Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

1962. július 31., kedd NÉPÚJSÁG s t/ Épül az új színház Magyar gépkiállítás Novoszibirszkben Trónvita Eddig hárommillió tégla a falakban családi hás elférne ahol három Friss téglafalak, két emelet magasságban. Körös-körül va­lóságos állványerdő. Transz­portőr és daru viszi a salakot és téglát, falaznák, ácsolnak, a fedémet salakkal töltik, épül az új egri színház. Az úttest felől már látszik a főbejárat, a nagy, széles csarnok. A tűző napfényben is megállnak a járókelők, egriek és vidékiek, német és cseh­szlovák turisták. Az épület «xányai, a vonalak merész mo­dernsége, vagy a munkának feszülő izmok, az akarat és az ész nagyszerű harmóniája készteti megállásra az erhPe­reket? — Az előcsarnok burkolata haraszti csiszolt mészkőből ké­szül, alumínium hézagolással. Az új színházban lesz ruhatár, büfé és dohányzó. És micsoda nézőtér. A színpad? Modern és gyönyörű lesz — lelkende­' zik Kaknics Ferenc brigádve­zető. Mányoki László tervei szerint 400 ülőhelyet építenek a földszinten és 149-et az er­kélyen. Szabó László ácsbri­gádja szorgoskodik a zsaluzá­son. Csattognak, kopognak a szekercék, gerendából, deszká­ból formázzák a széksorok he­lyét, oszlopoknak és erkélyek­nek „vetnek ágyat”, vékony és karvastagságú vasakat hajlíta­nak a vasbetonszerelők, ponto­san a rajz szerint, szépen kör­befonják, betonnal „etetik” ... mindez olyan, mintha óriások csodás játékvárat építenének. Pedig mennyi munka! Eddig hárommillió téglát építettek , nyolc méter mély bunkert ástak a fűtésnek, 500 köbmé­ter földet emeltek ki és a ka­zánok helyén elférne vagy há­rom családi ház. — Hétfőn újabb 15 embert kapunk. Három napja érke­zett a salak, de már mind a tetőn van, Szabó János kubi­kosai ma végeznek a födém salakozásával. Az ütemterv­hez képest van egy kis lema­radás, de hamarosan behoz­zuk — fogadkozik Medveczki József építésvezető. Budai István, a patika felőli oldalon rákja a falat. Iparko­dik vele, mert decemberben nyugdíjba készül, s az utódok­nak már csak a belső munkát akarja meghagyni. A hőlég- csatomák még firesen táton- ganak. Modem eljárással per- litszigetelést alkalmaznak, lég­kondicionáló berendezést épí­tenek be. A fűtés, a szellőzte­tés korszerű és kellemes lesz. De mennyi munkát igényel még ez a nagy épület. Mert nagy, kívülről nem is látszik, milyen nagy, mennyi termet, folyosót és szintet takarnak a külső falak. Valóságos labirin­tus. Még felsorolni is sok len­ne a próbatermieket, öltözőket, a világosító, az ügyelő, az or­vos szobáit, és az irodákat, a vakolásra váró falak többszáz négyzetméterét, az ajtók, abla­kok alig megszámlálható soka­ságát. — Sok munka vár ránk, de érdekes és szép ez az építkezés. Kőművesek, ácsok, kőfaragók, burkolok, víz- és villanyszere­lők, a szakma minden fajta munkása magáénak vallhatja, mert dolgozott rajta. Caroline és a lobbi gyerek A Kennedy-család néha egy-két napra leruccan a Ca- toctin-hegység festői tájaira Az itt állomásozó amerikai elit tengerész gyalogosegység néhány nappal előbb paran­csot kap: húzódjanak háttér­ije és eszükbe ne jusson gya­korlatozni, amikor az elnök és családja a környéken tar­tózkodik. Kennedy ugyanis az egyik magai&rangú tisztnek azt a megjegyzést tette: nem sze­retné, ha kislányát, Carolinet és kisfiát, John juniort meg­rettentené a harci felszerelés­ben rohamra induló katonák nem éppen szívderítő látvá­nya. Örömmel halljuk, hogy ed dig már eljutott az Egyesült Államok elnöke. Most már csak az van hátra hogy ag­gályait terjessze ki a Glóbusz valamennyi gyermekére v ,. Kaknics Ferenc nevét kiál­tották, az épület másik oldalá­ra hívták. Szótlanul álltam az épület friss falán és a brigád­vezető félbeszakított mondata csengett a fülemben. Az épí­tőmunkások magukénak vall­ják az új színházat, kezük munkája nyomán nőnek a fa­lak, a színpad és a széksorok. De ez az építkezés más mint a többi, a munkásoké marad az átadás után is. Szélesre tá­rulnak a kapuk az építőmun­kások, vasasok és teremlőszö- vetkezeti parasztok előtt. Ki lép először a forgószín­padra? Bánk bán, vagy Car­men? Shakespearet, Mozartot, vagy talán Verdit halljuk elő­ször? Vágyak és tervek biro dalma e hely. Színészek és a holnap közönsége várja, hogy felépüljön az új szánház, he­lyet és méltó otthont adjon a művészetnek. Elkészül a jövő év közepére, méltó lesz a patinás múltú vá­roshoz, az új színház méltán betölti-e hivatását? Szikrázott a napfény, kicsit odébb új épület falait szárítot­ta. A 224 ágyas idegenforgalmi szálló magasodik ott. Ez év végére elkészül az is. Új vá­rosrész nőtt a patakparton és az Eged oldaláról friss telepí­tésű, nagy tábla szőlő gyönyör­ködik az öreg város új csodái­ban. F. L. Lesz-e úttörfivasút Egerben? I960 nyarán vetődött fel a gondolat először, a városi ta­nács és a miskolci MÁV Igaz­gatóság illetékesei előtt, hogy a felnémeti út mentén léte­sült gazdasági kisvasutat „Út­törő kisvasút”-tá szervezik. Az idegenforgalmi vonatko­zásban igen jelentős és életre­való ötlet felmerültét több tárgyalás követte. Bizonyára, emlékeznek még sokan arra a nagy ünnepélyességgel meg­tartott megnyitóra, mely az egri úttörő kisvasút megindul- tát volt hivatva jelezni. Sok száz úttörő pajtást röpített a kisvasút akkor a romantikus Almár-völgybe. Az egri Üttö- -rőházban megalakult egy kis- vasutas-csapat, amelynek az lett volna a hivatása, illetve feladata, hogy elsajátítsa a vasúti kezelőszemélyzet mun­kakörét És most — mint a Gazdasági Vasutak egri üzem­főnökségén megtudtuk — az egri úttörő kisvasút ügye még mindig egy helyben topog. Állítólag, még megfelelő biztonsági berendezések fel­szerelése lenne szükséges ah­hoz, hogy valóban, ország­világ előtt úttörő kisvasúttá lehessen nyilvánítani, azaz rendszeresen személyszállítás-1 ra lehetne felhasználni. A vá­rosi tanács tavaly meg is ke­reste' átiratában a MÁV ille­tékeseit, azonban még csak választ sem kapott rá mind a mai napig! Tavaly nyár elején a városi tanács kezdeményezésére tar­tott megbeszélésen igen mesz- szemenő támogatás mutatko­zott meg a kisvasúihoz való autóbuszközlekedés megszer­vezése, lebonyolítása tekinte- ben is — mely pedig igen kö­rülményesnek látszott eleinte. Sajnos, az ügy nem haladt to­vább, a MÁV illetékeseinek teljes hallgatása miatt. Nézzük csak, hogy valójá­ban mi is a jelen helyzet? A vasúti összeköttetés feladata elsődlegesen a szarvaskői bá­nyában kitermelt szénnek a TÜZÉP-telepre való szállítása. Ezt a tevékenységet kívánták kezdetben a miskolci MÁV Igazgatóságon is gazdaságo­sabbá tenni, egy úgynevezett úttörő kisvasút megszervezé­sével, mely Egernek, ennek az idegenforgalmilag kimagasló városnak országos érdekessé­get kölcsönzött volna, hiszen a környék egyik legromantiku- sabb részébe, az Almár-völgy­be „röpíthette” volna az or­szág legtávolabbi részéből is idelátogató vendégeket, fiata­lokat. Tudjuk, hogy a vasúti sze­mélyszállításnak igen szigorú kikötései és feltételei vannak — azt azonban sehogyan sem értjük, hogy ha nem engedik a kisvasutat, mint rendszeres járatot közlekedtetni, apró vagonjaiban a kirándulókkal, mégis, miképpen lehetséges az, hogy naponta ugyanez a vasút szállítja a bányába a munkásokat Egerből és vissza. Joggal merül fel tehát a kér­dés, hogy miért nem veszélyes ez a járat személyszállítás ese­tében, ha naponta közlekedő bányamunkásokról van szó? Ha nincsenek meg a személy- szállítás engedélyezésének fel­tételei, hogyan lehetséges ak­kor ennek ellenére mégis az utaztatás? A MÁV miskolci igazgató­ságának illetékesei mintegy félmillió forint értékű további biztonsági berendezés, illetve felszerelés szükségességéhez kötötték a személyforgalom megnyitását. Felmerült az igazgatóság részéről, hogy ezt az összeget a városi tanács adja a MAV-nak. Természete­sen, ilyen nagy összegnek a vasút részére való beruházása nem volt lehetséges, nem be­szélve arról, hogy a személy­szállítás elsősorban mégiscsak a MÁV feladata. Eddig jutott az ügy és nem tovább. Meddig? Sugár István A magyar gépkiállításon mintegy 500 exportcikkünk ke­rült bemutatásra. A képen Kunovics László, a „Metrinv pex” külkereskedelmi vállalat főmérnöke a laboratóriumi be­rendezések mellett a kiállítá­son. Kevés a fóka... Panaszkodnak az egri strand látogatói (az elmúlt héten na­ponta átlagosan 4—5000 em­ber kereste fel a világhírű fürdőt), hogy kevés a kabin, csak azok jutnak hozzá, akik a kora délelőtti órákban ér­keznek. Értesüléseink szerint kabin­építésre már régóta rendelke­zésre áll bizonyos pénzösszeg, de az építkezés mégsem kez­dődhet meg, mert a tanács il­letékesei szerint a fürdő terü­letén nincs hová építeni az új kabinokat... Vajon miért nem lehet há­tul a kukoricás szélén, vagy a patak mentében új, modern kabinsort létrehozni? Az a jó párezer ember, bi­zony megérdemelné... (—dy) A közelmúltban két ese­mény is felhívta Spanyolor­szágra a közvélemény figyel­mét. Az egyik: a Franco ál­tal is utódjaként elismert Bourbon-sarj, Don Juan monstre-esküvője Sophia gö­rög hercegnővel. Ezzel cso­dálatosképpen sokkal többet foglalkoztak a nagy nyugati lapok, mint a másik, össze­hasonlíthatatlanul fontosabb eserúénnyel, a Franco-rezsim legnagyobb sztrájk-hullámá­val. A Newsweek című ameri­kai magazin most levelet kö­zöl — egy olvasó válaszát a fényes menyegzőről szóló riportra. A szöveg kissé vá­ratlan. Spanyolország trónjára — Írja Madridból Don Javier Astrain Baquenado — nem Don Juan illetékes, hanem egy másik Bourbon-ivadék, Don Xavier. Dóri Javier os­torozza a Franco által kisze­melt trónörököst, mert az valamiféle szentségtörő „li­berális monarchiát” akar, el­lentétben Don Xavierral, aki visszaállítja a „hagyományos, katolikus királyságot, annak minden velejárójával együttV. (Talán az Inkvizícióról is sző lehetne?) — Csak Don Xavier lehet az, aki Spanyolország trónjá­ra lép — írja befejezésül a Newsweek illusztris levelező­je. Az a gyanúnk, Don Javier kissé korán iszik a medve bőrére. Bármilyen mélysége­sen gyűlölik is egymást a két táborra szakadt monarchis- ták, a trónkérdést az asturiai bányászok, a spanyol dolgo­zók milliói a maguk módján rendezik majd... (harmat) Pardon, mi köze hozzá! — Parancsoljon, asszonyom — és már nyújtja is az ön­gyújtót. — Tessék, uram — és már segíti is fel a kabátot. — Pardon, — s visszalép az ajtóból, előre enged. — Elnézést kérek, — s csak miután biztosítottad, hogy „elnézed”, akkor kér­dezi meg: hogy szolgál a ked­ves egészséged. És ugyanakkor: — Halló! Igen én vagyok! —• mennydörög a telefonba, s felébreszt éjfél után egy órakor, hogy mondd meg mi Peru fővárosa? Négy betű és már csak ez hiányzik a rejt- vényből. — Csak még ezt hallgasd meg — rimánkodik, s el le­hetsz készülve,hogy kilenced­szer is elmeséli hajmáskéri katonaélményét a csámpáslá- bú őrmesterrel. — Mi köze hozzá — vála­szol, ha esdekelni próbálsz, halkítsa már le a táskarádiót, s csavar még egyet: hadd tud­ja meg az egész világ, hogy valaki kell neki is. — Igyekezzen más is! — találja fel magát nyomban, ha szóváteszed, miért hasz­nálja a könyökét, mikor fel­száll a buszra, miért lökte meg a gyermekes asszonyt. De amikor figyelmességek­ről van szó, amelyek inkább bosszantanak, ismét a régi. Parancsoljon, pardon, tessék, elnézét kérek... (—zár) Megjelent az „Ikarustól az űrrakétáig elnevezésű bélyegsorozat A 2. motoros műrepüló vi­lágbajnokság alkalmából a pos­ta forgalomba hozta a 9 ér­tékből álló „Ikarustól az űr­rakétáig” elnevezésű bélyegso­rozatot. Az új bélyegek a re* pülés fejlődését ismertetik. Az új bélyegsorozat egye« értékei 1963. június 30-ig has» nálhatók fel postai küldemé­nyek bérmentesítésére. (MTI) Szünidő az iparitanuló-intézetben Az iskolaév már egy jói hó­napja befejeződött, sót némely tanintézet már a kéthetes KlSZ-táborozásmak is a végé­re ért. Szünidő van. Az ipari tanu­lók nagy része is kiérdemelt szabadságát tölti. Az iskolák üresek. Mégis, amikor a MŰM egri 212. sz. Iparitanuló Intézet nyitott ablakú épülete előtt elmentem, bevitt a kíváncsi­ság. Hallottam hogy nagy mun­kában vannak egyik-másik te­remben. Messze hallható ko- pácsolás, jókedvű fiatalok dala hallatszik a szűk utcára. Na­gyobb felújítási munkát vé­VIZSGADOLGOZAT I dós Czene Mi­hály, aki foglalkozá­sát tekintve, ma is I juhokat legeltet a ti- szacsegei pusztán, négy elemit végzett. — Elegendő az a birkákkal való tár­salkodóéhoz — mon­dogatta, majd a fi­am tanul helyettem. Csakhogy ifjú Cze­ne Mihály, aki a bö­szörményi Gimnázi­umban jeles ered­ménnyel szívta ma­gába a tudnivalót, nem tanulhatott az apja helyett, mert attól, hogy ő tanult, az apja még nem j lett okosabb. Mégis, Czene Mi­hály az apai tekin­tély megóvása vé- ! gett jártasságot szinlelt, aminek ered­ménye az lett, hogy •a Miska gyerek ké­péről két kiadós po­fonnal kellett a gú­nyos vigyort letö- ! rülni. Hanem aztán mé­l giscsak belátta idős ; Czene Mihály, hogy az ilyen tüneti keze­lés nem segít. Mást gondolt hát, és be­iratkozott az általá­nos iskola esti tago­zatára, az ötödik osz­tályba. Volt idő ta­nulnia a birka mel­lett, ahol a munkát olyan kitűnő beosz­tottak végezték, mint Bognár és Csimbók, a két terelő-puli, „akiknek” a tudo­mányokba nyakig merült Mihály csak nagy néha adott egy- egy taktikai utasí­tást, Mikor aztán eljött a vizsgák ideje, idős Czene Mihály nagy örömmel fogadta a szünidőre hazatérő Miska gyereket, aki­nek a nehéz kő né­hány nappal előbb esett le a szivéről. — Jó, hogy jössz, fiam — mondta (hi­szen nem kisebb gond nyomta őt ez idő tájt, minthogy a hirtelen támadt nyárban ezerkétszáz birkáról segítse le a télikabátot) — jó, hogy jössz, mert a vizsgára egy nagy összefoglaló dolgoza­tot kell írni. Miska nem nagy lelkesedéssel vállal­ta a fordított szere­pet, mivelhogy nem dolgozatot Írni igye­kezett haza ilyen sza­porán Böszörmény­ből, hanem két csu­dálatosán kék szem volt a csalogatója. Azok a kék szemek lebegtek Miska előtt szüntelenül akkor is, amikor immel-ámmal az apja vizsgafelada­tát készítette. Mivel pedig a szerelem és a tudomány kevere­dése nem a legsze­rencsésebb házasság, nincs mit csodálkoz­ni azon, hogy ebből a házasságból olyan épületes butaságok születtek, amilye­nekkel nem sok ösz- szefoglaló. vizsga- dolgozat dicseked­hetik. A tanító, elolvasva a félresikerült dolgo­zatot, igen elcsodál­kozott. Bele is fir- kantott vagy fél tu­cat nagy vörös kér­dőjelet, meg a végé­re egy akkora egyest, hogy a szára majd kilógott a füzetből. — Azt hittem, job­ban tudja a dolgokat — mondotta csaló­dottan a tanító idős Czene Mihálynak, aki vörösebb volt a kérdőjelnél —, de azért tekintettel az egész évi osztályza­tára, átengedem Vta- lános kettessel. Idős Czene Mihály, markában hetven­hét pofonnal cipelte dühét hazáig. Oda­haza aztán Miska orra alá nyomta a vizsgadolgozattal tönkresilányitott sa­ját csupa-kettes bizo­nyítványát, és ezen szavakkal kente le neki az első nyakle­vest: — Mondhatom, szép kis bizonyít­vány. Hát ezért ta. níttattalak? Fülöp György geznek a fiúk. Az iskolapadok] az udvaron egymásra borígat- va. Benn a teremben szakokta­tók irányításával folyik a mun­ka. Másfél méter magasságig leverik a feltáskásodott vagy salétromos vakolatot, egészen a kőig. Aztán újra vakolják, egészségesebbé és szebbé teszik a tantermeket. A munka meg­lehetősen sürgős. Időt is kell adni a száradásra és a szep­temberi tanévnyitásra készen kell lenni minden javításnak és festésnek. Sőt még az eme­leti lépcsőfeljárónak is ahol az elkopott tölgyfa lépcsőfokokat újjal cserélik ki. Ifj Garabás István szakok­tató vezeti az iskola felújítási munkálalatit, aki a jó szakem­ber tudásával, szorgalmával és szeretetével foglalkozik az is­kola építőipairi szakmában dol­gozó tanulóival. I A tanárok közül még itt jön megy néhány, és itt van a gaz­dasági hivatal vezetője is, sőt [éppen jön az intézet igazgató­ba. Olyan nagy itt a sürgés- forgás, mintha számukra nem lenne szünidő. Csaknem az egész intézeti „apparátus” Itt 'van — gondolom —, de az is lehet, hogy nem akarnak va­kációra menni? I Vannak dolgok — mondja fKameniczky Antal, az intézet igazgatója —.amelyeket most le hét jód elvégezni a csendben, nyugalomban és mielőtt sza badságra megyünk. Van, aki a jövő évi tervét, mások a tan éwégi számadásokat és megint mások a tatarozás! munkákat csinálják. Nagy gondban vagyunk — folytatja az igazgató —, szep­tembertől negyven osztályban összesen 1240 tanulónk lesz Ha nem segítené hat tanterem­mel iskolánkat a Gárdonyi Gimnázium, akkor problema­tikussá válna az ipari tanulók légy részének tanítása. Az is­kola épületében egy kiifőzés és néhány lakás is van, amelyek annak idején tantermekből let­tek lakásokká alakítva. Az in-. tézet céljaira tervezett iskola* típus építkezése 1964-ben in­dul és csak 1965-ben nyer be­fejezést. Ez a nyolctantermes, teljesen modern iskola tízmil­liós költséggel épül. Százhat* van személyre méretezett tan­műhelyét a legkorszerűbb gépi berendezéssel szerelik majd fel. De valamit addig is ten­ni kéne... Megmutatta az év­zárónk is, hogy mi itt férőhely dolgában a való helyzet. Ezer- hatszáz ember szorongott az udvaron. Szerencsénk volt, hogy nem kaptunk esőt. Csak úgy tudunk még valamit javí­tani a helyzeten, hogy az idén Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán 150—150 fős ki­helyezett iskolákat működte* tünk. Sok szépet és érdeklődésre számot tartó eseményt jegyez* tünk még fel. Többek között azt is, hogy az iskola felújí­tási munkálatait a tanulók társadalmi munkában végzik. Azonkívül azrt, hogy a tavaszi ipari tanuló kiállítás néhány szép darabját, mint: a Finom- szerelvénygyár „menetmángor­ló” modelljét, a Lakatosáru- gyár „klíma berendezését”, a MEG YE VILL „villanyrendőrét”, a Vas- és Fémipari Ktsz ková­csoltvas szőlőtőkéjét felviszilk a szeptemberben nyíló országos ipari tanuló kiállításra Buda­pestre. És kulturális vonatko­zásban is volna még mondani­való, az, hogy az intézet ének­kara az idén Gyöngyösön az ipari tanulók íelsőmagyaror- szági területi bemutatóján aranydíjas lett. Szépek az eredmények a sportban és más kulturális te­rületen is. És ezek a felsorolt ós fel nem sorolt eredmények arról tesznek bizonyságot, hogy évről évre megbecsültebb lesz az ipari pálya és emelkedőbb az ipari tanuló képzés színvo­nala, amely hivatva van pó* tolni azt a s'zükségl-tet, amely a megye terű1 e'én több mint 30 különféle iparágban mutat* kozik. Okos Mikidéi1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents