Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
V5LÄG PROT TORJAI, EGYESi'T .TFTEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 178. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. augusztus 1., szerda MAI faiyzetütik Megyénkben teljes erővel aratnak, sőt legtöbb helyen munkába álltak már a cséplőgépek is. Néhány nap csupán, és befejeződik az aratás, — az első olyan aratás, amikor az aratni való legnagyobb részét gépek végezték. A gabonabetakarítás időszakában azonban nagyon sok függ attól, hogy hogyan dolgoznak az emberek, milyen kedvvel, szívvel végzik a munkát. Az ostorosiak példamutatása érdemes arra, hogy az egész megye tudjon róluk, értesüljön szorgalmukról, a KISZ-fiatalok lelkesedéséről. Hegyi János, B ót a László, Zsebe Emil. Cseh László és Szerencsi József munkacsapatai kongresszusi munkaversenyben állnak egymással és váll váll mellett dolgoznak azért, hogy becsülettel teljesítsék munkacsapatuk vállalásait. Nemcsak hétköznapokon, de már az elmúlt két vasárnapon is, megállás nélkül dolgoztak és derekasan vészük ki részüket nemcsak az aratásból, de a kapálásból, a terményszállításból is. A munkacsapatokban lányok is dolgoznak, akik a fiúkhoz hasonlóan, szintén jól megállják helyüket. A terményszállítók közül különösen if j. B óta László, Bőt a Balázs. S oó s László munkáját emeljük ki, akik a többiekkel együtt, szinte fáradságot nem ismerve, emelgetik a nehéz zsákokat, szállítják magtárba a kicsépelt gabonát. Az ostorosi fiatalok dere- kas munkája szolgáljon például más község, más termelőszövetkezet fiataljainak is, akik szorgalmukért méltán érdemelték ki a helyi pártszervezet és személy szerint Bartók Kálmán párttitkár köszönetét és elismerését is. Mi is gratulálunk! Ez férfimunka volt! (Szalag) i Tegnap délután 6 órakor Eger legtöbb üzletében a munkából hazatérő háziasszonyok nagy bosszúságára nem lehetett kapni kenyeret, sőt péksüteményt sem. Miért? — tették fel a jogos kérdést és iet- tük fel mi is körtéiéi ónunk során. Halló Sütőüzem! — Miért nincs kenyér a városban? — Nem tudjuk. Mi azt a mennyiséget, amit az üzletek rendeltek, leszállítottuk, de a mai rendelés kevesebbnek bizonyult a szokásosnál, — ezt a választ a sütőüzem diszpécsere adta. Halló Csemege! — Miért nincs kenyér a Csemegében? — Mi ugyanannyit rendeltünk mint máskor szoktunk. Most azért nincs kenyerünk, mert a város más üzleteiben elfogyott és mindenki hozzánk jött. Így tehát nyilvánvaló, hqgy a máskor szokásos menynyiség most kevésnek b rainy ult, ezt a Csemegebolt vezetője közölte velünk. Halló 97-es számú áruda! — Miért nincs kenyér az üzletben? — A napi fogyasztás ebben az üzletben 400 kiló. A baj ott van, hogy a rendelést két nappal előbb kell leadni a sütőüzemnél és ma hiába látom, hogy kevésnek bizonyul ez a 400 kiló, ezt már nem veszik figyelembe. Ha ma rendelnék, két nap múlva kapnám meg a többletet. ★ Több helyre nem telefonáltunk. Az elmondottak és1 tapasztalataink azt igazolják, hogy nemcsak a sütőüzem kapacitásában, de a szervezésben is baj van. A kapacitáson, értesüléseink szerint, segítenek az illetékesek, de az áru helyes elosztásában, a rendelés jó megszervezésében a sütőüzemnek és a kereskedelmi hálózatnak közösen kell segíteni. (gy-.-ö) Lapzártakor érkezett Hegy termelőszövetkezet befejezte az aratást a hatvani járásban Tegnap este a hatvani járás mezőgazdasági osztálya telefonon közölte szerkesztőségünkkel, hogy a zagyvaszántói Aranykalász, az ecsédi Vörös Csillag, a ríőrínci Petőfi és a kerekharaszti Alkotmány termelőszövetkezetek befejezték a gabonafélék aratását. A 13 és félezer aratni valóból a járásban már mindöszsze 2000 hoidnyi van hátra és ha az idő kedvező marad, három-négy napon belül a hatvani járás valamennyi termelőszövetkezete jelentheti az aratás befejezését. Az aratással egyidőben elkezdődött a cséplés, a szántás is. Csupán a boldogi Béke Tsz eddig 570 holdon végzett tarlóhántást, illetve nyári mélyszántást. Farkasok garázdálkodnak a Nyírségben Szabocs-Szatmár megye határmenti községeiben éjszakánként fegyveres őrség áll lesben a szövetkezeti majorok istállói körül: néhány nap óta ismét farkasok garázdálkodnak ezen a vidéken. A veszedelmes ragadozók a napokban a nyírgelsei „Béke őre” Termelőszövetkezet nyáját dézsmálták meg, és egy éjszaka nyolc juhot téptek szét. A következő napon a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezetből hurooltak el két bárányt. Omboly községben a faluszéli házakig merészkedtek, s egy hízott sertést ragadtak eL Tegnap délután fél háromkor ... megindult a víz. Első pillanatra magam sem hittem el, mert nem elég valamit látni, meg is kell arról győződni! — Tessék mondani! Mikor lesz ebből víz? — kérdem tegnap délben az egri Dobó tér szökőkútjánál dolgozó egyik embert. — Ha több lenne a dolgozó és kevesebb a kérdező, akkor már régen lenne! — hangzott a válasz. Elég nehéz engem elriasztani valamitől, amit meg akarok tudni, ezért első volt, hogy megérdeklöd- tem, kik dolgoznak ilyen nagy hévvel ezen a munkán. — Az újság számára kérnék felvilágosítást — mentettem érdeklődésemet. — Ja, az más — válaszol Göröngyi Mihály —, mert már valósággal bosszant, mennyien érdeklődnek, és senki nem csinál semmit. Laka- tosárugyáriak vagyunk, társadalmi munkában vállaltuk, hogy valamit kezdünk ezzel a lehetetlen szökökúttal. — És sikerült? — T alán — bizonytalankodik egy pillanatra Füzesi Dávid vízvezetékszerelő. — Nehezebb egy rosz- szat helyrehozni, mint egy újat eltervezni. *— Szóval mi eddig 350 társadalmi munkaórával megcsináltuk a csőrendszert, most már a városon a sor, hogy be is kapcsolják! — szól közbe Dudás Dezső diszpécser, a lakatosárugyá- ríak közül. ... Aztán telnek a percek, a félórák, még mindig semmi. Már itt áll a kis szökőkút előtt a városi főmérnök, az al- mémök és a mérnök, s még mindig nem indul a víz. Csoda tiszteletlen egy vízcsap. Persze az is igaz, hogy először fordítva kötötték be a kábelt, s nem nyomott, hanem „tolt”. Ilyen H van! Végül aztán, amikor már mindenki lemondott a látványosságról, a műszakiak és a szabadságos nézelődők is, akkor egyszeriben megindult a zuhatag, s minden oldalról 14— 14 csapból ömlött a víz, S a sarkokon sugárban tetőzött a szökőkút. Érdemes volt várni, mégis csak lett valami! ...de azt a békát! Igaz, hogy levették, de nem lehetne „földi maradványai” helyére egy kővirágvázát helyezni? ...vagy ne kívánjunk mindent egyszerre? m < < < < < Negyvenöt hold egy kasaiban A kombájnok mellett megyénkben nagy területeken vágják a gabonát az aratógépek, és kisebb területen pedig szóhoz jutnak a kézikaszások is. Az így lekerült terményt lovasszekerek hordják a szérűre, hogy ott később elcsépelhessék. Képünk a lőrinci Petőfi Tsz szérűjén készült, ahol a 45 holdról lekerült őszi árpát kazlazzák a szövetkezeti tagok. (Foto: Kiss Bélai) Meggyűlt a hamu alatt a parázs Különtudósítónk jelenti Helsinkiből Az első érzés, amikor megláttam a stadion zsúfolásig megtöltött lelátóit, a meglepetés volt. Nem gondoltam, hogy Helsinki népe ilyen érdeklődéssel fogadja a fesztivált, amelyet a' városban működő különböző fesztivál-ellenes szervezetek mindenképpen a kommunista tábor propaganda-akciójának igyekeznek beállítani. Persze túlzás lenne azt mondani, hogy mindenkit a szíve, a lelkesedése, az érzései hoztak ide. A finn fővárosban nincs mindennap világesemény, az olimpia óta ennyi külföldi még nem gyűlt össze; sok embert hozott tehát a kíváncsiság. Ez talán az első negyedórában érződött a legjobban, amikor csak méregették-nézeget- ték a sok-sok tarka zászlóval, léggömbökkel, nemzeti viseletben felvonuló fiatalokat. De az ifjúságnak éppen az a nagy előnye — vagy értéke? —, hogy könnyen be tudja lopni magát az emberek szívébe, szikrát lobbant vagy meggyújtja a hamu alatt is a parazsat. Nos, a a második — bár várható — meglepetés akkor ért, amikor ez a parázs valóban lángra lobbant. Nehéz lenne persze megmondani, melyik delegáció „gyúj- tóttá fel” a lelátók közönségét. Mindenesetre a belga lányok már kaptak fentiről egy csokor virágot, amikor egy bolíviai csókot dobott érte viszonzásul, már fellazult a kezdeti hűvös hangulat, és a bolgárokat mór óriási taps fogadta, amikor egy hatalmas rózsából valódi rózsavizet permeteztek a közönség soraiba. S hogy a fesztivál „belopta” magát a Helsinkiek szívébe, az akkor dőlt el végleg, amikor eleredt az eső — itt félóra hosszat ilyenkor úgy esik, mintha dézsából öntenék —, s a közönség maradt. Néhány fotóriporter menekült csak fedél alá, a felvonuló fiatalok nem „hátráltak” s a közönség sem hagyta el a helyét. Rengeteg szín, ötlet van egy ilyen felvonuláson. Az irakiak szinte egy bazárt elevenítettek meg, ahogy elmentek előttünk tarka fátylaikkal, mások pedig már európai öltözékben. Az angolok esernyője is nagy de- 'ípt keltett, .de a legnagyobb sikere a magyaroknak volt', ákik a dísztribün előtt fáklyáikkal minitűr-görögtüzet rendeztek. A finnek egyébként is megkülönböztetett szeretettel fogadták küldötteinket, az „unkari” itt olyan varázsszó minden zárhoz, mint a mesebeli „százam nyílj ki”. De a megnyitó ünnepséget nemcsak színessége, pompája tette feledhetetlenné. Külső megnyilvánulásai mögött sok olyan belső értéke is szembeötlőit, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Nagy jelentősége van annak, hogy felmorajlott a stadion, amikor a bejáratnál feltűnt a szovjet delegáció. Akiket kissé elfárasztott már a hosszú-hosszú felvonulás, azok is újra figyelni kezdtek, mint amikor a nagy művész érkezik. És büszkén hallgattuk azt is, a kanadaiak nem angolul, hanem oroszul kiáltották a fesztivál jelszavát, a GENF (MTI): Zorin szovjet és Stelle amerikai küldött — a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet két társelnöke — kedden délelőtt a leszerelés első szakaszában foglalt kötelezettségeket részletező cikkely-tervezet megszövegezéséről tanácskozott. A két társelnök tanácskozásába bevonták Tarabanov bolgár, Arthur Lall indiai és Padilla Nervo mexikói küldöttet is. A leszerelési értekezlet eddigi plenáris ülésein — mint ismeretes — nem sikerült ösz- szeegyeztetni a Kelet és a Nyugat közt a leszerelés első szakaszában végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatban felmerült nézeteltéréseket. A szovjet javaslat szerint a leszerelés első szakaszát 15 hóbékét és barátságot. Ami húsz, de még tíz esztendővel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna; ma á béke és á barátság sza» vait oroszul éppen úgy tudja mindenki, mint a£ anyanyet- vén. Amikor ez a nyüzsgő, kavargó nép elvonult, éltetve a békét, a fiatalság tüzes jókedvével, önkéntelenül is arra kellett gondolnom, valójában, minden rendben lenne, kevés baj lenne a világon, ha mindenhol így megértenék egymást. Hiszen a menetben például egymás után vonult az NDK és az NSZK küldöttsége. Csak a zászlajuk volt más, a jelszavaik ugyanazok. Késő estébe nyúlt a megnyitó ünnepség. A felvonulást színes műsor követte, ahol az eddigi fesztiválokat rendező városok szerepeltek előbb, aztán a finnek és sok más nemzet. Színpompás tűzijátékkal ért véget a nap, s ezzel ünnepélyesen kezdetét vette a VIII. Világifjúsági Találkozó. nap alatt kell megvalósítani. A nyugati hatalmak három évet javasoltak. Az első szakaszra vonatkozó leszerelési intézkedések közül a leginkább vitatott nukleáris szerkezetek célbajutta- tására alkalmas eszközök megsemmisítésének kérdése. A Szovjetunió azt indítványozta, hogy már a leszerelés első szakaszában semmisítsék meg az összes atomfegyver-célba- juttató eszközt. A nyugati hatalmak ezzel szemben a katonai egyensúly állítólagos felborulására hivatkozva azt szeretnék elérni, hogy az első szakaszban mindössze harminc százalékkal csökkentetnék azokat. A leszerelési értekezlet szerdai plenáris ülésén folytatja a vitát az első szakaszban megvalósítandó ‘ intézkedésekről. (MTI) II genfi értekezlet két társelnökének tanácskozása
