Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

2 1962. július 31., kedd NÉPÜJSAG Gondok Tarnaszentmiklóson Egy falu, ahol nem kell a szakember OXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^^.XNXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXV^VWOO^X'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az elmúlt napokban Tarna­szentmiklóson jártam a hely­beli Petőfi és a Kossuth Ter­melőszövetkezetben, mert olyan hírek keltek szárnyra erről a két szövetkezetről, hogy itt még ma sincs agro- nómus, s egyéb, más bajok is akadályozzák a fejlődést. Tar­naszentmiklóson sikerült mind a két szövetkezet elnökével, és Fülöp Istvánnal, a Hevesi Járási Pártbizottság munka­társával szót váltanom, be­szélni a két tsz életéről, ter­melési viszonyairól, eredmé­nyeiről, s mindazon problé­mákról, amelyek foglalkoztat­ják a tagságot. Először az agronómus hiányra terelődött a szó. — Azért nincs nálunk agro- nórnus — magyarázta kissé szégyenkezve Garacz Lajos, a Kossuth Tsz elnöke —, mert a tagság nem akarja. Amikor a közgyűlésen erről szó volt, azt mondták a tagok: egy felesle­ges emberrel több lenne a szövetkezetben. — Nálunk is ez volt a véle­mény sokáig — tájékoztat Bukucs Károly, a Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke —, de már az utóbbi közgyűlésen megszavazták az agronómust. Most már csak az a baj, hogy nem tudunk honnét agronó­must szerezni, hiszen vala­mennyien „foglaltak”... Ezek szerint tehát igaz a hír, hogy Tarnaszentmikló­son nincs agronómus egyik szövetkezetben sem. Sajnála­tos dolog ez, s hogy létezik, az elsősorban a tagoknak kö­szönhető, a tagság maradi, nem okos szemléletének. Egy­általán miért van szükség még jobban mint bárhol, itt, Tar­naszentmiklóson agronómus- ra? Keressük meg előbb erre a választ, mielőtt elhamarko­dottan ítélkeznénk... Nézzük előbb a termelési le­hetőségeket, talajadottságokat, üzemszervezést. A község határa 6000 hold körül van. Ez a terület lénye­gében a két szövetkezet kö­zött oszlik meg. Ebből csupán 300 hold az a terület, amelyik minden fajta növény termesz­tésére alkalmas, a többi szi­kes. (Hat korona az aranyér­ték.) Itt bizony komoly prob­lémát, nagy szaktudást igé­nyelne minden évben a terv- készítés, a növényféleségek táblánkénti elhelyezése. Mert mindezeket a két elnöknek kell elvégeznie, sok más egyéb tennivalójuk mellett, s az az igazság, amit ők is val­lanak: egy embernek nem futja mindenre idejéből, tudá­sából sem, éppen ezért nagy szükség lenne egy-egy szak­képzett agronómusra. El kell azt is mondani, hogy Tarnaszentmiklóson tavaly nem sikerült az aprómag ter­mesztés. Ebben az évben már gyönyörűen fejlődik, s nem véletlenül. A Kompolti Kísér­leti Intézet munkatársának vezetésével, irányításával gon­dozták ez évben az aprómag­vakat. Bizonyos, hogyha Tar­naszentmiklóson minden nö­vényt agronómus irányítása mellett vetettek, gondoztak Volna, ez évben szebb ered­ményeket várhatnának már. De így, szakemberek hiánya miatt: ebben az évben sem lehet csodára várni, 20—2 5 forintnál nem lesz több egy- egy munkaegység értéke. Ha közelebbről is meg aka­runk ismerkedni a helybeli problémákkal, okvetlen be­szélnünk kell a múlt évi ered­ményekről, hiányosságokról is, s azt is el kell monda­nunk, ebből mi változott már meg ebben az évben, és mi nem­A helybeli Petőfi Tsz tavaly 31 forintot tervezett egy mun­kaegységre részesedést, s ez­zel szemben 20,80 forintot fi­zetett. A Kossuth Tsz 25 fo­rintot tervezett és csak 17,73 forintot osztott munkaegysé­genként. így aztán érthető több szövetkezeti tag rekla­mációja, akik jövedelmük alakulása miatt emeltek szót, és az elmúlt évben a legtöb­bet dolgoztak. De az ő pana­szuknak jogosságát is csor­bítja az, hogy ők is ellene voltak, és még ma is ellene vannak a szakembernek. Az elnökök is azt állítják, hogy terven aluli részesedésnek, a tagok gyenge gazdasági ered­ményei, a szakemberhiány volt az oka, bár közrejátszott az eredmény alakulásába az időjárás is. Az aszályos időjá­rást viszont ebben a kérdés­ben csak másodsorban ököl- hatjuk! Nem volt szakirányí­tás a termelésben, és így ért­hető, hogy a múlt évben je­lentkező aszályos időjárás őket még jobban sújtotta a szikes területeken, mint má­sokat, hiszen nem volt olyan ember a szövetkezetben, aki bármilyen eshetőségek köze­pette eredményes, okszerű gaz­dálkodásra vezette volna a szövetkezeti tagságot. Ráadá­sul, még az emlékezetes vihar a borsót és a kalászosokat is megtépázta és elvitte. 580 000 forint kárt okozott a vihar a két tsz-nek. Tavaly a kukorica sem azt fizette, amit vártak tőle. Rossz volt az idő rá — tény —, de az is az igazsághoz tartozik, hogy mind a két szövetkezet területén lehetett olyan kuko­ricatáblákat találni, • amelyet egyszer sem kapáltak meg. Pedig aszályos időben egy ka­pálás felér egy kiadós esővel. Ebben az évben, nagyon he­lyesen, kétszer kapálták már be a kukoricát, helyesen al­kalmazták az anyagi érde­keltség elvét — a területet csa­ládokra osztották fel. Vi­szont az élenjáró szövetkeze­tek megyénkben már ez időre végeztek a kukorica három­szori, sőt négyszeri kapálásá­val is. Tehát még mindig baj van a szorgalommal Tama- szentmiklóson. Mindez viszont nem ad okot arra, hogy egyes tsz-ta- gok „kilépőt kérjenek maguk­nak”, mondván: így nem tu­dunk megélni, keveset kere­sünk a tsz-ben. Sajnos, el­hangzott ilyen szó néhány embertől, többek között a Pe­tőfi Tsz volt párttitkárának szájából is, aki maga is a sí- ránkozók közé állt, ahelyett, hogy elsőként kereste volna a gyenge eredmények okát, az előre vezető utat. Egyszerű, hétköznapi életét éli mindkét szövetkezet Tar­naszentmiklóson. Az emberek ma már igyekeznék többet dolgozni a közösben, csupán a hibák jelentkeznek erősebben, mint a járás bármelyik közös gazdaságában — s ezen vál­toztatni kell. Igaz, hogy túl a szakember- hiányon, a tarnaszentmiklósi- ak mostoha természeti adott­ságokkal rendelkeznek. Szikes a földjük, trágyázatlan, kevés a táperő benne. A tagság nagyrésze öreg, kevés a fiatal, a Kossuth és Petőfi Tsz-ben alig akad egy-két 25—30 év körüli férfi. így minden ered­ményük sikernek is számít. Az elöregedés problémáját azonban ők is meg tudnák ol­dani, ha a vezetőséggel kar­öltve intézkedési tervet dol­goznának ki erre. Ma még — sajnos — 400-ra tehető azok­nak a száma, akik eljárnak a községből idegenbe dolgozni: állami gazdaságokba, vagy ku­bikosnak, vagy éppen ipari üzemekbe. A faluban nincs „hazahúzó” erő, nincs KISZ- szervezet, és nem is foglalko­zik komolyabban senki sem a fiatalokkal. Tavaly még mun­kaegység-előleget sem fizettek. (Az idén a Kossuthban 9,60 forintot, a Petőfiben 10 forin­tot egy-egy munkaegységre.) A tsz vezetősége sem áll mindenkor hivatása magasla­tán. Csak egy példát. Szekeres Sándor 1959-ben lépett be a Kossuth Tsz-be. Azóta egyszer sem volt dolgozni a községben. Háztájija igaz nincs, de van öszvérfogata, amellyel rend­szeresen fuvarozik, és ezt tud­ják a falubeliek valamennyi­en, s mégsem intézkednek az öszvérfogat közösbe való bevi­teléről, bár erre az alapsza­bály világosan kitér. Az előbb elmondottakon kí­vül a járási tanács mezőgaz­dasági osztályát is elmarasz­talják a szövetkezetiek. A já­rási pártbizottság munkatársa, és a két tsz-elnök elmondot­ták, hogy a tavasszal 500 ezer forintos kiesést állapított meg a járás fagykár miatt, de hogy ezt mire alapozták — vita tár­gyát képezheti. Tudniillik a kár pontos értékét akkor még nem lehetett megállapítani. Ennek ellenére közgyűléseken, brigádgyűléseken ismertették mindezt a tagokkal. Pánik- hangulat lett úrrá, s a tsz-ta- gok elkeseredetten folytatták az éppen csak elkezdett mun­kát, és azt beszélték: ebben az évben sem érdemes már dolgozni. Falra festették az ördögöt. De szót érdemel az állatál­lomány problémája is. A talaj­adottságokhoz viszonyítva sok a szarvasmarha, és a sertés, viszont kevés a juhállomány. Köztudomású pedig, hogy nagy jószágállományt csak megfelelő takarmánybázis mellett lehet tartani, máskü­lönben károkat okozhat a koc­káztatás. Tarnaszentmiklóson nincsenek meg az adottságok jelenleg ilyen magas szarvas- marha- és sertésállomány tar­tására, viszont akár 5000 juhot is nevelhetnének a jelenlegi 2900-al szemben. Csupán ta­vasszal egymillió forint jöve­delmet jelentene a gyapjú, nem is beszélve a tejről vagy a trágyáról, amelyre viszont szükség van a szikes talaj ja­vításánál. Ez megfontolandó, és érdemes rajta elgondolkod­ni a jövőt illetően. Mindent összegezve, a tar- naszerrtmiklósiaknak tehát előbb-utóbb meg kell találniuk a bajból kivezető utat. Ennek legelső lépése, hogy a két ve­zetőség és a járási szervek vi­lágosítsák fel a tagságot arról, hogy fejlett szocialista nagy­üzem nem lehetséges, nem képzelhető el agronómusok nélkül és hogy az emberek érthetetlensége, maradi gon­dolkodása az eddigi bajok leg­nagyobb okozója. A második, de talán a legnagyobb, legne­hezebb lépés, hogy végre mindkét tsz-be szakembert szerezzenek, s ebben a mun­kában a járási szervek segít­sége feltétlenül szükséges. Lényeges, hogy a tsz-vezető- ség minden esetben dicsérje meg a munkában élenjárókat, a példamutató tagokat, és szervezzék meg a szocialista versenyt. Tovább kell erősíte­niük a munkafegyelmet — a pártszervezet, a községi tanács pedig segítsen a fiataloknak abban, hogy szervezeti életet tudjanak élni, végső soron megtalálják az utat, a jövőt a község két termelőszövetkeze­tébe. Nem recept, csak néhány elgondolás mindez, s ha aTar- naszentmiklósi gazdák hozzá adják a maguk iparkodását, akkor bizonyos, hogy megta­lálják a kivezető utat rövid időn belül ebből a kátyúból, és jómódú tagságot, gazdag szövetkezetét tudnak teremte­ni a jelenlegiek helyébe. Fazekas István Ülésezett a HNF Hevesi Járási Elnöksége A Hazafias népfront Hevesi Járási Elnöksége, a járási nő­tanács végrehajtó bizottsága és a TIT járási elnöksége az el­múlt napokban ülést tartott. Az ülésen a járás mezőgazda­sági helyzetét, az ötéves terv­ből adódó feladatokat, és a já­rás termelőszövetkezeteinek tá­mogatását beszélték meg a részvevők- A beszámolót Ma­gyar István, a járási tanács el­nöke, a HNF járási elnökségé­nek tagja tartotta, aki részlete­sen beszélt e járás termelőszö­vetkezeteinek életéről, munká­járól. Foglalkozott az áruérté­kesítési terv alakulásával, és a jövedelem elosztásával. A beszámolót vita és hozzá­szólás követte, ezek közül ki­emelhetjük Somodi Miklós és Kiss József felszólalását. Mátyás Ferenc Helsinkiből, a VIT-ről jelentik Még soha nem volt ilyen át­fogó és ennyire minden réteget képviselő találkozója a külön­böző politikai, ideológiai és vallási irányzatokat kifejező fiatal erőknek. Ezemégyszáz ifjúsági és diákszervezet, kul- turáis, vallási, sport- és szak­szervezet, a világ 140 országá­nak sok millió fia és lánya ké­szítette elő a fesztivált. A faji különbségek, a tár­sadalmi helyzetben, a politikai meggyőződésben és a vallási hovatartozásban mutatkozó különbségek nem jelentettek akadályt, sót: ez a különbség kényszerít arra bennünket, hogy találkozzunk, keressük a kölcsönös megértést és töre­kedjünk arra, hogy tömörítsük sorainkat a béke ér, a népek barátságának nagy eszméi kö­rül — hangzik a Világifjúsági Találkozó nemzetközi előké­szítő bizottságának közlemé­nye. Vannak azonban olyanok is, akiknek nincsen ínyére az if­júság nemzetközi fórumának eszméi, folytatják kísérleteiket a VIT megzavarására. Megala­kult egy új szervezet, amely magát „a diákok és az ifjúság demokratikus egyesületének” nevezi. E szervezet az utóbbi napokban „Fesztivál Üjság” cí­men a yiT céljait és eszméit elferdítő röpiratokat terjesz­tett. A röpiratokat a szociál­demokrata párt nyomdájában nyomták. Miután azonban meggyőződ­tek arról, hogy sem a VIT küldöttei, sem a város lakosai a legkisebb érdeklődést sem tanúsítják e nyomdatermékek iránt, a fesztivál ellenségei kí­sérletet tettek a küldöttek meg­félemlítésére. Szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka, azokban az órák­ban, amikor á lakosság a szov­jet szimfonikus zenekarnak és kórusnak tapsolt, Helsinki köz­pontjában huligánokból álló csoport botrányt csapott a szov­jet küldöttség autóbuszainál. Részeg suhancok hisztérikusan ordítozták, hogy ,Je a feisati­MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet hadiflotta napja alkalmából vasárnap szovjet- uniószerte ünnepségeket ren­deztek. Az északi flottánál Gorskov flotta-tengernagy, a szovjet haditengerészeti erők főpa­rancsnoka szemlét tartott; felvonultak a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt ra- kétaanyahajók, tengeralatt­járók, aknaszedők és őrha­jók. A haditengerészek előtt mondott beszédében Gorskov a többi között kijelentette, hogy a szovjet hadsereget és hadiflottát olyan új haditech­vállall”, szemetet és köveket hajigáltak. Miután eltávolítot­ták őket az autóbuszoktól, szét­törtek egy telefonfülkét és meggyújtottak egy szemétádát. A rendőrség őrizetbe vette a leghangosabbakat. Az arcátlan huligán-támadás felháborodást keltett a küldöt­tek és a lakosság körében. — Senki és semmi nem za­varhatja meg a fesztivál sike­rét, — írja erről a Kansan Uutiset. — A hidegháború hí­veinek meg kell győződniök majd arról, hogy a fitnn nép nem nyújt nekik semmiféle tá­mogatást. (MTI) nikával, fegyverekkel és ha­jókkal látták el, amelyek tel­jes egészében megfelelnek a rakéta-nukleáris korszak kö­vetelményeinek. Megállapí­totta, hogy a Szovjetunió ha­diipara a legmesszebbmenőkig biztosítja a hadsereg és a flotta sokoldalú igényeinek ki­elégítését. Moszkvában a hadiflotta napja alkalmából víziparádét rendeztek. A Távol-Keleten az Amur torkolatánál és a Fekete-tengeren, Szevasztopol városánál a flotta napja alkal­mából megtartották a hagyo­mányos szemlét. (MTI) A Szovjetunióban vasárnap megünnepelték a hadiílotta napját A perui katonai kormányzat szabadlábra helyezte Prado volt elnököt As amerikaiak a Junta elismerósére készülnek LIMA (MTI): A perui kato­nai junta vasárnap a késő esti órákban szabadon bocsátotta Manuel Prado volt köztársasági elnököt, akit a július 18-i puccs óta egy hadihajó fedélzetén tartottak őrizetben. Perez Go­Megnyflt a Ghánái Népi Konvenció Párt Kongresszusa ACCRA (MTI): Vasárnap Kumasiban ötezer küldött rész­vételével megnyílt a Ghánád Népi Konvenció Párt 11. kon­gresszusa. A kongresszuson Nkrumah államelnök, a párt alapítója és főtitkára mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy az új pártprogram Ghana kétéves gazdaságfejlesztési tervének alapja. Felhívta a figyelmet a gyors iparosítás fontosságára, hangoztatta, hogy elegendő villamoserőművet kell építeni. A pártnak törekednie kell a nép bizalmának megtartására és szavatolnia kell a teljes fog­lalkoztatottságot, a virágzó éle­tet és azt, hogy a nép élvezhes­se a szellemi és kulturális ja­vakat. (MTI) doy, a junta elnöke bejelentet­te, Pradó választhat: vagy ha­zájában marad, vagy külföld­re távozik. Az AP amerikai távirati iro­da hírmagyarázója szerint a megbuktatott elnök szabadon- bocsátása nagy mértékben hoz­zájárulhat ahhoz, hogy az Egyesült Államok elismerje a perui rendszert Az elismerésnek egyébként — mint hírügynökségi jelenté­sekből kiderül — egyre inkább kirajzolódik a lehetősége. Szombaton mértékadó wa­AP jelenti, a genfi egyezmény aláírását követően Washing­ton elrendelte, hogy ki kell vonni az amerikai haditenge­részeti gyalogságot Laosz és Thaiföld határövezetéből. Az övezet kiürítése — az ameri­kai hírügynökség szerint — már lényegében befejeződött, a katonákat Bankokba szállí­tották, ahonnan fokozatosan szállítják tovább őket Okina- wára. shingtoni körök, vasárnap pe­dig a junta vezetői nyilatkozr tak ilyen értelemben. Perez Godoy tábornok egy sajtóértekezleten ki jelentette: várja „az amerikai nép és kor­mány testvéri megértését”. Ez­után hozzáfűzte azt is, hogy kormánya „határozottan kom­munistaellenes”, végül pedig arról biztosította az amerika- barát Apra Népi Párt jelölt« jeit, hogy a hadsereg nem fog­ja meggátolni indulásukat az 1963 júniusi választásokon. (MTI) A haditengerészeti gyalog­ság kivonását ellenőrző ma­gasrangú amerikai tiszt azon­ban hangsúlyozta, hogy „szük­ség esetén a katonák a legna­gyobb gyorsasággal vissza tud­nak térni Thaiföldre”. Az Egyesült Államoknak to­vábbra is 2200 gyalogsági ka­tonája és az amerikai légierő ezer embere állomásozik Thaiföldön. Ezek kivonásáról egyáltalában nem esett szó. (MTI) * Újabb amerikai haditengerésxeti csapategységet vontak ki Thaiföld év Laosz határövezetéből BANKOK (MTI): Mint az Megjelent a Béke és Szocializmus júliusi száma A folyóirat júliusi számának vezércikkét Walter Ulbricht elvtárs, a Németország Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára irta „Az NDK történelmi feladata és Németország jövője” cím­mel. Georgi Dimitrov születésé­nek 80. évfordulója alkalmá­ból B, N, Pcmomarjov elvtárs, az SZKP KB-titkára írt meg­emlékezést. Egy rendkívül időszerű té­máról — „Anglia és a Közös Piac” — írt cikket J. R. Camp­bell, az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Tájékoztató jellegű cikket közöl a folyóirat a Közös Piac­ról, Ismerteti a római szerző, dóst és végrehajtását, Nagy érdeklődésre tarthat számot az „Üj jelenségek a monopoltőke integrációjában” című cikk, melyet a Szovjet Tudományos Akadémia Világ- gazdasági és Nemzetközi Inté­zete állított össze. Enrico Berlinguemek, az Olasz Kommunista Párt veze­tőségi tagjának tollából „Az Olasz Kommunista Párt fejlő­désének néhány vonatkozásá­ról” olvashatunk. „A béke és a néptömegek” címmel irt cikket Kjeid Ostar- ling dán újságíró. Jack Woddis, az ismert angol író „Az afrikai munkásosztály szerepe a nemzeti felszabadító mozgalomban” címmel megje­lenő cikkében részletesen elem­zi az afrikai munkásosztály kialakulásának körülményeit. Megállapítja, hogy a marxista eszmék rohamosan terjednek Afrikában. Ám az afrikai mun­kásmozgalomban más eszmék Is elterjednek: a burzsoá na­cionalizmus eszmél. 1961 végén új kommunista pártok alakul­tak, amelyek a régiekkel váll­vetve, harcolnak az imperializ­mus maradványainak felszá­molásáért — írja többek között - és a független, nemzeti de­mokratikus államok létrehozá­sáért. Kommentárt olvashatunk a tőzsdei pánik tanulságairól, valamint arról, hogy mi rejlik a tajvani „kirakat” mögött? A folyóirat szerkesztősége megemlékezik a Japán Kom­munista párt megalakulásának 40. évfordulójáról, tájékozta­tást ad a Francia Kommunista Párt és a középrétegek viszo­nyáról, ismerteti a Venezuelai Kommunista Párt harcát a re­akció támadásai ellen, az ír Munkáspárt országos konfe­renciáját, a tunéziai kommu­nisták harci programját és hírt ed a Központi Bizottságok plénumáiról. A Béke és Szocializmus vita fóruma az „Eszmecsere” rovat első részében befejezi a hozzá­szólások közlését. „A függet­lenné vált országok fejlődésé­nek útja” című témához, míg a másik részében „A nők a mai társadalomban" című vitá­hoz közöl angol—kanadai és guatemalai hozzászólásokat. Egy amerikai és egy német könyvet mutat be a szerkesztő­ség a magyar olvasóknak és érdekes leveleket közöl Brit Guayanából és Adenből, Mexi­kóból, az Egyesült Államokból. Irakból.

Next

/
Thumbnails
Contents