Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÍTETEK! As író felelős olvasóiért Ehrenburg javaslata, Sartre és Bóka László felszólalása a moszkvai kongresszus írótalálkozóján AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 163. szám ÁRA: 30 FILLÉR 1962. július 14., szombat Egy világkongresszus - a belső szobákból Hogyan dolgozik a moszkvai leszerelési kongresszus? Milyen módon teszik lehetővé, a több mint száz országból érkezett,' s legalább egy tucat különféle nyelvet beszélő ember közös munkáját? Mielőtt arról írnék, hogy bonyolódik le a munka, hadd írjak az épületről, amelyben vagyunk. Modern üveg, beton és márványpalota, több emelet magasságban a föld színétől, négy emeletét pedig a föld alá süllyesztették. Fiatal építészek tervezték, s bár stílusa teljesen más, mint a Kreml híres épületéé, harmonikusan beillik a levelezőlapokról és filmekről olyan jól ismert képbe az SZKP kongresszusi palotája. Leültünk a több ezer férőhelyes nagyteremben, fülünkre tesszük a kis hallgatót, amely összekapcsol bennünket a fordító-szobákkal, s már hallhatjuk is a beszédeket. 14 számot állíthatunk be, s 14 nyelven jön az éppen elhangzó beszéd fordítása. Ha az ülés nem a nagyteremben van, akkor a nyakba akasztható kis tranzisztoros vevőkészülékek teszik meg ugyanezt a szolgálatot. A nagy világnyelveken, s nemcsak azokon mondhatják és hallhatják a beszédet. Mindent fordítanak magyarra is. A körülmények tréfája következtében még Hamvas Endre Csanádi püspök beszédét is magyarra fordításban hallottuk. Latinul szólalt fel, s egy római újságíró, aki csak annyit tudott, hogy a lila öves pap magyar, meg is jegyezte: „Érdekes, mennyire hasonlít az önök nyelve az olaszhoz”. Természetesen a munka ösz- szehangolása nemcsak a fordításon múlik. Kiszámították, ha minden küldöttségből csak egy valaki akar beszélni az együttes ülésein, akkor háromszor annyi ideig tartana a kongresszus, mint az előirányzott. Valójában azonban ennél többen is szeretnének beszélni, s ez természetes. Az elnökségnek és a titkárságnak nagy tapintattal kell eljárnia, hogy senki se sértődjék meg sem azért, hogy tíz percre kell korlátoznia mondanivalóját. Sok-sok szervező munka után kerül sor arra, hogy t küldöttek elvégezhessék tulajdonképpeni munkájukat, s megfelelő körülmények között dolgozzanak. Nyilvánvaló persze, hogy a kölcsönös megértés nem elsősorban a fordítón múlik, vannak a világon egy anyanyelvűek, akik szemben állnak egymással, s különböző nyelven beszélők, akik egy mosóly- lyál megértik egymást. Ennek a kongresszusnak azonban nagy szüksége van olajozottan működő technikai apparátusra, mert több akar lenni, mint kölcsönös mosolyok és kézrázások összejövetele: módokat akar kidolgozni, amelyekkel... talán meg lehet közelíteni a leszerelést... a tartós béke megteremtésének eszközeit kereső tudományos részletességgel. Tizenkét albizottság vitatott meg egy-egy részletkérdést, az egyik például a leszerelés gazdasági vonatkozásait, a másik a kulturális és erkölcsi, a harmadik a nemzetközi függetlenséggel kapcsolatos problémákat, a negyedik pedig a leszerelés politikai és technikai vonatkozásait. Aki mindezen bizottság munkáját figyelemmel akarná kísérni, szaladgálhatna Moszkva egyik részéből a másikba, emeletről emeletre. De végül is újból összeült a kongresszus és a teljes ülés elé tárták azokat a gondolatokat, javaslatokat, amelyeket a leszerelés és a tartós béke elősegítésére kidolgoztak. A küldöttek igyekeznek majd a moszkvai világ- kongresszuson részt vevő és különböző nézeteket, irányzatokat képviselő emberek és csoportok békeakaratát közös nyelvre fordítani nemcsak a fülhallgatókban, hanem a szívekben és az értelemben is. X. I. MOSZKVA (MTI) Pereteken a szovjet írók há-. i zában gyűltek össze a moszk- I vad leszerelési és béke-világkongresszuson részvevő írók, mind az öt világrészből. A találkozón jelen volt a vendég- I látó szovjet írószövetség körülbelül 100 tagja. A magyar küldöttség képviseletében ott volt Bólca László tanszékvezető egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia levelező tagja, Boldizsár Iván író, Mesterházi Lajos és Tamási Áron Kos- suth-díjas író. Az ülést Alek- szej Szurkon szovjet költő nyitotta meg, majd Nazim Hik- metet választották a találkozó elnökévé. Az első felszólaló Jean-Pa- ül Sartre francia író volt, nekünk íróknak — hangoztatta — arra kell törekednünk, hogy a kultúra ne válhas- sék a háború, a hideg-, vagy melegháború fegyverévé és ezért egyesítenünk kell erőinket, össze kell fognunk egy új világháború megakadályozására. Vigorelli olasz író, a két évvel ezelőtt megalakult Európai Írószövetség főtitkára kijelentette, hogy a szövetség célja éppen a kultúra egységének helyreállítása. Mint mondotta — két év alatt minden megkülönböztetés nélkül 24 európai ország 1200 írója jelentette be a szövetségben való részvételét Vigorelli kijelentette, hogy célja a világ egységes írószövetségének megteremtése. Kdnsztantyin Fegyin, a Szovjet írószövetség titkára nagyhatású felszólalásában kijelentette: Amikor a német fasiszták visszavonultak a második világháború utolsó szakaszában, barátaimmal együtt ellátogattam Pszkov várps mellé, Puskin sírhelyéhez. Láttuk a még ásító futóárkokat és Puskin épségben maradt sírját. A sír mellett azonban hatalmas bombatölcsér tátongott. Ebből azt láttuk, hogy a második világháborúban a fasizmus céh tévesztett és nem tudta elpusztítani az emberi kultúrát, az emberi szellem örökségét Ha azonban' kitör a harmadik világháború, az elpusztítja az emberi kultúrát, önökkel együtt felelősek vagyunk azért, hogy teli- , betalálja-c a bomba Puskin sírját, megsemmisíti-e mindannyiunk kulturális kincseit. 11 ja Ehrenburg, Nemzetközi Lenin-békedíjas szovjet író javaslatot tett, hogy a világ írói rendszeresen tartsanak kerekasztal-értekezleíeket, ahol nem ünnepélyes határozatok meghozatalával, hanem az írók felelősségének hangoztatásával, a kapcsolatok erősítésével küzdenének a békéért és az általános leszerelésért. Carlo Levi, ismert olasz író csatlakozott Ehrenburg javaslatához Hasonlóképpen jóváhagyta és támogatta Ehrenburg javaslatát Műik Radzs Anand, a legnagyobb élő indiai író, aki különösen a hidegháborús propaganda, s a sajtó, rádió és televízió . hidegháborús félhasználása ellen emelt szót. Pablo Neruda Ehrenburg javaslatához szólva indítványozta, hogy az írók alakítsanak bizottságot a kerekaszta.l-érte- kezlet mielőbbi megszervezésére. Harry Carlyle amerikai író megállapította, hogy ezen a találkozón igen kevés amerikai vesz részt. Megvan az okuk arra, hogy ne legyenek itt — mondotta. — Körülbelül 15 éve megfélemlítési kampány indult az amerikai írók ellen, s mindannyian tízszer is meggondolják, mielőtt elindulnának egy békekongresszusra. Jómagam angol származású vagyok — folytatta. Negyvenkét évig az Egyesült Államokban laktam, de három éve kiutasítottak Amerikából és deportáltak, mert kapcsolatot tartottam fenn az ország íróival, művészeivel, munkásaival. Idegen eszmék propagandájával vádoltak. Felteszem a kérdést: hát az eszmék nem léphetik át a határokat? A helyzet Amerikában nem reménytelen, de látnunk kell a nehézségeket, amelyek gátolják az amerikai írók békemozgalmának fejlődését. Nagyhatású beszédet mondott Bóka László magyar író is. Bevezetőül kijelentette, hogy optimizmussal tekint a világhelyzet alakulása elé, mert a történelemben először egy erős, győztes nagyhatalom vétte kezébe a béke megvédésének feladatát. Mindeddig a békéért magányos próféták, mezítlábas filozófusok, vagy a legyőzött és rosszul felfegyverzett országok politikusai szálltak síkra. A történelemben először fordult elő, hogy a Szovjetunió, egy győztes és hatalmas ország képviselője, Hruscsov, általános és teljes leszerelést javasolt. Ezzel nagy erkölcsi és gyakorlati súlyt adott a béke eszméjének. Bóka László részletesen beszélt arról a munkáról, amely Magyarországon folyik a nemzetközi kultúra megteremtéséért. Ismertette az Európa Könyvkiadó, az idegennyelvű Corvina Könyvkiadó munkáját és részletesed beszélt a Nagyvilág címú világirodalmi folyóirat jelentőségéről, az idegen nyelven megjelenő magyar folyóiratokról, amelyek hazánk irodalmát népszerűsítik külföldön. A találkozón felszólalt még Guatemala. India, Nagy-Britan- nia, az Egyesült Arab Köztársaság, Kuba, Vietnam, Venezuela, Spanyolország, a Német Szövetségi Köztársaság, Haiti, Görögország, Irán, a Német Demokratikus Köztársaság és Ausztrália írói. Az ülés végén határozatot hoztak, hogy bizottság alakul Sartre, Carlo Levi, llja Ehrenburg, Konsz- tantyin Fegyin, Műik Radzs Anand, Anna Seghers. Artur Lundkvist, Pablo Neruda és Nazim Hikmet részvételével. Ez a munkabizottság fogja kidolgozni az írók kerekasztal- értekezletének konkrét terveiti 'v' PLENÁRIS ÜLÉS A MOSZKVAI LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILÁGKONGRESSZUSON -1
