Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-12 / 188. szám
1962. augusztus 12., vasárnap NÉPÜJSÍG 0* cftl IDEGEM SZEMÉVEL EGRI APRÓSÁGOK Mivel a cím apróságokat ígér, kezdjük mindjárt egy nagy dologgal. Kedves hangulatú, történelmi levegőj ű, szép, és ezért sok embert falai közé vonzó város Eger. Annak idején Petőfi Sándor is kifejezte a város iránti szeretetét: „Be kell Egerbe mennem, mert ennyi édes vonzóerőnek szívem nem állhat ellent...” írta egyik versében a nagy költő. Ma is megvan e sok vonzóerő, amit bizonyít az is, hogy évenként több mint negyedmillió látogató keresi fel az egri vár kazamatáit, gyönyörköd:' a város számtalan műemlék épületének szépségében, majd felüdülést keres és talál a pompás melegvizű strandon. Es tegyük hozzá, mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy a látogatók szívesen fogyasztják a táj híres borait, élvezik annak ízét, zamatét. Én is egyik őszinte hódolója vagyak Egernek. Ettől érzek bátorítást arra, hogy néhány olyan apróságról szóljak, amelyek a tősgyökeres1 egriek számára talán a megszokottság miatt, nemigen tűnnék fel. Az állomáson Hétfőn érkeztünk, a délelőtti vonattal. Sok volt az utas, nem nagyon akadt üres ülőhely. Megérkezés után egy hossszú szerelvény megkerülésével jutottunk az állomás épületéhez, ahonnan szűk kijáraton át sodródtunk ki az állomás előtti térre. A téren tán tíznél is több busz állt, utasaira várva. Csak éppen az utasok nem tudják, melyik merre megy, mert feltűnő jelzés nem különböztette meg egymástól a városi és vidéki kocsikat. El- igazítót sem láttunk a környéken és a hangos'beszélő sem közölte, hogy melyik busszal hová lehet eljutni. Tanúja voltam egy jelenetnek. Egy középkorú hölgy, két nagy bőrönddel felszerelve, megszólította egy oldalt veszteglő busz sofőrjét. — Mondja, kérem, ez a kocsi megy a főiskola felé? — Ez? Dehogy megy. Nem látja, hogy áll? — volt a válasz. — Hát, melyik fog menni? — Majd valamelyik, onnan középről — hangzott a befejező és egyben kimért válasz. Az állomás előtti térről sokan utaznak tovább busszal. Nem lehetne ott is olyan rendet kialakítani, mint a főiskola mögötti, vidéki buszpályaudvaron? Kenyérrel él az ember Olyan jó minőségű kenyeret mostanában nem ettem, mint amilyet naponta vásárolhatunk a Tűzoltó téri pékségben. Igazán meglepett, hogy — amikor az Almagyar utcában lakó rokonunknál tett látogatásunkkor egy kis harapnivalóval kínáltak — eredeti miskolci minőségű, sűrű, ragadós kenyér került az asztalra. Hát ilyen is van? — kérdeztem. Bizony, van, nem minden pék egyformán süti Egerben a kenyeret. Most bizony csak ilyen jutott a boltban. Ha már az ennivalónál tartunk, el kell még mondanom, hogy tetszik az egri piac. Talán az árak nem is alacsonyabbak, mint nálunk, Miskolcon, de a választék biztos nagyobb. És, ami leginkább tetszik, az az árusok udvariassága, az, hogy kedves szóval kínálják megvételre a friss zöldséget és gyümölcsöt, Jólesik az ilyet hallani, elvégre minden vásárló azt vallja, hogy „én vagyok a vevő, nálam van a pénz.” Ezt felejtették el a Vadászkürt étteremben, amikor az étlapon burgonyával hirdetett pirított máj mellé rizs köretet adtak anélkül, hogy lesaláb' a vendég elnézését kérték volna. Ügy látszik, itt azt vallják: „eszi. nem eszi, nem kap mást”. Még egy evéssel összefüggő, kedvezőtlen élmény. Hétköznap délelőtt a strand területén levő tejvendéglő előtt zajlott le. Feleségemmel együtt tejet akartunk reggelizni, jó, friss