Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

4 NÉPŰJSÄG 1962. augusztus 30., csütörtök Recseg-ropog Tizenkétezer bányász sztrájkol Spanyolországban. Nemrégen a ha­tóságok újabb öt bányát zárattak be, mert azokban mintegy 3160 fő­nyi bányász lassított munkatempó­val dolgozott, kifejezvén szolidari­tását sztrájkoló bányásztársai iránt. Az emlékezetes tavaszi sztrájk­mozgalomban megerősödött a spa­nyol munkásosztály. Nemcsak bér­harcot folytatnak. A munkásosztály legjobbjai nem tűrik a diktatúra terrorintézkedéseit, a megtorlásokat és a túlkapásokat. A Spanyol Kom­munista Párt felhívása nyomán egyre többen felismerik, hogy „semmiféle szabadságot és igazi jo­got nem élveznek addig, amíg fennáll a Franco-rendszer”. A Spanyolországból érkező újabb hírek azt bizonyítják, hogy Európa délnyugati csücskében is recseg- ropog az imperializmus állvány­zata. (F. L.) — AZ ÉV VÉGÉN kerül sor a szövetkezeti dzsessz- zenekarok és együttesek ta­lálkozójára. Az együttesek kulturális találkozó keretében mérik majd össze tudásukat. ★- MA EGÉSZ NAPOS ta­pasztalatcsere-látogatásra Vi- sontára, Halmajugrára és Ka- rácsondra érkeztek azok a Borsod megyei tsz-főkönyvelők, akik szövetkezetükben már megvalósították az önköltség­számítást. A Heves megyei fő­könyvelők még ebben az évben viszonozni fogják ezt a láto­gatást. ■ár — A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteiben jól halad a silózás. Különösen a sarudi és a poroszlói szövet­kezetek járnak élen: állaton­ként 10 köbméter silót készí­tenek. Ez ideig már 400 köb­méter takarmányt silóztak be. Egri Vörös Csillag: * Legenda a vonaton Egri Kertmozi: Halál a Cukor-szigeten Gyöngyösi Puskin: Túl fiatal a szerelemre Gyöngyösi Szabadság: Darázsfészek Hatvani Vörps Csillag: Ha velem tartanál Hatvani Kossuth: A mi édesanyánk tét, s ez a találkozás ernlóke­Az elmúlt napokban szovjet turisták jártak Egerben, s ve­zetőjük, Jur Afanaszij Roma- novics, a Lvov körzeti Rádió és Televízió elnöke, a csoport nevében a következő levelet juttatta el szerkesztőségünkbe: „— Mi, a szovjet turista- csoport tagjai, akik a Lvov-i körzetből mindössze két napot töltöttünk el itt, őszintén örü­lünk annak, hogy az Önök városában feltárult előttünk a magyar nép szíve. Felénk azt szokták mondani, hogy első látogatásra a magyarok egy kicsit zárkózottak, , hűvösek. Ügy gondoljuk, ez a vonás azokból a nyers harcokból maradt vissza, amelyet lét- fenntartásukért számtalan el­lenségük ellen folytattak, év­századokon keresztül. Kicsit visszatértek ezek az esemé­nyek idegenvezetőink ajkán, amikor elmondották a város történetét, s a nevezetes épü­letekhez hozzákapcsolták a sokszor véres küzdelmeket. Igaz, hogy néhány nap nem elég egy város, egy nép meg­ismeréséhez, de úgy érezzük, egyre többet tudunk Magyar- országról és a magyarokról. Nálunk, Ukrajnában, szere­tik a magyar irodalmat, a ma­gyar muzsikát és a magyar fil­meket. Petőfi lángoló verseit, Gárdonyi Géza kedves írásait sokan forgatják. Legutóbb Pin­tér—Szabó: Utolsó felvonás című riportkönyvét adták ki nálunk. A mai magyar költők versei is rendszeresen megje­lennek újságjaink és irodalmi folyóirataink hasábjain. De vajon fel lehet-e sorolni mindazt, ami összeköti né­peinket? Utaztunk a Kárpá­tokon keresztül, mellettünk húzódott az a magasfeszültsé­gű vezeték, amely a mi Dob- ratvorszkaji Erőművünktől hozza az áramot a baráti Ma­gyarországnak. Föld alatt hú­zódik az olajvezeték, amely a Barátság nevet viseli, s a mi területünkön áthaladva, meg­szakítás nélkül szállítja a szovjet olajat a baráti magyar népnek. Ezek azok a szálak, amelyek láthatóan, tapintha- tóan fűzik egybe népeinket. S mi, bár futólagos ismeretsé­geket kötöttünk csak ebben a szép országban, és egymás nyelvét sem értjük, mégis, amikor Egerbe érkeztünk, el­ső érzésünk az volt, hogy sze­retettel fogadtak bennünket. Jártuk a várost Szabó Endre tanár lelkes útmutatása nyo­mán és meglátogattuk a novaji Egyetértés Termelőszövetkeze­zetunkben marad, amíg élünk. Hogy ha az igaz, hogy a nép egész lelkét csak a barátjának mutatja meg, akkor mi ezt tel­jesen megláttuk ebben a ter­melőszövetkezetben. A mi nagy írónk, Maxim Gorkij jegyezte meg: „Á kom­munizmusban az emberek örülni fognak egymásnak, olyan szép és lelki-gazdagok lesznek.” Nekünk úgy tetszett, hogy mi ilyen embereket ta­láltunk a novaji termelőszö­vetkezetben. A tanácsháza előtti fogadtatás, a rokonszen­ves üldvözlések, az emberek közvetlensége, úgy éreztük, mind-mind a szeretet megnyil­vánulása, s amikor virággal a kézben, az egész falu kísé­retében a szovjet emlékmű­höz értünk, s felhangzott a szovjet Himnusz, valameny- nyiünk szeméből kipottyant a könny. Hallgattuk az üdvözlő beszédeket, néztük a gyereke­ket, s arra gondoltunk: itt áll előttünk az új generáció, ame­lyik Magyarországon is felépí­ti a kommunizmust, s amelyik soha nem fogja már átélni és megismerni a gyötrelmes múl­tat. A szövetkezet dolgozóinak elbeszéléséből megtudtuk az eredményeket, s amikor erről beszéltek, már nem csodál­koztunk a falusi lakások be­rendezésén, a több mint 300 rádión, televíziókon és a ma­gas példányszámú sajtótermé­keken. Meggyőződtünk arról, hogy a falu már eddig is nagy utat tett meg a szocializmus építése terén. S még mi be­szélgettünk, a falu fiataljai friss zenére ropták a táncot, a széles, új sportpályán. S bár nyelvüket nem értettük, ve­lük együtt szórakozva, szinte nem is éreztük, hogy más or­szágban vagyunk. Ügy érez­tük itt magunkat, mintha ba­rátaink között jártunk volna, testvéreink között, s mind­ezért a messzi távolból csak ennyit üzenünk: köszönet né­ked, Eger!’* A HAJÓGYÁRBAN-- Tündikém, te megcsaltál a gőzössel! 1962. AUGUSZTUS SÓ- CSÜTÖRTÖK: RÚZA 390 évvel ezelőtt, 1572-ben halt meg a szeredi várban DOBD ISTVÁN, az egri vár hős védőié, 1549-től a vár kapitánya. 1552- ben a törökök ostroma ellen 2000 emberével megvédte a várat Ali budai pasa serege ellen. Hűsége jutalmául két erdélyi várat kapott, de az udvar cselszövése két ízben Is rabságra vetette. Emlékét őrzi Egerben Stróbl Alajos szobra, a várban síremléké­nek vörösmárvány fedőlapja, a hős fekvő alakjával, irodalmi- lag Gárdonyi Géza az EGRI CSILLAGOKBAN állított neki ma­radandó emléket. 135 évvel ezelőtt, 1827. augusztus 30-án született MARTIN LA­JOS, a magyar repülésügy egyik kiváló úttörője. 110 évvel ezelőtt, 1852-ben ezen a napon született JACOBUS VAN HOFF holland kémikus, sztereokémia (az atomoknak a molekulán belüli elhelyezkedését vizsgáló tudományág) megala­pítója. Tőle származik az oldatok ozmótikus nyomásának törvé­nye, valamint a fagyási pont süllyedéséből a molekulasúly meg­határozásának módszere. 50 évvel ezelőtt, 1912-ben e napon született EDWARD PUR­CELL amerikai fizikus. Főleg magfizikai mérésekkel és a mik­rohullámok spektroszkópiájával foglalkozott. Jelentős felfedezése volt, hogy 1951-ben a Tejút mikrohullámú színképében a hidro­gén jelenlétére jellemző vonalakat talált. 1952-ben munkásságáért Nobel-díjjal tüntették ki. FILM - FILM - FILM - FILM-FILM Túl fiatal a szerelemre A film a fiatalok erkölcsi problémájával foglalkozik, rá­mutat arra, hogy a serdülőkorban sokszorosan szükségük van a felnőttek megértő segítségére, mert ha magukra maradnak, könnyen lejtőre kerülhetnek. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be augusztus 30-tól szeptember 2-ig és a pétervásári filmszínház szeptember 4—5-én. — Fagylaltot, cukorkát tessék! — hangzik a vásárlásra buzdító felhívás Bukarest üzleti negyedében. Milliós nagyváros Bukarest, a Román Népköztársaság fővá­rosa. Lakói nem kis büszkeség­gel a Balkán Párizsának, vagy kis Párizsnak nevezik, s ebben van is valami igazság. Ez itt a belváros egyik sugárútja. Délelőtti bevásárlás a város üzleti negyedében, ahol boltok, áruházak érik egymást, s áruk­kal rakottak a polcok, kiraka­tok. A délelőtti órákban sok ezer ember járja az üzleteket, piacokat, s a háziasszonyok teli kosárral és szatyorral térnek haza. Márkusz László Következik: A Balkán Párizsa II, 3. cA (Balkán ^Párizsa KÖSZÖNET NÉKED, EGER Lvovi turisták levele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents