Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

2 NÉPÜJSAG 1962. július 6., péntek Feladataink az V. SZÖVOSZ kongresszus határozatainak megvalósításáért A SZÖVOSZ V. kongresz- szusa ez lév márciusá- T>an értékelte a földműveszö- vetkezetek munkáját. Megha­tározta azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő időben — a párt politikai irányvonalának megfelelően — politikai és gazdasági téren a földművesszövetkezetek előtt állanak. A földművesszövetkezetek szerepét, tevékenységét és he­lyét a szocializmus építésében a következőképpen fogalmaz­ta meg: „A kongresszus a földművesszövetkezeti szer­vek soron következő alapvető feladatként határozza meg, hogy gazdasági és társadalmi tevékenységük fejlesztésével minél tevékenyebben működ­jenek közre az egységes szo­cialista, szövetkezeti paraszt­ság és az épülő szocialista fa­lu kialakításában. Szélesítsék a város és a falu árukapcsola­taikat, erősítsék a munkás­paraszt szövetséget és tovább­ra is segítsék elő a termelő- szövetkezetek fejlődését”. Megyénkben a földműves* szövetkezeti mozgalom — együttműködve a megye kö­zel 90 000 földművesszövetke­zeti tagjával — eddig is sike­resen és eredményesen igye­kezett megoldani azokat a fel­adatokat, amelyeket a párt a mezőgazdasági termelés meg­szervezése. a felvásárlás és ér­tékesítés, a falusi kereskede­lem lebonyolításában a föld­művesszövetkezetekre bízott. A kongresszus által meghatá­rozott feladatok végrehajtásá­hoz ez évben, az előző évek­hez viszonyítva még nagyobb erőfeszítésre van szükség. Ezért meg kell valósítanunk a tartalékok teljesebb, feltárását és felhasználását, a verseny­mozgalom szélesítését, a föld­művesszövetkezeti tagsággal és választott vezetőségekkel való szorosabb és állandóbb kapcsolatot. A lehetőségek tel­jes kihasználásával, a tagság mozgósításával, a vezetés szín­vonalának emelésével és nem Utolsósorban a dolgozók oda­adó, szorgalmas munkájával tudunk csak további eredmé­nyeket elérni. A szövetkezetek kezdemé­nyezését felkarolva, ezért ha­tározta el a MÉSZÖV Igazga­tósága a KPVDSZ Megyei Bi­zottságával közösen, hogy a Csongrád megyei földműves­szövetkezetekkel való verseny- mozgalom útján az V. SZÖVOSZ kongresszus hatá­rozatainak megvalósításáért a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusának tiszteletére újabb vállalásokat tesz. Ennek értelmében a' ke­reskedelemben, a kiskereske­delem tervezett forgalmát á termelőszövetkezetek és tag­jaik igényeinek fokozottabb figyelembevételével, az áru- választék bővítésével 1 száza­lékkal, a vendéglátóipari for­galmi terv teljesítése mellett a sajátkészítésű ételforgalmi ter­vet pedig 2 százalékkal telje­sítik túl földművesszövetkeze­teink. A zöldségfelvásárlási tervet 50 vagonnal növeljük ez év folyamán. A lakosság személyi és háztartási igényei­nek kielégítésére 39 földmű­vesszövetkezetnél valósítjuk meg a különböző kölcsönző te­vékenységet, javító, szerviz, stb. szolgáltatási felvevő he­lyeket. Mindezeket a feladatokat ■LTA úgy kívánjuk végrehaj­tani, hogy egyidőben kiskeres­kedelemnél 1,5 százalékos, vendéglátóiparban 2 százalé­kos költségcsökkentési ütemet valósítunk meg a tervezetthez viszonyítva. A felvásárló­kereskedelemben az 1 mázsa értékesített árura eső költsé­get egy forinttal akarjuk csökkenteni. Most, az I. félév után, számot kell vetni a megtett útról, s a tények alapján a felmerülő hiányosságok megszüntetésé­re szövetkezeti vezetőinknek, szerveinknek hatékony intéz­kedéseket kell tenni. Fel kell számolni a helyen­ként még meglevő téves szem­léletet, amely a szövetkezet előtt álló feladatok végrehajtá­sát csupán az alkalmazottak útján és külön felhívásra, nem pedig önállóan, rendelkezése­ket betartva, a választott szer­vek és az egész szövetkezeti tagság tevékeny közreműködé­sével kívánja megoldani. Szük­ség van arra, hogy a válasz­tott vezetőségek munkája to­vábbra is, jobban mint eddig, bizalommal, a tagság vélemé­nyére, javaslataira és kezde­ményezéseire támaszkodjon. A szövetkezeti vezetőségek mun­kájában mindjobban érvénye­sülni kell a kollektív vezetés­nek. A kollektív vezetés elve alapján, a szövetkezet minden jelentősebb ügyét testületileg kell megtárgyalni, s a hozott határozatok végrehajtásában egyéni felelősségnek kell ér­vényre jutni. Arra kell töre­kedni, hogy az eddigieknél tervszerűbben és hatékonyab­ban dolgozzanak a különböző földművesszövetkezeti tagbi­zottságok. Rajtuk keresztül minden ffildmű vessző vetkezet­nél megvalósuljon a széleskö­rű társadalmi ellenőrzés és az a légkör, amely a szövetkezeti vagyonvédelem szervezését és munkáját megkönnyíti. A földművesszövetkezeti tagságunk részéről megnyilvánuló érdeklődés a társadalmi munka útján, anya­giakban is kifejezésre jutott. Ez arra hívja fel figyelmün­ket, hogy az elkövetkezendő években még bátrabban és ha­tározottabban teremtsük meg feltételeit annak, hogy a tagság széles rétegei nagyobb mérték­ben kapcsolódjanak be a szö­vetkezetek ügyeinek intézésé­be, problémáinak megoldásá­ba. Ehhez arra van szükség, hogy a szövetkezetek hivatali vezetői is még nagyobb biza­lommal forduljanak a földmű­vesszövetkezeti tagság felé. A tagság részéről jelentkező, a közösség érdekét szolgáló ja­vaslatokat és észrevételeket őszintén és lelkiismerte sen ke­zeljék és azokat a lehetősége­ken belül valósítsák meg. Csak ezeknek az elveknek széleskö­rű elterjesztése, a gyakorlati munkában való megvalósítása biztosíthatja, hogy a földmű­vesszövetkezeti tagságunk al­kotó tevékenysége az elkövet­kezendő években még inkább, mint bármikor, a szövetkeze­tek életében kidomborodhas­son. Csak akkor tudnak a föld­művesszövetkezetek eredmé­nyes munkát végezni és a szo­cialista falu, az egységes pa­raszti osztály kialakításában közreműködni, ha minden fel­adat megoldásán1 a termelőszö­vetkezetekkel szorosan együtt­működve, terveiket összehan­golva munkálkodnak. A föld­művesszövetkezetek gazdasági és politikai tevékenysége első­sorban a termelőszövetkezetek termelési, gazdálkodási tervei­re épüljön. Olyan eleven kap­csolatokat kell kiépíteni a két testvéri szövetkezet között ter­melés, felvásárlás, kereskede­lem, — de az élet szinte min­den területén —. amelyek sok­oldalúan hasznára válnak a termelőszövetkezeteknek, föld­művesszövetkezeteknek, és szolgálják a fulu előrehaladá­sát is. IV/Iegyénk földmű vesszővé t- kezeteinek feladataik megoldása során a jövőben még jobban, mint eddig, együtt kell működni a párt, az állami, helyi tanácsi és különböző tár­sadalmi szervekkel. A harmo­nikus együttműködés teszi le­hetővé, hogy a földművesszö­vetkezeti tagság bevonásával, a megye földművesszövetkeze­ti szervei, a földművesszövet­kezeti köz- és küldöttgyűlések határozatai, a SZÖVOSZ V. kongreszusa irányelved alapján teljesítsék tervfeladataikat és azokat a vállalásokat, melyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusára tet­tek. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke A N AGY V! IXGB A Lord Boyd-Orr és Edward Teller levele a Lity era túr siaja Gazetábau MOSZKVA (MTI): A Lityeraturnaja Gazeta cí­mű szovjet irodalmi lap a moszkvai leszerelési és béke- világkongresszus előtt körkér­dést intézett több ismert kül­földi tudóshoz, íróhoz, közéleti személyiséghez a leszerelés időszerű kérdéseiről. A lap csütörtöki számában egyebek között ismerteti Lord Boyd- Orr, Nóbel-díjas, ismert angol tudós és közéleti személyiség, valamint , Edward Teller, a magyar származású amerikai atomfizikus nyilatkozatát. Lord Boyd-Orr a lap hasáb­jain előterjeszti saját leszere­lési tervét. Bevezetőben meg­állapítja, hogy jelenleg a világ országai évente körülbelül 120 milliárd dollárt költenek fegy­verkezésre. Ezt az összeget egy nemzetközi fejlesztési szervre kellene fordítani az élelmiszer termelés fokozása és a beteg­ségek leküzdése végett. Boyd­Orr felhívja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy mindjárt az első évben 10—10 százalékkal csökkentse hadi­kiadásait, s az így felszabadu­ló összeg felét bocsássa egy nemzetközi alapítvány ren­delkezésére. A szükséget szen­vedő országok ebből az alap­ból 10 éves lejáratú, kamat­mentes kölcsönöket kaphatná­nak. Edward Teller, akit Ameri­kában a „hidrogénbomba aty­jának” neveznek, rövid levelé­ben a többi között így ír: „A legfontosabb a béke megőrzése. Az általános, ellen­őrzött leszerelés elősegíti a béke fenntartását. Az ellenőr­zés nélküli leszerelés veszély­be döntheti a világot. Az álta­lánosan ellenőrzött leszerelés megköveteli az őszinteséget és az értesülések szabad kicseré­lését. A mielőbbi általános A munkaruhával együtt levethetik-e társadalmi felelősségüket ? IRTA ÖNODVÄRI /WIKLOS Vasárnapi számunkban kezdpük úp, izgatmat, ;| folytatásos regényünk közlését! valló párttagokat arról, meny­nyire fontos a lakókörzetük­ben élő pártonkívüliek között végzett felvilágosító munka, s hogy ezeknek a pártcsoportok­nak a megalakítása nem sze­szélyből fakad, hanem a poli­tikai bizottság határozata nyo­mán kezdődött meg. Bármily nehéznek mutatko­zik is ez, sürgősen meg kell találni a legjobb módszert a politikai bizottság határoza­tainak a megvalósítására, hi- * szén a Vili. pártkongresszus­ra való felkészülés, a válasz­tások előkészítése, az emberek mindennapos kérdéseinek megválaszolása nem marad­hat gazda nélkül, nem várat­hat sokáig magára. Kovács Endre val. Ebben az esetben a kom­munistáknak a város másik részén kellene felvilágosító munkát végezni lakóhelyük helyett, s a számukra isme­retlen emberek meggyőzése sokkal nehezebb feladat, minit, azoké, akiknek életkörülmé­nyeit a politikai—gazdasági életről alkotott véleményét jól ismerik. A jelek azt mutatják, nem jelent könnyű feladatot ezek­nek az akadékoskodó, vagy kényelmes párttagoknak a meggyőzése, akik közül igen szép számban vannak vezető poszton dolgozó kommunisták is. De az üzemi és körzeti pártszervezetek sokat tehet­nek azért, hogy mielőbb meg­győzzék e helytelen nézeteket világosító, meggyőző munkát. Felmerült még egy kérdés: nem tartják tálán alkalmasnak azt a módszert, amellyel, a pár­tonkívüliek rendszeres1 felvilá­gosítását karja megoldani a városi pártbizottság? A módszeren lehet vitatkoz­ni. Legyen a jobb módszeré a jövő. Bár nem hisszük, hogy célravezetőbb lenne az a megoldás, amelyet néhány párttag javasolt, miszerint egy-egy pártszervezetet bíz­nának meg valamely utca, vagy lakókörzet patronálásá­rőseik felvilágosítását az ak­tuális kérdésekben. Az egyes körzetben azonban vontatottan, halad e csoportok megalakulása. A megbeszélés­re sokan nem mennek el a meghívottak közül, sőt, több esetben a tanácstag sem jele­nik meg, aki, pedig a legtöbb segítséget kaphatná a körzeté­ben élő kommunistáktól. A na­pokban is csak néhányan lé­zengtek 30 meghívott körül a líceum egyik termében, s azok is dolgavégezetlenül, kedvet­lenül indultak haza, akik szí­vesen bekapcsolódtak volna eb­be a munkába. A párttagok egy részének passzivitása azzal magyarázha­tó, hogy elegendőnek tartják, ha csak alapszervezetükben, vagy üzemükben végzik az emberek felvilágosítását, feles­legesnek tartják a lakóhelyü­kön végzett pártrhunkát, a kör­nyezetükben élő emberek ne­velését. Napjaink sokrétű feladatá­nak megoldása pedig el sem képzelhető oly módon, hogy a párttagok egy része — képlete­sen szólva — a munkaruhával együtt a társadalom ügyei iránti kóieiezettségérzetét is „levesse", s lebecsülje a párt- szervezeten kívül végzett fel­szervezett partcsoportokra te­hát komoly feladatok várnak. Hacsak mostani tennivalóit nézzük is, egész sor megoldás­ra váró feladat sürgeti létre­hozásukat. Közeledik az MSZMP VIII. kongresszusa. Az emberek kíváncsiak arra, mi­ben áll ennek a fontos tanács­kozásnak a jelentősége, milyen változást hoz életükben a párt kongresszusán elfogadott el­vek megvalósítása, hiszen a párt ügye a nép ügye, nem közömbösek tehát iránta az emberek. De ide sorolhatjuk a tanácstagok és képviselők megválasztásának előkészíté­sét is, annak a nagy munká­nak a felmérését, amelyet az utóbbi négy évben végeztek a tanácsok választóik jóváhagyá­sával. Az egri pártszervezetek már megkapták a szükséges infor­mációkat e csoportok megala­kításához. Az első tapasztala­tok szerint a párttagok közül igen sokan nem értik még a lakóterületenként létrehozan­dó kommunista sejtek fontos szerepét. A kettes pártkörzet­ben már alakultak ilyen cso­portok: a kommunisták elosz­tották a munkát egymás között, megkezdték lakótársaik, isme­A kommunista meggyőző érveire, példamutató magatar­tására, türelmes felvilágosító munkájára akkor is szükség van, ha nem a pártszervezeté­ben, vagy munkahelyén, ha­nem ismerősei, családja, bará­tai, szomszédai körében tar­tózkodik, ügy is mondhatnánk, a kommunista ember ezen erényeinek mindenhol és mindenkor érvényesülnie keli, hogy fontos megbízatásának eleget tehessen. Régi tapaszta­lat, hogy a pártonkívüliek többsége elsősorban a kommu­nistáktól vár meggyőző magya­rázatot , különböző problémái­ra; kezdve személyes ügyeitől egészen a nemzetközi helyzet alakulásáig. Ennek figyelembe vételével hozta az MSZMP Központi Bi­zottsága azt a határozatot, hogy a kommunisták ne csak pártszervezeten belül kapjanak megbízatásokat, s dolgozzanak szervezetten, hanem alakítsa­nak lakóhelyükön is pártcso­portokat, s egy-egy tanácstagi körzetben irányítsák a politi­kai munkát, rendszeresen tá­jékoztassák az embereket a bel- és külpolitikai kérdések­ről, neveljék őket a marxiz­mus—leninizmus szellemében. Ezekre a lakóterületenként leszerelés kérdését egy m é- lyebb kérdés határozza meg; lehetséges-e jelenleg nyílt és teljes információcserét teremteni minden ország kö­zött.” A szovjet lap nem fűz kom­mentárt Teller leveléhez, amely fontosabbnak és „mé­lyebbnek” tekinti az értesülé­sek cseréjének kérdését, mint a mielőbbi általános leszere­lést. Ez az álláspont jól össze­vág az amerikai kormány hi­vatalos politikájával, amely kizárólag hírszerzésre kívánja felhasználni leszerelés maj­dan létrehozandó ellenőrző gépezetét. (MTI) Adenauer és De Gaulle újabb megbeszélése PÁRIZS (MTI): A Reuter éi az AP közlése szerint a fran­cia fővárosban tartózkodó Adenauer nyugatnémet kancel­lár szerdán folytatta megbeszé­léseit De Gaulle államfővel. A kancellár délelőtt Versail- lesbe látogatott el, este pedig a külügyminisztériumban va­csorán vett részt, amelyet De Gaulle adott tiszteletére. A két vezető szerdai megbe­szélése egy és negyed óra hosz- szat tartott. Ezen a NATO ka­tonai problémáiról, a nukleá­ris fegyverkezésről és a nyu­gat-berlini helyzetről volt szó. Francia kormánykörökben azt is közölték, De Gaulle hoz­zájárult azoknak a feltételek­nek a megvizsgálásához, ame­lyeknek alapján a Közös Piac országainak kormányfői foly- v tátják tárgyalásaikat a nyugat- , európai unió megteremtéséről, mielőtt megvárnák a döntést a Közös Piachoz való angol csat­lakozásról. lékének meggyalázása a német militarizmus ellen ví­vott harcok során félmillió . francia hazafi esett el. A fran- . cia demokraták, akik még na- . gyonis jól emlékeznek a hit­leri megszállás rémtetteire, az ilyen fajfa koszorúzási akciót úgy tekintik; mint a nérrj^t mi­litarizmus ellen vívott harcok­ban hősi halált halt hazafias emlékének meggyalázását. (MTI) összes tudományos és műszaki felszereléseket. Többször jár­tak a hajón ismert amerikai szakemberek is. A hajók elekt­ronikus felszerelése sem képez titkot, annál is inkább, mivel a szovjet kiállításokon , már többször bemutatták. Ezért az amerikaiak nyitott ajtót dön­getnek, amikor repülőgépekről és tengeralattjárókról orvul fényképezik a két hajót, hiszen a hajók parancsnokai a fény­képezést bármikor engedélye­zik. A nagy hűhóra nyilván csak azért volt szüksége a Pentagonnak, hogy elterelje az aggódó közvélemény figyelmét az Egyesült Államok csendes­óceáni nukleáris kísérleti rob­bantásairól — fejezte be nyi­latkozatát Szuzjumov. (MTI) A francia hazafiak etn PÁRIZS (TASZSZ): A hiva­talos látogatáson Franciaor­szágban tartózkodó Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán koszorút helyezett el az isme­retlen katona sírján. A koszo­rúzás! ünnepségen a Bundes­wehr számos katonatisztje vett részt. Az ismeretlen katona sírja árra emlékezteti a franciákat, hogy az első világháborúban MOSZKVA (MTI): A Urii- < ted Press International ameri- : kai hírügynökség a napokban i Peairl Harbor-ból jelentette, ; hogy az amerikai hadiflotta ; tengeralattjárói és a tengeré- 1 szeti légierő gépei a tenger ; mélyéről, illetve a levegőből i lefényképezték a Vojejkov és ; Sokalszkij szovjet kutatóhajó- i kát, s „értékes értesüléseket , szerezlek”, igy például kidért- j tették, hogy a hajók radarral, , elektronikus műszerekkel, „sőt” ) számítógépekkel is fel vannaa ■ szerelve. Az amerikai sajtóje- ( lengések azt állították, hogy a . két szovjet hajó „kémkedni” ; ment a Csendes*-óceán vizeire. , Moszkvai újságíróik kérdést < intéztek Jevgenylk Szuzjumov- I hoz, a Szovjet Tudományos 1 Akadémia osztályvezetőjéhez, aki elmondotta, hogy a két szovjet hajó a Csendes-óceán , középső részében rendszeres megfigyeléseket végez a kelet­szibériai időjárási előrejelzé- 1 sekhez. A két hajót bárki bár- i hol lefényképezheti, ugyanis i a Vojejkov és a Sokalszkij 1 igen gyakran fut be külföldi i — angol, ausztrál és más — ki- í kötőkbe. ' Ilyenkor a hajón rendszere- 1 sen külföldi szakembereket látnak vendégül, akik részle- e tesen tanulmányozhatják az ] Mi az igazság a csendes-óceáni szovfet „kémhajókról“?

Next

/
Thumbnails
Contents