük a Nyugatról jött személyek kegyeit. De az is igaz, hogy a Nyugatról jött személyek általában nagyon sok és té­ves tájékozottságból fakadó előítélettel jutnak el hoz­zánk. Sokszor úgy érzik, hogy személyes bátorságból is példát mutatnak, ha ar­ra vállalkoznak, hogy a „vasfüggönyön” keresztül lépjenek. Aztán jön a meglepetés a számukra. Mint Heady pro­fesszor úr esetében is- Neki volt erkölcsi ereje és bátor­sága ezt bevallani. Nem tartom érdektelen dolognak a szavait idézni: „Legfőbb dolognak azt tartom, hogy az emberek megismerjék egymást és so­kat beszélgessenek együtt." Hogy miért tartja ezt a professzor úr fontosnak? És kiknek a számára tartja fontosnak? Az utóbbi kér­désre a felelet egyszerű: a két világrendszer különbö­ző foglalkozású és képzett­ségű embereire gondolt. Mert, ha megismerik egy­mást a népük sorsáért fele­lősséggel tevékenykedő em­berek, sok téves nézet ke­rül helyes megvilágításba. A professzor úr kissé álta­lános érvényű megfogalma­zása ezt takarta. Ügy gondolom: Heady professzor úr magyarorszá­gi látogatásának egyik fő eredménye az, hogy meg­ismert bennünket. A saját élményei, tapasztalatai alapján. Akik pedig ismer­nek bennünket, előbb-utóbb barátainkká válnak. Reméljük: Mr. Heady professzor is közéjük tarto­zik. őszinte szavai alapján hisszük ezt. (gmf) ^ Dobi István és Kádár János fogadta a% Indiai Köztársaság távosó nagykövetét Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Subi- mai Dutt-ot, az Indiai Köztár­saság távozó rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. : Ezt követően Kádár János, a magyar forradalmi munkás-! paraszt kormány elnöke fogad- ! ta búcsúlátogatáson a nagy-: követet. (MTI) Bukarestbe érkezett a magyar orssággyűlés küldöttsége Kedden délután, a Román Népköztársaság nagy nemzet- gyűlésének meghívására Buka- rstbe érkezett a magyar or­szággyűlés tíztagú küldöttsége, Vass Istvánnénák, az ország- gyűlés alelnökinek vezetésével. A magyar parlamenti kül­döttség fogadására a pályaud­varon megjelent Anton Moi- sescu, a nagy nemzetgyűlés al- elnöke, Jon Cozma, a bukares­ti néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, Aurel Málná­sán külügyminiszterhelyettes, Dionisie Jonescu állami proto­kollfőnök, valamint a nagy nemzetgyűlés több képviselője és a román társadalmi szervek vezető munkatársai. Jelen volt a küldöttség foga­dásán Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagy­követe. Anton Moisescu a nagy nem­zetgyűlés és a román nép ne­vében szeretettel köszöntötte a küldöttség tagjait. A magyar képviselők nevé­ben Vass Istvánná köszönte meg a fogadtatást, a meghí­vást és tolmácsolta a magyar nép forró üdvözletét. Az üdvözlő beszédek elhang­zása után úttörők virágcsokro­kat nyújtottak át a vendégek­nek, akik ezután gépkocsiba szállták és szálláshelyükre haj­tattak. A magyar országgyűlés kül­döttsége tíz napot tölt Romá­niában. Megtekinti a Ploesti, Brassó, Bacau és Vajdahunyad tartomány iparvidékét, mező­gazdasági egységeket tanulmá­nyoz, ellátogat a tengerpartra, hogy megismerkedjen a baráti román nép életével és az or­szág szocialista építésében el­ért eredményeivel. A romániai Libera keddi szá­ma szerkesztőségi cikkben kö­szönti a magyar parlamenti küldöttség látogatását. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar nép képviselőinek baráti láto­gatása újabb alkalom a két ország és a két nép közötti ba­ráti kapcsolatok erősítésére. Dávid Ojsztrah Budapesten David Ojsztrah, a világhírű hegedűművész az edinburghi fesztiválról jövet, kedden Bu­dapestre érkezett. A neves szovjet művész a budapesti ze­nei hetek első hangversenyén, csütörtökön az Erkel Színház­ban lép fel. Szombaton ugyan­csak az Erkel Színházban ját­szik a vendégművész. (MTI) A lombhullató őszi napokon jóleső érzés visszaidézni a nyár kellemes élményeit. Bejártuk a Lengyel-Tátrát, jártunk Krakkó gyönyörű utcáin, Auschwitz szögesdrótjai kö­zött és az újjászületett Varsóban. Erről számol be riportom. A képen Varsó modern, egyik igen forgalmas utcája látható. > (Riport a 4. oldalon.) Csak nyolc szavazatnyi többséggel sikerült az ülésszak napirendjére felvétetni az ENSZ-ben az úgynevezett magyar kérdést NEW YORK (MTI): ENSZ-közgyűlés téljes ülésén hétfőn döntött az ügyrendi bi­zottság javaslatairól', hogy mi­lyen kérdések kerüljenek az ülésszak napirendjére. Az ülés nagy feltűnést keltett esemé­nye volt, hogy az . úgynevezett magyar kérdés napirendre tű­zéséhez az amerikaiaknak mindössze 8 szavazatnyi több­A műszaki brigádok frontáttörése a szocialista brigádmozgalomban Az séget sikerült szerezni ok. 43 küldöttség szavazott a napi­rendre tűzés mellett, 35 ellene, 19 delegáció .tartózkodott a szavazástól; 11 ország pedig nem vett részt a szavazásban. Hatalmas változás ez a tava­lyihoz képest. A múlt évben 51 küldöttség szavazott a .ma­gyar kérdés” napirendre tűzése mellett, 15 ellene, 30 delegá­ció tartózkodott a szavazástól, három pedig nem vett részt a szavazásban. Az ügyrendi sza­bályzat értelmében a javaslat mellett három és ellene is há­rom szónok szólalhat fel a köz­gyűlésiben. A „magyar kérdés” napi­rendre tűzése ellen elsőnek Csatorday Károly nagykövet szólalt fel, a magyar delegáció nevében. Azt várta — mondot­ta egyebek között —, hogy az Egyesült Államok hozzájárul a békés együtt élés elvének ér­vényesítéséhez, és új szemléle­tet alkalmaz politikájában. Az Egyesült Államok által javasolt napirendi pont csak arra jó, hogy megmérgezze a nemzet­közi kapcsolatokat. Maga az Egyesült Államok is voltakép­pen meg van győződve a napi­rendi pont hasztalanságáról — mondta Csatorday Károly. Utána Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes szó­lalt fel. Kijelentette, ezt a na­pirendi pontot azért terjesztet­ték elő, hogy felélessze a hi­degháborút. A „magyar kér­dés” napirendre tűzése beavat­kozás a Magyar Népköztársa­ság belügyéibe — mondta. Yost az Egyesült Államok küldöttsége nevében hangoztat­ta, hogy az országa nem hideg- háborús célokból tűzte napi­rendre a kérdést. Az amerikai küldött után szót kért Indonézia delegátusa és azt mondta, hogy az ő kül­döttségének véleménye sze­rint a kérdés igenis hideghábo­rús kérdés, és ezért országa, mint el nem kötelezett ország, ellene fog szavazni. Még ketten szólalhattak vol­na fel a napirendre tűzés mellett. A pakisztáni elnök kétszer is megkérdezte, van-e hozzászóló, senki se akadt azonban, aki a napirendre tű­ifi 000 brigád küxd a szocialista címért — A SZOT elnökségének sajtótájékoztatója a kongresssusi versenyről-J Kedden délelőtt a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöksége sajtótájékoztatót tar­tott a SZOT székházéban. Varga György, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat a VIII. pártkongresszus tisztele­tére kezdeményezett munka­versennyel kapcsolatos tapasz­talatokról. Elmondotta többek között, hogy már az év eleje, de kü­lönösen kongresszusi verseny Szovjet, amerikai, japán, svájci és angol tudósok is részt vesznek a 2. magyar gyógyszerterápiás konferencián Budapesten október 2-án nyílik a 2. magyar gyógyszer­terápiás konferencia. A hat na­pig tartó konferencián 94 tudo­mányos előadás hangzik el, en­nek körülbelül kétharmada külföldi. A magyar tudósokon kívül szovjet, amerikai, japán, francia, dán, angol, finn, sváj­ci és más nemzetiségű orvos- professzorok és tudósok is ki­fejtik álláspontjukat különbö­ző tudományos kérdésekben. A konferencián elhangzó előadá­sokat könyvalakban is megörö­kítik A kormány elnöke fogadta A. K. Szén indiai igazságügyminisztert Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke kedden fogadta A. K. Szen-t, az Indiai Köz­társaság igazságügyminiszterét. A látogatáson jelen volt Subi­mal Dutt, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete, va­lamint dr. Réczei László, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete is. (MTI) megindulása óta szorosab­bá vált a műszaki és gaz­dasági vezetők és a fizikai dolgozók együttműködése. Nőtt a komplex brigádok szá­ma és az egymással kooperáló vállalatok között a vállalások tekintetében is javult az együttműködés. Ma már csu­pán a budapesti vasas üze­mekben 440, az Építésügyi Minisztérium tervező vállala­tainál pedig 196, műszakiakból álló brigád küzd a szocialista címért. Kisebb viszont az elő­rehaladás a termelési tanács­kozásokon a dolgozók által előterjesztett javaslatok hasz­nosítása tekintetében. Problémák vannak helyen­ként a verseny eredményei­nek értékelése körül. Az egyik építőipari vállalat például ma­tematikai képlet segítségével határozza meg a verseny állá­sát. Maga a képlet igen szelle­mes, csak éppen az érdekel­tek számára nem ad világos, könnyen áttekinthető képet a mindenkori helyzetről. Másutt viszont a versenyzőktől — helytelenül — csak olyan vál­lalásokat fogadtak el, ame­lyeknek értéke forintban is ki­fejezhető. Az egyes versenyformák kö­zül nagyon szépen fejlődött a szocialista brigádmozgalom — mondotta Varga György. — Ma már a termelőszövetkeze­teket nem számítva — több mint 400 000 dolgozó vesz részt az új típusú bri­gádok munkájában. Augusztus végén 31 000 brigád küzdött a szocialista címért, kilencezerrel több, mint ta­vasszal, a szocialista brigádok száma pedig a tavaszi hét­ezerről kilencezerre nőtt. Fel­lendült a szocialista műhely, üzem, vállalat, stb. címért fo­lyó versengés is. Ma már há­romszáz üzem, vállalat, stb. vesz részt ebben a mozgalom­ban, közülük több mint két­száz a fővárosban. Sajnálatos viszont, hogy továbbra is háttérben van az egyéni verseny, pedig ez az alapja az összes töb­bi versenyformának. Ennek a következménye az, hogy már hosszabb idő óta nem merítik ki a kiváló dol­gozó oklevél és cím adomá­nyozására rendelkezésre álló keretet. Fontos lenne nagyobb mér­tékben ráirányítani a verseny­zők figyelmét a vállalatok és üzemek munka- és üzemszer­vezési kérdéseire is. Ez lenne az egyik legjobb eszköz a hó­végi hajrá, az ezzel kapcsola­tos túlóratúltengés elleni küz­delemben. Mindenesetre meg­állapítható — fejezte be tájé­koztatóját Varga György —, hogy a kongresszusi versenyre az eredmények a jellemzők. zés mellett foglalt volna állást. Ezután került sor a szava­zásra- A „magyar kérdés” na­pirendre tűzése mellett a kö­vetkező 43 ország szavazott: Argentína, Ausztrália, Auszt­ria, Belgium, Brazília, Kanada, Chile, Csang-kaj-sekk-klikk, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Dominikai Köztársaság, Ecua­dor, San Salvador, Malájföld, Franciaország, Guatemala, Haiti, Honduras, Izland, Ír­ország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Hollan­dia, Üj-Zéland, Norvégia, Pa­kisztán, Panama, Paraguay, Peru, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Dél-Afrikai Köztársa- | ság, Spanyolország, Svédor­szág, Thaiföld, Törökország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Uruguay és Vene­zuela. Ellene szavazott a követke­ző 35 küldöttség: Albánia, Bulgária, Belorusszia, Kam­bodzsa, Kamerun, Közép- Afrikai Köztársaság, Ceylon, Kuba, Csehszlovákia, Daho­mey, Etiópia, Ghana, Guinea, Magyarország, Indonézia, Irak, Elefántcsontpart, Laosz, Ma­dagaszkár, Mali, Mauritánia, Mongólia, Niger, Lengyelor­szág, Románia, Szaud-Arábia, Szenegál, Szomáli, Szíria, Tan­ganyika, Ukrajna, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Felső-Volta és Jugoszlávia. Tartózkodott a szavazástól 19 ország: Afganisztán, Bur­ma, Kongó (brazzaville), Cip­rus, Finnország, Görögország, Irán, Izrael, Jordánia, Liba­non, Libéria, Líbia, Marokkó, Nepál, Nigéria, Szudán, Togo, Tunézia és Jemen. Az eredmény kihirdetésénél egyetlen küldöttség, az Egye­sült Államok delegációja tap­solt. A szavazás után Jugosz­lávia küldötte szavazat-ma­gyarázat címén szót kért. Han­goztatta, hogy országa Ma­gyarországgal szomszédos, ezért jól ismeri a magyaror­szági viszonyokat. Ennek alap­ján állíthatja, hogy a kérdés napirendre tűzése jogtalan, s ezért csakis nemmel szava*- hatott.

Next

/
Thumbnails
Contents