Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-09 / 185. szám
VILÁG PROLETÄI rYES ÜLJETEK! Kutat fúrnak Mesőtárkányban AZ MSZMP HEVES MEGYEI bizottsága és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 185. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. augusztus 9., csütörtök MAI Jó bornak nem kell cégér! — tartja a közmondás, s milyen paradox eseteket teremt az élet: maga ez a közmondás is a jó bornak hírverője, „cégére”. Tudom, profán és meglepő a gondolatváltás, hogy e közmondást idézve, mégsem a borról — s mint gondolnák: a jónak álcázott borról — írok, hanem a gyárakban, üzemekben, bányákban folyó munkaversenyről... A munkaverseny, ha alapos körültekintéssel, elhatározással — s nem a spontaneitásra építve — szervezik, olyan emelője lehet a fejlődésnek, mely megsokszorozza erőinket, s lehetőségeinket. Bár legtöbb helyen a szervezések körül nem tapasztalhatók súlyos mulasztások, hiányosságok a munkaverseny folyamatában, versenyzés közben már annál inkább mutatkoznak bajok. Legnagyobb baj, hogy rendszerint tehetetlenek a bürokratikus és formalista vonásokkal szemben, nem tudják (vagy nem akarják?!) megakadályozni ezek továbbterjedését. Egyes üzemeinkben az a helytelen szokás viaskodik a nehezen meghonosodó helyes szokással, hogy: csak a jó szervezés a fontos, s akkor már magától „megy” a verseny! — so nyilvánossággal, az értékeléssel, az eredmények népszerűsítésével már vajmi keveset törődnek. Sok helyen üresen ásító, porosodó versenytáblákat látni, s jobbára csak a negyedévi termelési értekezleteken hallani az eredményekről. Talán szerénységből cselekednek így? Kosztolányi Dezső, a jónevű költő, esszéista és kritikus — ha valaki emígyen kezdte mondókáját: „az a szerény véleményem...” — rögtön félbeszakította a beszédet, mondván, hogy ha az a vélemény valóban ennyire szerény, meghallgatni se érdemes. Az üzemek munkaversenyének eredményei sem olyan „szerények”, hogy azokat ne lehessen publikálni, népszerűsíteni! Inkább a kényelmesség miatt tekintenek el az eredmények „közlésétől” legtöbb helyen. Jó bornak nem kell cégér?! Még a legügyetlenebb gebines is tudja, mennyire kell a jó bornak is a „cégér” — és a jó cégér!! Szükség van a munkaverseny értékelésére, nyilvánosságára is, hiszen ez egyik legfontosabb éltető eleme a versenynek ... (p. d.) Ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa tegnap ülést tartott Egerben. A tanácsülést dr. Tóth István, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára nyitotta meg, utána Mudriczki János, az SZMT titkára, az MSZMT mellett működő bizottságok munkájának tapasztalatairól szóló jelentést terjesztette be, majd Rózsavölgyi Géza a munkavédelmi őrségek eddigi munkájáról számolt be. A beszámolót követő vitában felszólalt Aradvári József, a Mátrai Erdőgazdaság szakszer-! vezeti bizottságának titkára, I Furucz János, az SZMT vezető! titkára, özv. Tóth Ferencné,', Németh József, Karlik Pál, í Évinger Mihály, a SZOT mun- kavédelmi osztályának helyet-! tes vezetője és Polgár Miklós, a megyei pártbizottság munka- ' társa. A tanácsülés felhatalmazta < az SZMT elnökségét, hogy a' különböző társadalmi bizottsá- í gok szervezésére és a munka- í módszerek kijavítására megfe-! lelő intézkedéseket tegyen. jr Uj üzletek, cukrászdák épülnek a megyében a szövetkezeti tagok segítségével A földművesszövetkezetek ez évben is nagy feladatok megoldását tűzték ki célul. Az eredmények máris mutatkoznak. Különösen szép sikert értek el a részjegyalap növelésében. A falu dolgozói ugyanis nemcsak munkával, hanem pénzűikkel is segítik a szövetkezetéket. A legjobb eredményt a hevesi földművesszövetkezet érte el, ahol a tagok átlagban mintegy 180 forinttal támogatták a szövetkezeteket. Ugyanilyen jó eredményt értek el Horton, Bátorban, Erdőkövesden is, ahol éves tervüket kétszeresére teljesítették. Megyénk területén több mint kétmillió forinttal segítették eddig a tagok a szövetkezetek tevékenységét A szövetkezeti tagok pénz- beni segítség mellett társadalmi munkával is hozzájárulnak a boltok átalakításához, vagy újak építéséhez. A megyében mintegy 194 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a közgyűléseken. Vállalásukat már eddig számos helyen teljesítették. A felmérés alapján 60 ezer forintra tehető a társadalmi munkában végzett beruházások összege. Verpeléten a büfé átalakításánál tízezer, Ecsé- den a boltépítésnél 15 ezer, Egerbocson pedig több mint 30 ezer forint értékű munkát végeztek. A tarnaőrsiek régi vágya is teljesül ebben az évben. Felépítik a szövetkezeti üzletházat. A tagság — látva a kezdeményezést — társadalmi munkával is segíti az építkezést. Napi munkájuk mellett, eddig tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Mindezekből látható, hogy a falvak dolgozói magukénak érzik a földművesszövetkeze- tet és ha kell, pénzzel és társadalmi munkával is segítik a tervek megvalósítását. Ezért szükséges, hogy valamennyi községben, elsősorban a tagok igényeit tartsák szem előtt és igyekezzenek azokat maradéktalanul kielégíteni. Szabó Lajos Új artézi kút fúrási munkáit kezdték meg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat debreceni kirendeltségének dolgozói Mezőtárkány községben. Az új artézi kutat amely 520 ezer forintba kerül majd — 400 méter mélységűre tervezik, s eddig már 40 méter mélységre haladtak le. Terveik szerint a kút szeptember végén már vizet szolgáltat a mezőtárká- nyiaknak. (Foto: Kiss Béla) A hőhullám még tart — mondja a meteorológia Védekezni kell — mondja az orvos Ebben a nagy melegben sokan úgy érzik, hogy halálosan elfáradtak, másoknak még „az élethez sincs' kedvük”, ismét mások az üdítő strand helyett úgy térnek haza onnan, „mint akit megvertek”. Honnan ez a trópusi meleg? Nem szoktuk mi ezt, de ha már itt szerencséltet bennünket, valami módon védekezni keü, védeni kell szervezetünket a szokatlan hőhatástól. Ezekről a dolgokról beszélgetünk dr. Halmos Bélával, az egri IX. sz. kórház belgyógyász főorvosával. Néhány szóban körülbelül így hangzik kérdéseinkre adott válasza. — A mostani trópusi meleg olyan körülményeket teremtett, hogy minden ember éppen úgy szenved, mint a hőGazdaságosabb gyártási, korszerűbb technikát Műszaki ankét az Egri Finomszerelvénygyárban A gépipar nagyobb mértékű fejlesztéséről szóló határozat szellemében tárgyalt tegnap délután az Egri Finomszerel- vénygyár mintegy 100 műszaki dolgozója. Péter Pál, a Fi- n oms ze rel vén ygyár főmérnöke, vitaindító beszámolójában részletesen foglalkozott a gépipar fejlesztésére hozott határozattal. — Profilt keresünk, eddig nem használtuk ki a KGST adta lehetőségeket. A termelékenység emelésével szellemi, fizikai, igényes gyártmányokat keill előállítani, korszerű technológiai eljárásokkal — mondotta a főmérnök. Csökkenteni kell az automatagépek kiesési idejét. Ugyanakkor növelni kell az elméleti műszaki dolgozók szakképzettségét — állapította meg a tanácskozás. A vitában felszólaltak Kovács Imre, a tervosztály, Hajdú József, a műszaki fejlesztési osztály, Uzelman Ferenc, a TMK-üzem, Burnóczki Lajos, a galvanizálóüzem, Lovi- czár Ferenc, az anyagosztály vezetője. (Simoaj munkások. Sok sót és folyadékot veszít a szervezet, mert csak így tud védekezni a nagy felmelegedés ellen. A kiszáradás — a só és folyadékveszte- ség — tulajdonképpen szervezetünk bizonyos háztartási egyensúlyának felborulása. Ahogy a hőmünká- sok ilyenkor sós folyadékot fogyasztanak a folyadékveszteség pótlására, úgy most Jjiin- den embernek ezt kell tennie. Jóval sósabban kell főzni az ételeket, mert ha valaki szom- ját csak sok vízivással, szódavízzel oltja, attól fennáll a sóveszteség és ez komoly következményekkel járhat. Ugyancsak nem ajánlatos a sör, bor fogyasztása, sokkal okosabb dolog előre hűtött, enyhén sós vizet inni. A nagy hőmérsékleti ingadozáshoz a szervezet nem tud hirtelen alkalmazkodni, de a hu- rutos, lehűléses megbetegedéshez az is hozzájárul, hogy a mi éghajlatunkon az emberek nehezen alkalmazkodnak ruházkodásukban is a szokatlan meleghez. Sokszor látom, hogy Egerben, a Fagylaltkertben este 10 óra körül, örülve a lehűlésnek, ugyanolyan öltözékben ülnek, különösen a nők, mint a déli 35 fokban. Ilyenkor aztán nem kell csodálkozni a megbetegedésen. Ugyanilyen ártalmas védekezés nélkül a kinti forróságról például egy hideg pincébe lemenni. Heveny, megfázásos betegséget okoz, és nemegyszer előhozza a régen elfelejtett reumát. Sok hideg folyadék és fagylalt fogyasztását láthattuk az utóbbi időfoen, s ez influenzának mondott, de tulajdonképpen helyi lehűlés okozta gyulladásokat, sőt, tüszős mandulagyulladást okoz. A vérkeringési szervek, a tüdő, a szív, nehezen tűri a nagy meleget, mert sokkal fokozottabb és nagyobb munkát kíván a szervezettől, a szívtől, tüdőtől a meleg, így az ember hamarabb elfárad. Még a táplálkozásról valamit. A nagy meleg — különösen a gyermekeknél — étvágytalanságot okoz, mert általában a paprikát, paradicsomot, zsíros, vagy vajas kenyérrel eszik, ami az ilyen melegben egyáltalán nem ajánlatos. Inkább a tápláló, nedvdús gyümölcsöket etessük a gyermekekkel. Ételüket jól meg kell sózni, mert az ő szervezetük különösen sószegény. A gyomorba hirtelen beöntött folyadék, vagy étel gyomor- és bélhurutot okoz (ez a bélhurut nem azonos a bakteriális bélhuruttal.) Túlzott napozás ilyen trópusi hőségben délben egészségtelen. Napszúrást, komoly égéseket okozhat, eltekintve attól, hogy például tüdőbajos megbetegedésnél a folyamatok aktiválódását idézheti elő. A gyorsabb égés következtében a nagy meleg fogyaszt, de ezt a kövéreknek nem ajánljuk, mert a kövér embernek általában magasabb a vérnyomása, éppen ezért nehezebben bírja a meleget is. Még egy jó tanács a strando- lóknak, délelőtt 10—11 óráig, és délután 4-től zárásig egészséges a strandolás és napozás, a közbeeső időben ártalmas. Heves megyei MEK Vállalat Igen, kérem, a tegnapi nappal megkezdtük a korai csemegeszőlő felvásárlását, értékesítését. Az idén két hetet késett a szőlő, de most már mind többet tudunk felvásárolni. Tegnap és ma napi 35 mázsa Csabagyöngye szőlőt vásároltunk fel a Mátra aljáról. A korai csemegét részint Budapestre, részint a megye üzemeibe és üdülőibe szállítjuk. A csemegeszőlő megjelent már az egri és gyöngyösi piacon is.., BOLDOG, Béke Termelőszövetkezet Azt szeretnénk bejelenteni, hogy csütörtökön délután négy órára végzünk a csépléssel. Ebben az esztendőben 1160 holdnyi kalászos termőterületünk volt, s ebből 137 vagon- nyi terményt nyert a közös gazdaság. A cséplést három géppel kezdtük el, amelyek mindegyike naponta 200—350 mázsa kenyérnekvalót adott. Most a cséplés közvetlen befejezése előtt úgy látjuk, hogy jó termésünk van. őszi árpánk 14,52, tavaszi árpánk 16,65, búzánk pedig 11,40 mázsát fizetett holdanként. Pénteken érkezik haza a magyar VIT-küldöttség A 8. VIT-fesztiválon részt vevő magyar küldöttség tagjai Helsinkiből különvonattal elindultak Budapestre. A magyar fiatalok a mintegy kétezer kilométeres utat a Szovjetunión keresztül teszik meg. Útközben eleget tesznek a Komszomol Központi Bizottsága meghívásának, egy napot a szovjet fővárosban töltenek. Megtekintik Moszkva nevezetességeit, majd folytatják útjukat hazafelé. A különvonat utasait pénteken 10 óra 35 perckor a Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadják. Együtt érkezik a küldöttekkel az a turistacsoport, amely az Expressz Ifjúsági és Diákutaztatási Iroda szervezésében vett részt a 8. Világifjúsági Találkozón. Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás Az I., az 5. és a 6. kötvényei a szerencsekerékben Egy hónap múlva ismét előkerülnek az államkölcsön-sor- solás szerencsekerekei az Országos Takarékpénztár páncélterméből. Szeptember 9-én és 10-én Budapesten rendezik az 1., az 5. és a 6. békekölcsön 1962. második félévi sorsolását. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből 410 000 kötvényre 101 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI) — A MEGYEI tanács mezőgazdasági állandó bizottsága tegnap ülést tartott és megvizsgálta az egri járásban folyó aratási és cséplési munkákat.
