Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
1962. szeptember 20., csütörtök NEPÜJSÄG 3 Xisztújítás előtt a siroki Váralja Tsz HA VALAKI Sírokban jár, legelőször is a vár kapja meg tekintetét A falu feletti vár, amelynek romjai imponáló magasból — háttérben bálványisten figuráival —, büszkén bámulnak alá a völgyben szerényen meghúzódó házakra. Elsárgult lapu történelmi okmányok tanúbizonysága szerint az Abáké volt hajdan e sasfészek, aztán Nagy Lajos alatt királyi vár lett. Mátyás, az igazságos pedig Országit nádornak ajándékozta kegyesen. Régmúlt idők, régmúlt történelmek, amelyek annyit beszélnek a várról, annak gazdáiról, de amelyek elfelejtenék szólni a népről, a pómépről, akik felépítették ezt a várat, etették, itatták cicomás úri népét. Ma a maga gazdája a falu, s közös gazdaságuk, termelő- szövetkezetük, amelynek a Váralja Tsz nevet adták, minden baj, számtalan probléma ellenére is, fejlődik. Ehhez a fejlődéshez eddig a legtöbb segítséget a dolgozó nép állama adta, és súlyos százezrekkel, épületekkel, gépekkel, szakemberrel segített a hajdan szegénysorsban élő palócfalu boldogulására. Sajnos azonban, e szövetkezet fejlődése mégis elmarad a pétervásári járás legtöbb közös gazdasága mögött, és ott tartanak, hogy az állam maximális támogatása nélkül szinte egyetlen lépést sem tudnak tenni előre. Joggal vetődhet fel a kérdés: miért? Nézzük a problémák közül a legelsőt: A siroki Váralja Termelőszövetkezetben hónapok óta nincs elnök. Egyik gazda bölcsen jegyezte meg, amikor beszélgettünk: rozta, hogy itt, Sírokon marad a következő évben is, örömmel beszél arról, hogy az idén 10 hold mákjuk holdanként 10 ezer forintot jövedelmezett, s hogy a fejlődő jószágállomány téli takarmánya — 40 vagon széna — már kazalban van — és aki ugyanakkor elhallgatja a bajokat, és szta- niolpapírba próbálja csomagolni az életet, a valóságot. Ez súlyos hiba, különösen egy vezető embernél, egy szakembernél, aki csak a tényekre számíthat és a gazdaságot illetően nem lehetnek illúziói. Sírokban arról sem beszéltek, hogy ők fejezték be legutoljára a pétervásári járásban az aratást, a cséplést, és hogy aratás idején is abbahagyták már délután öt órakor az emberek a munkát. is meg egy pilITT ÁLLJUNK — ELNÖK NÉLKÜL, „fej” nélkül, kapkodás itt az élet Sok igazság van ebben, és ilyenformán csodálkozni sem ehet azon, hogy a szervezet- enség mutatkozik mindenütt a gazdaságban. Szekeres Zoltán, az agronómus, jó szándékú ember ugyan, de mint a járási mezőgazdasági osztályon mondják, — s magunk is meggyőződtünk róla —, hajlamos arra, hogy rózsaszínben tüntesse fel a dolgokat. Szavai nyomán azt hiszi az ember, hogy semmi baj sincs Silókban, s ami látszik is a bajból, az is csak „kezdeti nehézség”. A napokban közösen néztük meg a sertéseket, a csibéket, a szövetkezet egyik majorját, de Szekeres elvtárs egyetlen szót sem szólt arról, hogy szövetkezetében 30 olyan munkabíró ember van, akik nem dolgoznak rendszeresen, akik csak hébe-hóba látogatnak el a szövetkezetbe, viszont ők panaszkodnak a legjobban arról, hogy kevés a munkaegység. Es, hogy egy pillanatra még az agronómusnál maradjunk, — aki a maga 33 esztendejével, bízik és hisz ugyan a szövetkezet jövőjében, sőt, elhatálanatra. És most a szorgalmas szövetkezeti tagok, a dolgos kezű asszonyok ne vegyék magukra a szót, de az az igazság, hogy a sirokiak jelentős része nem fogja meg igazán a dolog végét, hivatalt csinálnak a termelőszövetkezetből, ahová nyolc óra tájban járnak be dolgozni, s alig várják, hogy eljöjjön a délután öt óra. Érdemes lenne megtudni azt is, hogy a Váralja Tsz jelenlegi vezetősége hányszor beszélt a tagságnak arról, hogy lelkiismeretlenség elfogadni a százezreket az államtól, felvenni a kölcsönöket, és semmit, vagy csak igen keveset adni vissza a népnek, az államnak viszonzásképpen. — Nem dolgozunk, mert kevés a munkaegység! — verte mellét az egyik fiatal gazda, egyik a harminc közül. Igaza van! Kevés a munkaegység értéke, az előleg is, s amit kapnak, annak jó részét is az állami támogatásnak köszönhetik. Am, tegyük fél csak a másik kérdést: miért kevés? Azért, mert a tagság jelentős része nem dolgozik rendesen. Csáki szalmájának nézik a szövetkezetét. Sok igazság van abban is, hogy a jó vezetés hiánya, a szervezetlenség, a kapkodás és a ci vakod ások eredményezik a fegyelmezetlenségeket. Ezek veszik el az emberek kedvét a munkától. Tény azonban — s ezen változtatni nem lehet —, hogy szorgalmas munka nélkül Sírokban sem juthatnak előre egyetlen lépéssel sem. Nagyjából ezek lennének a bajok a Váralja Tsz-ben, de mi a megoldás, az előre vezető út? néhány ÜGY TUDJUK, napon belül új szövetkezeti elnök kerül a gazdaság élére. Reméljük, ez komoly változást hoz majd és a tagság újakkal cseréli fel azokat a vezetőségi tagokat is, akikben elvesztette hitét, bizalmát és akik maguk se jártak elől jó példával. Bízunk abban, hogy azok a tagok, akik eddig is szorgalmasan dolgoztak — a siroki asszonyok —, akik a vállalt területen becsületesen elvégezték a munkát, és akik tulajdonképpen legtöbbet károsultak eddig is a tétlenke- dők miatt — bátran megmondják véleményüket a közgyűlésen és nem tűrik tovább, hogy ebben a szépen épülő és fejlődő faluban 30 életerős férfi, szövetkezeti tag csak hátát mutassa a legszorgalmasabb munkák idején is a szövetkezetnek. Űj életet kell kezdeni Sírokban, és most erre a járási pártbizottság, a tanács segítségével mód és lehetőség is nyílik. Az emberek gondolkodásának megváltoztatásában sokat segíthetnek ezekben a napokban a patronáló üzem dolgozói, a Siroki Fémművek is, akik a kevés gazdasági támogatás mellett, most végre, politikai segítséget is nyújthatnának a szövetkezetnek. Beszélgetni kellene az .emberekkel, meg kellene magyarázni nekik, hogy közös összefogás, szorgalmas munka nélkül nem haladhatnak kettőről háromra. Ebben a munkában nagy feladat vár a falu, az üzem kommunistáira is. A másik tanulság, amire szintén érdemes rámutatni, hogy szépítéssel, hangzatos szavakkal nem lehet jóvátenni a hibákat, orvosolni a bajokat. Az igazsággal szembenézve lehet csak változtatni az eddigi életen. BÖLCS DÖNTÉSE nak, ha a munkájukat hanyagul végző tagokkal szemben szükség esetén a jövőben alkalmaznák a büntető eljárásokat is, és köteleznék az ellenőrző bizottságot arra, hogy töltse be feladatát, amire hivatott. Bizonyos, hogy a munkafegyelem megteremtése, az új elnök, az új vezetőség első feladatai közé tartozik. Az elnöknek, vezetőségnek módja van arra, hogy minden kedvezményben, előnyben azokat a tagokat részesítse, akik szorgalmasak, és szíwel-lélek- kel akarják a falu boldogulását. Sírokban is letűnt már a múlt. Az ódon várfalakat belepi lassan a gaz, a szeder, és egészen új falu épül a régi helyén. Az emberek gondolkodása azonban lassabban változik. Ezt a változást elő lehet segíteni okos szóval, új tettekkel, új emberekkel. Bízni és hinni kell abban, hogy a közeljövőben sorra kerülő tisztújítás új fejezetet nyit majd a siroki Tsz életében is... A kongresszusi verseny hírei A kooperáció axép példája a Mátraviiféki Erőműben Határidő előtt négy héttel elkészült a 4-es kaxán Üjabb siker született a Mát- ravidéki Erőműben. Július 17-én ültek össze tanácskozásra az Erőmúkarbantartó Vállalat, az Április 4 Gépgyár, az ÉM Kazánfalazó, Hő- és Savszigetelő Vállalat, az ÉM Általános Szakipari Vállalat és a Mátra- vidéki Erőmű képviselői, hogy a már korábban megkezdett rekonstrukciós munkálatok ügyében közös nevezőre jussanak. Ezen a megbeszélésen a négy „idegen” vállalat és az erőmű képviselői elképzeléseiket egyeztetve, jelentős vállalást tettek a kongresszus tiszteletére: a tervezett határidő előtt 3 héttel befejezik a 4-es kazán rekonstruálását. S ahogy vállalták, úgy is dolgoztak. A Kazánfalazó Vállalat például két műszakban dolgoztatta munkásait, a Mát- ravidéki Erőmű a hegesztőket sorakoztatta fel. S minden kooperáló vállalat teljesítette azt, amit magára vállalt. Mint olajozott gépezet, olyan szépen, rendben haladtak a munkával, nem voltak fennakadások. A lelkesedésnek, a munkák pontos megszervezésének, a feladatok precíz elvégzésének köszönhető, hogy a Mátravidéki Erőmű és a kooperáló vállalatok felajánlásukat túlszárnyalták, hiszen a vállalt három hét helyett, a tervezett határidő előtt négy héttel készültek el a kazán rekonstrukciós munkái. A nyomáspróbák már megtörténtek a kilencemeletnyi magas, óriás 4-es kazánnál; jelenleg pedig a falazat szárítási munkái folynak. Minden remény megvan tehát arra, hogy a kazán már október elsején megkezdheti az üzemelést. A Mátravidéki Erőmű és a kooperáló üzemek e szép sikere háromnegyedmillió megtakarítást eredményezett, s a kazán annyival több energia előállítását segítheti elő, amely Hatvan városnak két évre lenne elegendő. (p. d.) Újabb vállalásra készülnek a Húsipari Vállalat dolgozói Megjutalmazzák a legjobb munkavédelmi őröket Az éves tervhez viszonyítva 849 000 forint önköltségcsökkentést vállaltak a Húsipari Vállalat dolgozói. A VIII. párt- kongresszus tiszteletére ezt a felajánlást 230 000 ezer forinttal megemelték. A több mint egymillió forintos vállalást már teljesítették és a legutóbbi taggyűlésen határozat született, amely kimondja, hogy a további pótvállalások lehetőségét megvizsgálják. A vállalat vezetői és a munkások úgy látják, hogy az új feldolgozó üzem átadása után további költségmegtakarításokra nyílt alkalom. Ha gondosan kezelik a beérkező állatokat, a húst szakszerűen és jól dolgozzák fel, a rendelkezésre álló nyersanyagból magasabb értékű húst tudnak kiterrpelni. Jelentősen hozzájárult a takarékossághoz az üzemfenntartási költségek csökkentése. Az átalakításoknál, a magaspályák építésénél nem új anyagot, hanem a bontásból nyert szerkezeteket használták fel Csökkentették a túlórák számát, vigyáztak a gépkocsik üresjárataira és ezek a rendszabályok vezettek az eddigi egymillió forintos megtakarításhoz. A megye élelmiszeripari üzemei közül a Húsipari Vállalat gyöngyösi telephelyén szerveztek. először munkavédelmi őrséget. Nagy szükség van közreműködésükre, hiszen gyakori itt a baleset. Az őrség munkája már eddig is eredményes volt és niost két karórát és egy aktatáskát tűztek ki jutáimul a legjobb munkavédelmi őrségnek. = Cz. = lezajlott központi döntőbizottsági határosat alapján csak a jövő év június 30-ra kell befejeznünk az építkezést. Ennek egyik oka, hogy nyolc hónappal később kaptuk meg a tervdokumentációt, s a nyílászáró szerkezetek is csak 1963 áprilisában kerülnek leszállításra. Nem tudjuk, mikor kerülnek le az új fűtőtestek, s az épület homlokzatát borító burkolólapokat csak március 31-re ígérik. Közel nyolc és fél millió forintba kerül ez az új építmény — fejezi be tájékoztatását az építkezés vezetője. Most még csak azt szeretnénk tudni, hogy ha az AKÖV- telep csak a jövő ősz végén költözik, akkor hogyan közelíthetik majd meg az ide érkező vendégek az új szállót...? Sugár István i csibét keltetneh fél millió naposcsibét keltetnek a megyében. A másfél millió többlet, amely a folyó év- - hez képest mutatkozik, onnan adódik, hogy elkészült az egri keltetőállomás — amely egyébként az ország legnagyobb és egyik legmodernebb keltetőállomása — és amely 1963-ban másfél millió csibét termel. épített loggiás szoba kap helyet. A tervek szerint 224 ágy lesz a hotelben — egyágyas, pótágyas szoba 23, 48 férőhely- lyel kétágyas szoba, hasonlóan egy-egy pótággyal, ugyancsak 48, ezekben 144 ágy lesz. Emeletenként két-két fürdőszoba épül még. A keletre nyíló szobákból a Nagy-Eged, a Kis-Eged, a Síkhegy lankái, az Almagyar-tető, a vár teljes panorámája, a sánc romantikája, a Bükk-hegység opálos sziluettje tárul majd a vendégek elé. — Szép parkot építünk a szálló köré. Ezért szállítjuk máris a fölösleges anyagokat, hogy minél előbb felszabadítsuk a szükséges területeket. Mintegy félmillió forintba kerül majd a parkosítás. A vendégek kényelmét szolKét és fél millié Ebben az évben Heves megye keltetőállomásai egymillió kétszázezer naposcsibét adtak át a termelőszövetkezeteknek, amelynek jelentős részét a közös gazdaságok, mint rántani való csibét már értékesítették is. Most készülnek az új tervek, amely szerint 1963-ban két és A Park Szálló mögötti • területen messziről láthatóan magasodik egy négyemeletes, modern vonalú épület, Eger új büszkesége: az épülő idegen- forgalmi szálloda. Sok szó esik arról, milyen kevés az idegenek elhelyezési lehetősége városunkban, ezért érthető azaz érdeklődés, ami az építkezést kíséri. Mozgásban van az egész szálloda. Lift szállítja a magasba a malterral töltött tartályokat, dolgoznak a szerelők, látogatásunk napján is félszáz víz-, villany- és fűtőberendezés-szerelő végezte itt a munkáját. A még vakolatlan részeken vékonyabb, vastagabb csövek, a víz, csatorna és a melegvízfűtés csövei szinte az egész épületet behálózzák. Csaknem kész a villanyhálózat is. Érdekessége az épületnek, hogy a szabadba nyíló ajtók és ablakok fémből készülnek, úgynevezett billenős szerkezettel. Az erkélyek ajtóit rendkívül érdekesnek találjuk, olyanok, mintha fordítva lennének beépítve. — Valóban így Van — mondja Borics László építés- vezető, azzal a különbséggel, hogy fordítva kellett beépítenünk az erkélyek ajtóit, mert a- Budapesti Fémmunkás Vál- I lalat tévedésből kifelé nyílónak készítette el. A tervező Ijavaslatára segítettünk úgy a bajon, hogy fordítva építettük be. Szerintünk nem végleges és nem jó a megoldás, mert a délre nyíló reprezentatív loé- giás szobákon a fordítva leépített ajtók mellett nyíló ablakok teljesen elütnek majd egymástól. — Milyen lesz az új szálló befogadóképessége? — Az öt szinten 76 szoba készül. A legszebbek délre fekszenek, ahol emeletenként négy, önálló fürdőszobával gálja majd a személyfelvonó, földszinti társalgónak már kialakult a képe. Oszlopok tartják a mennyezetet, amelyeket színes alumínium-lemezek borítanak, a padlót simára csiszolt vörös süttői márványlapok borítják majd. Persze, problémák is akadnak — mondja Borics László —, a legelső helyen kell megemlíteni, hogy míg kezdetben az év végére terveztük az épület átadását, addig a közelmúltban Látogatás az épülő 76 szobás új egri szállóban — Kiverte a balhét, de leszórtam neki a sódert, hogy nyugi legyen: az osztállyal megyek kirándulni... — Frankó vagy. Dohány? — Kékhasú! — Állati klassz! Na, lelkesedj... Fred berúgja a motort, Babus feldobja magát a hátsó ülésre és elrobognak a Hűvösvölgy felé... ★ Sorra nyílnak ki a pesti utcák ablakai. Az egyik mögött takarítanak, másutt készül az ünnepi ebéd, emitt valaki gramofonlemezekkel szórakozik. Amikor odaérünk, éppen Czirok László énekli az Álom- jódlit. Van ennek a számnak egy kevésbé ízléses része, amikor is a dalénekes összevissza halatidzsázik, majd jó- pofáskodva azt mondja, hogy pardon... Lehet, hogy elfogult vagyok, de ez nekem egyáltalán nem tetszik, sőt másoknak sem. Mert fél füllel hallom ám, amikor valaki éppen: azt mondja a társának: — No, el van rontva a va-j sárnapom... Somody József ! utca... — Micsoda? Maga is a vidékiek ellen van? Nem szé- gyelli magát? Hajrá, Eger! ★ Nagykörút. Két elegáns hölgy beszélget egymással: — Tudod, édesem, a feketétől sohasem tudok elaludni... — Melyiktől, a Pistától? — jegyzi meg nem minden él nélkül a barátnéja... ★ Alacsony vízállású, keskeny a Duna. A pesti oldalon horgászok sorakoznak a parton, várva a horgászszerencsére. Fent a hídon meg-megállnak az arra járók és érdeklődve figyelik őket. — Ha így tart tovább a szárazság, ezek a jövő héten már a Dunántúlon fognak pecáz- ni... — tesz valaki célzást a mindinkább keskenyedő folyóra... — Szia, Búbus! — Csaó, Fred! — Gyere, dobd fel magad! Az öreglány? most a peronról megszólal egy fiatalember: — Édesapám, lent maradt a fél lábam, dobja fel, ha meg nem sértem... — Huligán —- vélekedik róla egy szemüveges banktisztviselő. — Jópofa — így a szomszédom, aki egy kosár szilvát cipel hazafelé. Relatív dolog ez a huligán- ság... ■ír Margitszigeti sportuszoda. Csupa pesti ember között ülök, a Bp. Spartacus—Egri Dózsa vízilabda-mérkőzésen. A hajrában az addigi jól működő Prágai játékvezető fokozatosan elveszti a fejét és szemmel láthatóan nyomja az egrieket. öblös hang harsan mögöttem: — Te csibész bíróóó...! Hátrafordulok. — De sporttárs, azért mégsem kellene— Friss, csípős még a levegő, de már egyre jobban lehet érezni a melegítő napsugarakat, amelyek a felhőtlen kék égből záporoznak alá. Vasárnap délelőtt van, ismerősömmel együtt vágunk neki a Váci útnak, amely gyalogsétára csábít, nyárvégi hangulatával. Az egyik keresztutcánál ismerősöm hirtelen megragadja a karomat: — Nézd, milyen népszerű itt a Jóska, már utcát neveztek el róla! A Katona József utcához értünk ... ★ — Mert, ugye, három csapat van a világon: a Ferencváros, az FTC, meg a Fradi — magyarázza az egyik szurkoló a másiknak, ahogy ellépkedünk a forgalmas italbolt előtt. — Lejárt lemez ez már, apafej, akárcsak a Csaó, Bambino,... vágja mögöttük rá „lesről" valaki... ★ Hatalmas tömeg a villamosmegállónál. Befut a hatos, megindul ellene a roham. Lök- dösés, káromkodás, ingerült jmrbeszédek; mint máskor. De
