Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
y VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!' Karcsú üvegek között AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 184. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. augusztus 8., szerda MAI {eíjtjfíí'tüuk Szóvá tettük azt a lehetetlen és bosszantó esetet, amely egy beteg ló orvossága miatt bonyolódott Eger- csehiben. 4 forint 70 fillért kellett volna kifizetni az orvosságért, de az üzem igazgatója nem tehette, mert joga erre csak akkor van, ha a tröszt már engedélyezte, visszaigazolta \ az összeg kifizethetőségét. Ez történt nemrég Egercsehiben, s ugyancsak hasonlók játszódtak le korábban a szarvaskői üzemnél is. Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója és főkönyvelője levélben válaszolt az újságcikkre. A levélben csodálkoznak afölött, hogy az újságíró elfelejtette megkérdezni az Egercsehi Bányaüzem igazgatóját, mi is a való helyzet a lóügyben. Csodálkozni szabad. De kérem: az újságíró beszélt az igazgatóval, s nemcsak az igazgatóval, de a főmérnökkel is! Nem tudom, emlékeznek-e még a trösztnél arra, mikor Varga Lajos főmérnök, minden engedély és visszaigazolás nélkül vásárolt egy szódás-szifonos üveget, s abba vett levegőmintát a bánya légteréből. A pénzt, amit az üvegért fizetett, megkapta a pénztárnál a blokk éllenében, ám egy tröszti ellenőrzés során ráakadtak az engedély nélküli vásárlásra, s többen jöttek, autóval, Putnokról az „esetet” kivizsgálni. Többet tett ki a napidíjuk, mint az az összeg, amit „engedély nélkül” elköltött Varga főmérnök, nem is számítva a benzin értékét, amit a motor ide- és visszautazáskor felhasznált. Vajon nem bürokratikus túlkapás volt-e ez?! A bürokrácia természetrajzához kívántunk jellemző adatot szolgáltatni, mikor a l ó-ü gyet szóvá tettük. S nem személyeket, hanem az elkövetett hibát támadtuk, a hibák megszüntetését kértük. S most a trösztigazgató és főkönyvelő levelében ezt olvashatjuk: „azt várjuk a sajtótól, hogy tárgyilagos bírálattal segítsenek az előforduló hibák megszüntetésében, nem pedig azt, hogy ... lejárassák a tröszt — mint gazdasági egység — tekintélyét”. Nem állt szándékunkban a tröszt tekintélyének lejáratása, csupán a bürokráciát próbáltuk megtépázni. A bürokráciának címzett jó kívánságokat — akinek inge, az vegye magára, (p. d.) Hazaérkezett Helsinkiből a magyar VIT-küldöttség első csoportja A magyar VIT-küldöttség első csoportja kedden hazaérkezett Finnországból. A kü- lönrepülőgép utasai között ott volt az Állami Népi Együttes tánckara, a pécsi balettkar, valamint több szólista is. A sportdelegációból ugyancsak; hazaérkezett a Tatabánya fut- ; ballcsapata. A küldöttség tag- ; jait a Ferihegyi repülőtéren a : Magyar Ifjúság Országos Ta- : nácsának vezetői és a hozzátartozók fogadták. (MTI) Tanácskozik a Nemzetközi Újságíró Szervezet ötödik kongresszusa A Nemzetközi Újságíró Szervezet ötödik kongresszusa kedden a Parlamentben folytatta tanácskozását. Az ülésen eleven, széleskörű vita, sokoldalú eszmecsere bontakozott ki a főtitkári beszámoló felett. A felszólalók részletesen szóltak hazájuk újságíró szervezetének munkájáról, eredményeiről. Terveiről, s kifejtették álláspontjukat az Újságírók Nemzetközi Szervezetének tevékenységéről is. Sok szó esett a vitában a különböző nemzetközi szervezetek együttműködésének jelentőségéről, a delegációk cseréje, a személyes megismerés fontosságáról. Erről beszélt hozzászólásában Tadeusz Rojek, a Legyei Újságíró Szövetség főtitkára is. Rámutatott, hogy a NUSZ-nak kezdeményezőnek kell lennie a kétoldalú kapcsolatok kialakításában, az együttműködés új formáinak megteremtésében. A sajtó munkásai eddiginél szélesebbkörű, kiterjedtebb '■ együttműködésének erejét, jelentőségét méltatta Khader • Gohsh, az Indiai Újságíró Szövetség elnöke, aki megfigyelőként vett részt a kongresszu-; son. Hasonló véleménynek \ adott hangot Fahmy Hussein, a Pánafrikai Újságíró Szövetség elnökhelyettese. Felszólalt még: Csin Csung-Hua, a kínai delegáció vezetője, a NUSZ al- elnöke, Georgi Bokov, a Bolgár Újságíró Szövetség elnöke, Gerard Gationot, francia újságíró, G. Deleg, mongol újságíró, és P. Hoveyda, az UNESCO megbízottja, J. Fischer, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Bírósági hírek Verekedésért, feltűnően durva becsületsértésért: pénzbüntetés Az egri járásbíróság dr. Med- gyesi Iván tanácsa elé tegnap elsőként három egercsehi asz- szony állt, könnyű testi sértés és feltűnően durva becsület- sértés vádjával. Az elsőrendű vádlottat, V. Józsefnét 600 forintos pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottat, Sz. Bertalannét ugyancsak 600 forint pénzbüntetésre ítélték, míg a harmadrendű vádlottat, S. Bertalannét 400 forintos pénzbüntetéssel sújtották — 1 évi próbaidőre felfüggesztve. Az ítélet V. Jó- zsefné esetében jogerős, a másik két vádlott az ítélet ellen fellebbezett. G. Ferencnét rágalmazásért sújtották 800 forint pénzbüntetéssel. Az ítélet ellen fellebbezett. T. Gábor, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúró szolnoki üzemegységének gépkocsivezetője, ittasan vezetett gépjárművet. 35 tanfolyamhallgatót szállított kocsiján, tapasztalatcserére. Egerben sört ivott, s járművét közepes alkoholos befolyás alatt vezette. A járásbíróság 3 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 10 százalékos fizetéscsökkentés mellett. T. Gábor hasonló esetért már büntetve volt. Ugyancsak ittas gépjárművezetés bűntette miatt állt bíróság elé N. István, a Tiszafüredi Gépállomás dolgozója. Egerben egy korsó sört és 3 deci < bort ivott. r N. István, Kerecsend alatt, egy teherautó után haladva, a követési távolságot be nem tartva vezetett, s mikor az előtte haladó teherautó hirtelen megállt, hogy utasokat szedjen föl az út széléről, motorjával a tehergépkocsi hátulsó részébe csúszott. Sérülés nem történt. A járásbíróság N. Istvánt — ittas vezetés, a követési távolság be nem tartása miatt vádolva — a KRESZ 27. paragrafusa 2. bekezdésében előírtak megszegéséért, 500 forintra ítélte. A vádlott az ítéletet tudomásul vette. A Művelődésügyi Minisztériumban kedden sajtótájékoztatón ismertették az 1962—52- as oktatási év tankönyvellátását. Vágvölgyi Tibor, a Tan- könyvkiadó Vállalat igazgatója többek között elmondotta, hogy az általános- és középiskolák tanulóinak 357 féle kiadványából több mint 12 millió új példány áll rendelkezésére. Az új tanévre már valamennyi általános iskolai tankönyv megjelent, s azokat a könyvterjesztő vállalatok időben megkapták. Megjelentek már a dolgozók általános isko- If. Ián ->k tankönyvei is. Elké- :. te k a középiskolai tankönyvek, a gimnáziumok 3. osztályában használt fizika és olasz nyelvkönyv, valamint a köz- gazdasági technikumi technológia könyv kivételével. A hiányzók legkésőbb augusztus végéig elhagyják a nyomdát. Az 1962—63-as oktatási évben aránylag kevés lesz az új kiadású általános- és középiskolai tankönyv, mert a következő években valamennyit kicserélik. Most csak azok helyett adtak ki újat, amelyek már nagyon elavultak. Az általános iskolák tanulóinak csupán a fakultatív nyelvoktatáshoz készültek új könyvek. Ezerhatszáznyolcvan éves római pénzt találtak Ifj. Olasz Ernő, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum régésze nomád lovasnépek nyomait kutatja a kardoskúti tanyavilág évezredekkel ezelőtt sűrűn lakott területén. A határban levő Fehértó északi partján szarmata kori edénycserepeket és egy kis bronzpénzt találtak a napokban. A pénzt Probus római császár verette az időszámítás utáni 276—282 közötti években. A pénz előlapján a császár mellképe látható palástban, kezében sas-jelvénnyel díszített kormánypálcával. Evek hosszú sora óta ismeretes ez a címke: Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság. Itt palackozzák a jó Eger—Gyöngyös vidéki borokat, s innen szállítják az ország minden tájára, külföldi megrendelésre a hegyek zamatos levét. Molnár János gépkezelő két éve dolgozik az automata gépsornál, és szívesen, örömmel tölti itt napjait, mert' mint mondja: kicsit én is küldök küllföldre valamit, ha szállítmányt adunk át. (Riport a 5. oldalon) Harmincnégy fok gyerekség! Hát ahol több van? Látogatás itt — ott a megyében — Ez nem igaz! A rádió bemondta, hogy tegnap reggeltől estig legalább harmincnégy fokra számíthatunk. Hogy lehet ezt kibírni? —ál- mélkodik a „hajnali” hűsben, mintegy harminc fok körül a barátnőm, közben alig van több ruha rajta, mint a strandolókon. — Közlöm veled, hogy vannak sokkal melegebb helyek is — mondom én, s a kimondás pillanatában máris gon dolkodom, hogy hol is vannak melegebb helyek?! Nyakamba vettem a megyét és megtaláltam azokat, akiknek „kevés’ a harmincnégy fok, akik többet is elbírnak. A Heves—Tenk közötti 31-es műúton kazánban fő a szurok. Mellé állok. Az öttagú Zöldi-brigád sem velem, sem a hőséggel nem törődik, csak meríti az előmelegítőbői a szurkot és mint aki ezzel született, söprűvel teríti a bitumenre. — Nincs melegük? — kérdem. — Dehogy nincs! Csak meg kell szokni! — válaszol Nyit- rai Sándor útőrüstös. ★ Azt hittem, ez a legmelegebb — nekem, mert még nem jártam melegebb helyen. De ahogy betértem Boconád- ra a Hevesi Gépállomás telephelyére, a kovácsműhelybe, menten elment a kedvem a tréfálkozástól, mert Kovács János és Roskó Árpád elmesélte, hogy tizenöt esztendeje fújják a vas alá a tüzet, de még a mai napig sem érték me-g, hogy védőitalt kapjanak, de még szódavizet sem, mert a főkönyvelő kitalálta, illetve „kiolvasta” a törvények szövevényéből, hogy negyvenöt fokon nem is jár semmi. Még ventillátor sem. Én nem tudom, csak any- nyit, hogy... nagyon-nagyon meleg van itt! Azt sem tudom, milyen „védőitalt” fogyasztanak a főkönyvelők Bo- conád környékén, de a kovácsoknak?! Nos, én megítélném, mert ott jártam... ★ — Hol a Kiss Mihály elvtárs? Azt mondták, itt van a kazánházban! — fordulok kérdőn a hatvani kórház könyvelőjéhez. — Itt van! Tessék benézni ezen a nyíláson! Benéztem, és elkáprázott a szemem. Alig negyvenszer harmincas nyílás, ez a kórház egyik kazánjának a nyílása, ami nemrég állt le, és benne a mester, az apró termetű Kiss elvtárs, és tisztítja, előkészíti üzemelésre a tátott szájú óriást. Negyven fok hőséget egy aprócska nyílásban?! Aki nem hiszi — próbálja ki! ★ — Ebben a hőségben dolgozik valaki? — kérdem, közben kapkodom a lábam a hatvan fokos hőségben izzasztott vaslemezen. — Én dolgozom, éppen hat éve — válaszol Bátort János berakó a gyöngyösi téglagyárban, s miközben megmutatja, hogy mit is rak be, esküszöm, azon gondolkozom, hogyan lehetne szégyentelenül távozni? Még ilyen meleget?! Nem merem letörölni izzadt homlokomat, mert ez az ember itt tölt naponta hét órát, s ha meg is törli a homlokát, eszébe sem jut, hogy itt hagyja a munkahelyét. „Hűsülés képpen” felmegyek a tetőre, illetve a padlásra, nem tudom, téglagyári nyelven hogy hívják, egyszóval oda, ahol egy kis kémlelő nyíláson nézi Klátyuk József, hogy milyen stádiumban van az égetendő tégla. Egy műszakiban 75 mázsa szenet rak a lyukakba, s a lapát, amivel ezt a műveletet végzi, nincs több mint félkiló. Nyolcvan lyukat tüzel, 14 éve csinálja, s amikor megkérdeztem, hogyan tanítana meg engem a tűzrakásra, ha eljönnék ide inasnak, így válaszolt: — Hamarosan megismerné a színéről az égetett téglát, s tudná, mennyit kell rá rakni. Hát ezt nem merném vállalni, de most már megnyugodtam, mert egy egész napon át figyeltem azt, kik azok az emberek, akiknek „többet fűtenek”, mint amennyi a legmagasabb napi hőmérséklet. Szóltam a gépkocsivezetőnek: — Ugye Varga elvtárs, milyen jó tavaszi nap van ma? ... Nem tudom mit gondolt, de nem mondta meg ... Szolgáljon mentségére — nem is volt a téglagyárban ... Cs. A. É. Tegnap temették Szén Sándort, a tarnaszentmiklósi gépállomás tragikus körülmények közt elhunyt dolgozóját Tegnap temették el Szén Sándor kiskörei lakost, a tarnaszentmiklósi gépállomás traktoristáját. A tragikus körülmények között elhunyt gépállomási dolgozót Molnár János, a községi tanács vb-titkára, Tatay János, a kiskörei pártszervezet titkára, valamint a tarnaszentmiklósi gépállomás vezetői búcsúztatták. A halottat hatvan úttörő, nyolcvan gépállomási munkatársa és félezer kiskörei dolgozó kísérte el utolsó útjára. Ittasan vezetett gépjárművet: 3 hónapi javító-nevelő munkára ítélték! Több mint 12 millió tankönyv az úi oktatási évre
