Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
4 NEPÜJSÄG 1962. augusztus 8., szerda Tudományos fokozatuk: kandidátus As Egri Pedagógiai Főiskola életéből Miért nem lehet ? Nemrégen történt és már nem először! — Több család Hatvanban ebéd nélkül maradt, a dolgozók nem tudtak tisztálkodni, a háziasszonyok nem tudták kimosni a beázta- ' tott ruhát, s a gyerekek hiába könyörögtek egy pohárka vízért. S minden azért történt, mert az illetékesek több esetben nem közük a város dolgozóival, hogy áramszünet lesz, vagy néhány órára szünetelni jog a vízszolgáltatás. Miért nem lehet időben tájékoztatni a hatvaniakat? (r) — AUGUSZTUS 12-ÉN kerül sor a pétervásári járási szántóversenyre. Ezen a napon a verseny színhelyén: Pétervásárán kultúr- és sportműsort is rendeznek.- AZ ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál az első negyedévivel szemben a második negyedévben 23 százalékkal emelkedett a termelékenység. A minisztérium 17 százalékos termelékenységemelkedést írt elő erre az évre, ezért a veszteségidők megszüntetésére, a jobb munkaszervezésre nagyobb gondot kell fordítani. — AZ IDEI mezőgazdasági kiállításon megyénkből is több termelőszövetkezet vesz részt termelvényeivel és állataival. Már most az elsők között emlegetik országosan is a nagytályai Viharsarok Tsz Kincses nevű üszőjét, és Gyulai János makiári tsz-tag háztájiban nevelt Rózsa nevű tehenét, amelyik nagy tej- hozamával és tejzsírtartalmával tűnik ki.- AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban az első félévi adatok szerint 125 rendszeres újítót tartanak nyilván. Az anyagi elismerés mellett fokozottabb erkölcsi elismerést adnak az újítóknak. Augusztus 20-án hat dolgozót „kiváló újító” kitüntetéssel jutalmaznak. — EBBEN AZ ÉVBEN négyezerrel növekedett megyénkben a földművesszövetkezeti tagok száma. Az új tagok az év első felében adták be felvételi kérelmüket.- A GYÖNGYÖSI ’Szerszám- és Készülékgyárban a kongresszusi verseny új formája kezdődött. A legjobb szakmunkások és műszakiak versenyt indítottak a kiváló újító címért. A mozgalom során a vállalat legeredményesebb három újítójaként Petrovai, Rubesch és Kontos elvtársakat emlegetik. Újításaik együttes előkalkulált értéke közel 400 000 forint. A CSENDES folyosók a megszokott egykedvűséggel fogadják a látogatót. A fehér falak komorságukban is fenséges nyugalommal visszhangozzák egy-egy levelező hallgató siető lépteit, vagy a kirándulók csoszogó cipőinek koppanását. A nappali tagozatos hallgatók a jól, vagy rosszul sikerült vizsgák után, nyári ifjúsági táborokban dolgoznak, azt gondolhatnánk, hogy az élet teljesen kihalt az épületben. A tanszékek fekete ajtói nem vallanak a mögöttük folyó pezsgő munkáról, de ha benyitunk, elénk tárul • a főiskola tanárainak szorgalmas, tudományos munkája. Az oktatási év befejeztével nem szünetel ez a munka, s még a nyári szünidőben is alkotó emberek hajolnak a papírok fölé. Üj cikk, új tanulmány születik, amelyek hazai, vagy külföldi szakfolyóiratokban tanúskodnak az itteni eredményekről. Pedig hosszú és fárasztó munka eredménye egy- egy tanulmány... Magasan, az állványokkal övezett torony egyik szobájában találom dr. Udvarhelyi Kár rőlyt, a földrajz tanszék vezetőjét, akivel erről a kitartó, szívós munkáról beszélgetünk. Nagy önfeláldozást kíván az a szándék, amely új eredményekkel akar gazdagítani egy-egy tudományágat. Dr. Udvarhelyi Károly már 1934-ben kezdett foglalkozni a földrajzi gondolkodásra való nevelés kérdésével, s már az akkor megjelent könyve sok vonatkozásban foglalkozott a földrajzi tényezőkben található kölcsönhatásokkal és összefüggésekkel. Azóta tartó munkának lett az eredménye A dialektikus földrajz és tanítása című értekezése, amelynek alapján a Tudományos Minősítő Bizottság a szerzőt kandidátusi fokozatban részesítette. Az értekezés a dialektika törvényeit igazolja, természeti földrajzi példákkal. Kimutatja, hogy a természet objektív dialektikája a földrajzi burokban is érvényesül, részletesen foglalkozik az anyagmozgás kérdéseivel, az energiák átalakulásával, a mennyiségi és minőségi váltoEGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy érettségi EGRI BRÖDY Katonazene EGRI KERTMOZI Halászlegény frakkban GYÖNGYÖSI PUSKIN Kísértetkastély Spessartban zásokkal. A második részben a dialektikus gondolkodásra való nevelés lehetőségeivel foglalkozik, a földrajz területén. AZONBAN dr. Udvarhelyi Károly eredménye nem az egyetlen, amely a főiskola tanárainak sikeres tevékenységéről ad számot. Erről vall dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán, főiskolai docens is, aki ugyancsak ebben az évben nyerte el a kandidátusi címet, A kémiai kutatás és ismeretterjesztés hazánkban (1700—1849.) című kandidátusi értekezésével. Az értekezés új megállapításai a szerző önálló kutatásainak eredményei, a munka a tárgyalt időszakban bemutatja a kémiai tudomány hazai fejlődésének történetét. Foglalkozik a XVIII. század elejének kémiájára jellemző, különböző irányzatok hazai megjelenésével, a természettudományok skolasztikus felfogásával, a protestáns iskolákban megjelenő kartéziánus tanokkal. Hazánkban a Lavoisier-féle nagy tudományos forradalom előkészítő munkáit is nagy figyelemmel kísérték. A Black-féle pneumatikus kémia, az új kémia védői között találjuk a magyar kémikusokat is. (Verestói György, Langmajer Ignác, Molnár János). Az értekezés történetileg kíséri végig a kémia egyes ágazatainak fejlődését hazánkban, foglalkozik a kémiai ismeretek hazai terjesztésével (értékes adatokat találunk Egerrel kapcsolatban is, ahol szintén próbálkoztak új tanszék létrehozásával), majd a kémiai jelek és kifejezések használatát, a kémiai magyar szaknyelvnek kialakulását tárgyalja. Ahogyan dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán elmondta, a kémiai tudomány fejlődésének hazai története még nagy lehetőségeket tartogat a kutató számára. A FENTEBB említetteken kívül tudomásunk van arról is, hogy a főiskolai tanárok közül mások is közel állnak a kandidátusi cím megszerzéséhez. Dr. Szántó Imrén — aki már régebben a történeti tuHATVANI KOSSUTH Kenyér, szerelem, féltékenység HEVES Góllövő zenész PÉTERVASARA Ismeretlen férő FÜZESABONY Rákóczi hadnagya az említetteken kívül már dr. Bihari József, az orosz tanszék vezetője, a Szovjetunióban isi ismert rasszista is elkészítette kandidátusi értekezé- zését, amelynek címe: Az orosz igeaspektus rendszer. Ezen értekezést a szerző már be is nyújtotta. Dr. Bakos József főiskolai tanár most készíti a Coménius nyelvszemlélete című kandidátusi értekezését, mely a külföldön is ismert Goménius-kutató jelentős munkája lesz. Csak néhány nevet említettünk, nem volt szándékunkban a főiskolán folyó tudományos munka teljes keresztmetszetét adni. Hiszen említhetnénk még az orosz tanszéken Kocsis Károly adjunktus munkáját, aki most készítette el az orosz nyelv fonetikáját tárgyaló főiskolai jegyzetét. Említhetnénk még a fiatalabbak közül Lökös István tanársegéd eredményeit, amelyeket a magyar és szláv irodalmak tanulmányozásában felmutatott Külföldi tanulmányútra és az ősszel összeülő nemzetközi összehasonlító irodalom- történeti kongresszusra készül. Vagy dr. Edelényi Béla eredményeit, amelyeket a parazi- tológiiai kutatásokban elért. De a főiskola többi tanszékén is eredményes munka folyik, amelyről az intézet közeljövőben megjelenő Évkönyve is tanúskodni fog. A FŐISKOLAI tanárok tudományos munkája hozzájárul ahhoz, hogy képzett, szilárd tudású hallgatók hagyják el az Egri Pedagógiai Főiskolát, akik a tanáraiktól elsajátított tudományos ismeretekkel felvértezve megállják helyüket majd a katedrán is. N. S. Hatvan ország fiataljai a magyar egyetemeken A magyar egyetemeken évről évre nő a külföldi ösztöndíjas egyetemi hallgatók száma. Jelenleg 48 országból több mint félezer ifjú tanul hazánkban. Az idén 200 újabb ifjú érkezését várják, s velük együtt már 60 állam fiataljai tanulnak majd egyetemeinken. Legtöbben műszaki, orvostudományi és agrártudo- mányi egyetemre járnak, de szép számmal vannak művészeti főiskolákon is. (MTI) 1962. AUGUSZTUS 8., SZERDA: 305 évvel ezelőtt, 1657 augusztusában halt meg BOGDAN HMEL- NICKIJ ukrán államférfi és hadvezér, az 1648—1654-ig a Lengyel- ország ellen vívott szabadságharc vezére. Ennek sikeres befejezése után, 1654-ben, az ukrán Rada (tanács) kimondta Ukrajna és Oroszország egyesülését. Ezzel a fontos politikai döntéssel Ukrajna felszabadult a lengyel elnyomás alól. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben ezen a napon született PAUL DIRAC angol fizikus, a relatív kvantum- elmélet megalkotója. A róla elne- vézett egyenlet az elektronok hullámelméletét határozza meg. Ebből Dirac az atom egy új részecskéjének, a 3 évvel később felfedezett pozitron létezésére következ- Bogdan Hmelnickij tetett. Az ő matematikai munkásságára vezethető vissza az 1955- ben felfedezett antiproton és az 1956-ban kísérletileg is kimutatott antineutron felfedezése. Dirac-et 1933-ban Nóbel-díjjal tüntették ki. 25 évvel ezelőtt, 1937-ben ezen a napon halt meg POLL SÁNDOR, a 8 évi raboskodásban szerzett betegségben. Mint a magyar munkásmozgalom egyik nagy műveltségű tagja, az első háborúban a békemozgalomban vett részt, a fehérterror éveiben nagy része volt a KMP és annak ifjúsági szervezetének tömegmozgalommá fejlesztésében. Többször letartóztatták, a sopronkőhidai börtönben egyike volt a kommunista mozgalom történelmi dokumentumának, az 1929-es éhségsztrájkkal kapcsolatos memorandum szerzőinek. Szabadulása után ismét állandó illegális pártmunkát vállalt. Az Internacionálé moszkvai ülése alkalmával — ahol a KMP-t képviselte — halt meg. Utolsó útjára a testvérpártok vezetői kísérték. LÁSZLÓ FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Mai lányok Egy naiv, de önérzetes kislány és barátnői történetét mondja el ez a mulatságos, szélesvásznú szovjet filmvígjáték, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be augusztus 9—12-ig. 27. Körner töltött. Mind a hárman a küldetés sikerére ittak. Ezután Mr. Roggerés Körner egy sokatmondó pillantással elbocsátották. Mind a két férfi szemében ott égett az aggodalom: „vajon viszontlátjuk-e?” Gyarmathy a villa udvarán várakozott rá. Ugyanaz a fekete kocsi állt ott, amely karácsony éjszakáján Ausztriából Nyugat-Németországba szállította. Amikor Gyarmathy mellett az első ülésen helyet foglalt, akkor sem érzett félelmet. „Budapesten egy kedves ismerősöm vár. Vajon ki lehet? Miért nem mondta meg Mr. Rogger? Ketten végezzük el a feladatot, aztán . .. aztán Istenem: tízezer dollár!...” — Te! — kérdezte Gyarma- thytól — nem tudod, kivel találkozom majd Budapesten? — Roggerék nem mondták? — Csak annyit, hogy egy kedves ismerősöm... megáll az eszem! — En sem tudom, a főnök Bem szólt róla. — Nézd csak: esetleg elkaphatnak a határon és... és ha kiszedik belőled... szóval valószínűleg ezért. Ez egy cseppet sem volt megnyugtató, dehát mit tehetett? Ügy tűnt, csigalassúsággal haladnak, pedig a fekete Chewrolet százhuszas sebességgel száguldott velük. Gyarmathy szótlanul ült a volán mellett. A szeme sarkából időnként Horváthra pillantott. — Izgulsz? — Cseppet sem! • — Remek! Jót tenne azért, ha aludnál egy keveset. — Az osztrák határon úgy is felkeltenek... — Attól te ne tarts! En majd mindent elintézek. Az egyenletes tempóban száguldó gépkocsi monoton zúgása hamar elringatta az orvost. Nagyokat pislogott és egyszercsak lecsukódott a szeme. Gyarmathy hangja ébresztette fel: — Alig tudok lelket verni beléd! Kötélből lehetnek az idegeid, hogy így el tudtál aludni. Másfél óra múlva odaát leszel. Csókoltatom a magyar ásszonyokat! Körülnézett. Erdős, bokros réten álltak. Gyarmathy kis belga pisztolyt adott neki. Aztán konyakos üveget kotort elő zsebéből. Töltött egy kupicával Horváfchnak is. Megvárták, amíg teljesen besötétedik. A gépkocsit eltakarták a bokrok. Gyalogszerrel indultak a magyar határ felé. Horváth olyan sebesen haladt, hogy Gyarmathy alig tudta követni. — Itt megállunk — suttogta hosszas gyaloglás után a volt zászlós. — Innen egyedül mégy tovább, s a kiszámított program szerint éjfélkor, átérsz a határon, ölelj meg és indulj! Egy pillanatig még egymás szemébe néztek. Horváth elindult előre. Gyarmathy— még néhány percig követte tekintetével, aztán megfordult és futott a bokrok között hagyott gépkocsihoz. Óvatosan, fától-fáig, bokortól-bokorig osonva haladt. Attól kezdve, hogy magára maradt, erőt vett rajta a félelem. Minden neszre, még a falevelek rezdülésére is összerezzent. Halántékán kidagadtak az erek, szíve a torkában dobogott. Az éjfél veszedelmesen közeledett, már csak negyedóra volt hátra. „Tehát a határ közelében vagyok, kúszva kell megtennem a további utat.. .” Alig, hogy ezt kigondolta, nem messze tőle rakéta röppent a magasba. Hasra vetette magát. Teljesen eggyé olvadt a földdel, a nagy fű ösz- szeboralt felette. Idegtépő percek teltek el: a félelemtől vacogott a foga, sokára mozdult meg. Száraz, tavalyi növényág reccsent alatta, ismét megmerevedett, páni félelem bénította; később is úgy emlékezett vissza erre, hogy akarata ellenére sem tudta tagjait odébb mozdítani. Lassan, centiméterről-cemti- méterre kúszott előre. Szemüvege mindúntalan leesett. A száraz fűtorzsák, zsúrós növények véresre marták kezét és arcát, a belső izgalomtól kicse- repesedett a szája. Bár a kúszás fárasztó és nehéz fizikai megerőltetést kívánt, fázósan didergett minden ízében. Nem tudta kiszámolni, menynyi utat tehetett meg. Az óráján tíz perccel elmúlt éjfél, még mindig nem mert felegyenesedni. .Amikor a rakéta felröppent, jó tíz percet feküdtem mozdulatlanul. Most lehetek a határon. Még kúsznom kell... — gondolta és tovább ösztökélte magát. Előbb a jobb, aztán a bal kezét csúsztatta óvatosan előre. Törzse szorosan a földhöz lapulva követte. Aztán ismét a bal kezét nyújtotta ki... riadt rebbenés jelezte, hogy alvó fürj fészkét dúlta szét... A madár az arca előtti rebbent fel, szárnyával a szemébe csapott. Rémült ordítás hagyta el ajkát, talpraszökkcnt és eszeveszetten rohant előre. Kilométernyire mögötte második rakéta röppent a magasba. Nem hasalt le. Szaladt, ahogy csak lábai bírták. A rakéta fényénél látta, hogy megművelt szántóföldeken rohan, tehát már átjutott a határon. Majd kiszakadt a tüdeje; saját lépteiben is üldözői zaját hallotta, szeme kidülledt, vérbe borait, amint a vak sötétséget fürkészte; arcába bokrok gallyai csapódtak, mindenfelől vél- csepegett róla. Félórás futás után piciny alig méternyi széles vizesárokhoz ért. Itt megmosakodott, letisztogatta magát, ahol sejtette, hogy véres lehet, rendbehozta ruháját, s amikor alábbhagyott tüdejének heves zihálása, lehasalt és nagyot ivott az állott, poshadt víziből. Felborzolt idegei még mindig nem nyugodtak meg, s rettegve gondolt arra azes- hetőiségre, hogy ha most valahonnan ember topánná az útjába, azonnal elveszne. Megtapogatta a lás belga pisztolyt a zsebében és hallgatózott. Meggyőződött róla, hogy nem üldözik. Nyugod- tabb tempóban folytatta útját. Lassan szürkülni kezdett az ég alja, messzebbről is felismerte, megkülönböztette az alakokat, a vidék domborzatait. Horhos rész következett. Hosszában vágott neki. „Itt erdőnek kell lenni. Legalább három kilométer az is, amíg a másik szélére kiérek ...” (Folytatjuk^ \
