Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

* 1962. július 11., szerda NÉPÚJSÁG A mezőgazdaság rejtett tartalékai AGRÁRMÉRNÖKÖK, tanács­vezetők, tsz-mezögazdászok és földbirtokpolitikai szakembe­rek készülnek szerte a megyé­ben az 1961. évi VI. törvény végrehajtására, E törvény fon­tosságát aláhúzza, hogy a már említetteken kívül jelentős sze­rep jut az erdő- és állami gaz­daságok, vízügyi igazgatósá­gok, ipari üzemek és más álla­mi szervek szakembereinek is. Mi tehát a lényeg? Az, hogy alapos felkészültséggel, aprólé­kos, gondos munkával minden községnek, településnek és vá­rosnak a határában fel kell kutatni azokat a területeket, amelyek mezőgazdasági műve­lésre alkalmasak. Vannak ilyen földek? Van­nak. Egyik községben több, a másikban kevesebb. Persze, ko­rai lenne még messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, de az máris látható, hogy ennek a munkának az lesz az eredmé­nye, hogy a mezőgazdasági ter­melésre alkalmas területek sok ezer holddal megnövekednek. A VI. TÖRVÉNY végrehaj­tása megszünteti majd azokat a t.erületi vitákat is, amelyek egyik-másik termelőszövetke­zetnél fennállnak. Bár meg kell mondani, hogy sok helyen maguk a termelőszövetkezetek vezetői igyekeznek „szert ten­ni kisebb-nagyobb” rejtett tar­talékra, amelyek révén elő­nyökhöz is jutnak. Azt persze csak helyeselni lehet, ha a tag­ság érdekében megtesznek mindent, de ha az a törvényes kereteken kívül történik, ugyanott csapják be önmagu­kat is, ahol az államot, még ha „rejtett tartalékok” termése is a közös raktárakba kerül. Nézzük ezt meg egy község, Mezőszemere példáján. A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya itt vonta össze azokat a szakembereket, akik a VI. tör­vény végrehajtásában részt vesznek. A bizottság tagjai és a rész­vevők gondozott kukorica föl­dek között haladnak. A éank- bányánál előkerül a térkép, amely azt mutatja, hogy a bá­nya területe két hold. A ta­pasztalt szemek észreveszik, hogy ennél lényegesen keve­sebb. A mérés után kiderül: a bánya területe csupán 1060 négyszögöl. Bejegyzik a pon­tos adatokat, a különbözeiét pedig a szántó javára írják. A műszaki adatok azt mutatják, hogy a közelben két és fél hold erdőnek is kell lenni. Amikor odaérnek, kiderül, hogy az bi­zony nem erdő, hanem érték­telen bozót. Ezelőtt pár évvel, nyilván „hasiból” írták be a művelési ágat, amely önmagá­ban nem lenne baj, ha a jó­minőségű szántó ki nem esik a termelésből. Haladunk to­vább, de most már nem kuko­rica, hanem őszi és tavaszi ka­lászosok között. De bármennyi­re is igyekszünk, nem találjuk azt a rétet, amelynek a terüle­te több mint tíz hold. A „be­mondás” alapján bejegyzett „réten” súlyos kalászokat rin­gat a szél. Alig telik el tehát néhány óra, máris több mint 15 hold szántéval szaporodik a Kossuth Tsz területe. A TÉRKÉPEKRE berajzolt, de a táblásítás során felszán­tott utak és tenyérnyi nagy­ságú rétek következnek. Ezek Kitűnő bizonyítvány — ifjú szakmunkás korlattal, hanem azzal is, hogy bármilyen szervezésről, kirán­dulásról, vagy megmozdulás­ról van szó, a három év alatt, ő mindenütt ott van és segít. A tanév befejezése előtt két­napos visegrádi kirándulással tette emlékezetessé diáktársai számára az osztályegységet, s most, amikor már vége a dié- koskodásnak, most is keresett magának egy olyan területet, ahol megmutathatja, mit tud. A szövetkezetnél nem nagyon kedveltek a sátoros táborozá­sok, a kirándulások. Vasárnap, abban a nagy melegben kerék­párra kapott, sátorlapot szer­zett, s a szövetkezet támoga­tásával táborba vonult, negyed- magával, mint első fecske a ktsz tagjai közül. „Majd jönnek a többiek is, csak meglássák a mi táborun­kat!” — lelkesedik. Tervei? Még most nincsenek, mert előt­te áll a katonaság, s csak utá­na lehet valamiféle elgondo­lást reálisan valóra váltani. Addig is, mint eddig jó három éve — segít édesapjának ab­ban, hogy szinte két kezükkel épített házukat még szebbé; tegyek. Szenvedélye? — A jó lemezek, egyébként mindig ott hon van, ha csak gyakorlás-; képpen nem segít valamelyik üzletben. Kirándulni szeret, a jóbará­tokkal karikára kapnak, s lá­togatják a Bükk rengetegeit, de ha szórakozásra szottyan kedve, akikor meghívja a bará­tait, s otthon, a saját örömére gyűjtött lemezek társaságában, szülei boldog mosolya közepet­te, megisznak néhány üveg málnát, esetleg jégbe hűtői sört, s aztán a jól használt' szabadidő után, jöhet az igazi, ónálló, komoly munka. Kitűnő bizonyítvánnyal kez­di önálló életét-a fiatal szak­munkás. (á) Még alig száradt meg a tin­ta Berecz László fodrászsegéd szakmunkás bizonyítványán, máris, szinte fejjel nőtt a fia­talember. A bizonyítványosz­tást vidám baráti körben, ott­hon üli, amikor bal ropogok. Nem akarom zavarni, de ha már beléptem, úgysem enged­nek el dolgom végezetlen. Valójában saját magukat Is ünnepelték. Nem kis dolog há­rom év után önálló emberként bemenni a munkahelyre, fo­gadni az őszinte, szívből jövő gratulációkat, s érezni, hogy VALAKIK lettünk! Berecz Laci még mindössze tizenkilenc éves, de máris ko­moly eredményekről adhat számot. A Kertész utcai kis­fiú hamar választott szakmát, s míg a többiek a gimnáziu­mok között győzködtek a to­vábbtanulásért, ő kijelentette, fodrász akar lenni., Nem is volt olyan egyszerű! Két esz­tendő is eltelt, míg felvették a ktsz-be, illetve az iparitanu- ló-iskolába. Ekkor vált el, hogy mindéi) szaikmának vannak szerelme­sei, akik szeretik, akik szívvel csinálják, amire vállalkoztak. Már az első esztendőben versenyen Indítja a mestere, és amikor első díjjal tér meg, el­ismerően nyilatkoznak róla az igényes egri fodrászok. Ver­seny 'versenyt követ, a két szakmában tökéletesedő fiatal­ember mindenütt az elsők kö­zött állja meg a helyét. Nagy diadallal hozza haza az orszá­gos versenyről a két aranyér­met és az „országos második tanuló” címet. A ktsz minden támogatást megad neki ahhoz, hogy az él­vonalba törje fel magát. S mi­vel fizet? Kitűnő minden vizs­gája, elégedettek a mesterei, elégedett az iskola. Nemcsak a ■tanulással, a szerzett jó gya­ugyan nem számottevő terü­letek. de a közmondás is azt tartja, hogy sok kicsi sokra megy.., Mezőszemere után minden községben megkezdődik ez a munka. Ennek azonban nem­csak az a lényege, hogy a gazdálkodásra alkalmas terü­leteket felderítse, hanem az fe, hogy azokat a művelési ágakat, amelyek az évek hosz- szú során keletkeztek, a tény­leges állapotoknak megfelelő­en rendezze, A VI, törvény végrehajtása tehát döntő mér­tékben hozzájárul a nagyüze­mi gazdálkodás további szi­lárdításához. lehetővé teszi, hogy a kö2ös gazdaságok reá­lis alapokra tervezhessenek, hogy növelhessék a termés- eredményeiket és ezzel együtt a tagok jólétét is. EHHEZ PERSZE az szüksé­ges, hogy kellően felkészülve, nagy gonddal hajtsák végre a VI. törvényben foglaltakat. A kezdet jó. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya több napig tartó bemutatón készíti elő a szakembereket, de meg­tesznek a járások is mindent az eredményesség érdekében. A siker azonban félsiker lesz, ha a községi tanácsok és ter­melőszövetkezetek nem nyúj­tanak segítséget ehhez a mun­kához. Ezért kell a községek és a tsz-vezetőknek fáradsá­got, időt nem kímélve azon igyekezniük, hogy az 1961. évi VI. törvényben foglaltakat maradéktalanul végre hajt­sák. Erkl János Használjuk ki jobban a lehetőségeket Az első félévi munkát értékelték a földművesszövetkezetek vezetői Tegnap tanácskozásra gyűl­tek össze megyénk földmű­vesszövetkezeteinek vezetői, hogy értékeljék az első fél­évben végzett munkát. A ta­nácskozáson részt vettek a szövetkezetek vezetői, a MÉSZÖV és a járási közpon­tok képviselői, valamint Ta­más László elvtárs, az MSZMP megyebizottságána,? mezőgazdasági osztályvezetője. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, megnyitó szavaiban méltatta a tanács­kozás jelentőségét, majd Mol­nár Ferenc, a MÉSZÖV fő­könyvelője tartott beszámolót a földművesszövetkezetek első félévi munkájáról. Értékelésé­ben feltárta azokat a hiányos­ságokat, amelyek akadályoz­ták a még jobb eredmények elérését. Elmondotta többek között, hógy az elmúlt évi eredmé­nyek alapján megyénk- orszá­gosan is első helyezést ért el. A versenyt nagyban elősegí­tette megyénk és Csongrád megye között létrejött munka­verseny, melyben az elmúlt évben Heves megye érte el a jobb eredményt. Szólott még a raktározási problémákról és a földműves­szövetkezetekben folyó beru­házásokról és tatarozásokról. A Csongrád—Heves megyei versenyvállalások teljesítésé­re hívta fel a szövetkezetek vezetőinek figyelmét. Ezután vita következett, amelyben a szövetkezet veze­tői elmondották problémáikat, tapasztalataikat az első félévi munkával kapcsolatosan. Cser- nyánszki Tamás, a gyöngyösi földművesszövetkezet elnöke, az első félévben elért jó ered­ményeket ismertette. Bocsi László, a hatvani FJK elnöke örömmel számolt be arról, hogy a ^második negyedévi ter­veiket túlteljesítették. Felszólalt Tamás László elv­társ is, s elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek az el­ső félév során igen sokat fej­lődtek. A felvásárlási tervek teljesítésében azonban nagy le­maradás mutatkozik. A tavasz folyamán igen sok naposcsibét kaptak a községek, és ezzel biz­tosítani lehet a banomfifelvá- sárlásf tervek teljesítését. A szövetkezeti dolgozókon a sor, hogy összefogjanak az elkövet­kezendő idők feladatainak megvalósításában. Már most készüljenek fel a paprika, pa­radicsom és az ezután jelentke­ző gyümölcsféleségek felvásár­lására — mondotta Tamás elv­társ. A felszólalások után Molnár Ferenc elvtárs válaszolt a fel­tett kérdésekre, majd Havel­lant elvtárs tartott záróbeszé­det. Sz. L. Az idén Veszprémben rendezik meg a Balatoni Nyári Szabadegyetemet Ötödik éve már, hogy nya­ranta megrendezik a Balatoni Nyári Szabadegyetemet. Az idén július 16—31. között Veszprémben kerül sor a rendkívül népszerű előadás- sorozatra, amelynek keretében a hallgatók elsősorban a Bala­ton és környékének földrajzi, valamint kulturális értékeivel ismerkednek meg. Az egyetemre jelentkezőket a veszprémi Vegyipari Egye­tem diákotthonában szállásol­ja el az IBUSZ. Kótyavetyéli félmillió csűrhöz hasonló, vaslábai és pléhtetős épület felépült. Az­óta ott áll kihasználatlanul és mint, a kép is mutatja, csupán egy Pannóniának ad védelmet. Hogy miért írtuk ezt meg? Elsősorban az épület miatt, amely, mint mondják, MÁV szabvány, és e szabványt mi nagyon rossznak tartjuk. Ha már kerékpár megőrzőt építe­nek, akkor legalább támasztó- kat is építettek volna hozzá, mert egy üres, csűrszerű he­lyiségben talán egymásra rak­ják majd a kerékpárokat? Másik dolog. Balesetvédelmi hónapot rendezünk, plakáto­kon figyelmeztetjük a dolgo­zókat az elővigyázatosságra és itt a megőrzőt pedig olyan helyre építik, ahol a dolgozók­nak, ha a kerékpárt el akar­ják helyezni, több sínpáron kell átmenni az amúgy is for­galmas helyen. É9 menjünk még tovább. Tudomásunk szerint, a kerék­pár-megőrzőnek az építését ezzel be is fejezték és most valóban, a vasvázas „csűrt” rozsda marja. Szót kellett emelnünk, mert ha már fél­milliót áldoztak rá, legalább eredménye lett volna és nem fordulna elő az, hogy a fűtő­ház területén minden sarok­ban egy kerékpárt látunk, és ha nincs lelakatolva, eltűnik a pedál, vagy a dinamó, sőt, esetleg a kerékpár is. Jó lenne, ha az illetékesek ezt tüzetesebben megvizsgál­nák és pontot tennének a fű­tőház kerékpár-megőrzőjének ügyére. Kiss Béla Mit lementenek a számok a cigarettán ? A dohányos emberek már sokszor feltették egymás kö­zött a kérdést: mit jelentenek a cigarettákon feltüntetett szá­mok? A számokkal pontosan meg lehet határozni, hogy a ciga­retta melyik gyárban, melyik műszakban, és melyik napon, sőt azt is, hogy melyik gépen készült. Lássunk egy gyakorlati pél­dát. Például: 4112. Az első be­tű (4-es) a dohánygyár számát jelenti. 1-es a Lágymányosa, 2- es Debrecen, 3-as Eger, 4-es Pécs és 5-ös Sátoraljaújhely. A következő két szám (11) a gép száma. A legutolsó számjegy (2) a műszak számát jelenti. A cigaretta végén is találha­tó egy betűvel kevert szám­csoport. P1Ö2E14. A 2-es szám a gyártási évet, jelen esetben 1962-öt jelent. A betűből a hó­napra lehet következtetni „A” január, „B” február, „C” már­cius, stb. „E tehát májust je­lent. A két utolsó számjegy pe­dig a gyártás napját mutatja. A fenti cigaretta ezek szerint a Pécsi Dohánygyárban ké­szült, 1962. május 14-én, a 11. számú gépen, a második mű­szakban. Permetezett almától meghalt egy kisfiú A Helvéciái Állami Gazda­ság nagyüzemi almáskertjé­ben június végén a rovarkár­tevők ellen etilparationnal permeteztek. A balesetvédelmi előírásnak megfelelően, a gyümölcsös bejáratainál min­denütt kifüggesztették a fi­gyelmeztető táblákat. Am hat kisfiú másnap belopódzott a gyümölcsösbe, meg akarták dézsmálni a még zöld almát. A vállalkozás szomorú ered- inénnyel járt. B. K. László, 15 éves fiú, mérgezés következ-Z tében meghalt. Társait sikerült^ megmenteni. A szomorú eset-; tel kapcsolatban az állami, gazdaság szakemberei elmon-i dották, hogy mivel a vegysze-; rés védekezés mind nagyobb; területekre terjed ki, fokozott^ óvatosság szükséges. A szülőkj figyelmeztessék a gyermeke-* két, hogy a vegyszerekkel per-j metezett gyümölcsöt semmi-4 képpen se fogyasszák. (MTI) Kedves gyerekek! Ugye. ágyban hallgatjá­tok a szpíker bácsit? Köpjétek ki szépen a rágógumit; mert most olyant mesélek nektek, hogy esetleg a torkoto­kon akad. Egyszer volt, hol nem volt, egy nagy-nagy tengerenciás Csendes­óceán. Ebben az óceán­ban sok-sok víz hul- lámozgatott, egy dara­big üresen, mígnem az emberek megtöltötték hajókkal. Tudjátok ti, mi az a hajó? A friscói és an­gelesi gyerekek bizto­san tudják, látom nyúj­tózkodtok is néhányan, de azért ne szóljatok bele. Megmondom én nektek, úgy gyorsabb lesz. A hajóval visszük a katonaságot, ha valahol felütik a fejüket a kommunisták. A hajók kikötőkből úsznak ki a nagy vízre. A kikötők — sokan úgyis tisztában vagytok ezzel — arra valók, hogy itt a kato­nák felszánjanak a ha­jókra. És most fogódzkozza- tok meg jó erősen az ágy szélében, Billy is, &qijjzex fiúit, Iwl ftmt ixali. . . ' (A United Press International gyermekrádiójának műsorából) meg Joe is! Jó erősen, jnert nemcsak nekünk vannak hajóink, hanem a kommunistáknak is. Na, most már elenged­hetitek, Remélem, nincs semmi bajotok. Mind­járt megmondom azt is, hogyan történhetett ez az iszonyatos dolog. A kommunisták ugye min­dent államosítottak, így köztulajdonba vették a tengert is, a velejáró hajókkal együtt. De a vörös hajók nem jártak túl a mi eszün­kön! Pedig milyen ra­vaszak is ám. Úsznak a víz színén, némelyik már a víz alatt is, csak azért, nehogy mire Amerikába érnek, le­barnuljanak a napon, s a texasi demokraták négereknek nézzék őket. Ugye, tanultatok már a tömegvonzás törvé­nyéről? Nem akarom húzni az időt, ez azt mondja ki, hogy az üres hajó vonzódik a kato­nákkal tele kikötők fe­lé, az említett okokból. Mennél nagyobb a ka­tonaság tömege, annál nagyobb a vonzás is. Képzeljétek él, a szov­jet hajók katonák nél­kül vetették magukat az óceánba, s természe­tes is, hogy azonnal katonasággal megrakott szigetek felé közeledtek. Mikor felelősségre von­ták a kapitányt, azt vá­laszolta, hogy nem te­het arról, ha minden szigeten amerikai kato­nák vannak. — Ez igaz, gyerekek! De miéit nem ment szárazföl­dön? Miért nem ment Jekatyerinburgba, mit keresett tengerencián? Nem igaz? És ezen a hajón mű­szerek voltak. Hőmé­rők, mélység és ma­gasságmérők, meg per­sze, számológépek. Egy­szóval műszerek. Még­hozzá nem is rosszab­bak, mint a mieink. — Érzitek a vörös ve­szélyt? De csiba, te, most jön a java. A kapitány — úgy néz ki, mint egy gentle­manó — szívesen látta az érdeklődőket a fe­délzeten, s azt is meg­engedte, hogy bárki bármit megnézhessen. Ha valaki akart, még fényképezhetett is ke- resztül-kasul, amit csak tetszett. Ez volt a csel­szövés! így játszották ki az amerikai felderi tők éberségét. — Hogy fényképezzen le egy amerikai úriember olyan idegen tárgyat, amit szabadon fotogra- fálhat bárki? De a mi emberein­ket — talán éppen a te apád volt, Mary és Ro­by — nem olyan fából faragták. Mégis úgy fényképezték — híven a tisztes hagyományok­hoz —, ahogy senki, ahogy úriemberek rit­kán fényképeznek. Akkor kapták lencse­végre a gyanútlan el­lenséges hajót — azt hi­Történt pedig, hogy a Hat­vani MÁV Fűtőház dolgozói­nak számára másfél évvel ez­előtt közel félmillió forintos beruházással megkezdték egy kerékpárgarázs építését. Ez helyes dolog is, hiszen közel 300 dolgozó jár kerékpárral műszakba és szükség van egy közös megőrzőhelyre. Mon­dom, másfél évvel ezelőtt kezdték el az építését és az akólszerű, vagy még inkább Pavilonok és hirdetők létesítéséről tárgyaltak tegnap az egri városi tanácson Egerben már régóta megol­dásra vár a különböző rendel­tetésű pavilonok létesítése, és a hirdetők felállítása. Ezért a Heves megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának határozata alapján, egy új bizottság léte­sült, melynek feladata lesz, meghatározni a legkedvezőbb helyeket a pavilonok és a hir­detők számára. A bizottság tegnap délelőtt tartotta meg első ülését az egri városi tanács ipari-műszaki osztályának helyiségében. szem, a múlt héten már megtanulhattátok, hogy a vörös kikötőkből el­lenséges hajók jutnak ki — mikor az nem it számított rá. Jámboran poroszkált a vízen, — mintha csak a polipok* ban gyönyörködtek vol­na az utasok. Mielőtt újra szátokba vennétek a rágógumit még csak annyit je­gyezzetek meg jól: hiá* ba fényképezték le ezt a kémhajót a kikötők- ben ausztrál, amerikai, nepáli, patagon ét szanszkrit fotósok: nem csináltak olyan jó fel­vételt, mint a pilóták. Az ő képükön enyhe félhomályba burkolód­zik a nagy hajótest (el is felejtettem mondani, biztosan kémkedett azokkal a titkos műsze­rekkel) nem úgy, mint a többin. A sötétségből csak egy még sötétebb folt látszik — tekintet^ tel a rossz látási viszo­nyokra —, de azt hi­szem, annál világosabb-, hiszen ti is meggyőződ­hettetek róla: kémked­ni járt a vízre ez a ha: jó, a nyilvánossággal csak álcázta magát. (garas)

Next

/
Thumbnails
Contents