kiflivel, vagy zsemlével. Csakhogy se zsemle, sem kifli nem volt. Még nem érkezett meg. Viszont, a büfében volt sós- stangli, a tejvendéglőben pedig sósperec. Parancsoljunk azt hozzá!... Megpróbáltuk. Nem az az igazi. Nem akarok rosszmájú lenni, csak leírom ide, nem furcsa, hogy 7Ó filléres sósstangli és 60 filléres perec kapható volt, de 40 filléres péksütemény nem? Nemcsak kenyérrel él az ember Bizony nem, különösen Egerben nem, mert Itt talán az is megkóstolja a hegy levét, aki máskor nem nagyon él vele. Van is városban jó néhány, ízlésesen berendezett, tiszta, kulturált borkóstoló. Itt most két kifogásolható dolgot szeretnék megemlíteni. A vár alatti borkóstolóban, miután az ártáblán kiírtak közül kedvemre valót választottam, a pénztárnál ostorosi riz- lingre kértem és kaptam blokkot. Mikor a pultnál a kiszolgálónak a blokkot átadom, hirtelen rámförmed. „Mondtam már, hogy nincs”. „Nekem? Hisz és most jöttem.” „Nem magának, a pénztárosnak”... És még valamit morog. A pénztártól tiltakozó hang érkezik, hogy neki ugyan nem mondta senki. Míg ők ezt tisztázták, én ráfizettem 50 fillért és e kis közjáték után, kicsit keserű szájízzel, de elég jó ízűén megittam egy deci domoszlói muskotályt. A másik borkóstolód élmény kóstolás nélkül zajlott le. A székesegyház alatti pinceborkóstolóba is ellátogattunk, elvégre mégiscsak meg kell nézni minden nevezetességet Egerben. Elnézést az illetlen szó- használatért, de másképp nem tudom kifejezni magam. Azért nem ittam a pincekóstolóban, mert ott bizony büdös volt. Részletezni talán szükségtelen a bűz összetevőit. De azon ió lenne gondolkozni, hogy a föld alatti rész megfelelő szellőzést kapjon, vagy ne engedélyezzék a dohányzást, — vagy —- de talán ez már üzleti szempontokat is sérthet — ne engedélyezzék a részegeskedést, az orditozást. Félek, hogy otítjártamkor valami hiba a 18 éves törvény körül is történhetett. Legalábbis a pincéből felhallatszó énekszó tulajdonosának hangja igen mutált, vagy csak az elfogyasztott bor tette? Rövid idő alatt kételyeim eloszlottak, mind a két feltevés igaz volt. Vagy tíz diák, fiú és lány lépett kd a pince füstös félhomályából. Találkozások Sok-tok kedves, barátságos, szolgálatkész emberrel találkoztam Egerben. Olyanokkal is megismerkedtem, akik engem nem ismertek, nem is ismerhettek, hiszen számukra csak egy voltam az évi negyed- millióból. Nagyon jó szolgálatot tett Eger jó hírnevének az a szimpatikus barna fiatalember, aki a vár kazamatáiban kalauzolt bennünket, szakszerűen, de közérthetően megmagyarázva a látnivalókat, meg az azokkal összefüggő eseményeket. Igen, ezt az okos beszédet jói esett hallani, mert emlékezetemben még élitek egy korábbi idegenvezető évekkel ezelőtti nívótlan, de melldön- getően magyarkodó, hozzánk kegyesen leereszkedő ömlengései. Megnyugtató, hogy a sok ezer látogató kalauzolása jó kezekbe került. Jó volt hallani a vasárnapi csúcsforgalom idején a Dobó téren szolgálatot teljesítő rendőr határozott, de nagyon udvarias fellépését. Míg egy buszsofőrrel beszélt, hogy hajtson el a tilos helyről a kijelölt parkírozó helyre, háromszor is hallottam tőle, hogy „kérem szépen”. A busz el is ment szépen. Meg is lehetett volna büntetni, vagy legotx>mbítaní a békéscsabai vagy nem is tudom hová való buszvezetőt. De biztos nem lett volna olyan hatása, mint ennek a másik, jóindulatú módszernek. Igazán udvariasak az egri vendéglátóipar, de talán még inkább a kereskedelem dolgozói. Gyakran érzi az ember az egriek kedvességét, segítőkész- ségét apróbb-nagyobb ügyekben. Olyan szépen és alaposan kevés helyen igazítják útba az érdeklődőt, mint ebben a városban. Hányszor kell jobbra, hányszor kell balra fordulni, mit kell elhagyni, mi van a keresett hely közelében, szinte kis városismertetőt kap az ember a készséges eligazítókt.ól. Talán ezért is vágott jobban mellbe a hét első napjaiban megtörtént eset a strand Il-es számú pénztáránál. Körülbelül egy órakor két tíznapos bérletet szerettem volna vásárolni. „Nincs, kérem. Tessék esetleg rendes jegyet váltani, mert az I-es pénztáros ebédel és csak ő tud bérletet adni.” Fiatal lány adta e felvilágosítást és ezzel a maga részéről az ügyet lezártnak tekintette. Én próbálkoztam, hogy a bérletet az ember bizonyos meggondolások alapján váltja, mert például olcsóbb. Ö közölte, sajnálja, de nincs. Egy pillanatra a strand bejáratához léptem és elolvastam az ott kifüggesztett fürdőszabályzatot. Abban- az állt, hogy a vendég a szolgáltatásokkal kapcsolatos esetleges észrevételeit a pénztárban elhelyezett panaszkönyvbe jegyezheti be. Bérletet nem kaptam, tehát lett volna egy szolgáltatással kapcsolatos észrevételem. De panaszkönyvet se kaptam. Nincs. Csak az I-es pénztárban van. Akkor legyen szíves, hívassa ide az üzemvezetőt, szeretnék vele beszélni, — kértem a pénztárost „Maga akar vele beszélni vagy én, keresse meg magának!” — Nem kerestem meg. Még egy apró ..strand élmény”. Zavar a hangszóró. Az a puszta tény is zavaró, hogy van és időnként megszólal, de ahogy megszólal. Nem akarok túlozni, hogy töri a magyart, mert azért megértjük intelmeit, felhívásait. Egy félmondat az állandóan visszatérő sablonszövegből: „Mély vízben csali azon személyek fürödjönek...'' Jártunk egyszer a Szépasz- szonyvölgyben is. Céllövölde, hajóhinta, rikoltó dzsessz fogad, majd egy daráló férfihang utasítóan megszólal valahogy igy: Üdvözöljük kedves vendégeinket, már csak egy- pár napig állnak rendelkezésükre a kulturált szórakozás kellékei. Használja a hajóhintát, lőjön célba, szórakozzon kulturáltan, stb., stb. Aztán ugyanez elölről. Aznap nem szórakoztam kulturáltan. ★ Ha e néhány apróság rosszmájúságnak tűnne — bár nem volt szándékom Egernek csupán az árnyékos oldalait járni, — vagy ha valakinek az a válasza, hogy ezek a hibák nem jellemzőek, legfeljebb egyszeregyszer előfordulnak, . egyik nap esetleg így van, a másik nap már jól van, azok számára jegyzem meg és ezzel be is fejezem : Egernek a hosszabb időre ide érkező üdülővendég mellett igen sok egynapos látogatója van, és ők ebbe az egy napba kénytelenek belesűríteni élményeiket. Hozzá kell még ehhez tenni, hogy a kiránduló, az üdülő vendég általában1 igényesebb, mint otthon. Egész évi munka után Mindenből a legszebbet, a legjobbat szeretné kapni és látni a szabadság gyorsan múló napjaiban. Ennek megvalósulását helyenként még apró zavaró jelenségek gátolják. Elhárításuk nem több beruházást, inkább több figyelmességet, jóindulatot, emberséget igényel. E téren pedig elegendő tartalék áll rendelkezésre. Simon Ferenc fádtz egtfjtsJ&e... Ismét a inullia grőzött Furcsa kimenete.ü per Suc>l.ában — A bíróságot megfenyegette — Feudális hagyományok a XX. században — Szabadlábon az igazi bűnösök Csak egy percre, a hatalmas fákkal körülvett erdei tisztás szélén leheveredve hallgattad-e már a csend szavát? Ha nem hallgattad még eddig, szánj rá egy kis időt és hallgasd meg egyszer. E nyári vasárnapok igencsak alkalmasak erre. Az ember reggel, ébredés után kémleli az eget, latolgatja az időjárás minéműségét, aztán a turistabakancs után nyúl s felhúzza, öltözöködés után hátára kerül a hátizsák, kezébe a bot, aztán már indulhat is vonattal, autóbusszal, vagy akár gyalog is. Messze van már a város. A hegyoldalban erdei utak kerülgetik a fákat, s a szűkülő völgyekben aprócska forrás csörgedez játékosan. Virágok nyílnak az út mellett, s ha az ember felnéz, lombsátrat lát, de eget nem. S megy, mendegél az ember, kiszabadulva a város kőrengetegéből. Mély lélegzettel szívja magába á friss, tiszta levegőt, amelyben csak itt lehet része, s valahonnan, messziről kakukkszót hoz a nyári szellő szárnya. Közben megáll néha, s a szomszédos hegyvonulat kéklő hegyeiben gyönyörködik, vagy nézi a vadregényessé vált tájat, ezernyi szépségével. Nézi a hegyek, völgyek változását, az erdők zöldjét, s iszik a kristálytiszta forrás hűs vízéből. Körülötte, közel s távolban nyugalom van és csend, s csak egy-egy száraz gally roppan meg egyszer-egyszer a lába alatt. Barlangok titkokat rejtő szája néz a mellettük elhaladóra, s százezer évek rejtélye pihen a kő, a törmelék, s a hordalék alatt. Az ember pedig előbb-utóbb megfejti a rejtélyt, felfedi a titkot, s a tudomány rendelkezésére bocsátja. A gondok, a bajok ilyenkor a városban maradnak, s a természet csodás harmóniájában fürdik az emberi lélek. Fürödj csak, fürödj. Tisztulj meg a hétköznapok szürke porától. Rázd le magadról a rád rakódott szennyet s a súlyt, ami lehúzott, hogy felülemelkedve a földieken, repülni tudj, mint a szárnyas madár. Hegy, erdő, forrás, — nyugalom, harmónia béke. Idejut a természetben járó ember, s ha lepihen a dúsfüvű erdei tisztáson, szénaillat száll feléje. Szénaillat, mely örökkévaló, s mellette hallgatja a csend sokat mondó szavát. (Csg. h.) Hónapokon keresztül tartotta izgalomban Olaszország közönségét az a sajátságos per, amely a mozzarinói kapucinuslkolostor négy szerzetesét és három világi alkalmazottját gyilkossággal, rablással és zsarolással' vádolta. Az olasz napilapok nyomán a világsajtó vezető orgánumai részletesen beszámolnak a maffia terrorjának árnyékában lezajlott perről. Ahogyan a beavatottak várták, a barátokat felmentették, de a világi alkalmazottaikat súlyos börtönbüntetésre ítélték. Még a per kezdete előtt, gyanús körülmények között, meghalt a börtönben a kolostor kertésze: Lo Dartolo, akit a vád koronatanúként akart kihallgatni a vádlottak ellen. A maffia keze elért a szigorúan őrzött börtön cellájáig is. Akik a kolostor ellen vallottak, még a rendőrség őrizetében sem érezhették magukat biztonságban. A gyilkos fenyegetéseket tartalmazó cédulák megtették a hatásukat. A környéket rettegésben tartó maffia alközpont vezetőinek letartóztatása után, a barátok őrizetbe vétele után, a megzsaroltak bátrabban vallottak kifosztóik és zsarolóik ellen. A karabinierik és a vizsgálóbírók jegyzőkönyvei megdöbbentő adatokat tartalmaznak a gyilkossággal való fenyegetéssel történő zsarolásokról, gyilkosságokról, rablásokról. Milliók és milliók folytak be a mazzarinói kolostor ba* rátjaihoz. A legborzasztóbb bűntett a 74 éves Angelo Cannada föld- birtokos meggyilkolása volt, aki vonakodott a barátok által kiszabott összeget a kolostorba eljuttatni. A gyilkosság után feleségét, Eleonóra Cannadát zsarolta meg a maffia. De a tárgyaláson a jegyzőkönyvbe mondott vallomásokat a tanúk visszavonták, letagadták. Bárki is próbált a vádlottak ellen fellépni, a maffia megfenyegette őket, senki sem emlékezett semmire sem. Az ítélethirdetés előtti napon az egyetlen életben maradt, koronatanúnak számító személy, a meggyilkolt Cannat da özvegye is engedett a maffia követeléseinek. Ügyvédjei visz- szavonták a barátok ellen tett vallomását. Amikor az ügyvéd szót kért és bejelentette, hogy a vád laikusok „e non contro i frati” — és nem a barátok ellen irányul, mindenki tudta, hogy a maffia győzött. De nemcsak a maffia!'Szem záció erejével hatott, amikor a per kezdetén a „frati bandi- ti” — a gyilkos barátok, ahogyan az olasz sajtó nevezte őket, szerzetesi ruhában jelenjek meg. Ez azt jelentette, hogy bár ők szerzetestársaikat is megzsarolták, mint a per alatt kiderült, az egyház szemében nem lettek kegyvesztettek. (Sz. L.) RÉGI MESE Adenauer: — Kiáltsd velem, Sieg, Heil! (Erdei Sándor rajza) VÍZSZINTES: 1. Ez a kánikula (folytatása a függőleges IS. szám alatt). 13. VOO. 14. Munka, teendő, feladat. 15. őrszem, az elején. 16. Idegen férfinév. 17. Ford: esik ránk az eső. 18. Vigyáz valamit. 19. Vak, fejvesztett rémület. 22. Németül: vagy. 23. Segélyt kérő jel. 24. Az egyik fajtája kerti, futó dísznövény. 26. Kor. 27. Kötőszó. 23. A növény része. 29. Járom. 30. Azonos magánhangzók. 32. Kerget. 33. Nyilas isten. 34. Ide bele. 35. AN. 37. Betűt vet. 38. TKZ. 40. Német személyes névmás. 41. Ételízesítő. 42. Orosz tagadás. 44. Fapírféle. 46. Lásd a függőleges 3. számot, de keverve. 48. Japán pénzegység. 49. Virággondoző. 51. Lakoma. 52. A kertben munkálkodik. 53. A folyót íveli át. 54. Iskola-rövidítés. 56. Állóvíz. 57. Mint előbb. 58. Ford: római istennő (vadászat). 61. Zamat. 62. Kötőszó. 63. A mókusfélék családjába tartozó erdei rágcsáló. 66. Irásfajta. 68. Morse- hang. 69. U-val földrész. 71. Olaszul: út. 73. Bányászvárosunk. 75. 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet: kánikula van, de hol mérjük? FÜGGŐLEGES: 2. A nagyobb helység régi része. 3. Női név. 4. A menyétfélék családjába tartozó emlős, szőréből ecseteket, keféket készítenek. 5. Juttat. 6. Egy Pest megyei községbe való. 7. Római számmal: 49. 8. Egyik betűjét kettőzve: a legnagyobb majomíéle. 9. TG. 10. Fon: francia autómárka, li. Idegen női név. 12. Más szóval: régies. 19. PS. 20. Erről a csillagképről nevezték el a kánikulát. 21. KA. 24. Orosz férfinév. 25. ..Rossz bőrben” levő ló. 28. Hiteget. 31. Spanyolországi folyó. 36. Vág. 38. Kopasz. 39. Kettősbetű (fon). 41. Kánikula H 2 3 i N HH r~ 6 á w li 12 T V a 13 a U 1 1 a 15 1 16 ai a ar 1 I 18 a Í9 | 2U 21 a 22 25 a 24 1 25 § 26 27 a 2« ar a 30 31 a 32 G a 33 iá Y iÜ! 34 i la^ 55 36 a 37 ar 3V a 40 a 41 | 52 13 a «, 15 a 16 47 18 a 19 i 50 a 51 52 a 53 IS Y a 54 55 a 56 R a 57 a 58 |59 60 a 6i | la S 62 63 a 61 65 1 a 66 67 a 68 69 70 | ai7J 72 I a 73 74 Lsap5 N'J ü Szakszervezetünk központja. 43. Rag. 44. Például: a kerékpár hajtására szolgál. 45. Mózes népe. 47. BT. 49. Kérdőnévmás, de igekötő is. 50. Kettősbetű. 53. így mondjuk a gyereknek, ha elesett. 55. Kihajit. 59. Leningrad folyója. 65. Egy meghatározott ponthoz vezető út. 63. Véredénye. 65. EAN. 67. Baráti állam. 68. Tengeri halfajta. 70. Az okozat szülője. 72. Mint, vízszintes 37. szám. 74. Rag. A rövid és hosszú mássalhangzók között nem teszünk különbséget. A vastagon szedett sorok megfejtését a következő hét csütörtökéig nyílt levelezőlapon kérjük beküldeni. A helyes megfejtést beküldők között könyveket sorsolunk ki.
