Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. július 19., csütörtök Vallomás as olvasásról Két könyv kétféle amerikai tragédia Húsz munkacsapat a határban Már korábban beszámoltunk ar­ról a sajnálatos eseményről, hogy az ostorost Kossuth Termelőszövet­kezet földjein milyen jelentős kárt okoztak a természeti csapások. En­nek ellenére a szövetkezet tagsága nem veszítette el bizalmát, és szor­galmasan dolgozza földjét, szőlőjét. A férfi munkacsapatok és a foga- tosok a borsóaratásnál például már hajnali háromkor munkához láttak, s volt olyan nap, mikor 20 munka­csapat több száz embere szorgos- ködöt* az ostorosi határban. Az asszonyok a szőlőt kötözték, kapál­ták, a fiatalok málnát, gyümölcsöt szedtek, s munkájukon látszott, jó hangulatban, s nagy bizakodással végzik azt. Ez a bizakodással, nagy szorga­lommal végzett munka is azt mu­tatja, az ostorosiak is megértették, milyen erő rejlik az összefogásban, a közös gazdaságban. (K. E.) — BŐVÍTIK és korszerű­sítik a hevesi vasútállomás rakodóját. A munkák elvég­zésére 500 ezer forintot for­dítanak. — AZ ELMÚLT hét végén kezdték meg az aratást a fü­zesabonyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben. Az eddig betaka­rításra került őszi árpa jó ter­méssel fizetett a fáradozásért. Holdanként 15—16 mázsás át­lagtermés született, de egyes táblákról 20—25 mázsa termés is lejött. — JÚLIUS 24-én este 7 órai kezdettel Felsőtárkány- ban szabad párfcnapot ren­deznek. A pártnap megren­dezésére a község kultúrter­mében kerül sor. — ÓNMENTÖKÉSZÜ LÉK­KEL látják el az ózdvidéki bányászokat.' Mentőkészüléket eddig a putnoki és a farkas- lyuki, valamint a királdi bá­nyák dolgozói kaptak, s rövi­desen az Ózdvidéki Szénbá­nyászati Tröszt üzemeinek va­lamennyi dolgozója — az eger­esebi bányászok is — BÖK—1 típusú készülékkel szállhat le féld alatti munkahelyére. ;.«« « ■ • »ima.1 tOTM EGRI VÖRÖS CSILLAG A kétéltű ember EGRI KERTMOZI Szabad szél GYÖNGYÖSI PUSKIN Az éjszakai vonat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hintónjáró szerélem HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bosszú HATVANI KOSSUTH Súlyos döntés KÉT KÖNYV fekszik aszta­lomon, két író alkotása, kétféle „amerikai tragédia” igazságá­nak megvallója. Az olvasás él­ménye az amerikai irodalom eddig távoli világát oly köze­livé varázsolta, hogy a becsu­kódó könyv érdekesen izgató valósága gondolkodásra kész­tet. Mit is jelentett számomra ez az irodalom? Hemingway gyönyörű szép­ségű novelláit, igazságot kere­ső regényeit, vagy Howard Fast monumentális körképét Spartacus koráról, Theodore Dreiser nagyszerű regényét, vagy Arthur Miller drámáit és a nemrég magyarul is megje­lent prózai írását, a Gyújtó­pontot. S most két új könyv szól ismét hozzám, mindkettő Amerikáról. Az írók eddig sem voltaik Ismeretlenek, de müveik ! elolvasása után megmaradó él- 1 mény számvetést kíván. 1. ELSŐ PILLANATRA úgy tetszhet, talán felesleges is az Újra Babilonban című könyv írójáról, F. Scott Fitzgeraldról és koráról szólni, hiszen a kö­tet bevezetőjében Sükösd Mi­hály avatottabb tollal teszi ezt. Ügy érzem azonban, nem tud­nám a kötetbe foglalt alkotá­sokat méltatni ha ezt nem tenném. Az első világháború befeje­zését követő tíz év F. Scott Fitzgerald igazi alkotói korsza­ka. 1920-ban jelent meg első regénye, és 1940-ben halt meg. A háború élménye rombadön- tötte a joviális polgári házak­ban nevelkedő és a különböző kollégiumok falai között ter­veiket dédelgető ifjak illúzióit Ha nem is sokan, de voltak, akik megjárták Európát, a fron­tokat, és így ez a nemzedék saját bőrén érezte a háború szörnyűségeit. A húszévesek nemzedéke a háború hatására .elveszítette mindazt, ami Ame­rikában az erkölcsöt jelentette: a vallás, az egyház, az üdét és a fényes pálya erkölcsét. Az „elveszett nemzedék” a húszas években a semmittevő célta­lanság érzésével elmerült a szesz mámorító világában, a dzsessz rikoltó hangzavarában, míg 1929-ben a gazdasági vál­ság ki nem józanította. Ennek a nemzedéknek frója F. Scott Fitzgerald. Írói pályá­ját, azt a hatást, amely az új­romantikus amerikai próza megteremtőjének, Henry Ja- mesnek részéről érte, Sükösd Mihály ismerteti a kötet elő­szavában. A finom lélekrajzra való törekvés, a romantikus el­vágyódás szólal meg első mű­veiben (Az Édenen innen, Szo­morú fiatalok). 1925-ben jelent meg legjobb regénye, A Nagy Gatsby, amely e kötetben is az író nagy tehetségéről vall. Az írónak ebben a regény­ben sikerült .túltennie magát az erőltetett szubjektivizmuson és Nick Carraway személye mögé rejtőzve, szenvtelen han­gon meséli el a nagy Gatsby történetét. A hős igazi neve James Gatz, ki a háború előtt rongyos nad­rágban vándorolt, a tengerparti halásztanyákon. Elhagyta szü­leit, és nagy terveket szövö­getve, kitalálta Jay Gatsbyt. A tizenhét éves kamasz képzele­tében egy csodálatosan kivi­rágzó illúzió talált termékeny talajra. S ehhez az illúziójához élete végéig hú maradt. Gaz­dagságról, szerelemről álmo­dott. A háború idején találko­zott jDaisyvel, s a fellobbanó szerelmet dédelgette még ak­kor is, amikor Daisy már Tom Buchanan felesége lett. Kétes eredetű gazdagságából tellett a tengerparti villára, a szépséges parkra, ahol minden este ven­dégek serege az ital és a dzsessz kábulatában várta az új nap kezdetét. Csak Gatsby nem vesz részt , a tivornyák­ban, az egészet ’azért rendezi, hogy álomvárát, szerelmét újra megkapja. A főhős romantikus illúziói­val szemben Daisy és Tom Bu­chanan a kiábrándító valóság talaján törtetnek. Daisy fiatal­ságát így jellemzi az író: „Ki akarta alakítani eljövendő éle­tét, azonnal, halogatás nélkül; sürgette a szerelem, a pénz és az élet ' megfellebbezhatetlen valósága.” Csupa szimbólum ez a regény, lelki kálváriák jel­képe. Gatsby amerikai tragé­diája beteljesedik: hitt a „zöld fényben”, a mámorító jövőben, pedig az egyre eltávolodott tőle. Az illúziók kábulata el­múlt, az „elveszett nemzedék” véglegesen kiábrándulva öre­gedett meg. A kötet még három, remek­művet, három elbeszélést is tartalmaz. A Feloldozás a val­lási fanatizmus elítélése. Az Újra Babilonban című elbeszé­lés egy alkoholmámorból kijó­zanodó apa lelki válságát, az Én nem jutottam tovább című pedig a katonai vakság tragé­diáját festi élénk színekkel. 2. KÜLÖNÖS, mégis oly na­gyon ismerős világ az, ahová Scherwood Anderson elvezet bennünket Winesburg, Ohio című könyvével. Apró elbeszé­lésekre tördelve, mozaikokból rakja össze a kis vidéki város életét. Másfajta „amerikai tra­gédia” bontakozik ki előttünk: a polgárháború után megin­duló ipari fellendülés éveiben egy kis amerikai város lakói a régi módon élve, nem találják helyüket az új világban. Az itt élő emberek tragédiája az, hogy terveket kovácsoltak, de az élet mindig közbeszólt. Ke­resnek, kutatnak, szenvednek ezek az emberek. Azt írtam, különös, mégis oly ismerős ez a környezet. Hiszen még Móricz istenhátamögötti történeteiben is ott találjuk ezt a világot. Vagy az orosz iroda­lomból is jól ismertek ezek a kisvárosi tragédiák, találko­zunk vele Gogol, Szaltikov- Scsedrin és Csehov műveiben. Winesburghan különös em­berek élnek. Seherwood An­derson az apró történeteken keresztül szeretettel vezetgeti kedvenc hősét, George Willar- dot, a helybeli Winesburgi Sas nevű újság egyetlen tudósítóját. Édesanyja, Elizabeth Willard is több történetnek hőse. Meg­ismerkedünk fiatalságával, az őrülettel határos, tespedt, moz­dulatlan életével. Naphosszat egyetlen szórakozása az, hogy emeleti szobájának apró abla­kából figyeli a pék és egy macska örökké tartó hadako­zását. Különös Jesse Bentley csa­ládjának története is. Ezt a va­gyonszerzési vágytól és vallási fanatizmustól elragadtatott farmert az őrületbe kergetik szédítő elképzelései. Wing Bidd- lebaum kezeinek külön íö-'é- nete van, Reefy doktor > igazságokat gyűjt apró . Iákra, amelyeket azután meg­semmisít. Curtis Hartman tisz- teletes órákon át figyeli a’ templom tornyából a mezte­lenre vetkőzött tanítónőt, és isteni kinyilatkoztatást lát fel­támadó vágyaiban. Különcök ezek az emberek, mániákus megszállottjai egy gondolatnak. Saját kórtermük­ben egymás különcségeinek bámulói lesznek. Valóban, egy „hatos számú kórterem” az egész város, ahová mint Cse­hov novellájának hősei, elfoj­tott vágyaikkal, vagy siratni való, kudarcba fulladt életük­kel elvonulnak a lakosok. KÉTFÉLE TRAGÉDIA bon­takozik ki előttünk! De mind­kettő sajátosan „amerikai tra­gédia” is, a tengerentúli állam fejlődésének két külön kor­szakában! De kibontakozik két tehetséges amerikai író karak­tere is. Egy teljesebb, egészsé­gesebb . elképzelést alakítha­tunk ki arról a becsületes írói szándékról, amely elkerüli a ponyva buktatóit, silány, ideig- óráig tartó sikereit. Számomra F. Scott Fritzgerald és Seher­wood Andersen neve is az iga­zi amerikai irodalmat jelenti. Nagy Sándor 1962. JULIUS 19., CSÜTÖRTÖKI EMÍLIA 20 évvel ezelőtt, 1942 júliusában a monarchofasiszták agyonlőtték NIKÓLA VAPCASOV bolgár köl­tőt. Mint egyszerű munkás, a nép jólétéért és szabadságáért harcolt, lírája is e küzdelemből veszi tár­gyát, dalait a végső győzelembe vetett hite hőskölteményekké te­szi. (A motor dalai — 1942, Válo­gatott költeményei). Egyik vers­szakát idézzük: ,ßr­Nikola Vapcarov ne elvtársaim, az olyan halál, mely akkor jő, mikor a földi kéreg lerázza, ami kór penésze, méreg, és milliónyi harcos talpra áll — az a halál olyan lesz, mint egy csodálatos ének. 120 évvel ezelőtt, 1842. július 19-én született CARL ZELLER Dsztrák zeneszerző, a klasszikussá vált Madarász (1891) című operett szerzője. 755 évvel ezelőtt, 1207-ben született ALBERTUS MAGNUS né­met filozóíus, alkimista, a középkor egyik legnevesebb gondol­kodója, akinek munkái teljesen a természet megfigyelésén ala­pultak. Első ízben ő dolgozta fel Arisztotelész művéit a sko­lasztika szellemében. Július 19-e LAOSZ függetlenségi ünnepe, arra emlékezésül,- hogy 1949-ben a japán megszállás utáni francia katonai inter­venciót végetvető francia—laoszi szerződés értelmében az ország független állam lett. Az új állam létrehozásában nagy szerepet játszott a Pa tét Lao nemzeti ellenállási mozgalom. A második félév tennivalóin)! tárgyaltak az ÁFTH dolgozói Munkaértekezletet tartottak az Állami Földmérési és Tér­képészeti Hivatal Heves me­gyei Igazgatóságának dolgozói. Bíró Lajos igazgató az első félév tevékenységéről a hiva­tali terv teljesítéséről beszélt, majd ismertette a második félév feladatait. Ezek megoldása — bár tud­valevő, hogy e hivatal dolgo­zói a mezőgazdaság szocialista átszervezése után végezték a legnagyobb munkát — lelkiis­meretes tevékenységet köve­tel. A műszaki osztályra ugyanis a táblásítás további folytatása vár a megyei tanács által meghatározott módon. Közös gazdaságaink számára a határ képének végleges ren­dezése, formálása nagyon so­kat jelent. Most alakulnak majd ki, hol lesznek a nagy­üzemi gazdasághoz szükséges dűlőutak, vagy hol szűnnek meg azok, szükségtelenné vá­lásuk révén. Az osztálynak ezenkívül el kell végeznie a községek tel­jes, pontos felmérését a tér­képfelújításokat, azonkívül, hogy más közületi és magán­megrendeléseknek is eleget kell tenni. A földnyilvántartással fog­lalkozó részleg elsőrendű fel adata a földvédelmi törvénj végrehajtása és az ezzel kap­csolatos műszaki munkálatok elvégzése. Ezek legnagyobbja a belterület-mérés. Ezt a mun­kát Tarnabodon és Űjlőrinc- falván, az országban eddig még sehol sem alkalmazott új módszer, légi fotó segítsé­gével könnyítik meg. A megyei igazgató beszámo­lóját élénk vita követte, ame­lyen felszólalt Klaisz Ferenc, az MSZMP Megyei Bizottsá­gának munkatársa. A munkaértekezlet után a hivatal dolgozói szabad párt­napot rendeztek.' Ennek elő­adója Tamás László, az MSZMP Megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának ve­zetője volt. Utasó feleség A kanadai Giles kapitány „nyugodtan” hajózhat Bel­fast nevű óceánjáróján, a vi­lág egyik végéből a másik­ba — mindenütt ott várja a felesége és öt gyermeke. Az asszonyka sokat halott a ten­gerészek hűtlenségéről, akik­re, állítólag, minden kikötő­ben más lány vár, s ezért öt gyermekével együtt, repülő­gépen követi férjét, kikötő­ről kikötőre. IRTA: ÖNODVARI MIKLÓS 10. Körner nyugalmat erőltetett magára. — Nos, valóban azért hoz­ták ide önt, mert érdekeink fűződnek hozzá, hogy egy fej- hosszal megelőzzük az osztrák rendőrséget. Igen: figyeltük és figyeltettük. Minden lépését is­merjük. Tudjuk, hogy ön a nickelsdorfi lágerben és leg­utóbb bécsi lakásán is műtéte­ket hajtott végre. E műtétek következtében egy magyar me­nekült kislány meghalt. Egy férjes asszony halála is az ön beavatkozásához vezethető vissza. Azért az arany nyak­láncért, amelyet ön a szere­tőjének vásárolt, két ember fi­zetett életével... Soroljam to­vább? Mindent tudunk! Ez élég ahhoz, hogy belássa: a ke­zünkben van és... no és: de ez a kéz segíteni Is tud. Aszerint cselekszünk, hogy önt mennyi­re sikerül belátásra bírni. Az osztrák hatóság már a sarká­ban volt, amikor munkatár­saim az orruk elől ellopták. Sok Idő nem volt a magyaráz­kodásra, hát fejbeverték egy g csit... Egyszer még hálás ss ezért! Igen- szükségünk van önre, s ha okosan gondol­kodik, nem jár rosszul. A ja­vát akarjuk: segítő kezet sze­retnénk nyújtani: pénz, sza­badság, boldogság, nyugodt élet van ebben a kézben ... Ebben az órában és ezen a he­lyen a legnagyobb biztonság­ban van. Az osztrák rendőrség keresi, de mi gondoskodunk róla, hogy soha ne találja meg. Természetes, hogy ezért mi is kérünk valamit, ön ügyes em­ber. Segítségére lehet az ame­rikai hírszerző szolgálatnak, az a tervünk, hogy dolgoztat­juk, foglalkoztatjuk, alkalmas­sá tesszük egy feladat elvégzé­sére, s ha jól dolgozik, nem bánja meg. Jóvá teheti bűneit, s mi nemcsak megbocsátással, hanem dollárral is jutalmaz­zuk. Van Svájcban egy klini­kánk, a Genfi-tó legszebb ré­szén. Jelenleg nincs vezető or­vosa ... nagyok tehát a lehe­tőségék. Minden öntől függ: öntől függ az is, hogy mi ke­rül még ebbe a dossziéba, s hogy ez a dosszié itt marad-e ebben a páncélszekrényben, vagy önnel együtt rendőrségi vizsgáM<bíró elé kerül! Howáfh feje zágott, vonat kereked zakatolnának benne. Reszkető kézzel nyúlt cigarettáért. Kömer előzéke­nyen adott tüzet. A villanyóra mutatója sza­bályosan járt körbe-körbe: Horváth az órát nézte, aztán lehunyta szemét, hogy ne lás­son semmit; ne lássa az ezre­des arcát, amely kérdőn me­redt rá. Még nem tudta, mit feleljen? Mindez: a karácsony- esti támadás, az idegen szoba, ahol ma reggel felébredt, a bezárt ajtóik, a vasrácsos ab­lakok, az ezredes szavai... szinte megbénították felbor­zolt idegeit. Az előbb még úgy érezte, mintha feneketlen mélység felé zuhanna összetör­ve és feltartóztathatatlanul. S ebből az őrült zuhanásból most kirántották, ugyanazok, akik betaszították. Megkapták, mint könnyű labdát. A kezükben van: azt csinálhatnak vele, amit akarnak. Gyenge ahhoz, hogy a legkisebb ellenállást is kifejtse. Milyen makacs el­szántsággal szökött át Nyugat- rac dolgozott benne a kegyet­len fceesaőrcágsv hogy letipor­jón mindenkit, keresztülgázol­jon minden akadályon, amely az útjába kerül, megsemmisít­sen mindenkit, akinek a sze­rencse jobban kedvez, mint neki, és íme: már jártányi ere­je sincs. Forog vele a világ, maga sem tudja, ébren van-e vagy álmodja ezt a szédületes forgást. Fájdalom kavargott benne, amely összekeveredett a félelemérzettél. Egy pillana­tig sem kételkedett benne, hogy az ezredes végre is hajt­ja, amit ígért. Nincs más mód, bele kell kapaszkodnia a men­tőkötélbe, azután ... majd lesz valahogy. Mikor felnyitotta szemét, Körner egészen közel állt hoz­zá. Sürgette: — Nos, nos? — Elfogadom, ezredes úr!..; — All right! Akkor nyom­ban el is kezdhetjük. Termé­szetesen, egy ideig még pihe­nésre lesz szüksége: éljen vi­dáman, egyék, igyék, szórakoz­zék. Mindjárt bemutatom egy honfitársának, aki majd gom doskodik magáról. Apropos! Nem tudom, mondtam-e már, hogy karácsony este óvatosság­ból elhoztuk Ausztria területé­ről és e helyen Nyugat-Német- ország védelmét élvezi ... Majd leesett a székről. — Nem vagyok Ausztriá­ban? — Hogy képzőin az első ut­casarkon letartóztatnák! Sakálok-egy más között Körner ezredes elégedetten dörzsölte kezét. A bárszek­rényhez lépett és felhajtott egy pohár konyakot. Bár előre­látható vaoft, hogy fenve sjfcse­rül, őszintén szólva nagyobb ellenálásra számított. Gondo­latban nem adott igazat Elzá­nak és már előre mosolygott, mit szól majd ehhez a lány? Elza rafinált ügynök volt, de nem elég határozott. Néhány hónap óta pedig mereven til­takozott azellen, hogy újabb adatokkal gazdagítsa az orvos­ról alkotott képet. Még a napokban is azt mondta: * Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy Elzának mellékgondola- tai lehetnek, amelyeket eltit­kol előttük. Nem is igen tö­rődtek azzal, hogy Elzának egyáltalán lehetnek gondola­tai; pedig ennek a csinos, sző­ke lánynak is voltak álmai, vá­gyai, titkon szövögetett tervei: Amennyire nem vették észre benne a nőt, éppen úgy nem vették észre az embert. Elza számukra eszköz volt, egy fo* gaskerék a bonyolult gépezet* ben. Csak azzal törődtek, hogy ez a fogaskerék állandóan mo­zogjon, egy percre se álljon meg: szüntelenül előbbre vi­gye karrierjüket. így lett Kör* nerből ezredes, Mr. Rogger- ból az V. Európai Ügyosztály parancsnoka (Solytaljzttk.) — Nem alkalmas, nincs elég bizonyítékunk. Hagyjuk... Vár­junk. Kömer idegesen felcsattant: — Mi az, hogy nincs elég bizonyíték? Csinálni kell! De Elza csűrte-csavarta, ha- ogatta a dolgot, végül már Mr. itoggamak is feltűnt. Körner nasa vette az ügjíet kezébe.

Next

/
Thumbnails
Contents