Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

1962. augusztus 31., péntek NÉPÚJSÁG Nagyút és Detk között új vasútvonal épül Kotrógépek vasfogai mar­ják a napszítta, kemény talajt, hogy azután markolóikkal a hosszú sorban várakozó teher­gépkocsikra és dömperekre femelhessék. Valamikor kubi- kostalicskák mögött, fáradtan lépkedő emberek hosszú sora jellemezte volna az ilyen nagy­arányú földmunkát kívánó építkezést, mint a visontai kül­színi fejtés szárnyvonalának bekötése. Nagyúttól Detkig gépek dü­börögnek, és a szorgoskodó em­berek keze nyomán alakul, változik a megszokott környe­zet, A rekkenő hőséget már elviselhetővé enyhíti a Mátra felől lengedező szellő, és éj­szakánként tücskök zenélnek. Az ősz közeleg! Ezt érzi min­denki, de egyben ez serkent fokozottabb munkára, azért, hogy még az esőzések beállta előtt elvégezzék a földmunkát. Egy­szóval, hogy annak idején a ragacsos sárban ne kelljen fe­lesleges időt és energiát elpa­zarolni. Ahogy Kerekes Imre mérnök, a Vasútépítő Vállalat üzemvezető-helyettese elmond, ja, van még bőven tennivaló, mert a közel hat és fél kilomé­teres, épülő vonalszakaszon nem kevesebb, mint 90 000 köbméter földet kell megmoz­gatni. — Megnyugtatásul még azt is közölhetem, hogy a föld­munkák zömét már magunk mögött hagytuk ...! — Hang­jában Jogos büszkeség csen­gett. — A további tervek?..! — Még ebben az évben négy és fél kilométer hosszúságban a sín lefektetését is tervbe vettük, ha... — ... ha... ha lesz idejük? — szaladt ki a kérdés önkén­telenül a számon. __ Ha a pénzügyek és a ren­delkezésünkre álló anyag en­gedi. Ebben az évben 17 mil­lió forintot használhatunk fel, de ebből az összegből kell fel­építenünk a külszíni fejtés északi aknájának bekötő útját is. Előreláthatóan tehát év vé­gén esetleg nem az időhiány gyakorol majd fékező hatást, a munkálatok folyamatos mene­tére, hanem a pénz és anyag hiánya. De év végéig van még idő. így az illetékesek idejé­ben elháríthatnák az útból minden akadályt, illetve azt az egy problémát kell megoldani, hogy a jövő évi beruházások egy bizonyos, csekély részét át kell hozni erre az évre. Re­méljük, hogy ez nem okoz majd különösebb nehézséget, annál is inkább, mivel egy fontos építkezés ütemének meggyorsításáról van szó. Az irodában kiterített térkép metszetekben mutatja a de­rékban kettészelt dombokat, a földdel feltöltött völgyeket, és képzeletünk filmkockáin már­is megelevenedik a jövő képe: a sínpáron száguldó szerelvé­nyek, a sűrű, fekete füstöt pi­páló erőmű és a külszíni fej­tésből ömlő szénfolyam. Beszélgetésünk elején Kere­kes Imre mérnök a jelenlegi építkezés hosszúságát Nagyút­tól a Detk alatti részig jelölte meg. — Mennyi lesz a végleges hosszúság? — Még nem tudjuk. — Es mikor tudják meg? — Körülbelül a jövő év kö­zepére jóváhagyják a terveket és megtudják az erőmű, vala­mint az erőmű és a külszíni fejtés szerelőterénék helyét, Ezektől függ a szárnyvonal hosszúsága. A Vasútépítő Vállalat vi sontai üzemegységénél i szárnyvonal építésén a régi szakmunkások mellett főleg környékbeliek dolgoznak. Ezek az emberek, az elmúlt hónapok folyamán sajátították el a szakma titkait, mégpedig nem is akárhogyan, mert munkájukról elismeréssel nyi­latkoznak a vezetők. Főleg Kiss Károly brigádjáról hal­lottunk sok jót, akik a fel- építményi munkát, tehát a talpfák ágyait és a talpfák le­rakását végzik. De nem marad el mögöttük Kovács Emil szakipari munkát végző brigádja sem. Az 6 ke­zük nyomán hidak ívelik át a patakokat és mélyedéseket, betonágyat készítenek az elfo­lyó víznek. Hazánk legnagyobb külszíni szénbányáját nyitják a Mátra alatt. Erőmű is épül, de a vas­útra hamarabb szükség van. Nagyút—Detk között már épül az új szárnyvonal, s nagyszerű feladatokon dolgoznak a ter­vezők. Laczik János Ülést tartott az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága Csendes» Gyónj Gyula, GyOngySai Kérjük. írja meg szerkesztősé- günknelc pontos lakcímet. Borsos Jenő&éj Recski jg«s sass5»*vsss ínajd. Stépin László, Novaji Levelét kicsit késve kaptuki de felhasználjuk lapunkban. További tudósításait várjuk. Kakas Albin, Ecsédl Az alkotmány tiszteletére rende­zett ünnepségről szóló levelét megkaptuk, de azt, sajnos, hasz­nálni már nem tudtuk, mert ké­sőn érkezett. Ilyen tudósítást a jövőben úgy adjon postára, hogy azt az esemény megtörténte után való nap megkapjuk. Szarvák Istvánná, Kápolna: A beküldött kenyeret eljuttattuk a megyei tanács Ipari osztályához, ahol a megjelelő Intézkedést meg­teszik. Tegnap délelőtt ülést tartóit az Egri Városi Tanács végre­hajtó bizottsága. Először a le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról 6zóló jelen­tést hallgatták meg a tanács­tagok, majd megtárgyalták a város négy termelőszövetkeze­tének a szüreti munkákra va­ló felkészülését. A végrehajtó bizottság egyetértett abban, hogy a város szőlőterületének döntő többsége a közös gazda­ságokban van, éppen ezért, kö­rültekintő, felelősségteljes szervező munkát igényéi a szü­ret megszervezése, az arra va­ló felkészülés, és annak zökke­nőmentes végrehajtása. A be­számoló alapján kiderült, hogy ebben az évben a tsz-eknek 1426 holdról kell a szőlőter­mést betakarítanlok. A szüreti terv részletes tár­gyalásánál megállapították, hogy az elkészült tervek reá­lisak és biztosítják a szüreti munkák időbeli elvégzését. Ezután a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvény végre­hajtását tárgyalták meg a ta­nácstagok. Megállapították, hogy Eger város területén — még az egyéni gazdálkodás ide­jéből maradt olyan terület, amely kihasználatlanul áll. Éppen ezért, több Intézkedést foganatosítottak annak érde­kében, hogy az elkövetkezen­dő időkben ne maradjon Eger város határában sem parlagon hagyott terület. Végezetül megtárgyalták és elfogadták Eger város 1963. évi községfejlesztési tervjavas­latát, amelyik jelentős össze­get biztosít a városi vízveze­ték-, villanyhálózat, szenny­vízvezeték bővítésére, ezenkí­vül járdaépítésre, tornate­rem és sportpálya építésére, parkosításra és más egyéb feladatok elvégzésére. A végrehajtó bizottsági ülés folyó ügyek tárgyalásával ért véget. Megnyitó előtt —- a 12. órában (Tudósítónktól.) GONDOLOM, hovaitövább az olvasónak is az lenne a furcsa, ha: ez és ez az országos jelen­tőségű kiállítás a megnyitás előtti napokban teljesen rend­ben, már készen várja a kí­váncsiakat. Sajnos, ilyen meg­lepő fordulattal az idei Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárról sem tudósíthatjuk la­punk olvasóit. Magyar szokás­sá vált a késés. S most, a ki­állítás előtt egy nappal, éppen úgy, mint az ipari vásárnál, még teljes a zűrzavar. De hát, természetesen, ez csak a lát­szat, mert — az Igazság ked­véért tegyük hozzá — magyar szokássá lett az is, hogy amit hetekig mulasztottunk, rövid napok alatt, nemegyszer egy éjszaka alatt, pótoljuk. Most, mikor e sorókat írom, biztos vagyok benne, hogy holnap reggel, amikor a kiál­lítás hivatalosan nyitja ka­puit, teljes rend, minden el­képzelést és ízlést kielégítő látvány fogadja az arra kí­váncsiakat. Bár a kép a szokásos, han­gyabolyra emlékeztető nyüzs- s, amit az ember máris lát — impozáns. A főbejáratnál, igaz. még kö­zel száz szorgos asszonyi kéz mossa, sikálja az aszfaltbejára­tot, tisztítja az ablaküvegeket, száz és száz munkás rendezi a kerteket, vagy éppen a kiállí­tandó árukat — a kép, amely elénk tárul, máris impozáns. A beavatott szem felméri a fó pavilont, a gépeket, beté­ved az Ifjúsági pavolinba —, s tudja, nem kis élményben lesz része azoknak, akik akár kül­földről, akár belföldről a né­hány hét alatt megtekintik a kiállítást. Az idei kiállítás fő célja: mozgósítani erőinket a párt- határozát szellemében — a me­zőgazdaság legfőbb feladatára: a termelés gyots ütemű fej­lesztésére! A KIÄLLITÄS bemutatja az immár általánossá vált terme­lőszövetkezeti gazdálkodás meg­szilárdításában elért eredmé­nyekét, a belterjes irányú fej­lesztést leginkább előmozdító termelési, tenyésztési és üzem- szervezési módszereket. Je­lentés lesz az orSzág-világ számára mezőgazdaságunk helyzetéről, a legjobb szövet­kezetek és állami gazdaságok tavalyi eredményeiről. Vegyszeres gyomirtás, mező- gazdasági gépek bemutatója, korszerű üzemszervezési eljá­rásók ismertetése, új termelé­si eljárások, gyümölcs- és növénynemesíté«, dísznövény­termesztési bemutató, kértépí- tés — mind megannyi új, ér­dekes színfoltja a kiállításnak. Az állattenyésztés gazdag anyagában tojóházak, csibene­velők, sertéshizlaldák, stb. lát­hatók és természetesen az or­szág legszebb, fajtiszta állatai. Örvendetes, hogy rajtunk kí­vül számos népi demokratikus állam állítja még ki mezőgaz­dasági produktumait az idei kiállításon. S bármennyire nem teljes még a kép, az újságíró máris megállapíthatja: a kiállítás tükrözi a magyar tsz-mozga- lom diadalét, s benne az em­ber diadalát, az emberi mun­kát. A kiállításról számtalan új­ság, így mi is megírtuk, meny­nyi m>nden új dolog látható majd ott. Most csak annyit: ez lesz az igazi kiállítás és vásár a Heves megyeiek számára is, hiszen ezen megyénk számos tsz-e és állami gazdasága képviselteti magát, az országos eredmények dokumentálásában megyénk is részt vesz és szerényen leteszi áruit az ország asztalára. SOK ÉV tapasztalata mon­datja velünk, hogy megyénk­nek sincs oka a szégyenkezés­re — reméljük, így történik éz idén is. Itt van az EUROPA Cirkusz! Csehszlovák, német, román, magyar artisták lélegzetelállító mutatványai a földön és a levegőben — Zeneakrobaták, okos majmok — Erő és szépség a világot járt cirkusz porondján Néhány nap óta megyénk- más térségen, szinte önkénte- üdvözölhetjük mutatós, nagy­ben vendégszerepei a külföl- lenül számolni kezdtem. Or- szerű és veszélyes számukat, di útjáról nemrég hazatért lóczy Béla igazgató aztán ki- Hiába írnám le, amit lát- Európa Cirkusz. Francia- és segített. tam, mert azt látni kell. Spanyolország, Portugália és — ötvenkét vagonnal va- Együtt kacagni a csehszlovák más nyugati országokban töl- gyünk, és az artistáink kocsija művészek zeneszámain, együtt tött forró sikerű hónapok is megnöveli a kocsiparkot. izgulni a Deák—Tolnai-ötös- után újra itthon — artisták- A lakókocsik körül valóban sei a motor forgatta hatalmas csodálatos autók parkíroznak, állványon mutatványaikat Képviselik a világ legnagyobb végző artistákkal, elismerni autómárkáit, soknak a párját sem láttam még Mgyarorszá- gon. Benn a lakókocsikban olyan kényelem, hogy a leg­igényesebb háziasszony sem kívánhatna jobbat. Rekamié, tv, rádió, hűtőszekrény és bár- szekrény, süppedő szőnyegek, drága képek teszik lakályossá, kényelmessé az országok ván­dorainak életét. No, de nem is a kocsi a lé­nyeg, hanem az emberek, akik nap nap után a közönség nak és közönségnek egyaránt élményt jelent. Még Hatvanban találkoz­tam velük. Etete érkeztem, s amikor körülnéztem a hatal­Az utóbbi időben elszapo­rodtak a célszerűtlen külföldi utazások. Az emberek meg­szerzik az útleveleket, a vízu­mokat, a vasúti Jegyeket, a sa­többiket — mielőtt még tájé­kozódtak volna: hová is érde­mes menni. S mikor hazajön­nek, nem tudnak semmi újat sem mondani, széttárják üres kezüket: „Sehol semmi...’’ Sehol semmi, mert nem ta­láltak. A kezdő turistáknak idegen- forgalmi kézikönyveket kelle­ne összeállítani, amelyek rész­letesen ismertetik az illető or­szág viszonyait, természeti és egyéb szépségeit. Az egyiket meg is írom én — mondjuk Tengerenciáról. „Tengerencia Föderatív Ki­rályság, Európa közepén terül el, északon a Rubel-síkság, dé­len a Dollár-övezet határolja, keleti partjait a Márka-tenger habjai mossák, nyugaton a Frank-hegység zárja el a kilá­tást. Az ország éghajlata mediter­rán jellegű, de a vámsorompók környékén kissé zordabbá vá­lik. A téli csapadék és a nyári idegenforgalom a legmagasabb ezen a földrészen. Kedvezőek a talajviszonyok is: megterem az olcsó villanyborotva, nylon- áru, s mostanában az ország nyugati vidékein bőrdíszmű­Az ideális útikalauz az állatidomítás nehézségeit, s szívből derülni az eszközö­ket cserélő személyzet körül botladozó bohócon, aki példá­ul megjelenik egy apró kutyá­val, s ráfogja, hogy az ber­náthegyi. „Hiszen a bernáthe­gyi az nagyfajta!” — mond­ják neki. „Igen, igen, de ez mikrobernáthegyi!” — utal a bohóc napjaink „apróra” való törekvésére. És még sok más, amit nehéz írásban elmondani, de nem is akarok ezzel úgy járni, mint a nagynéni a moziban hogy már egyszer látta és minden poént lelő. Meg kell nézni! í Ádám) (Kiss Béla rajzai) |elé tárják — mire képes a ^koncentráló készség, a hideg­vér, a nyugodt, kiszámított 'emberi gondolkodás. | Ott jártam köztük. Szavu­nkat csak itt-ott értettem. Négy fnemzet, szinte négy külön tí­pusú artistanemzedék, de ab- ;ban egyek, hogy mind szere- jitik azt, amit csinálnak, s a ki­váltó hatásvadászat helyett mű­vészettel szórakoztatják a kö- rzönséget. i Mit említsek hirtelen? Ger- ída Tronda kedves majomldo- ímítós számát? Vagy Arbanzs fJont, aki negyedmagával ma ■lEurópa legjobb fliegendere? ^Torkomban dobogott a szívem, [amikor a két és fél ezer nézőt n befogadó hatalmas sátor ku­polájában mosolyogva röpköd­itek a legnagyobb biztonság- £gal. <■ De ezzel az erővel kiemel­hetném a DETO ötöst is, a ma- ígyar motoros artistákat, akik rőt esztendeje készülnek ezzel ía világattrakcióval, s azóta [nem is voltak itthon, csak a ^külföldet járták. Most itthon országban kétpárt rendszerj van jelenleg: az egyik párt ke- j vésbé érdeklődik a magyari áruk iránt. Történelme során hagyomá-Jj nyos jó kapcsolatot tartott fenn} hazánkkal, s a két nép megta-j nulta becsülni a vámőrökj éberségén túljáró fiai rafiné-í riáját. Jelenleg a két országi nemzeti jövedelmének tizenegyé százaléka cserélődik ki az ide-í genforgalom következtében. •; Irodalmának népszerű kiasz- ^ szikusai feldolgozták a jól ki-í fizetódő határmenti találko-l zók hagyományait. Képzőmü-' vészei többször megörökitet-i ték az idegen földön honi ci-í garettával házaló magyar ki-'] ránduló markáns alakját. Nem-'; zeti ünnepeiken előadták ai „Chencs szimfóniát", amelyen közel száz év óta, direkt errey az alkalomra érkezett magyarj karmester vezényel, egy há-í romszinü szalaggal átkötött;; Plck-szalámival. Függelék: sokan dicsérik aí vízesések és a hegyek szépsé-í geit, meg a műemlékeket is,% de nem kell nekik beugrani." í íme, egy ideális, mindení szükséges tudnivalót tartalma zó Útikalauz. Remélem, újain, is követik, hiszen van még né-t hány ország, ahová érdemes*] kirándulni. (garas) ■* teket már csak a magukkal hozott zsíros kenyéren tenge­tik át. De ilyenkor már nem veszítenek semmit: mindent megvásároltak, nem kell sehová menniük, beérik napi kétszáz­húsz kalóriával is. Tengereneia lakói is vendég- szeretők: kitárt karokkal, s benn a legmodernebb fényké­pezőgépekkel fogadják a Kos­suth cigarettával és a kardi­gánokkal érkező, megfáradt vándort. A közlekedés kissé hasonlít a hazaihoz, a költségek sem sokkal magasabbak. A vonat másfél óra alatt ér a határhoz, az alatt bőven jut idő eltün­tetni azokat a használati tár­gyakat, amelyeket megviselne a vámközelség. * Tengereneia területe ötszáz­húszezer négyzetkilométer, egy négyzetkilométerre két csempészett óra és öt pár bőr­kesztyű jut. Lakóinak száma negyvenkétmillió. A családos felnőttek szívesen bekapcso­lódnak a „csencsem-bencsem” nemzetközi társasjátékba, egyébként zene- és gyapjú- pulóverkedvelök. Államformája királyság. Az termeléssel is kísérleteznek. A hegyvidék mostoha, köves földjén nagy a szalámihiány, ugyanígy behozatalra szorul­nak barackpálinkából és Kos­suth cigarettából. Nehézipara fejlett. Iskola­szerek gyártásában, és hőmé­rők, valamint kalucsnik készí­tésében utolérhetetlen, hogy ne is említsük az óragyártást. Ebből az árucikkből a jó szándékkal érkező idegeneknek is jut méltányos áron elegendő. Külkereskedelme nagy ré­szét az állam tartja a kezében, de még mindig szerepet kap a magánkezdeményezés is, főleg ami a közszükségleti cikkeket illeti. (Melegítőruhák, horgász­felszerelések, stb.) Vendéglátóipari létesítmé­nyei minden igényt kielégíte­nek. A luxusszállodák mellett megtalálhatók a szolid árakkal dolgozó néphotelek, ahol o nemzeti himnusz eléneklése után nyomban kiutalják a két­ágyas szobát. Az étkezés nem gond, hetenként egy meleg le­vest bárki megreszklrozhat. Egyébként a turisták látvá­nyos életbenmaradásl gyakor­latokat tartanak: az utolsó he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents