Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

VTLÍO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Készül a csővázas magtár AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 166. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. július 18., szerda ) . Miért a mélyszántás? Tarlóhántás, vagy nyári mélyszántás? — vetődik fel mostanában ■ mind gyak­rabban, mert az elmúlt esz­tendőkben aratás után vé­geztünk ezt is, azt is, de tel­jesen még nem alakult ki, melyik jobb, melyikre van nagyobb szükség, melyik gazdaságosabb. A hivatalos álláspont is­meretes. A Földművelés- ügyi Minisztérium számos szakembere, a kutatók a nyári mélyszántás mellett döntöttek. Ha alaposabban megnézzük, miért, az érvek kivétel nélkül nyomósak, s megszívlelendők. A tudo­mány egyik érve: az időben végzett nyári mélyszántás biológiai folyamatok meg­indulását segíti elő a talaj­ban, míg a késő őszi, vagy téli talajmunká csak fizikai állapotokat változtat meg. A munka gazdaságossági részével is törődök emellett számításokkal igazolják;, nyáron nagyobb a géptclje- sítmény, hosszabb a munka­idő, jobb a szántás minősé­ge, mint ősszel, tehát olcsób­ban dolgozik a gép és a raj­ta ülő ember sem szenved annyit az időjárás viszon­tagságaitól, mint a már hi­deg, esős hónapok alatt. A legdöntőbb azonban minden érvelés között, hogy ha a tarlót közvetlenül az aratás után mélyen szánt­ják, termelőszövetkeze­teinkben, vagy állami gaz­daságainkban, megtakarít­ható a tarlóhántásra fordí­tott erő, s a nyári talajmun­ka egyben nélkülözhetővé teszi az őszi mélyszántást - is. Ez azt jelenti, hogy egy művelettel kevesebb talaj­munkát kell végezniük a gépeknek és az őszi munkák során így több erőt fordít­hatunk a betakarítások gyors elvégzésére. Természetesen a hivatalos vélemény ismeretében is számos helyen vitáznak még arról, hogy különböző talaj­adottságokkal, a rendelke­zésre álló gépi erőkkel szá­molva, valóban helybs-e an­nak követése. S ez nem is i baj, mert ha az igyekezet úgy mutatja, mindenütt a nyári mélyszántás beveze­tését szeretnénk szorgal­mazni és elterjeszteni, noha maga a hivatalos álláspont is lehetővé teszi a vitát. Szó sincs benne arról, hogy ott is ezt kell tenni, ahol való­ban minden indok az eddigi módszer alkalmazása mel­lett szól még a jelen pilla­natban. A lényeg viszont az, hogy , minden tarlót fel kell szán- ' tani az aratás után közvet­lenül, s ez esetben az évben ! azért is nagyon indokolt, j mert amúgy is túlságosan alacsony a gabonaszalma, \ így a Nap könnyen elpáro- i Iogtatja a hullott csapadc- I kot. E tekintetben tehát egyértelműek a vélemém'ek. A nyári talajmunkát a lehe- I tő leggyorsabban el kell vé­gezni a tarlókon, ahol indo­kolt és a gépi erő mást nem tesz lehetővé, hántással, — i ahol azonban megfelelő mód kínálkozik, természete­sen nyári mélyszántással, a már ismert, s elég sokszor j alá nem húzható okok miatt. Ez termelőszövetkeze­teinkben és állami gazdasá- I gainkban, más feladatok I között, ma az egyik legsür- ; gősebb tennivaló, s elvég- | zésének halasztgatása min­den nap tetemesebb kárt I okozhat a tarlókon. (W. L.) A VILÁG ELÉG ÖREG < MÄR AHHOZ...” ★ Patiaky Dezső: FRANCIA AGY... ★ AZ ELMARADT TALÄLKOZÖ ★ AMUNDSEN EMLÉKEZETÉRE ★ Önodvári Miklós: SÄRGA DOSSZIÉ MEGHALT DR. HALLAI IMRE megyei belgyógyász-főorvos Heves megyei Tanács Kór­háza Igazgatósága közli, hogy súlyos veszteség érte a megye egészségügyét. Dr. Hallai Imre, & megyei kórház osztályvezető főorvosa, megyei belgyógyász főorvos, a Hazafias Népfront Eger városi Bizottságának tag­ja 1962. július 17-én, délelőtt 10 órakor egyhetes szenvedés után elhunyt. Hallai Imre 1902-ben született Detk községben. Iskoláit Eger­ben, az egyetemet Budapesten végezte. A budapesti 1. számú Belklinikán hét évig dolgo­zott, mint tanársegéd, majd; 1932-től haláláig, megszakítás ; nélkül a megyei kórházban. Belgyógyász, röntgen- és ideg- gyógyász szakorvosi képesítés­sel rendelkezett. Tudományos munkássága számos dolgozatot és közleményt hagyott az utó­kor számára. Temetése csütörtökön dél-1 után 3 órakor lesz a Hatvani temetőben. Póti Jenő, az Egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának új elnöke Tegnap mutatta be dr. Lend- vai Vilmos, a megyei tanács vb-elnöke az Egri Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ve­zetőinek Póti Jenőt a járási tanács vb új elnökét. Póti Jenő, aki tegnap hiva­talosan is átvette az elnöki tisztséget, a „folyó ügyeket”, 1954-ben a Szőlészeti és Kerté­szeti Főiskola elvégzése után került Egerbe. Eddig a megyei Pártbizottságon, az Egri Járá­si Pártbizottságon és a tömeg- szervezetek vezető szerveiben dolgozott. Eger város vezető óvónői patronálják az egri járás idény napközi otthonait Tegnap délelőtt a járási mű­velődésügyi osztályon tanács­kozásra ültek össze Tihanyi Miklósné járási óvodai fel­ügyelőnő vezetésével Eger vá­ros vezető óvónői. Megjelent a tanácskozáson Noszticiusz Ferenc, az egri járás művelő­désügyi osztályának vezetője is. A megbeszélésen megálla­podtak abban, hogy Eger vá­ros vezető óvónői: Litauszky Lajosné, Válai. Ferencné, Fita­la Endréné, Szabó Jánosné, Dobó Zoltánné és Szálkái Mik­lósné a nyár folyamán patro­nálják az egri járás idény napközi otthonait. így lehető­ség nyílik arra, hogy az idény napközi otthoniján óvónői ké­pesítés nélkül alkalmazott ve­zetők szakmai segítséget és tá­mogatást kapjanak július és augusztus hónapban. A kezdeményezéssel egyet­értett a járási művelődésügyi osztály is. Megkezdődött a Heves megyei Szeszipari Vállalat volt dolgozóinak bűnpere Az Egri Járásbíróság dr. Juhász Pál tanácsa kedden délelőtt megkezdte a Heves megyei Szeszipari Vállalat volt dolgozóinak bűnperét. Az ügyészség Tóth Károlyt, a Szeszipari Vállalat volt igaz­gatóját, később az egri szesz­főzde vezetőjét, Salamon Ist­ván raktáros anyagbeszerzőt, Lepres Sándor szeszfőzdéi üzemvezetőt, Borics Bélát és Berták Béla pénzügyőr főhad­nagyot a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben ismételten elkövetett sikkasz­tás bűntettével vádolja. A vádirat szerint Tóth Ká­roly és társai 1957 februárja óta a többlet pálinkából 2400 litert „tettek félre”, amely hivatalos áron 168 000 forint értéket képvisel. Ezt á pálin­kát a későbbiek során, amikor megbizonyosodtak arról, hogy a többlet pálinkát senki sem keresi, először kisebb, 20—30 —50 literes, majd 180—200 li­teres tételekben értékesítet­ték. Tettükre ez évben derült fény, amikor egy 51 520 forint értékű szállítmányt éppen Bu­dapestre fuvaroztak. Gödöllő­nél a rendőrség gépkocsiellen­őrzést tartott, s ennek során felfedezték az értékes szállít­mányt. A bíróság megkezdte a vád­lottak kihallgatását. Utána a tanúkihallgatásokra kerül sor. Tóth Károly és társainak bűnperében a következő hét végére várható az ítélet. Olcsó is, jó is, könnyen fel lehet építeni, s ami a legfontosabb, nagy mértékben eny- í hiti a raktározási gondokat a csővázas magtár, — gondolták a gyöngyösi Dimitrov Termelő- > szövetkezet vezetői, s amint a képen látható, már készül is az új épület. A saját erőből ké- ; szülő magtár építkezésén a tsz építöcsoportja dolgozik. Deme Ferenc, Toldi Antal és Molnár ; Sándor nyugdíjas, aki a megérdemelt pihenés helyett az épület tetőszerkezetének szerelé- ! sénél is segédkezik. (Kiss Béla felvétele) £ /S/SAAAA/^i/VS^^^^^^^^AAA^^A^^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA/WVNAAAAAAAAAAAf Bárom, járásból jelenteitek i Teljes erővel folyik az aratás, betakarítás, tarlóhántás A legutolsó hivatalos jelen­tés az elmúlt hét végén ké­szült el a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán a nyári gabonabetakarítási mun­kákról. Azóta azonban sokat változott a helyzet megyénk­ben, de főként a három legna­gyobb gabonaterületitel ren­delkező járásunkban. A me­gyében az elmúlt hétvége óta legalább öt-hat százalékkal növekedett a learatott terüle­tek mennyisége, s így jelen­leg arról adhatunk számot, hogy az aratásnak mintegy 18—20 százalékával végeztek a termelőszövetkezetek. Az egyik legjobb eredmény­ről a hatvani járás adott számot eddig. Itt a közös gazdaságok az időjárás viszontagságai ellené­re is jó eredményeket értek el. Az őszi árpa aratása — mintegy ezer holdnyi terület — teljesen befejeződött, s csaknem mindenütt jó termés- eredményekkel. A kerekha­raszti Alkotmány Termelőszö­Agyonlőtte magát a füzesabonyi gyilkos Az emúlt héten megdöbben­tő gyilkosságról adtunk hírt. Eszerint július 9-én Gergelyi Kristóf József Füzesabonyban három lövéssel agyonlőtte Ger- gelyi Ferenc éjjeliőr feleségét, majd elmenekült. A rendőrség országos körö­zést adott ki Gergely! Kristóf József ellen, lőfegyverrel elkö­vetett emberölés bűntette miatt. A gyilkost azonban jú­lius 16-án Füzesabony határá­ban holtan találták meg. A lefolytatott helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a megtalált holttest azonos Gergelyi Kristóf Józseffel, aki a felelősségrevonás elől mene­külve, ugyanazzal a fegyverrel, amellyel bűntettét elkövette, magát is fej belőtte. vetkezetben például negyven holdról 18 mázsa, a lőrinci Petőfi Tsz- ben ugyanekkora területről 16,80 mázsa, a zagy­vaszántói Aranykalászban 47 holdról 16 mázsa, a horti Pe tófűben 138 holdról 14,8 má­zsa magot nyertek átlagosan a tsz-tagok. Az aratási munkákkal egy időben kezdtek hozzá minde­nütt a szalmalehúzáshoz és a tarlóhántáshoz is. A szalma- lehúzást és kazlazást a lőrinci Petőfiben be is fejezték, a tar­lóhántást meg a „fekete föld maradjon az aratás után” elv alapján ugyancsak folyamato­san végzik mindenütt. A búza aratásával is jól ha­ladnak a járás termelőszövet­kezeteiben. Eddig mintegy négyezer holdról vágták le az érett kalászokat a gépek és a kézi kaszások. Az eddigi mé­rések alapján úgy tűnik, hogy mind az őszi árpánál a beter­vezett 12 mázsát, a búzánál a 10,5 mázsát jelentősebben túl­haladják az átlagtermések. A járás területién a négy­ezer hold búza learatása után a gabonafélék betakarításának negyven százalékával végez­tek. A hevesi járásban ugyancsak nagy lendülettel folyik a munka. Az eddigi aratás összeredmén ye: 6400 holdról vágták le a kalászo­sokat. A két gépállomás min­den kombájnja és aratógépe dolgozik már a termelőszövet­kezetek . földjein. Főként a kombájnoké most a szó a rendrevágó aratógépek után, úgy, hogy az őszi árpa aratá­sának befejezésétől már mind­össze néhány óra választ el. A járásban nagy gondot for­dítottak a szalmalehúzás el­végzésére is. A learatott terü­leteken ezzel mintegy nyolc­van százalékban végeztek. A Tama menti közös gazdasá­gok ezen kívül a tarlóhántás elvégzésében is jeleskednek. Tarnamérán és Zárónkon pél­dául száz, illetve százharminc holdról nem sokkal az aratás befejezése után eltűnt a tarló is az ekék nyomán. A füzesabonyi járásban 33 kombájn és 28 aratógép vágja a kalászosokat. A gé­pek segítségével 1048 hold - szí árpa, 1174 hold őszi búza, 460 hold tavaszi árpa, 18 hold rozs került learatásra. Egyes termelőszövetkezetek már arról is adtak hírt, hogy őszi árpájuk milyen termést hozott. A mezőszemerei tfj Világ Termelőszövetkezet tag­sága például egy harminchol­das tábláról átlagban- 22,60 mázsa szemet takarított be. A, szihalmi Kossuth tagsága egy húsiziholdas táblárctl 14 má- , zsa átlagterméssel dicseked­het, de nincs kisebb okuk az örömre a káli Március 15. Tsz-belieknek sem, akik 50 holdról 15 mázsa árpát nyer­tek átlagosan. A füzesabonyi járásban azonban nemcsak a jó ered­ményeknek örülnek, hanem a holnapra is gondolnak. Ezt igazolja az aldebrői tJj Élet tagságának tette is. Itt a tsz- tagok 40 holdnyi őszi árpájuk levágása után harmadnap már újra el is vetették a tar­lót takarmánynövénnyel. Ter­mészetesen másutt is így gon­dolkodnak a termelőszövetke­zetekben, s ennek következté­ben a járásban ma már minU egy kilenc záz holdnyi másod- és tarlóvetés van. (u>) «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents