Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
1963., augusztus 26., vasárnap NEPOJSÄG 7 Akik éjszaka dolgosnak i, i*iü a [Az SZTK-ban, 11 unA mint február 1. óta mindennap, dr. Csankné asszisztensnő fogadja az éjszakai csengetőt. Az erős fényű ügyeletes orvosi szobában fáradtan szívja elmaradhatatlan szivarját dr. Sziklai Árpád. — Hét kihívásom volt eddig. Elég komolyak a gyerekekre most egy kicsit „rájár”, itt a gyümölcs-szezon, meg a hirtelen hőmérsékleti ingadozásban hamar meg is fáznak, s a szülők a legjobban a láztól ijednek meg. Vannak azért még most is furcsa esetek... — Ma este is, tessék megnézni, beírtam a naplóba, any- nyira felháborított az eset. Alig üti el a hét órát, már zörgetnek az ablakon. Hart Gézá- né jött, hogy írja fel a doktor űr az orvosságot, mert ő táppénzen van, s kell a gyógyszer. ..Éppen most ért rá?” — kérdezem tőle. „Csak nem állok órákig a körzeti rendelőben, mikor itt úgyis itt vannak!” — mondta az asszony. Ez valóban felelőtlenség, mert az ügyeletes orvos éjszakai szolgálata előtt is és utána való napon is. rendes körzeti rendelést, tart. Ilyen esetben hagyják pihenni! Tó' n'n'a Éjfélt kondit a ' harang a nagytemplom tornyában, amikor a Tejpresszó előtt üldögélő két öreget megszólítom. — Jó estét kívánok! Melyikük az építkezés éjjeliőre? — Tar Bálint, szolgálati ára! — emelkedik régi-katonásan ültéből az egyik. — En is éjjeliőr vagyok, de az Állami Áruházé — nyújtja a kezét bemutatkozó üdvözlésre Kun Ignác bácsi. — Nem unalmas így éjfél után az őrködés? — Unalmas, nem unalmas, valakinek ezt is csinálni kell, meg hát idősebb emberek vagyunk, nem hiányzik már úgy az alvás — válaszol Bálint bácsi. — Ha rossz idő van, akkor nem mondom. — Tessék már megírni, hogy miért nem kapok én csizmát, meg pufajkát, mikor sárban, vízben, esőben, hóban itt kell rónom az utcát — kér meg Ignác bácsi egy kis szívességre. Megírtam. Az illetékesek majd tu,dni fogják, hogy jár-e, vagy nem, s ha igen, akkor adnak, ha nem, megmagyarázzák Ignác bácsinak a dolgokat. TT^TT Múr szombat-éjsza 1 UKA ka van. Éjfél elmúlt. Bezárt az Otthon, a Vadászkürt, az Ifjúsági büfé és a Tejpresszó. Egyre jobban kongnak lépteim a kihalt utcán. Csengő berren, s pizsamára húzott, fehér köpenyben Tóth Kázmér ügyeletes gyógyszerész nyit ajtót. Sajnáltam volna felkölteni, de világos volt az ablaka, ezért nyomban megnyomtam a csengőt. Betessékelt a jellegzetes szagú helyiségbe. — Sok helyen lázas gyermek riasztja meg az édesanyákat, s a papák nem egyszer felkölte- nek egyetlen kúpért. A háznál nagyon üdvös lenne kis házigyógyszertárat tartani, amiben lázcsillapító, fájdalomcsillapító van, s akkor csak valóban sürgős esetben lenne szükség az éjszaka készített porokra, kanalas orvosságokra — mondja. — Este 10—11 óra között van a legnagyobb forgalom, aztán hajnalig elcsendesedik a város nálunk is. IkÉT ÓRA./ ^e’ búcsúzko- I I dás, csoszogás a Grill előtt. Bent még javában „áll a bál”. — Guszti! Kérek egy konyakot! — Kis gint! — Még egy pezsgőt, nyolc feketét! S Tóth Gusztáv, a mindig nyugodt, higgadt Guszti bácsi pillanatok alatt fordul a bárpult és az asztalok között. Mosolyog, mert „a vendégnek mindig igaza van”. Este nyolc órakor megkezdi a munkát, hogy a nappal elhatározott baráti találkozónak, táncos hangulatnak kiszolgálója legyen. — Tetszik tudni, sok türelem kell — mondja. — Ezt elhiszem, ide „beoltva” általában „egy duplára” érkeznek, s ragadnak ott hajnalig a vendégek — mondom én némi tapasztalattal. — De nincs baj, kérem! Megértjük egymást. — Guszti bátyám. Eladom a lovam, meg a feketém... énekli boldogan egy fiatalember, s ahogy Guszti bácsi megnyugtatja, szépen elhatározza, hogy hazamegy... Is Ara Ideje, mert már I& A' valóban nagyon nagy csend van az utcán. Szinte megriadok egyszer-egyszer saját lépteimtől. S amikor kettőt üt az óra, egyszeriben többszörösen hallom cipőm koppa- nását — az