Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

1962. augusztus 12., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Ok és okozat Nemrégiben olvastam egy találó meghatározást arra vo­natkozólag, mit is jelentett — politikai szemszögből nézve — az NDK hatóságainak egy év­vel ezelőtt, augusztus 13-án tett berlini védelmi intézkedése: „Augusztus 13-a a nyugatné­met és a világ-imperializmus szempontjából annak az illú­ziónak a végét jelenti, hogy a német egység helyreállítását a NATO-rendszer egész Német­országra való kiterjesztésével lehet végrehajtani.. Ha a Nyugatnak ezt az alap­vető koncepcióját vesszük fi­gyelembe, akkor világosabban megérthető, miért ragaszkod­nak annyira a nyugati csapa­tok Nyugat-Berlinben maradá­sához, s miért fáj nekik any- nyira az úgynevezett „Berlini fal”, az NDK megerősített ber­lini államhatárának felépítése. Egy pillantás a térképre, el­árulja, hogy Nyugat-Berlin •- amelyet a nemzetközi jog meg­sértése árán is megszállva tar­tanak a nyugati hatalmak — 160 kilométernyire a legköze­lebbi nyugati határtól, egy szo­cialista állam közepén fekvő imperialista terület. A NATO katonai bázisa, 160 kilométer mélyen a varsói szerződés egyik tagállamának területén, — és csak 80 kilométernyire a lengyel határtól! A kereken 15 000 nyugati ka­tonának a jelenléte Nyugat- Berlinben stratégiai, pontosab­ban közvetlenül katonai szem­pontból ilyen körülmények kö­zött jelentéktelen: sokkal je­lentősebb a Nyugatnak . az a tevékenysége, amelyet a meg­szállt nyugati városrészeken keresztül, annak segítségével bonyolítottak le. A párizsi Le Monde ezt alig tíz nappal a tavalyi augusztus 13-a előtt így fogalmazta meg: „A Nyugat-Berlinben műkö­dő felderítő (kém) szervezetek közül több kapcsolatban áll az NDK-ban általuk szervezett el­lenállási hálózatokkal, s nagy­részt (Nyugat)-Berlinen keresz­tül jutnak el a (nyugati) szö­vetségesekhez azok az értesü­lések, amelyekkel Kelet-Euró- pára és a Szovjetunióra vonat­kozólag rendelkeznek.” Erre a tevékenységre Berlin; szinte kínálkozott: hiszen 1961. \ augusztus 13-a előtt Berlin de-( mokratikus és nyugati részel között hetvenhét átkelőhely: volt, ami gyakorlatilag azt je-í lentette, hogy az NDK állam-S határán tizenkét éven át egy: 43 kilométeres rés tátongott: aj Berlin két része közötti határ- ( vonal. Ezt a határvonalat zártai le és erősítette meg egy évvel: ezelőtt az NDK, e bátor tetté-^ vei elzárva az utat a Le Monde í által olyannyira nyíltan vázolt j nyugati kémtevékenység és: aknamunka előtt. \ Minden gondolkozó embers Világosan láthatja, hogy az; NDK hatóságainak önvédelmi \ tette nem csupán az NDK ön-j Védelmét szolgálta, hanem az 1 egész szocialista tábor közös, érdekeit. A határ lezárásának^ jogossága annyira nyilvánvalói volt, hogy a nyugati hatalmak; — bár néhány amerikai páncé-: lost felvonultattak a határvo-^ nalhoz — egyetlen alkalommal; sem tudták kétségbe vonni;, érdekes volt megfigyelni, hogy ^ jogi érvekkel egyetlen alka-S lommal sem tudtak szembefor-í dúlni az NDK hatóságainak —* egyébként minden állam szu-j verenilásából fakadó lépésével; szemben, hanem inkább érzel-: mekre ható, az „emberiességre” í hivatkozó érvekkel pró bálkoz-i tak. S ami a legátlátszóbb ki-; sérletük: a Berlin két része: közötti határon történt és ma( is gyakran történő inciden-l sekért nem a nyugati kémszol-j gálatok kútmérgező tevékeny-\ ségét, hanem az azt akadályozói határzárat okolják. „A berlini falat, amely az\ incidenseket állandóan kirob-\ hantja, nem a nyugati védőha-l talmak húzták Berlinen kérész-, tül” — mondja a hírhedt Sza-^ bad Európa Rádió, s a higgadt- ( ságára annyira büszke londoni; rádió is kiesve szerepéből,; megjegyzi: „Ha valakinek, ak-\ kor nem a Keletnek, hanem aj Nyugatnak van oka panasz-. < önként adódik itt a kételke-j dő kérdés: ugyan miért? Hi-; szén az NDK berlini állam-; határa mentén az egy évvel( (ezelőtti augusztus 13-a óta tör-; tént incidensek során egyetlen nyugati rendőrt, határőrt, vagy pénzügyőrt sem sebesítettek meg, — ezzel szemben az NDK határőrségének nem egy tag­ját gyilkolta meg a nyugati provokátor golyója. A berlini államhatár elleni provokációk sorozata kivétel nélkül nyugat­berlini oldalról, vagy nyugat­berlini kezdeményezésre és tá­mogatással történt. Minden szuverén állam ha­tára ellen elkövetett hasonló provokációk még akkor is sú­lyos következményekkel jár­nak,, ha az illető államhatár egyúttal nem két világrend- szer határa is. A Berlinen ke­resztül haladó határ viszont egyúttal a két világrendszer határa is, ahol jóformán kar­távolságnyira állnak egymással szemben a varsói szerződés és a NATO csapatai, egy ilyen határ elleni provokáció gyil­kos veszélyessége a hasonlók sokszorosát teszi ki, s nyugod­tan mondhatjuk, hogy csak az NDK határvédelmi szervei higgadtságának, és nyugalmá­nak köszönhető, hogy minded­dig olyan összetűzés, amely egy szélesebb körű katasztrófa kirobbantó szikrája lenne, nem történt. A nemzetközi jog minden vonatkozásban az NDK olda­lán áll; s éppen az emberies­ség és a béke érdekei — ame­lyekre pedig ellenérvként oly szívesen hivatkoznak Nyuga­ton — követelték meg a ta­valy augusztus 13-i intézkedé­seket; el kellett zárni a szo­cialista tábor aláaknázására ké­szülő, a békét végzetesen ve­szélyeztető merényletek útját: rá kellett csattantani a berlini bilincset azokra a nyugati ke­zekre, amelyek a nyugtalanság, zas'ságával nyitották meg a salzburgi ünnepi játékokat, amelyek augusztus 31-ig tarta­nak. Az ünnepi játékok közön­sége nagy érdeklődéssel várja Verdi Trubadúrjának előadá­sát Herbert von Karajan ve­zényletével, valamint Gluck a zavargások, a diverzió és sza­botázs tűzcsóváját próbálták átdobni ezen az úton az NDK- ba. A Nyugat, különösen Bonn úgy próbálja beállítani a dol­gokat, mintha a feszültség oka az úgynevezett „berlini fal” felépítése lenne, s nem az a tény, hogy 17 évvel a háború befejezése után még nyugati megszálló csapatok tartózkod­nak Nugat-Berlinben, hogy a nyugati kémszolgálatok leg­erősebb európai támaszpont­jukká építették ki a nyugati városrészt, hogy uszító ameri­kai és nyugatnémet rádióállo­mások működnek Berlin nyu­gati részében — mindezt az NDK és a szocialista tábor el­len. Röviden: a nyugat a ber­lini helyzet abnormalitását az NDK védelmi intézkedéseiben — téliát az okozatban látja, s nem a kiváltó okban: a meg­szállási rendszer fenntartásá­ban, egy diverziós és kémköz- poní megteremtésében, a jog­bitorlásban. A Szabad Európa Rádió és hasonló társai nem mulaszta­nak el egyetlen alkalmat sem, hogy a berlini védelmi fal le­bontását követeljék, de csak azt! Gyakorlatilag tehát — függetlenül átlátszó érveiktől — a bomlasztó tevékenység szabad érvényesülésének visz- szaállítását követelik a Nyugat számára. A megoldás azonban nem az okozat megszüntetése, hanem csakis az ok felszámolása le­het — azaz Nyugat-Berlin stá­tusának rendezése a mai hely­zetnek megfelelően. A tavalyi, augusztus 13-a az ehhez vezető úton megtett komoly, nagy lé­pés volt. Haynal Kornél Iphigénia Aulisban című ope­rájának előadását, amelyet Kari Böhm fog vezényelni. Az újjáépült tartományi színház­ban Nestiroy híres komédiáját, a Lumpácius Vagabunduszt újítják fel Georg Kredsler új kísérőzenéjével. A salzburgi ünnepi játékok műsora Július 26-án a Figaro há­Év végére 400 vagon szenet ad az ecsédi külfejtés • Az ecsédi külszini fejtés je­lenlegi termelése mintegy megkétszereződik a negyedik negyedévre: naponta 400 va­gon szenet adnak ki a bánya szintjeiről. A termelésfelfutás műszaki megalapozottsága már most is biztosított, de ha­laszthatatlanul el kell végezni néhány fontos átépítési mun­kát, mint például a szállító- szalagok szélesítését. Már az elmúlt napokban is „rekord­termelés” született a külfejté­si bányaüzemben: 350 vagon szenet termeltek ki és továb­bították a petőfibányai szén­osztályozóba. Kirándulnak a markazi tsz-tagok Az elmúlt vasárnap és hét­főn 234 tagot vittek el kétna­pos balatoni kirándulásra a markazi Mátravölgye Tsz-ből. Most szombaton ismét két autóbusz indul tsz-tagokkal balatoni kirándulásra, másik két társas gépkocsi pedig Agg­telekre visz markazi tsz-tago- kat. A kirándulásokon a „rész­vételi díj”: férfiaknál az 1962- ben teljesített 60, nőknél 40 munkaegység. A toll fegyverével .-. Sokoldalú hasznos vita és * eszmecsere után befejezte | tanácskozását a Nemzetkö­•{• zi Újságíró Szervezet V. £ kongresszusa. Sok szó esett •j- ezekben a vitákban arról, £ hogy a világ különböző •> társadalmi rendszerében ••• élő újságírók miként szol­.;. gálhatják legjobban a bé­•> ke, a haladás, az emberi­£ ség ügyét, s munkájukkal •> miként hozhatják egymás­ul hoz közelebb a más nyelvet <• beszélő, távoli földeken élő 'I* népeket. ••• A népek barátságának *;* elösegitése szép feladat, $ minden újságíró számára ezt hangoztatták a kong­£ resszus küldöttei, erről be­<• széliek a különböző nézete­id két valló újságírók, s an­nak a reményüknek adtak * kifejezést, mint Georgi Bő­it kov, a Bolgár Újságíró * Szövetség elnöke is, hogy | ez a tanácskozás közelebb * vitte az újságíró társadal- mat nagy tervének valóra­* váltásához, a hivatásukat X szerető demokratikus és becsületes újságírók tömö- £ ütéséhez az egész világon. .;. A tanácskozáson és a vi­* tálcán felszólaló újságírók !•! tényeket soroltak arról, mi­•> lyen hatékony fegyver a ■ toll a nemzetközi politiká­ig ban, milyen sokat segíthet a béke megőrzésében, az emberi haladás előmozdí­tásában a reális, demokra­tikus sajtó, s elítélték azo­kat, akik becstelen módon, a tényeket elferdítve, a né­pek közötti légkör elmér­gesítésére használták és használják fel az újságokat. Végső kicsendülése az volt e tanácskozásnak, hogy a haladó gondolko­dású, demokratikus érzel­mű újságíróknak arra kell felhasználniuk tehetségü­ket, hogy munkájukkal elő­mozdítsák a népek közötti barátság elmélyülését, a békés egymás mellett élés gondolatának érvényre ju­tását szerte a világon. A különböző földrészek­ről érkezett újságírók és megfigyelők ennek a gon­dolatnak a jegyében bú­csúztak egymástól a tanács­kozás végeztével, s azzal az elhatározással tértek vissza hazájukba, hogy az embe­rek vágyainak, érzéseinek hű kifejezésével, munkál­kodásukkal a béke és a né­pek közötti barátság ügyét mozdítsák előre. Ez az elhatározás méltó minden haladó, demokrati­kus újságíró számára, s en­nek megvalósulásáért ér­demes harcba szállni a toll fegyverével. # Útban hazafelé — Éjszakai tánc — „Békét! Békét“ — ÍJj barátod — Éjszaka borult a füzesabo­nyi vasútálomás fölé. A váró­termekben vonatjukra várva szundítottak az utasok, s mit sem törődtek a hangosbemon­dóval, amikor valamivel éjfél után egy különvonat bejárását közölte az első vágányra. Ak­kor figyeltek csak fel, amikor vidám zene- és énekszó ütöt­te meg a fülüket. A vonat megállt az első vágányon. Ab­lakain fekete, barna és fehér bőrű fiatalok hajoltak ki és integettek. Az éjszaka ellenére a váróterem ablakait és a pe­ront pillanatok alatt elözönlőt- |ték a kíváncsiskodók. Szájról szájra járt: VIT-ről érkeztek! Külföldi fiatalok!... Nagyrészt az osztrák VIT- küldöttek utaztak ezzel a vo­nattal rajtuk kívül azonban még vagy húsz ország kisebb küldöttségének tagjai is ott énekeltek integettek. Különö­sen magasra csapott a jó han­gulat hulláma, amikor felbáto­rodva a „nézőközönség”, viisz- szaintegetett nekik. Le is száll­tak a vonatról, néhányam gi­tárral a kezükben, a többiek pedig kört formálva énekszó­val és tapssal biztatták a kör közepén táncolókat. Egy-egy dal után kórusban kiáltották ütemesen — különböző nyék ven: „Békét! Békét!” Aztán sor került a szokásos jelvény- és képeslap cserére is. A han­gulat egyre forróbbá vált, „rög­tönzött” tolmácsok, a hazánk­ban tanuló külföldi fiatalok segítettek az ismerkedésben. A vonat egyik lépcsőjén osztrák fiúk beszélgettek a magyarok­kal a nemrég lejátszott oszt­rák—magyar futballmérkőzés­ről. Odébb egy dél-afrikai fia­tal beszélt hazájáról, és a nyolcadik VIT-en szerzett él­ményeiről . .. Váratlanul éles fütty hangzott: „Beszállás!... Szigetváry József Romantika és városkép I És nemcsak az építkezések mennyisége, üteme ébreszt csodálatot az emberben. Min- denekfölött az a végtelenül nagyszerű fantázia is, amely- lyel az új házsorok vonalát, új települések alakzatát, színeit komponállak. Akármelyik met­ropolisban felépíthetnék ugyanezeket a házsorokat, la­kónegyedeket, nem válna szé­gyenére, sőt gazdag színfoltjai lennének a városképnek. A szovjet építészek nem tö­rekszenek erőszakolt látvá­nyosságra, ugyanakkor a laká­sokat nemcsak táplálkozó, vagy alvóhelynek szánják, de gondolnak arra is, hogy a kul­turális szükségleteket kiélés gítsék. A Gagarin utcai házá­éi e különböző alakú és mére­tű antennák impozáns szövevé­nyét. Romantikusabb légkör alig elképzelhető az ilyen an­tennaerdős házak látványától.' A mi korunk romantikáját, a teljesedő utópiák romantikáját érezzük ebben a képben, az emberi élet kozmikus terjesz­kedését. Sajátos romantika ez, amit az antenna-erdős házak kiváltanák az emberből, sajá­tos romantika, mert kifejezik az őket építő, s a bennük lakó emberek életfelfogását, s hitét a jövőben. Szólni kell Szocsi város köz­épületedről is, mert ezek épí­tésében éppúgy jeleskedtek, mint a házak és a szanatóriu­mok építésében... 1955-ben —- Alabjan építész tervei alapján — építették fél a tengeri kikötő monumentális épületét. A legszebb remgkmű az egész Fekete-tenger partján. Ezüstös lapokkal fedett tornya 38 méter magasan emelkedik ki a tengerpart házai fölé, a csúcsán elhelyezett ötágú csil­lagot sok kilométerről, a ten­gerről is látni. Téráthidalá­sokban, termék építésében utolérhetetlenek a szovjet szakemberek. Példa: a kikötői épület világos termei, amelyek koncert-teremnek is beillenek; a falak műmárvánnyal borítot­tak, faragásokkal, mozaiklapok- kal, s piros színű tiszafával dí­szítettek. Ugyancsak felhívja magára a figyelmet a kéttermes Szocsi Filmszínház üvegpalotája, amely a Szocsi folyó hídjánál. a város központi részén, egy parkban emelkedik. S még inkább a Csemopjatov tervei szerint 1936—37-ben épült vá­rosi színház épülete, amelyet 160 korintoszi oszlop fog körül. Az új építkezések nemcsak, hogy nem csorbítják, de fokoz­zák a városkép romantikáját. Korszerű ízlés, változatosság, szépség — ezt is jelenti az egyre fejlődő, növekvő gyógy- város: Szocsi. (Következik: 8. Miről mesél a szovjet utca?) kát újaknak neveztem, nos. még e házaktól is vannak újabbak ... E soklakásos, mo­dem tömbházak tetejére an­tennavázat is terveznek, épí­tenek! így elkerülik, hogy a 30—40 lakó külön-külön szereljen és rongálja a tetőt. S nemcsak az egyszerű rádióantenna, de az ultrarövid dipól-, s a villás televíziós antenna is helyet kap a tartóvázon. Képzeljék nem az a munka, amellyel az új városnegyedek kialakításán fáradoznak. Nemrég nőtt ki a földből a Gagarin utca, az emeletes házisorok környéke még eléggé rendezetlen, de a házsorok mögött már ott emel­kedik impozánsan; zöld koszo­rúval övezetien egy teljesen vadonatúj lakónegyed, amely­be a Gagarin utcai házak is oly nagyszerűen beleilleszked­nek. Nemrég üres térség terült el ezen a helyen, s ma modern, új lakóházak emelkednek magasba. Azt mondják, nem minden ok nél­kül kapta nevét az utca, Gagarinről — „rakétagyorsasággal” dol­goztak az építők... Ilyen sorházak emelkednek a Szocsi folyó jobb partján; a Batarejka hegy oldalaira is felfutó utcák mentén. Sokfelé látni sorházépítkezést Szocsi- ban, ám mégsem az építkezés­nek ez a fajtája dománáló, ha­kusság a vezérelve, Szocsi sza­natóriumait erről az oldalról sem érheti támadás: romanti­kus kivitelük, romantikust kül­sőségük praktikummal pá­rosul: a szobák el­helyezése a lehető legkényel­mesebb, berendezésük is mind- mind a tökéletes pihenést és gyógyulást biztosítják — cél­szerűen. A több mint 200 ezer lakosú város üdülő-, gyógyhely jelle­gű. Ipara alig említésre méltó, elenyésző ... Mindössze égy tej gyára s egy húskombinátja van a városnak, s e két ipari egység is csupán „mikroválla- llat”. A lakosok nagy többsége a szanatóriumokban dolgozik, munkalehetőség van; úgyhogy az ipari fejesztésre semmi szükség. Csak rontaná, tönkre­tenné a város tiszta levegőjét. A lakásépítkezés hihetet­len méretű. Csak egyetlen pél­dát: 1959-ben több mint 125 ezer négyzetméteren építettek fel lakóházakat. Szocsiban, Grúzia tájain járva, csodálat­tal saemfléltük az apró, beton­lábakra emelt faházikókat: „milyen romantikus!’* A múlt a befejezettség, s a lezártság romantikája, egy régebbi élet­forma kivetülése. Szocsiban is valamikor áll­tak ilyen házacskák, itt-ott le­bontásra ítélve, egy-egy még ott húzódik a korszerű, mo­dern niagy épületek tövében. Napjai megszámláltattak en­nék a nem kívánt „romanti­kának”. Szocsi romantikája: az új sorházépítkezések, amelyek szép, modem utcákat adnak. ! 7­) Ez a legszembetűnőbb Szo- Jcsiban: az építkezések mennyi- ■sége és üteme. S nem külön- >ben az építkezések kivitele! A (város változó s ugyanakkor 'változásaiban is egységes han- I gúla tot árasztó, gazdag s költői )harmóniát mutató képe! Akár | építészeti kivitelben, akár az ■elhelyezés szempontjából vizs- I góljuk a várost — Szocsi min- I den kép pen-: érdekes, különle­ges. • Szocsit részben a szanatóriu- (mok, az egészség-paloták sora (jelenti. E szanatóriumok épí- 'tészeti vonalvezetésében — : alapjában véve — a görög stí- )lus, könnyed elegancia az ural- Ikodó. A szanatóriumok hom- ■ lokza-tukkal mind a tengerre •néznek, s ezeken sok oszlopos (megoldást, faragásos kiképzést : láthatni. De keresve sem ta­lálni két olyan szanatórium­ipalotát, amelynek akár a leg- j apróbb részletmegoldásaikban ■is némi hasonlatosságot mutat- [ nának. Aki még nem járt a Jstzovjet délszaki táj „szubtro- ■pikus Szibériájában”, egy-egy 'szanatórium fotóját szemlélve )elhamarkodottan így ítél: múlt iszázadból itt maradt építészeti • konzervativizmus! S mekkora j tévedése ez a tudákosoknak, (szegénysége a fantáziának!! ; Bármily paradox, modernebb ;„építészetd konzervativizmus” jel sem képzelhetőbb a pálmák ;és cédrusok alatt. Természete­den igaz, hogy a modern épí- »tészet tagad minden sallangot, jegyszerűséget, nyílt vonalakat (és nem rejtélyes kuszaságot i keres és mindenkor a praikti-!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents