Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

1962. augusztus 10., péntek NEPOJSAG Uborka és bab minden mennyiségben Hajrá előtt a Hatvani Konzervgyárban t mítjuk, hogy a hét középén in- . dulunk a paradicsommal. És nagyot lélegeztünk, amikor az épülő, új kazánházban végre 1 megvolt a nyomáspróba. A ka- - zánfalazók is felvonultak. Azt t szeretnénk, ha három műszak­ban dolgoznának, és hat hét I alatt teljesen elkészülne az új ■ kazán. Mindezt megbeszéljük i az Április 4. Gépgyár és a VERTESZ munkásaival. A sze­relőknek és a kazánfalazóknak 1 is tudniuk kell, hogy itt mil- 1 liós értékekről van szó — ér­vel az igazgató. Tíz és fél vagon málna Tíz és fél vagon málna fel­dolgozása volt az idei terv. Tartósították az illatos mál­nát, szép rendben sorakoznak a hordók, majd télen feldol­gozzák az ízes gyümölcsöt. Málnaügyben a nagyrédeiek- kel volt egy kis vita, de ané- , zeteltérés szépen elsimult, s ha minden jól megy, a héten még egy—másfél vagon rá­adást adnak málnából a Hat­vani Konzervgyárnak, össze­sen 35 vagon befőttet és pul- pot dolgoznak fel. Mennyi izgalom előzte meg, most meg már el is felejtik Hatvanban a borsó-„gyártást”. Legfeljebb adatok és feljegy­zések őrzik a műszakok ered­ményeit. Köles művezető mű­szakja több mint egymillió literes üveges és 354 ezer ki­lós dobozos borsót „gyártott”. De ettől alig maradt le So­mogyi művezető műszakja, örvendetes, hogy a gyárban csökkent a selejt: a tavalyi 1,1 százalékról 0,8 százalékra. És ezres vagontételnél a tizedszá­zalékok milliókat jelentenek. Kik a legjobbak ? Ahol majdnem minden munkát gépesítettek, nem egyéni teljesítményről, hanem „szalagról” beszélnek, ott ne­héz bárkit is munkája szerint kiemelni. De tény, ha a láda­üzem kerül szóba, a Petrovics- brigádot, a kézi doboz üzem­ben Pólyák Mária brigádját emlegetik legjobbként. Szekszárdi Dezső üzemveze­tőnek mostanában sok agond- ja-baja. A hét elején is kapott vagy 150 új munkaerőt. „Tel­jes gőzzel”, három műszakban megy a termelés. — Először úgy volt, hogy hét vagon uborkát teszünk el üvegbe és dobozba. De nőtt az igény, különösen az Üzemélel­mezési Vállalatnál. És milyen-, uborkahegyeket nyelnek el a? hordók? Kétszázöt vagon volt? a terv, most még 50 vagonnal 2 vállaltunk. Csak ez a hirtelen 2 n nawani konzervgyár az első félévben 12 millió forint­tal kevesebbet termelt a terve­zettnél. Aggodalomra azért semmi ok, a lemaradást a sze­szélyes időjárás okozta. Késett a nyár, s vele együtt később érkeztek az első borsó-, ubor­ka-, bab- és a többi főzelék- és gyümölcs-szállítmányok. — De a késedelmet pótoljuk, sőt, a harmadik negyedévben ráadásként ötmillió forint érté­két termelünk — bizakodik Decsi Ferenc, a Hatvani Cu­kor- és Konzervgyár igazgató­á*­Mire alapozzuk ezt a derűlátást ? Felügyelőink jelentéseire. És a termelőszövetkezetek, valamint a MÉK megbízóttaival most folyik a végleges termésbecs­lés. Különösen paradicsomból terem jóval több a várt meny- nyiségnél, a későbbi kötés most már jelentkezik. Ezt Rákóczi Lajos állítja és ebben a kérdés­ben ő az illetékes. Hozzá fut­nak be a jelentések a termés­becslésekről és a pótszerződé­sekről is. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a mostani termés- becslés nem felesleges kíván- csiskodás, amolyan hivatalos- kodó formaság. A termelőnek, a gyárnak és a népgazdaság­nak egyaránt érdeke, hogy pontosan mérjük fel: mivel rendelkezünk, mire számítha­tunk. Ládáról, szállítóeszköz­ről és a feldolgozás ezer kel­lékéről idejében kell gondos­kodni. Nemcsak a gyár, hanem a szövetkezetek, az ország, te­hát mindannyian kárát vall­juk, ha majd torlódik az áru, vagontételben romlik és rot­had, mint ahogy erre — sajnos — már volt példa. Ahol mindenki jól jár A Hatvani Konzervgyár az idén mintegy 350 vagon paradi­csomot ad át a MÉK-nek, ex­portra. Több termelőszövetke­zetünk jó, bolgár fajta heteró- zis magot kapott, részben az itthoni mag „termése érik most be” és a zamatos Heves me­gyei paradicsom külföldi piac­ra kerül. Magasabb árat, több forintot kap a szövetkezet, na­gyobb lesz az export, de jut bőven hazai fogyasztásra is. Ez olyan üzlet, ahol mindenki jól jár. Az ecsédi két tsz, a hat­vani Lenin és a káli tsz jelen­tős mennyiségű pótszerződést kötött, de a szerződéskötés még folyamatos. — Napi 90 vagon felvásár­lást és feldolgozást bír a Hat­vani Konzervgyár. Ügy szá­KIVÄLÖ tsz-elnök- Az elnök elvtársat félig kölcsönadtuk egy gyenge ter­melőszövetkezetnek. (Pusztai Pál rajza) Korszerű üzlet nyílt Rózsaszentmártonban Tegnap ünnepélyesen meg­nyitották és átadták a község lakóinak a rózsaszentmártoni 79-es számú árudát. Korszerű­en átalakították az üzlethelyi­séget, most már a rózsaszent­jött hőség le ne pörkölje a termést. Babból 45 vágón volt a terv, de megcsinálunk vagy 80 vagonnal. Ügy mondják, tavaly valóságos babéhség volt. Az idén nem lesz, s Szekszárdi Dezső üzemvezető ezt határozottan állítja. Majd Köles Mihály és Somogyi Ist­ván művezetőkkel tanácskozik és közös megegyezéssel sorol­ják a dicséretet érdemlő, jó dolgozók nevét: Pap Ferencné csoportvezető, Eperjesi Lász- lóné, Viglási Ferencné zárók, Hegedűs Jánosáé, Nagy Fe­rencné és a sterilterem mind­három vezetője. De nem hagy­hatják ki Jónás lllésné borsó- tisztítót, és a zsámboki borsó­cséplő három vezetőjét. Per­sze, a felsorolást folytathat­nánk, mert sok jó dolgozót ta­lálhatunk a Hatvani Konzerv­gyárban. (F. L.) Sok ezer látogatót várnak Heves megyéből az Országos Mezőg azdasági Kiállításra Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás jegyirodája 64 ezer jegyet küldött le a megyébe, amelyeknek elosztása most van folyamatban. Azok a látogatók, akik a ki­állítást meg akarják tekinteni, 33 százalékos vasúti kedvez­ményben részesülnek, ha azon­ban valamelyik járásból cso­portosan mennek és a látoga­tók száma eléri az 500 főt, ak­kor a MÁV 50 százalékos vas­úti kedvezményt biztosít. A vi­dékieknek a vásár vezetősége szállásról a városligeti Petőfi- csamokban gondoskodik. Me­gyénkből az előzetes hírek sze­rint több különvonatot indíta­nak a kiállítás idején a fővá­rosba. ^crrndlfünlÄ 'Jőwesut Hová jutottunk, mi- * ! vé fejlődtünk! Hatnyelvű úrszótárt id ki a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia. Szótárt, hat nyelven, az űrről. A laikus ember előtt is I megkapó ez a szótár, s máris elképzeli, amint a Siriusz köze­lében találkozik Iván, Joe, Jean és lelkes ’cézrázás után gyor­san szótáraik után kapnak: mert az űr­ben sem utolsó egy­más megértése. Természetesen a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia űr­szótára jellegű. tudományos az előbbi megjegyzés csak a humorista ötlete. De miért humorista-öt­let? Szótárral, vagy szó­tár nélkül, de lenne az a legjobb, ha az űrben is sikerülne igymás megértése. És a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia egyáltalán nem sér­tődne meg, ha ebben a „megértésben” nem használnák fel egyéb­ként elismerésre mél­tó hatnyelvű űrszó- tárát... r-ó) Hfres a hevesi gyógyfürdő meleg vizéről és gyógyhatá- sáról. A 47 fokos víz a strandolok számára nem éppen a leg­kellemesebb, s ezért most egy új medencét építettek a gyógy­vizet igénylők részére. A nagymedence vizét ezután hűteni fogják a strandolok számára. (Foto: Kiss Béla) „Öreg kirándulók' a felsőtárkányi tó partján A szociális otthonok lakóinak megyei találkozója A felsőtárkányi tavat övező árnyas erdő tegnap szokatlan dolgok szemtanúja volt. Reg­gel a tó előtt megálló autóbusz­ból nem fürge lábú fiatalok ugráltak le, hanem öreg asszo­nyokat, férfiakat támogattak le fehérkötényes gondozónők. A megye öt szociális otthoná­nak öregeit látták vendégül ezen a napon a felsőtárkányi asszonyok, a helyi nőtanács és a vöröskereszt kezdeményezé­sére. Az öregek nagy érdeklődés­sel telepedtek le, előkerültek az ételes dobozok, s jó ét­vággyal láttak a reggeli fala­tozáshoz az utazásban megfá­radt öregek. Tíz órakor kezdődött a ki­rándulás „ünnepélyes” része, Koleszár Anna védőnő üdvö­zölte keresetlen szavakkal a megye legöregebbjeit, akik az egri, andornaktályai, vámos- györki, csányi és hatvani szo­ciális otthonból jöttek el, hogy megismerkedjenek a megye e festői szépségű tájával és az itt lakókkal. Akadt közöttük nem egy, aki most járt elő­ször ezen a vidéken. A kedves kis köszöntő után az úttörőgyerekek műsorral szórakoztatták az öregeket. A A LABDA mártoni bányászok és szövet­kezeti parasztok kulturált kö­rülmények között, kényelme­sebben hozzájuthatnak az áruhoz. A LABDA a levegőben szállt, átrepült a kerítésen és a kis ház lépcsője előtt gurult egy darabig. — Bujtor bácsi! — kiabáltak a fiúk. — Tessék kidobni! Az öreg felkapta, éppen dobni akarta, aho­gyan szokta, belerúgni a fényesre suvíkszolt gömbölyüségbe. Legalább a fiúk is látják: nem csupán nézni tudja őket, ért is valamit a futballhoz. Nagyot rúgott a labdába, de az visszapattant a léckerítés egyik oszlopáról. Na még egyszer! Olyan nagyot rúgott, hogy a labdának rakétaként kellett volna röppennie a világűrbe. Sajnos, pár centit tévedett a láb. Röviden így mondhatjuk: a földbe rúgott. Bujtor bácsi előtt vakító fénnyel ragyogott fel valamennyi csillag, a nappali égbolton. A poklok kínjait érezte. Nyomban felharsant kint­ről a kacagás. Szabó Bandi szégyenkezve el­fordult ugyan, de ő se tudta megállni nevetés nélkül. A fiúk harsány nevetése még napok múlva is ott csengett Bujtor bácsi fülében. A labdát, persze, nem adta vissza. Felvitte a padlásra. Kicsúfolták? A szemébe nevettek? Könyörög­hettek, küldhették szüleiket, próbálhattak bár­mit, az öreg Bujtort nem lehetett kiengesztel­ni. A kapuiára meszelt halálfejet lemosta, az éj leple alatt a kertjébe dobott döglött macs­kát elásta. Se így, se úgy nem békült. Elcsendesedett a rét. A fiúk nem játszot­tak. Néha átrándultak a lakótelep öt utcával távolabbi részére, de legtöbbször csak a régi helyen üldögéltek. Még egy labdát kockáztat- \ni egyikük sem mert. Bujtor bácsi ki-kinézett az ablakon. Elégté­telt érzett. Lám, most nem nevetnek! Később hiányozni kezdett neki a vasárnap délutánok zsivaja, az izgalmas utcameccsek sok apró érdekessége. FURCSÁKAT kezdtek beszélni a környék­beliek is. Olyasmit, hogy az öreg, hajnalban, amikor alig járnak arra, az elkobzott labdá­val játszik. Rövid, fekete klottnadrágban ugrál az udvaron. Fut, tornázik és a ház falához rugdalja a labdát, Fejüket csóválták az embe­rek, annyira hihetetlen volt a hajnali tré­ning. Szabóné hiába esküdözött, hogy a saját két szemével látta, nem hitték. Utólérte őt is a pletykások végzete: annyi képtelen kitalá­lás után az igazat senki sem fogadta el. El­lenben, a könyvtárban többen találkoztak a haragvó öreggel, amint éppen labdarúgó-szak- könyveket kölcsönzött. Ügy teletömte az akta­táskáját, hogy alig tudta összekapcsolni. Egy szép napon bekövetkezett a csoda. Két-három gyerek lézengett a réten. Elibük toppant, akár a mesében, Bujtor bácsi. Hóna alatt a labda ... — Jöttök focizni? Megmozdult erre a környék! Percek alatt összegyűlt a két csapatra való gyerek, s odacsödült vagy száz kíváncsi. Kö­zépcsatárt játszott az öreg és az első félidő­ben két gólt rúgott. A mérkőzést befejező per­cekben a harmadikat, azt fejelte. — Tudok-e focizni? — kérdezte lihegve. A közönség tapssal válaszolt, a fiúk pedig, bármennyire tiltakozott, vállukra emelve hord­ták körül. Négyen tartották, öten oldalról tá­masztották. AZÖTA szent a béke, nagy a barátság ismét. — Tessék jönni focizni! — kiáltanak be hozzá a srácok, Bujtor bácsi pedig menni szokott. Illetve, nem is Bujtor bácsi, hanem Bujtor I., újabban ehhez a névhez ragaszkodik. Mert vasárnaponként kimegy az unokája is, aki Bujtor U-ként, jobbszélsőt játszik a nagyapa csapatában... i Fazekas Tibor kis Bajzáth Joli, Erdélyi Éva, Bóta Anikó és társai az el­múlt héten a szünet napjai­ban is szívesen vállalták a ta­nulást, hogy az idős „nagy­mamáknak, nagyapáknak” széppé tegyék ezt a napot. Énekeltek, szavaltak, táncol­tak, s az öregek, a 95 eszten­dős Szén Bálintné, az andor­naktályai szociális otthon Pan­ni nénije, Prokaj Andrásné, Kmetty Dezső, özv. Cank Já- nosné és a többiek könnyes mosollyal, meghatottan tap­solták meg a kicsiket. A rövid műsor után a házi­asszonyok, Keller Józsefné, Bartha Gyuláné, Fazekas Ger- gelyné, Juhász Ferencné és a többiek süteménnyel, cukor­kával, cigarettával kínálgatták az öregeket. A süteményt ma­guk készítették vendégeik szá­mára. Közben a KISZ-zenekar gondoskodott arról, hogy a hangulat is jó legyen. A borongós időjárás is* mintha csak kedvezni akart volna az öreg „kirándulók­nak”. Se nagyon meleg nem volt, sem eső nem esett, iga­zán jól érezték magukat. Az ízletes ebéd után jól- > esett egy-egy pohár sör is, ’amivel ismét a vendéglátók ’kedveskedtek. Utána pihentek, ! volt, aki körültipegett a tó 1 mentén, gyönyörködött a szép (tájban, ahová öreg korára ju- Jtott el először pihenni. Délutánba hajlott az idő, [amikor felkerekedtek, s kö- (szönetet mondva a vendéglátó : asszonyoknak, autóbuszukkal ’hazafelé indultak. Kedves találkozó volt. Di­cséretet érdemelnek a felső- • tárkányi asszonyok, hogy de- [rűssé, széppé tették a maguk- |ra hagyott öregek egy napját. — d. — D tűzoltóság gyors beavatkozása megfékezte a tüzet Tegnap 7,45-kor tűz ütött ki a hevesvezekényi Béke Terme­lőszövetkezet portáján. A gyer­mekjátékból keletkezett tűz 200 mázsa szalmát pusztított el. A tűz oltására kivonultak a helyi és a hevesi önkéntes, va­lamint az egri és a gyöngyösi állami tűzoltók is. Két órával később a mező- iszemerei Üj Világ Termelőszö­vetkezet portájáról jeleztek tü­zet, amelyet villámcsapás oko­zott. A tűz körülbelül 140 négy­zetméternyi födém-felületet 'égetett el. Az oltásban a helyi önkéntesek és a mezőkövesdi állami tűzoltók vettek rései.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents