Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
1962. augusztus 23., csütörtök NÉPŰJSÁG 3 A nép elé tárt dokumentum Űjabb dokumentum került a közvélemény elé, hogy kollektív bölcsességgel alakítsuk ki végső formáját, s egyetértő igyekezettel kerüljön megvalósulásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága alkotmányunk ünnepén adta közzé kongresszusi irányelveit, hogy a kommunisták és párton- kívüli barátaink támogatásával helyesen értékelhesse eddigi politikáját és hozzásegítse a kongresszust feladatának betöltéséhez, a párt jövőbeni politikájának kialakításához. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a sajtó és rádió útján már eljutottak a legeldugottabb falvakba is, az emberek megkezdték annak tanulmányozását. A pártszervezetek ezeket az irányelveket veszik máris alapul mindennapi munkájuk vizsgálatánál és a kongresz- szusra való felkészülésben. Az is bizonyosra vehető, hogy hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulnak majd a párt tevékenységének megjavításához. Mit is tartalmaz ez a fontos dokumentum? Első részében a nemzetközi helyzetet és külpolitikánk alapelveit értékelve hangoztatja, hogy az MSZMP helyesli és tevékenységében érvényre juttatja azokat az elveket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa meghirdetett, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén elfogadott dokumentumok megerősítettek, a XXII. kongresszus, az SZKP új programja tovább fejlesztett. A nemzetközi helyzetet értékelve megállapítjá, hogy a békés egymás mellett élésért vívott harc a szocialista tábor külpolitikájának alapja, s a magyar nép cselekvő részese a békéért folyó harcnak, minden erővel támogatja az általános és teljes leszerelésért folytatott világméretű küzdelmet, barátságban és szövetségben akar élni a Szovjetunióval, szilárd elhatározása a szocialista tábor egységének erősítésére és hűsége a Varsói Szerződéshez. Az irányelvek újból megerősítik ahhoz a lenini elvhez való ragaszkodásunkat, hogy minden népnek magának kell eldöntenie, hogy milyen rendszerben akar élni, s hogy hazánk fejleszteni akarja jószomszédi kapcsolatait a környező országokkal, s tevékenyebben kíván részt venni a békéért és haladásért folytatott nemzetközi mozgalomban. Mindezen elveket vallják hazánkban nemcsak a kommunisták, de a becsületesen dolgozó emberek milliói is, az ő nézeteiket, elgondolásaikat öntötte sorokba a párt Központi Bizottsága. A Központi Bizottságnak a nemzetközi helyzetről, a világ- rendszerek erőviszonyairól adott megállapításai tömörek és valóságot tükrözők, mintegy tömény kivonatai az utóbbi évek világpolitikai eseményeinek. Hasonlóképpen a józan megítélés, a helyzet reális figyelembevétele jellemzi a hazánkban végbemenő szocialista forradalom újabb győzelmeiről írt sorokat is. Népünk legnagyobb történelmi vívmánya a munkáshatalom — állapítja meg bevezetőjében a Központi Bizottság irányelve, majd arról a hatalmas harcról ad rövid áttekintést, amely során minden viszontagság mellett is sikerült megvédeni a proletár hatalmat, sőt a párt VII. kongresz- szusának útmutatása alapján sikerült meggyorsítani a szocializmus építését, sikerült a szocializmus útjára vezetni a dolgozó parasztságot. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott: a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett, — így summázta az utóbbi években végbement óriási változásokat a kommunisták országos szintű tanácskozására készült irányelv. Ez a megállapítás fontos határkövet jelez a szocializmus építésében, és szinte a társadalom valamennyi rétege benne érzi ennek a hatalmas felépítménynek falaiban a maga tégláját, s munkája gyümölcsét látja benne. A kongresszusi irányelvekben ezután részletesen elemzi a Központi Bizottság, hogy a helyes agrárpolitika eredményeként miként gazdálkodik a szövetkezetekben ma már sikeresen, több mint egymillió család, s miként sikerült a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett biztosítani — természeti csapások ellenére is —, hogy a mezőgazdaság termelése az előző három évhez képest 8,5 százalékkal, a népgazdaság számára átadott áru pedig 13,3 százalékkal növekedett, s emellett 550 ezer szarvasmarha, másfélmillió sertés és 6,5 millió baromfi számára építettek férőhelyet, s több mint megkétszereződött az egy katasztrális holdra jutó gépi munka és műtrágya. — A mezőgazdaság sikeres átszervezésével — állapította meg a Központi Bizottság — megszűnt a kapitalizmus visszaállításának társadalmi, gazdasági lehetősége, s annak lehetősége, hogy egyik ember a másikat kizsákmányolja. A feladatokról szólva hangoztatja: a szocializmus alapjainak lerakása után az a feladat, hagy tegyük teljessé a szocializmus győzelmét, építsük fel hazánkban teljesen a szocialista társadalmat. Társadalmi és politikai rendünk fejlődését értékelve az irányelvek hangsúlyozzák a munkásosztály vezető szerepét a szocializmus építésében, s azt, hogy ez a vezető szerep fennmarad a szocialista társadalomban és a kommunizmus építésének idején is. Ezután azt elemzi, hogy az egységes paraszti osztály kialakulását sok türelemmel, a lenini politika alkalmazásával kell segíteni. A türelmetlenség, az előre- szaladás ügyöm olyan helytelen, mint a megalkuvás és a való helyzet figyelmen kívül hagyása. Az értelmiség szerepéről, helyzetéről szólva megállapította; az a célunk, hogy az egész értelmiség szocialista legyen, hogy elsajátítsa a marxizmus—Ieninizmust. Ezért fáradhatatlanul harcolunk az értelmiség világnézeti fejlődését akadályozó polgári és kispolgári eszmék ellen. Részletesen vizsgálta és értékelte a Központi Bizottság a városi kispolgárság, a magánkisiparosok, az egykori kizsákmányoló osztályok tagjainak mai helyzetét, beilleszkedését, társadalmi életünkbe, s annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság tartós szövetsége szükséges a döntő sikerekhez. A dolgozó nép összefogott erejére támaszkodva lehet tovább erősíteni a munkáshatalmat, felépíteni a szocializmust. Minden helytelen módszerrel szakítva, a kongresszus irányelved azt hirdetik, hogy az emberek megítélésénél, minden tisztség és funkció betöltésénél a szocialista rendszerhez való hűség mellett a hozzáértés és a rátermettség a döntő. S ez legyen a mérce a iskolai felvételeknél is. A szocialista rend és törvényesség megszilárdulásával kapcsolatban az irányelvekben megtalálhatjuk azokat a javaslatokat, intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy soha ne térhessen vissza a személy' kultusszal együttjáró törvény- sértés, bizalmatlanság, hogy a dolgozó ember mind nagyobb mértékben vegye ki részét a törvények megalkotásából, az ország fontos ügyeinek eldöntéséből. Gazdasági építőmunkánk feladatait ismertetve, nagy szolgálatot tesz a párt Vili. kongresszusát előkészítő dokumentum, nagy segítséget ad mindennapi munkánkhoz azzal, hogy részletesen ismerteti tennivalóinkat a gazdasági építőmunkánkban. Ezek a feladatok jelentősek, hiszen a nemzeti jövedelemnek, a termelékenységnek jelentősen növekednie kell ahhoz, hogy az életszínvonal emeléséhez szükséges anyagi javakat biztosíthassuk. Az eddigi eredmények igen jelentősek. Az ipar a hároméves tervben 22 százalék helyett 40 százalékkal növelte termelését, a mezőgazdaságban 12 százalékos emelkedés mutatkozott. Több mint 16 százalékkal nőtt a dolgozók reáljövedelme, a fogyasztás pedig 19 százalékkal, amely főleg tartós műszaki árukban, televízió, mosógép, autó, stb. mutatkozott. Ezeknek az eredményeknek ismeretében állapította meg a Központi Bizottság: gazdaságunk egészségesen fejlődik, népgazdasági terveink reálisak, — majd hozzátette: A következő években az ország gazdasági tevékenységének középpontjában a második ötéves terv teljesítése és gazdasági céljainkkal összhangban álló túlteljesítése áll. Ezután részletesen ismerteti, miként lehetséges ennek megvalósítása. Hangsúlyozza, nagy figyelmet kell szentelni az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szállítás és a kereskedelem fellendítésére, a nemzetközi munkamegosztás tökéletesítésére, a termelékenység nagyfokú emelésére, a mező- gazdaságban, az ország kenyérgabona-szükségletének fedezésére, a terméshozamok növelésére. Fejlődésünk szép perspektíváját vázolva megismerhetjük az irányelvekből hazánk 20 éves gazdaságfejlesztési tervét is, amelyet a KGST országaival együtt dolgoznak ki részletesen. Ennek a tervnek alaptételei közé tartozik, hogy a 20 éves időszakban négysze resére kell növelni a nemzeti jövedelmet, ötszörösére az ipar termelését, a mezőgazdaságét pedig két és félszeresére. Ezzel elérhető lesz, hogy az egy főre jutó fogyasztás 1980-ban magasabb lesz, mint a fejlett tőkés országokban, hogy minden önálló családnak lesz lakása, s létrehozzuk az egész lakosságra kiterjedő ingyenes, magas színvonalú egészségügyi ellátást, jelentősen csökkenthetjük a munkaidőt, s csökkennek a lényeges különbségek a szellemi és fizikai munka, valamint a város és falu között. Kulturális fejlődésünk eredményei és feladatai is részletesen szerepelnek ebben a fontos dokumentumban, hangsúlyozva, hogy a szocializmus teljes felépítése új, magasabb igényeket támaszt: a fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel. Kulturális munkánknak éppen ezért elő kell segítenie, hogy az emberek megtanulja^ nak szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Ezt segíti elő oktatási reformunk megvalósulása, a felső- oktatásban részt vevő hallgatók számának 53 ezerről 70 ezerre való növelése, a következő évtizedben kötelezővé váló középiskola elvégzése, új egyetemek, főiskolák építése, a megfelelő anyagi feltételek megteremtése e reformok végrehajtásához. A szocialista építőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe: a tudomány közvetlen termelőerővé válik, — állapítja meg a Központi Bizottság irányelve, majd elemzi azokat a feladatokat, amelyeket a tudományos kutatóintézeteknek kell megoldaniuk, hogy hatékonyabban segíthessék mindennapi munkánkat. Azokat a tennivalókat is részletesen felsorolja, melyek az irodalomban, művészetben, társadalomtudományban várnak a művészekre, kutatókra, tudósokra, hogy hatékonyan tudjanak hozzájárulni a szocialista ember neveléséhez, a szocialista kultúra terjesztéséhez. A.párt fejlődését ismertető részben a Központi Bizottság irányelvei megállapítják, hogy az MSZMP tagjait, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, a kommunizmus eszméje, a közös cél és akarat egyesíti. A párt egész tevékenysége a magyar nép érdekeit fejező ki, a párt egész munkája, a munkásosztálynak, a népnek a szolgálata, s történelmi hivatása, hogy az egész népet elvezesse a szocialista forradalom teljes győzelméhez, majd a kommunizmushoz. Többször hangsúlyozza az irányelv annak fontosságát, hogy a párt rendszeresen tanácskozzék a kommunisták és pártonkívüliek széles rétegeivel, védelmezze a pártélet lenini normáit, a kollektív vezetést, fejlessze a pártdemokráciát, ápolja a párt és a tömegek egészséges, a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatait, hű maradjon a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista alapelveihez. Részletesen feltárja, milyen károkat okozott a személyi kultusz a szocializmus építésének, a párt és tömegek kapcsolatának, majd hangsúlyozza, hogy a párt visszaállította a szocialista törvényességet, igazságot szolgáltatott azoknak, akik áldozatul estek az önkénynek, s a személyi kultusszal leszámolva a párt visszanyerte a nép bizalmát; Miközben az MSZMP egyaránt küzdött a szektán« és opportunista nézetek ellen, előbbre jutott az ideológiai fejlődésben, a tömegek politikai nevelésében. Szembefordult az osztályharc állandó és abszolút éleződésének hamis tételével, s általánossá tette az emberek közötti kapcsolatok új szabályait, a szocializmus erkölcsi normáit. Melyek ezek az erkölcsi normák? A kizsákmányolás elleni harc: mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; odaadás a szocializmus ügye iránt; a szocialista haza szeretete; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel; harcos internacionalizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlelhetetlenség a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrieriztnussal, a hatalommal való visszaéléssel, az önteltséggel, és kritikátlansággal szemben; erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben. A párt szerezeti életével kapcsolatban egészséges fejlődésről adhat számot a Központi Bizottság, megállapítva, hogy a párt taglétszáma ugyan lényegesen kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt, de a párt erősebb, mert a harcban megedzett kommunistákat tömöríti. A párttagság növekvő aktivitása lehetőséget ad arra — mondja ki többek között a Központi Bizottság irányelve —, hogy mind több társadalmi dolgozó, pártmunkás vegyen részt a választott pártszervek és a pártapparátus munkájá- ban, hogy erősítsük a pártmunka társadalmi jellegét. A káderek kiválasztásának elveként szabta meg, hogy a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, művelt, tehetséges, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell vezető tisztségekbe helyezni. Érvényt kell szereznünk annak az elvnek is, hogy arra érdemes, és rátermett pártonkívüliek betölthes- senek minden közfunkciót. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájával, feladataival is részletesen foglalkozik a Központi Bizottság irányelve, fontos feladatul szabva számukra a dolgozók Huszonegy ország küldte el 1003 legjobb borát Helytálltak megyénk borai a nemzetközi borversenyen Ha a városligeti Vajdahunyad várában levő Anonymus tolla még fogna, akkor a következőket jegyezhette volna fel az ölében fekvő papírost utánzó kőlapra: „Hetekkel ezelőtt már érkeztek a nagy vetélkedőre a borok. A karcsú nyakú palackokban több ország hegyének, völgyének leve gyöiy győzik. Hatalmas seregszemléje az idei verseny a világ bortermelő országainak.” Igen, az idén Budapesten, a városligeti Vajdahunyad vár épületében rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium a harmadik nemzetközi borversenyt. Az idei versenyben a részvevők száma messze felülmúlja az előző évekét: 21 ország küldte el Budapestre 1003 legkiválóbb borát. A szocialista államok mellett több borféleséggel képviseltetik magukat az öt világrész országai: Franciaország, Spanyolország, Egyesült Államok, Japán nevei olvashatók többek között a palackok címkéin. A zsűri helyiségében egész nap lázas munka folyik. A függönyökkel lezárt terasz-részen, fehér abroszokkal leterített asztalok mellett ülnek a bíráló bizottság tagjai. Előttük kis üvegben áll a „versenyző”, és a feljegyzésekre szolgáló bírálati lap. Egy korty a borból, hosszas ízlelgetés, majd megindul a papíron a ceruza és már jegyzi is a sokat jelentő minőségi pontokat. Két — külföldi és magyar borszakértőkből álló — nyolc fős zsűri végzi a borok bírálatát. A fehérköpenyes, fiatal leányok állandóan cserélik az asztalokon levő üvegeket, s a papírlapok megtelnek az egyéni véleményeket kifejező számokkal. A rendezőség szobájának ajtaja állandóan nyílik és csukódik, viszik el a még üres bírálati lapokat és hozzák a már számokkal megtelteket. Itt végzik az összesítést, a végső eredmények megállapítását. — Ennyi részvevője még *o- ha nem volt Magyarországon borversenynek — mondja Tóth Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a verseny rendezőbizottságának tagja. — Még ugyan nem fejeződött be az értékelés, de már megállapíthatjuk, hogy a vert senyen részt vevő borok minősége jóval felülmúlja az előző évekét. Mi, Heves megyeiek is joggal büszkék lehetünk a mező- gazdasági üzemeink által tért melt borokra. Az egri Szőlészeti Kutató Intézet leányka bora aranyérmet nyert. Ezüstéremmel díjazták: az egri Do* bő István Termelőszövetkezet nagyburgundi és a gyöngyösi Dimitrov Tsz muskotály borát. Az egri Nagy József Tsz bika« vérét, az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet olasz rizling- jét és a karácsondi Kossuth Tsz borát bronzéremmel jutalmazta a zsűri. (tóth) — v»v-n\-(\\\\\^\\\\\\\v.\\-\\svwv\\\\\\ww\ww Burbulya nyelvet tanul Burbulya Elek felmérte az idők szavát és e felmérés alapján úgy döntött, neki kötelessége nyelveket tanulnia. De egyet feltétlen. Rövid kétéves tusakodás után a francia mellett döntött, mert ezen a nyelven beszélt Napóleon és ír Sagan és nem utolsósorban ezen a nyelven írják a harmadosztályú vendéalők étlapjait is. Burbulya Elek hát döntött és keresett. Egy magántanárt, aki potom pénzért hajlandó volt őt bevezetni a francia nyelv titkaiba, amely a tanár szerint potom egyszerű dolog és különben is Bur- bulyának olyan nyelvérzéke van, hogy megtanítani őt gyerekjáték, különösen, ha kitűnő a nyelvmestere ... És Kajevác Tihamér magát kitűnő nyelvmesternek tartotta. Mint lentebb kiderül majd, nem is ok nélkül! Teltek a hetek és a hónapok, és Burbulya egyre jobban belemélyedt az étlapok nyelvébe ... Természetesen a korszerű tanítás elvei alapján — ez Kajevác elve volt — mindenféle haszontalan könyv és a még annál is haszontalanabb nyelvtan tanulmányozása nélkül... — Beszélgetni kell és újra beszélgetni ... Hogy kialakuljanak a pavlovi reflexek a szintagmatikus viszonyok tekintetében ... Amikor Burbulya meghallotta ezeket a kifejezéseket, különösen ami a viszonyt illeti azzal a szín tag ma izével, majd elájult a gyönyörűségtől, annyira nem értette, tehát annyira igaz lehet. Egyszer ugyan megkockáztatta a megjegyzést, hogy a kiejtést illetően... De amint kiejtette a kiejtést a száján, Kajevác kész volt rögtön felbontani a szerződést, mert ő nem szerette, ha kételkednek módszerében és tudásában. És eljövel az esztendő vége és Burbulya is eljövel Kajeváctől, teljes és jő francia nyelvtudással, hogy néhány héttel később lelkendezve utazzék Párizsba, kipróbálni, mit tud egy magyar, ha francia... Senki nem értette egyetlen szavát sem, ami még nem lett volna nagy tragédia, de ő sem értett egyetlen szót sem az ékesen zengő francia nyelvből... Végül, a Szajna- parton, mikor már könnyei gazdagon dagasztották a lassú vizű folyót, megszólította őt egy igazi francia: — Uram, talán megért... — Talán? Biztos, hogy értem... Biztos! — őrjöngött Burbulya... — Uram — lelkendezett a másik —, hát maga is dán? Végre egy ember ebben a városban, aki ismeri hazám nyelvét... (egri) nevelését, mozgósítását a szocializmus építésére, a párt és tömegek közötti kapcsolat ápolását. Az MSZMP és a nemzetközi kommunista mozgalom kapcsolatát és feladatait is elemzi a Központi Bizottság, felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony ma is az internacionalizmus próbaköve, s hogy a párt az egész nemzetközi kommunista mozgalom által elfogadott elméi e és stratégiai problémából indul ki, de önállóan alkalmazza az ország konkrét politikai, gazdasági viszonyaira a marxizmust—leninizmust, önállóan dolgozza ki politikai irányvonalát. Az MSZMP Központi Bizottságának VIII. kongresszusra kiadott irányelvei az itt felsoroltakon kívül még nagyon sok gondolatot, elvi tételt tartalmaznak, amelyek érdemesek és méltóak az alapos tanulmányozásra, arra, hogy kommunisták és pártonkívüliek megismerjék belőle a párt politikájának eddigi eredményeit, tapasztalatait, s jó iránytűt kapjanak további munkájukhoz. Minden bizonnyal megyénkből is sok hasznos javaslat, észrevétel jut majd el a párt Központi Bizottságához ezekkel a tézisekkel kapcsolatban. A kongresszusra való felkészülésben pedig iránymutatást adnak az irányelvek. Kovács Endre
