Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

4 WEPŰJSÄO 1962. július 1., vasárnap Algériai krónika Ma népszavazással dönt sorsáról Algéria népe Algéria történetét már ak­kor kezdték írni, amikor a most nagyhatalomnak számí­tó országok őslakói még vad és félvad törzsekbe verődve zaklatták valamelyik antik bi­rodalom határát, vagy — egy­mást. Az ország területe i. e. 46-ban kerül először kapcso­latba az európai politikával, amikor is római tartománnyá nyilvánították. A római hódí­tást arab, spanyol, török és francia fegyveres támadás, hó- doltatás követte. A területre nagy, lélekszámra kis ország mindig felülkerekedett ellen­felein: mint ahogy a nemrég lezajlott szabadságharcában is kompromisszumra kényszerí­tette a világ gyarmati hábo­rúkban legjártasabb nagyha­talmát — Franciaországot. Az utolsó nagy küzdelem, a 2695 napig tartó háború vázla­tos krónikája következik most. 1954 November 1. Kitör a fegyve­res harc az Eures beduin fal­vaiban, majd Algéria más pont­jain is. A felszabadító mozga­lom háromezer partizánja kez­di a gyarmatosítók elleni há­borút; A különböző naciona­lista irányzatok — például az MNA (Algériai Nemzeti Moz­galom) kivételével — fokoza­tosan az FLN körül tömörül­nek. November 8. A Francia Kom­' 'Vi­sítja Nehru tűzszüneti javas­latát. Augusztus 20. Az FLN veze­tői kidolgozzák platformjukat, meghatározzák az algériai for­radalom alapelveit, célkitűzé­seit, létrehozzák az algériai Nemzeti Forradalmi Tanácsot. Október 22. Ben Bellát és négy társát, miközben Marok­kóból Tuniszba utaztak, repü­lőgépen, foglyul ejtették a franciák. 1957 Július 11. Az FLN Kairóban ülésező vezetősége elhatározta, hogy kiszélesíti a mozgalom irányító szervezetét. Ferhad Abbasz is tagja lesz az új „Egybehangoló és Végrehajtó Bizottságnak”. Október 17. .A Francia Kom­munista Párt nemzeti napot szervez az algériai béke jegyé­ben. Október 30. Az FLN politikai és katonai vezetői Tuniszban közleményt adtak ki: az FLN nem tárgyal Franciaországgal mindaddig, míg az el nem is­meri Algéria függetlenségét. 1958 Február 1. A franciák provo­kációs légitámadást hajtanak végre Sakiet Sidi Youssef tu­néziai falu ellen, majd Algé­riát öt közigazgatási területre Algéria felosztásának és a la­kosság átcsoportosításának ter­vét. Május 20. Evianban megkez­dődnek a francia—algériai tárgyalások. A tárgyalófelek nem tudnak közös nézőpontra jutni. Augusztus 5. Az FLN algé­riai napot szervez, tiltakozá­sul a kormány felosztási és át­telepítési terve ellen. Kirob­ban az általános sztrájk. A tömegtüntetéseket vérbe fojt­ják. Augusztus 20. A francia- algériai tárgyalások új sza­kasza kezdődik Lugrinban. Ez a tárgyalás sem vezet eredményre. Augusztus 27. Az ideiglenes kormány új miniszterelnöke Jusszef Ben Khedda lett. November 2. Ben Bella tár­saival együtt éhségsztrájkba kezd, tiltakozásul az algériai foglyokkal való bánásmód el­len. December 20. Az ENSZ hatá­rozata az algériai fegyverszü­neti tárgyalások megkezdésé­ért. 1962 Február 8. Nagyarányú tö­megtüntetés Párizsban a Basi- tille téren, tiltakozásul az OAS-fasiszták merényletei el­len. A rendőrök parancsot kapnak a fegyveres beavatko­zásra. A tömeg közé lőnek, nyolc munkáa meghal. Február 18. Titkos tárgyalá­sok az FLN és francia kormány között. Kidolgozzák a fegyver­szüneti szerződés tervezetét. Március 17. Evianban befe­jeződnek a francia—algériai fegyverszüneti tárgyalásuk, s 18-án nyilvánosságra hozzák a egyezmény szövegét. Az OAS lába odébbáll. A párizsi France Observateur raj­za a terrorszervezet kettésza­kadásáról. Ben Bella és minisztertársai 1956 őszén a rabati repülő­téren. A kép balszélén Ben Bella, Khider és az egyenruhában levő marokkói trónörökös mellett Ait Achmed. munista Párt követeli az algé­riai nép jogainak tiszteletben tartását, s a tárgyalások meg­kezdését; November 12. A Mendes- France miniszterelnök a nem­zetgyűlés előtt kijelenti: „csak Francia Algéria létezik. Soha nem engedünk ebből az alap- élvből^ 1955 Február 23. Mendes-Fran- ce lemond, Edgar Faure, az új miniszterelnök, megerősíti Sou- stelle-t főkormányzói tisztségé­ben; , Március 21. Algériában ki­hirdetik a rendkívüli állapotot. Ezzel felfüggesztik a törvé­nyességet és az alkotmányos jogokat, kivételes hatalommal ruházzák fel a hadsereget és a közigazgatást. A nemzeti moz­galom valamennyi szervezetét és pártját fokozatosan felosz­latják, illegalitásba kényszerí­tik. Bevezetik a cenzúrát, elné­mítják a demokratikus sajtót. . Szeptember 30. Az ENSZ- közgyűlés tizedik ülésszakán (első ízben) napirendre tűzik az algériai kérdést. A francia kormány tiltakozásul hazaren­deli küldöttségét. . 1956 Január 1. Választások Fran­ciaországban. A szavazatok többségét a baloldali pártok kapják. Mendes-France és Guy Mollett ígéretet tesznek a béke helyreállítására. Február 28. Guy Mollet mi­niszterelnök rádióbeszédében megígéri, hogy három hónapon belül szabad választásokat tar­tanak Algériában. Március 12. A francia nem­zetgyűlés elfogadja az algériai béke helyreállítására hivatott különleges felhatalmazásról szóló törvényt. Április 22. Ferhat Abbasz, Ahmed Francis és Tevfik el Mahdani, az algériai naciona­lista irányok vezetői, Kairó­iján csatlakoznak az FLN-hez. Május 22. Nehru javaslatot ■jeszt elő az algériai ügy sére. Guy Mollet eluta­tagolják. (Algéria, Órán, Bat- na, Bone, Constantine.) Május 13. Az ultrák és a hadsereg lázadó elemei tünte­tést szerveznek Algírban, ki­robban az algériai puccs. „Közüdv-bizottság” alakul — Massu elnökletével. Az ultrák De Gaullet éltetik. Két nap­pal később De Gaulle kijelen­ti, hajlandó átvenni a hatal­mat. Június 1. A nemzetgyűlés De Gaulle tábornokot miniszter- elnökké választja. A kormány­fő algériai körútja után Sa- lant nevezi ki íőmegbízott- nak. Szeptember 19. Az FLN ve­zetőiből Kairóban megalakul az Algériai Köztársaság ide­iglenes kormánya. Elnöke Fer­hat Abbasz. Szeptember 28. Népszavazás Algériában. A szavazók 80 százaléka „Igen”-nel szavaz az V. Köztársaság új kormányá­ra és az algériai béke helyre- állítására. Október 3. De Gaulle Cons- tantineben beszédet mond, is­merteti az algériai ötéves ter­vet, az úgynevezett Comstanti- ne-tervet. Október 23. De Gaulle első sajtóértekezletén elismeréssel beszél a függetlenségért küzdő algériaiakról, dé hangoztatja, hogy a béke csak kapituláció után lehetséges1. Két nappal később az FLN elutasítja De Gaulle javaslatait. December 21. Pierre Coty le­mond, De Gaulle lesz Francia- ország köztársasági elnöke. 1959 Január 30. Az elnök megis­métli békeajánlatát „becsüle­tes feltételek” mellett. Április 29. De Gaulle fran­ciaországi turnéján ismételten hitet tesz a „Francia-Algéria” miellett. Szeptember 16. De Gaulle első ízberi ismeri el az algé­riai nép önrendelkezési jogát. Szeptember 28. Az algériai ideiglenes kormány válaszol De Gaullenak: az önrendelke­Érdekes hírek RÉSZEGES EGEREK A californiai egyetemen a kutatók olyan egérfajtát talál­tak, amely átöröklött hajlamá­nál fogva, a víznél jobban kedveli az alkoholos oldatokat. Az „iszákosság” ennél az egér­fajtánál az apaállatokon ke­resztül öröklődik. Az olyan kereszteződések, melyeknél csak az anya „iszákos” fajtá­ból való, semmi érdeklődést sem mutatnak a szesz iránt. FESTMÉNYEK — ORVOS SZEMMEL Dr. Robert J. Grimm, a Mi­chigan Medical Center munka­társa rendkívül érdeklődik ké­pek iránt, de egészen sajátos szempontból. Azt kutatja, hogy a képen ábrázolt embereknek milyen betegségeik voltak. MŰTÉT ZENESZÓVAL Missouri állam egyik kórhá­zában a betegek kívánságára műtét közben zene szól. Dr. Dániel Klaf főorvos szerint e módszer kitűnően bevált. A helyi érzéstelenítéssel végre­hajtott műtéteknél a betegeket a muzsika segíti át az operá­cióval járó izgalmakon. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb beteg klasszikus ze­nét vagy egyházi énekeket vá­laszt, s csak néhány, többnyire fiatal páciens kér tánczenét. „INTERKONTINENTÁLIS” PROSTITÚCIÓ Egy francia-angol kerítő­banda új módszert alkalma­zott bűncselekményeinek el­követésére. A párizsi rendőr­ség közölte, hogy a banda tag­jai Franciaországban lányokat toboroztak, átszállították őket Angliába, ahol formális házas­ságot kötöttek a banda angol állampolgárságú tagjaival. Ezt követően, immár mint angol állampolgárok, az angol törvé­nyek nyújtotta biztonságban, mint „férjes asszonyok” foly­tatták tiltott üzelmeiket. Az „üzlet” igen jól ment, a banda tagjai rengeteg pénzt kerestek. A moszkvai Lenin Könyvtár. Foto: Lenin Könyvtár. 100 évvel ezelőtt, 1862. július 1-én nyílt még a Szovjetunió nemzeti könyvtára, a moszkvai LENIN KÖNYVTÁR (megnyitá­sakor Rumjancev-könyvtár). A hatalmas kulturális intézmény épületében 22 olvasóterem, 2600 olvasóhellyel rendelkezik; könyvállománya pedig több mint 18 millió. 220 évvel ezelőtt, 1742-ben e napon született GEORG LICH- TENBERG német fizikus és szatirikus Író. ö fedezte fel, hogy a villamos szikra nyomán a porban, vagy az emberi bőrön un. Llchtenberg-féle elektromos rajzok keletkeznek azért, mert az elektromosság a legjobban vezető rétegen halad át. Mint Író, ő honosította meg a német irodalomban az aforizmát (rövid, szellemes mondás). 90 évvel ezelőtt, 1872-ben e napon született LOUIS BLÉRIOT t francia mérnök, aki 1909-ben elsőnek repülte át a La Manche- , csatornát. Blériot Budapesten Is járt, repülőgépét kiállította és repülőbemutatót tartott. 115 évvel ezelőtt, 1847. július elején jelent meg MARX: A FILOZÓFIA NYOMORA című müve, válaszul Proudhon Nyomor filozófiája című könyvére. Marx már e fiatalkori munkájában rámutatott arra. hogy a néptömegelc nyomorának oka a javak egyenlőtlen elosztása és a munkások kizsákmányolása. Kifej­tette továbbá, hogy a kapitalista viszonyok között egy új osz­tály. a proletariátus fejlődik, amely az új társadalom megte­remtője lesz. 140 évvel ezelőtt, 1822. július 1-én indult meg Budapesten az első OMNIBUSZ. A megjelölt útvonalon rendszeresen közleke­dő, lóvontatta társaskoosi a lóvasúttól eltérően nem sínen köz­lekedett. Az I. világháború után helyébe az autóbusz lépett. A KÍNAI KOMMUNISTA PART 1921-ben e napon alakult meg. Július l-e KANADA NEMZETI NAPJA, arra emlékezésül, hogy 1867-ben Anglia kelet-kanadai tartományaiból ekkor ala­kult meg a Kanadai Dominium. TITKOS RANDEVÚ HA RANDEVÚ lett volna, bizonyára elmarad. Ugyanis hibás volt az invitálás. Pedig nem titkolóztak, mert a meg­hívást a falitáblára írták, jó, nagy betűkkel, csak éppen a találkozó helyét és időpontját felejtették ki. Baj azért nem történt, mert Kecskés Gábor, a Gyöngyösi Ércbánya fiatal szakszervezeti titkára, bányászruhába öltö­zött és a délelőtti műszak vé­gén hangos „jó szerencsét” kö­szönt a felolvasóban gyülekező bányászokra. Így aztán, aki nem is nagyon akarta1, tudo­másul vette, hogy kezdődik a szakszervezeti taggyűlés. Amikor a szakszervezeti tit­kár beszéde elején a külpoliti­kai helyzetet ismertette, töb­ben feszengeni kezdtek helyü­kön és arra gondoltak, hogy a mai ebéd biztosan kihűl. Má­sok hamarább megvigaszitalód- tak, arra gondolva, hogy vala­melyest megrövidül a délután­ra ígért kukoricakapálás. De nem sokáig kalandoztak el a gondolatok, mert a bánya ter­melési adatai kerültek szóiba, szépen sorjába szedve év ele­jétől a legutóbbi napokig. Min­denkinek drága az élete és egészsége, tehát érdekli, hogy mit tettek a szilikózis-veszély ellen, a vájvégeken robban­táskor hogyan kötik le a port. A hátrább ülők feje meg­billent. Talán a súlyos bá­nyászsapka, vagy a lopva ér­kező álom húzta le? De azi- tán érdeklődés csillant a sze­mekben, nagyokat Toppantva húzták ki a sok gömyedéstől sajgó derekakat, amikor a leg­jobb brigádok teljesítményét hallották. Varga Ferenc bri­gádja 110 százalék, Fodor Ist- vánék 129, Jakubovícs László 106, Tóth János brigádja 103 százalék, az év első öt hónap­jának átlagát számolva. SOKAN rosszallóan csóvál­ták fejüket, amikor azt hal­lották, hogy öt hónap alatt 20 baleset történt és ezek miatt 470 műszak esett ki a terme­lésből, az elmúlt évi átlaghoz képest nőtt a baleseti gyakori­ság. Igazat kellett adni a szak- szervezeti titkárnak, hogy nem jól van ez így. A biztonsági berendezéseket állandóan tö­kéletesítik, mindenkit oktatás­ban részesítenek, de fegyelme­zetlenségből, a technológiai fe­gyelem megsértéséből mégis súlyos balesetek történnek. Mindenki egyetértett a javas­lattal, hogy ha már megvan­nak a munkavédelmi őrségek, részesüljenek havonta rend­szeres oktatásban, tudják, hogy mi a feladatuk, s legyenek va­lóban őrei a legdrágábbnak, az emberi életnek. Az is he­lyes, már régen meg kellett volna tenni, hogy a kiváló dol­gozók munkamódszereit elter­jesszék, eredményeiket a ver­senytáblán és a hangoshíradón ismertessék. De nemcsak a leg- jobbakról, a szocialista brigá­dok eredményeiről akarnak hallani a gyöngyösoroszi bá­nyászok, hanem a kongresz- szusi verseny alakulásáról is, amelyre a bányánál 112 ember, a vállalatnál pedig 170 fő tett felajánlást. Helyes és jó, hogy június újítási hónap volt, de éppen azért a dolgozók bővebb és konkrétabb választ vártak újítási javaslatuk sorsáról. IGAZ, a féléves mérleg még nem készülhetett el, de az el­ső öt hónap gazdaságii mutatói már rendelkezésre állnak, a főkönyvelő már számítást tud végezni az utóbbi napokról is. Ha idejében szólnak a mun­kásoknak, közös erővel köny- nyebb a bajokon segíteni, vagy az eredményeket sem árt job­ban „biztosítani”. <F. L.J zés elve alapján kész tárgyal­ni a francia kormánnyal. 1960 Január 19. Az FLN átalakít­ja az ideiglenes kormányt. Január 24. Az ultrák Algír­ban kirobbantják a barrikád- lázadást. Szervezői Massu tá­bornok, Lagaillarde, Susini, Ortiz. Egy héttel később leve­rik a lázadást. Február 17. Ferhat Abbasz felhívást intéz az algériai eu­rópaiakhoz az Algériai Köz­társaság közös építéséhez. Február 24. Franciaország­ban leleplezik az úgynevezett Jeamson-hálózatot, az FLN-nel rokonszenvező franciák moz­galmát. Március 3. De Gaulle algériai körútja során kijelenti, hogy az algériai kérdés rendezése, csak a francia hadsereg győ­zelme után képzelhető el. El­ső alkalommal használja az „algériai Algéria” definíciót. Fenyegetőzik az ország felosz­tásával, a lakosság átcsopor­tosításával. Június 25—30. Melunban lét­rejön az első hivatalos fran­cia—algériai találkozó a tűz­szünet ügyében. A tárgyalás eredménytelenül ér véget. November 27—30. Ferhat Abbasz és Ben Tobbal, az ide­iglenes kormány tagjai Moszk­vába és Pekingbe látogatnak. December 19. Az ENSZ-köz- gyűllés elfogadja a 24 afrót-ázsi- ai ország javaslatát az algéri­ai nép önrendelkezési jogának és függetlenségének elismeré­sére. 1961 Február 20—22. Titkos tár­gyalások folynak Svájcban az algériai és a francia kormány képviselői között a hivatalos tárgyalások lehetőségeiről. Február 25. Mohamed Jazid, az ideiglenes kormány tájé­koztatási minisztere kijelenti: az algériai terület egységes, s ebbe Szahara is beletartozik. Az algériai nép joga az egész algériai területre értendő. Március 15. A francia kor­mány első alkalommal jelenti ki, hogy hajlandó tárgyalni az algériai önrendelkezésről. Egy hónappal később De Gaulle még azt is megpendíti, hogy az új Algéria esetleg független lesz Franciaországtól. Április 22—25. Kirobban a tábornokok összeesküvése Al­gírban. Szervezői: Challe, Jou- haud és Zeller tábornokok. Május 8. De Gaulle ismerteti Fiatalodó város le az embert a járdáról. De olyan szívesen tesszük meg ezt a kis kitérőt, hiszen néhány hétig tart csak és ismét szapo- rodig eggyel a csinosodó egri épületek száma. Épül, szépül, csinosodik a város. Űj ruhát öltenek a há­zak, s lábaiknál ezernyi színes virág bontogatja szirmait, — mint a szépaszonyok ékességei. Hol itt, hol ott vernek ideig­lenes tanyát az építők és amer­re járnak, begyógyul a hámló vakolat, eltűnnek a falak se­bei, amelyek közül nem egyet még a háború ütött a házak falán. Az ide érkező vendége­ket a fő utca derűs színekkel köszönti és sokat sejtetőn ma­gasodik fel az állvány a főis­kola tornya körül is. Ezer és millió forint — hogy a régi vá­ros új színt kapjon, hogy az évszázaddal ezelőtt épített há­zak még jobban magukra von­ják az itt járók tekintetét. Fiatalodik az évszázados vá­ros. És a megfiatalodott házak között derűsebb lélekkel jár­nak az emberek is.. — d. — Bontják az állványokat. A poros deszkák mögül szinte ra­gyogva bukkan elő a zöld fal. Üde színe jólesik a szemnek. Mire az aljához érnek a nagy állványerdőnek, már ott van­nak a lányok, mossák a talap­zat köveit, s megjelennek a há­ziasszonyok, hogy az ablakok­ról eltüntessék a meszelés nyo­mait. Ügy bukkannak elő a színes, friss falak, mint a könnyű szárnyú lepkék a szür­ke gubából. Szemközt is tű­nik az állványerdő. Itt drap- pos, sárgás fal tünedezik elő. Ismét új színben ragyog két egri ház, az egyik a Széchenyi út és az Alkotmány utca sar­kán, a másik valamivel bel­jebb, az Alkotmány úton. Még jóformán készen sem lettek velük, három házzal ár­vább ismét állványok maga­sodnak. Kötélpályán kúszik fel a malteros vödör, hogy a se­rény kőműves kezek eltüntet­hessék a máló vakolat szép­séghibáit. Jönnek hamarosan a festők és új köntösbe öltö­zik ez a ház is. Amerre járunk, majd min­den utcában állványok térítik

Next

/
Thumbnails
Contents