ügyeletes két rendőr rója a főutcát, s alaposan megnézik miért mászkálok éjjel két órakor kényelmesen a neonfények alatt. Azitán tudomásul veszik, hogy az újságíró is dolgozhat éjszaka, s ők tovább, én hazafelé imbolygók. Kihalt a város. De világos a felvételes kórház ablaka, a taxiban ébren ül az orvos, nemsokára indítják a hajnali vonatot, a postán, fején a hallgatóval, talán ebben a percben ébreszt valakit az „interes", a tejüzemben is teljes műszak van, s még ki tudná felsorolni, hány helyen kelnek fel, s dolgoznak akkor, amikor a város, a kis és nagy város — elpihen. (Ad ám) oo. Az egész város örömmel Vette, hogy a Dobó tér körüli épületek lassan-lassan szép, új köntöst kaptak — így a városi tanácsháza is. A homlokzat tatarozásd munkálataival végezitek is a Heves megyei Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a felelőtlen munkát, amellyel az állványokat lebontották Amikor egy magas létrát akart fektetni két munkás, az kicsúszott kezükből és hatalmas zuhanással a járdára hanyatlott — éppen egy arra haladó fiatalasszony mellé! Még a kezét is megkarcolták a szilánkok. Ha néhány centiméterrel odébb esik, emberhalái jelzi a hanyag munkát. A munka közben nemcsak a dolgozók épségére kell vigyázni, hanem a munkák területét el kell zárni a járókelőktől, hogy azok testi épségében se keletkezhessék baj. Legyen ez a csütörtöki eset figyelmeztető valamennyi építőipari vállalatnak! ★ A napokban betértem egy pohár jó hideg tejre a Széchenyi utcai Tejivó-ba. Amíg blokkal a kezemben várakoztam az üdítő italra, ott, a kiszolgálópult előtt, megdöbbenve láttam, hogy az üvegpolcokra kirakott cukrászsüteményeken legyek légiója sétálgat. Az üzlet ajtaja nyitva és így az utca szennyét, bacilu- sait, fertőzését könnyűszerrel hurcolják ezek a legyek a ta- karatlanul hagyott édesség felületére. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szigorúan ragaszkodjék az egészségügyi előírásokhoz és a szokásos tüllfüggönnyel akadályozza meg azt, hogy a Széchenyi utca legyei a Tejivó cukrászsüteményein tartsák sétájukat — a jobb sorsra érdemes vásárlók rovására. A város nagy buzgósággal igyekszik megszabadulni szeny- nyétől, piszkától és az illetékesek mindent el is követnek, hogy javítsák Eger köztisztasági helyzetét. Sajnos azonban, nem mindenki érti meg — úgy látszik — a köztisztaság fontosságát! A napokban hívták fel a Somogyi Béla utcabeliek afi- figyelmet arra a súlyos visz- szásságra, hogy az utcában helyet kapott sízikvízüzemből a lovak trágyáját a TÜZÉP-te- lep előtti fa töve köré rakják. Ezt egyébként maga a TÜ- ZÉP-telep vezetője is megerősítette. Reméljük, hogy megérzi tüskénk szúró hegyét az illetékes és felszámolja hanyagságát, megérti, hogy az utca közterülete nem trágyadomb — még akkor sem, ha az egri szikvízüzemről van is szó! ★ Naponta sok száz ember fordul meg az egri vasútállomáson. Az előcsarnokban vannak a jegyváltó pénztárak, a menetrend és a kifüggesztett dii- szabástáblázat. Van azonban bőven, ami hiányzik is! A napokban késő este, fél nyolckor volt dolgom az előcsarnokban, ott azonban olyan sötétség uralkodott, hogy a méla szürkeségben a menetrend egyetlen betűje sem volt olvasható. Többen bosszankodtunk ezen, de mit volt mit tenni, eredménytelenül távoztunk az épületből! Másnap reggel utaztam Miskolcra és sokadmagammal álltunk a pénztárak előtt hosszú, kígyózó sorban. Sokan türelmetlenkedtek, mert nem ismerték a pontos időt, nem tudták, hogy elérik-e még a vonatot. Valóban: az egri vasútállomás előcsarnokában nincs óra! Noha ez nem írott szabály, de úgy gondoljuk hogy egy 40 ezer lakosú, óriási idegenforgalommal rendelkező város csarnoka nem nélkülözhet egy órát, még akkor sem, ha sok utasnak van kar-, vagy zsebórája. ★ Még augusztus vége felé is naponta ezrek keresik fed az egri straindot. A dohányosok között — főleg vasárnap — nagy felháborodást okoz, hogy szívnivaló csak az amúgy is zsúfolt vendéglőben, vagy a büféautóban kapható: Természetszerűen, igen sokan e cigarettaszükségletüket a bejárat közelében működő árudában keresik, de sajnos, — eredménytelenül. Ott hirdette a felirat is: „Dohányáru”, azonban ilyen árut ez a kis bolt nem forgalmazhat! Volt olyan vasárnap, hogy ezerszer is meg kellett az eladónak magyaráznia, hogy hol kapható cigaretta. Végre egy papírcsíkkal leragasztotta a feliratot. Nagyon jól kell tudniok az illetékeseknek, hogy mily nehézkes amúgy is a szívnivalót árusító Rét hely működése, mégsem oldják meg legalább a nagy forgalmú szombati és vasárnapi napokon mozgóárusokkal a cigarettaárusítást! Vajon le akarják szoktatni az egri strandfürdő vendégeit a dohányzásról, tekintve, hogy azt egyesek károsnak tartják a szervezetre? ... Sugár István Virág-múmiák Az utóbbi időben, főleg az Egyesült Államokban, divatba jött a művirág, de rövidesen versenytársa lesz a „mumifi- kált” élővirág. A frissen szedett virágokat három napig vegyi anyagba helyezik és így konzerválják. Az ilyképpen mumifikált virágok több éven át változatlanul megtartják színüket és alakjukat, bár illatukat természete- vasútállomásának | sen elvesztik. Dél-Áfrikában minden tilos a színesbőrűeknek Fajüldözés a templomokban — A 86 éves száműzött — Színeseknek a televízió nem ajánlatos Luthuli a keresztfán A Vié Nuove minden kommentár nélkül három hírt közöl Dél-Afrikából. Egy képről, egy öreg bácsiról és a dél-afrikai televízióról van szó. A festmény címe: A kereszt- refeszítés. Ronald Harrison 30 éves, színesbőrű festőművész munkája. A san lucai anglikán templomban helyezték el „az egyházi főhatóság hozzájárulásával.” Az elmúlt héten a rendőrség házkutatást tartott a templomban, a festményt leszaggatták a falról, Ronald Harrisont magukkal vitték az őrszobára. Hivatalosan kijelentették: „Krisztus szenvedése olyan- felháborító realizmussal van ábrázolva, hogy a hívőket megbotránkoztatta.” A hivatalosan elhallgatott, de valódi oka a házkutatásnak, és a festmény eltávolításának: a szenvedő Krisztus arca Albert Luthulit ábrázolja, aki az elmúlt évben kapott Nobel-dí- jat, de hazatérése után a délafrikai kormány ismét száműzte. A római centuriók pedig félreismerhetetlenül a fajüldöző dél-afrikai kormány elnökét, Verwoerdet és igazságügyminiszterét, Vorstert ábrázolják. Rokonlátogatás tilos Az öreg bácsi, F. Mattéra, aki most 86 éves,körülbelül 50 évvel ezelőtt feleségül vett egy fiatal mulatt lányt. Akkoriban a kevésbé civilizált években, Dél-Afrikában még nem volt fajüldöző törvény. A házaspár boldogan élt, számos gyerekük született. Az asszony néhány évvel ezelőtt halt meg, apjukat a közben felnőtt fiúk fogadták be. De közbelépett a rendőrség, az öreget eltávolították a rokonok házából. A hivatalos indok: az apartheid, a faji elkülönítés törvénye. Ez a törvény szigorúan megtiltja a „faji keveredést”, azaz, hogy egy fehérbőrű, mint jelen esetben az apa, „lealacsonyodjon”, és együtt éljen szí- nesbőrűekkel, azaz a fiaival. (&ci& egyjwJGte... Csak egy percre azért néha megáll az ember a nagy látás- futásban, hogy szemét megpí- hentesse egy-egy jólsikeriill emeletráépítésen, amely nálunk Magyarországon, $ szerte a világon az olyannyira szükséges „lakástermelés" ügyét kell, hogy siettesse és előbbre vigye. Újra elkészült egy emelet- ráépítés Eger egyik házán — a megyei bíróság épületével szemben —, s a falak nyugtató színű festése odavonzza az emberek tekintetét. A szem lefényképezi a látványt, a ragyogó ablakokat, a virágtartó párkányokat, s magát a lakást, amelybe az új lakók nemrégiben be is költöztek. Üj lakás, új lakók, új remények. Remény a kulturáltabb lakhatási lehetőségre, hisz akik most beköltöztek az új lakásokba, eddig legtöbbnyire nélkülözték mindezt. Életük fészkét most megrakó fiatalok, a jövőt bizakodva néző középkorúak, vagy számos X-szel rendelkező korosabbak, kedvtelve rendezgetik a lakásokat. Üj csillárok fénye világítja meg a falakat, melyeknek friss festékszaga még ott terjeng a levegőben. Az ablakok szinte éjjel-nappal nyitva vannak, hogy a nyári meleg szárítsa a nemrég épült falakat. A rádió szól, s felszerelték már a televízió antennákat is. Az ablakok fényes üvegei engedik be a nyár napsugarát, s az utasok felnéznek az új lakások ablakaira, ahonnan kisgyermek integet boldog, játékos kedvvel. Üj lakás, új lakók, — új remény, új élet. Csupa új, csupa jó, csupa szép. Hófehér és ízléses, színes mintás függönyök díszítik az ablakokat, s emelik a lakás szépségét, s a falakra került képek nézegetik egymást az új helyen. | (Csg. L.) A szerencsétlen öreget men- helyre szállították, ahol teljesen elszakítva rokonaitól, és szeretteitől kell élete hátralevő részét eltöitenie, de a fehér bőr tisztaságát megóvták! A televízió túl modern lenne A dél-afrikai parlamentben meginterpellálták Albert Her. tzog postaügyi minisztert: „Miért nem engedélyezi a kormány televíziós közvetítőállomások felállítását, vagy miért tiltja olyan televíziós készülékek importálását, amelyekkel külföldi adást lehetne venni?” A hivatalos válasz, a nem megokolása a következőképpen hangzott: „A Dél-Afrikai Unió széfszórt lakossága nem tudná élvezni, ha néhány közvetítőál- lomást állítanánk fel. A külföldi adást mindenütt csak, a határszéleken lehetne fogni.” A valódi ok teljesen máshol rejlik. Bármely televíziós közvetítés, még a legreakciósabb is bizonyos fokig nyitott ablak a külvilágra. Egy olyan országban, amely szellemileg és ön- tudatilag el van nyomva, ez nagyon jelentős szempont. A kultúra szabadsága esetleg másféle szabadság követelésére ösztönözné az apartheid foglyait. És a televíziós közvetítés megkönnyítené a színesbőrűek számára az angol nyelv megértését, amit a dél-afr'kai kormány nvnden eszközzel, ijkolák bezárásával igyekszik meggátolni. Cél az, hogy minél inkább rezervátumokba szorítsák a szí* nesbőrűeket. Szentirmai László AZ ŰRBEN KÜLFÖLDI TÁBOROK A BALATON MELLETT... •ría' (Szegő Gizi rajza) Termelősxövetkexetek 1 Termelőaxövetkexeti tagok, egyéni termelők, állattartók! Változatlan átvételi árakkal, kedvezőbb feltételekkel megkezdődött az 1963. évi szerződéses sertéshizlalási akcióban a szerződéskötés Az akció keretében szerződés köthető minden meglevő, jó csontozató, hizlalásra alkalmas süldőre. A leszerződött sertés-darabonként 150 kg takarmányt biztosítunk kedvezményes áron. a háztáji és egyéni termelők részére. A leszerződött sertéseket 1963. január 1-től az alábbi súlyban és árakon vesszük át: 100—120 kg súlyú fehér hússertésért 15,70 Ft 120 kg feletti súlyú fehér hússertésért 100—130 kg súlyú hús- és húsjellegű sertésért 130 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű sertésért 120—140 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 140 kg feletti súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 170 kg és ezen felüli súlyú, tenyésztésbe fogott koca. vagy kan lőtt sertésért Előleg: termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők részére, sertés-darabonként 400 Ft. Termelőszövetkezetek, a szerződés alapján, rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe és a fenti árakon felül az eddigiekhez hasonló nagyüzemi felárat is kapnak. Az akció feltételeiről részletes tájékoztatást az Állatforgalmi Vállalat helyi megbízottja, vagy a helyi kirendeltség nyújt. SZOLNOK—HEVES MEGYEI ALLATFORGALMI VÁLLALAT 15,70 Ft 16.50 Ft 15.30 Ft 16,20 Ft 15,20 Ft 16,— F* 14.50 Ft Azt mondják, a kisváros jellegzetességei közé tartozik az, hogy este kilenc óra után elnéptelenednek az utcák, megszűnik a forgalom, s csak az ablakból szűrődő rádió hangja mutatja, hogy az estére összeverődött család még ébren van. így volt ez péntek este is, amikor úgy 10 óra után Egérben elindultam, hogy megnézzem, kik azok, akik éppen a város nyugovóra tértékor állnak munkába ...
