Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESEI JETEK! * Követni kell a példát... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Xni. évfolyam, 179. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. augusztus 2., csütörtök r MAI fefjifzettiftk Az elleni orradalom óta kialakult és következetesen folytatott pártpolitika, — számtalan tényre, jelenségre támaszkodva —, minden sze­rénytelenség nélkül meg­állapítható, valóban a leg­szélesebb tömegek helyeslé­sével, egyetértésével talál­kozik nap mint nap. Egy-két eset, lejátszódó történet, beszélgetés, párt­taggyűlésen elhangzó felszó­lalás azonban időről időre felhívja a figyelmet: az egyetértés, helyeslés feletti örömünk még nem tehet tel­jesen zavartalan, magabiz­tos, mert nincs minden és mindenütt rendben. Nemrégiben Pétervásárán egy párttag megjegyzése és vitája vált figyelmeztető felkiáltójellé. Egy gépkocsi- vezető kitüntetése körül tá­madt a szócsata. Olyan em­ber miatt kelt ki magából a párttag ilyen szavakkal: ■— Nem adtam volna neki kiváló dolgozó-kitüntetést, mert nem érdemli meg, nem közénk való, «■* aki hosszú évek óta a lehető legbecsü­letesebben végzi munkáját, balesetmentesen vezeti ko­csiját, s óvja a reá bízott értéket. r- Nem jogosult az olyan ember erre a kitüntetésre, akinek az apja valamikor járásbíró volt, tehát ma osztályidegen — támasztotta alá súlyos mondatait ezzel az érvvel a méltatlankodó. Még nem lát tisztán. Nem jutott el tudatáig, mit jelent a párt mai politikája, nem akarja tudomásul venni, hogy nálunk ma már elsőd­legesen a becsületes munka, s nem az apa osztályidegen- sége dönt. Kár, mert ezzel a gondol­kodással sem magának, se m a pártnak nem használ. (weidinger) Dobi István fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke az Országház Munkácsy-termében fogadta a Lengyel Népköztársaság par­lamentjének Czeslaw Wycech, a Szejm elnöke vezetésével ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­get. A fogadáson jelen volt Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke ési Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára az MSZ­MP politikai bizottságának tagjai, Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke. Á látogatás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A MEQOSZ elnöksége vendégül látja a gépi aratási verseny legjobbjait A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze- ■ tének Elnöksége az elmúlt < évekhez hasonlóan az idén is • családtagjaikkal együtt látja; vendégül a fővárosban augusz- ; tus 19-én és 20-án a legjobb; kombájnvezetőket és aratógép- < kezelőket. A legjobb gépállo-; mási és állami gazdasági kom-; bájnosokon és aratógépkeze-! lökön kívül az idén először a; három legjobb termelőszövet- < kezeti kombájnost is meghív-; ják. (MTI) Zagyvaszántó, Aranykalász Tsz! Hevesi Járási Tanács! A hosszabb ideje kedvező­nek mondható időjárás révén mostanában már szinte min­den órában újabb és érdeke­sebb hírek várhatók a lőszövetkezetekből a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban, a gabonabetaka­rítások eredményeiről. Teg­nap délután ó zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet jelentkezett telefonon. A kö­vetkező jó hírt közölték: egy nappal az aratás befejezése után a közös gazdaság tagjai végeztek a csépléssel is. Ter­vük szerint nyolcvannégy va- gonnyi szemes terményre szá­mítottak, s ehelyett 93 vagon­nyit takarítottak be. A kilenc vagon többlet egy része minden bizonnyal a ter­melőszövetkezeti tagok gyors: és kitűnően szervezett mun-: kájának is köszönhető. A másik telefonértesítés a Hevesi Járási Tanács mezőgazdasági osztályáról ér­kezett. Szabó Gusztáv osztály- vezető nagy örömmel jelen­tette be, hogy az eddigiek alapján a járás szombat estére végez az aratással. Jelenleg Átány, Kömlő, Tiszanána, He­ves és Erdőtelek határában mintegy négyezer holdnyi ka­lászost kell levágni, de a ter­melőszövetkezetekben össze­sen ötvenhárom kombájn dol­gozik, amelyek segítségével szinte gyorsvonata tempóban halad a munka. A járásban egyébként ezzel egy időben folyik a cséplés is. A két gépállomás összes csép­lőgépe működik már a közös gazdaságokban, (w) Néhány nappal ezelőtt öntözési bemutatót rendezett a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, a Hazafias Népfront, valamint a Hevesi Állami Gaz­daság. Az állami gazdaság területén lebonyolított bemutató számos érdeklődő szakembert vonzott Hevesre. Képünkön a vendégek egy része a traktorral hajtott vízszivattyú műkö­dését tanulmányozza. (Riport az 5. oldalon) Új iskola a régi kastély tövében iskolaavatás ssépséghibával Hevesvesekényen Tegnap Eger az egrieké volt „CSENDES“ IDEGENFORGALMI NAP Ha elkészítik Eger város idegenforgal­mának augusztusi statisztikáját, a hó első napját bizonyára nem a forgalmas na­pok között tartják nyilván. Nem állt tu­catnyi busz a Dobó téren ezzel a felirat­tal: „Különjárat”, külföldi rendszámú kocsit is alig láthat-, tunk a városban. A Park szálló előtt is csak két Around állt a járdaszegély mellett: gazdáik az étteremben „vészel­ték” át a melegebb órákat. „Kocsiszegény nap’! — állapítjuk meg Bajza Istvánnal, a szálló portásával. — Igen, máskor huszon­öt harminc személy­autó is várakozik a vendégekre. De azért telt ház van. Mind a száztizenhat férőhely foglalt. Akit külön- 'saobában helyeztünk el, az már hónapok­kal előbb jeleníke, zett. Szerdán már délután kettőkor nem tudtunk új vendéget fogadni. Tegnap éj­szaka lengyel, ameri­kai, csehszlovák és német vendégek száll­tak meg nálunk ma érkez/tek franciák is. — Összesen? — A szerdai napon huszonnyolc keletné­met és két francia töltötte ki a bejelen­tőlapot. És akik nem szere­pelnek nyilvántartá­sainkban: az étkező­vendégek. A szálloda éttermében ebédelt a városon átutazó tíz­tagú finn turistacso­port. — Belföldi vendé­gek? — A helyek 15—20 százalékát kiküldetés­ben erre járó dolgo­zók foglalják el, a többit a nyaralók. — Halló! Igen, ha­lászlé túrósosuszával. Már előre megrendel­ték? Meglesz, termé­szetesen meglesz. Hét után jöhetnek — mondja a telefonba a Vadászkürt étterem vezetője Fiola Endre. — Békéscsabai kiw rándulók jönnek va­csorára, harmincán. Jól ismer bennünket ez a kollektíva, nem először járnak ná­lunk az alföldi vendé­gek. Most is Lillafü­redre mentek, ott töl­tötték a napot de a vacsorát itt rendelték meg. Szerdán csak ők prezentálták az ide­genforgalmat a Va­dászkürtben; csendes nap volt. ★ A Bisztróban jártak békéscsabaiak délben és este is. Két cso­portban összesen hat­vanhéten jöttek Csa­báról, — kirándulók. A dombóvári külön­járattal pedig negy­venhetén érkeztek — mondja Novak György üzletvezető. — Külföldiek? — Négy német, há­rom lengyel és hét csehszlovák vendég fordult meg ma az ét­teremben. ★ Park Szálló, Bisztró, Vadászkürt... Nem idegenforgalmi látvá­nyosság egyik sem, az épületek képe nem szerepel a város épí­tészeti érdekességei­ről szóló prospektu­sokban. Mégis, ha meg akarjuk tudni, hányán és kik jártak Egerben: e három helyre kell bekopog­ni... S megtudtuk? Nagyjából. Hiszen máshova is betérhet a vendég... (K. ** Tegnap délelőtt tíz óra körül furcsa képet mutatott a heves- vezekényi utca. Itt is, ott is ünneplő ruhás szülők, jelmezes gyerekek tűntek fel, s min­denki egy irányba tartott — az iskola felé. De milyen iskola felé?! Hatalmas ablakok modern kivitel, ragyogó kilincsek, ára­dó napfény bújkál a színes fa­lak között. Már tíz órát mutat Rozgonyi István igazgató és a vendégek órája, de még min­dig nincs kezdés1, hiszen nem jöttek meg a műszakiak, nem lehet „átvenni” az épületet. Gyors tanácskozás, a gyerekek és a szülők izgatottak, a kul- túrotthonban sokan már jó órája elfoglalták helyüket, hogy ki nem maradjanak a nagy eseményből s a vége az lett, hogy minden meghívott átvo­nult az ünnepély színhelyére, és kezdetét vette a műsor. Az iskola igazgatója megha­tott szavakkal festette, mit je­lent a község életében, a gyer­mekek jövőjét illetően ez az új létesítmény, amelyet mint: egy hatszázezer forintos beru­házási költséggel építettek, majd megkezdődött az egy órán át tartó kultúrműsor. Közben megérkeztek a mű­szaki emberek, ők is megte­kintették a műsort, majd min­denki az új iskola felé vette az útját. A gyerekek ott to­longtak a bejáratnál. — Vajon melyik osztály jár majd ide?!’— tudakolták egy­mástól, hiszen ez lényeges egy ilyen nagy eseményben! A tervező, mérnök — Veress Zoltán — az alkotó örömével gyönyörködik munkájában, amit meglehetős lelkiismere­tességgel kiviteleztek a Heves megyei Építőipari Vállalat munkásai, s mégis — hiába minden. Hiába az ünneplés, hiába az öröm hiába a találga­tás, szinte percek alatt foszlik el Tóth Lászlónénak, a szülői Barátok köszöntése Helsinkiben az egyik baráti találkozó alkalmából ; NDK küldöttsége üdvözli a szovjet delegáció tagjait. (MTI Foto, Külföldi Képszalgálat) munkaközösség elnökének han­gulata amikor közelebb megy az osztálytermekben felülvizs­gáló bizottsághoz. Kinn az udvaron mit sem tudnak az ünneplők, a nagy­mamák könnyes szemmel si­mogatják a most elsőbe kerülő gyerekek fejét, s arra az isko­lára gondolnak, amelyik a kas­tély árnyékában éppen csak azért húzódott meg számukra, hogy ha telik munkás idejük­ből, a tanító néni legalább ír­ni, olvasni megtanítsa őket. Kívülről fűtött kályha? Te- remfalnyi ablakok? Ugyan! Ez csak luxus lett volna. Mű­anyagpadló ... Nos, igen, itt van a bökkenő. A fiatal tervező úgy találta, hogy ki kell próbálni falun a jól bevált műanyagpadlót, hi­szen tisztán tartása mindennél könnyebb, nagyon egészséges és meleg. Tervét elfogadták. Csak éppen a határidőre nem készítette el a Pest megyei ÉM Szakipari Vállalat. Csak éppen az ajtók nem zárnak rendesen, csak éppen a csa­torna rozsdásodott meg máris, mert nem festették le, csak éppen a tetőn eltörött néhány pala, s beesik az eső, csak ép­pen a párkány nincs letisztít­va ... S az eredmény? Nem vette át a Beruházási Iroda, nem vette tulajdonába a me­gyei, illetve járási tanács mű­velődésügyi osztálya, így hát az a helyzet, hogy sok szívvel, szeretettel megrendezett ava­tási ünnepség magáénak mond­ta ugyan az iskolát, csak azt nem lehet tudni — valójában mikor is lesz készen, s mikor tudják ha csendesebben is, ha kevesebb szem előtt is, de vég­re valóban áradni a hevesveze- kényi gyerekeknek? ... (fádómi

Next

/
Thumbnails
Contents