Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-29 / 176. szám

1962. július 29., vasárnap NÉPCJSAG 7 A Hold meghódítása berendezésektől függetlenül kell működnie. Ennek magya­rázata a következő: a rádiójelzésnek az űrhajóról a Földre történt elküldése pil­lanatától a válaszjelzés vételé-, ig körülbelül 2 és fél másod­perc telik el, viszont az űrhajó mondjuk egykilométeres má­sodpercenkénti sebesség mel­lett, két és fél kilométert re­pül be. Az ütődésmentes le- száláshoz az irányító rendszer­nek minden változásra szinté szempillantás alatt reagálnia kell. Már e műszaki nehézségek is fogalmat adnak arról, meny­nyire bonyolult feladat kutató- expedíció küldése a Holdra. Az űrtechnika létrehozóinak még sokat kell dolgozniuk a boly­góközi repülések megoldásán. Ám Nyikoláj Szergejevies Hruscsov mondotta: „Hisszük és tudjuk, hogy nincs messze az idő, amidőn az ember irá­nyította űrhajók lerakják a Holdhoz, a naprendszer boly­góihoz vezető utat”. Erről ke­zeskednek a szovjet űrhajózási technika dolgozóinak és a hőslelkű űrhajósoknak példát­lan győzelmei, amelyek ámu­latba ejtik a világot. Nyikoláj Varvarov Furcsa förvénvek az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok külön­böző szövetségi államaiban még mindig érvényben vannak régi törvények, amelyek ma már nevetség tárgyai, megsze­gésük azonban elméletileg még ma is büntethető. íme néhány példa: A wa­shingtoni Centraliában min­denki büntethető, aki június 28-a és augusztus 4-e között megborotválkozik. Eriében (Pensilvánia) bün­tetendő cselekményt követ el, aki a borbélynál borotválkozás közben elszunnyad. Alabamá- ban bűncselekmény, ha valaki sót szór a vasúti sínekre, Ga- ryban (Texas) pedig hat órán belül távoznia kell a városból annak, aki egy lányt randevún felültet — egyébként megbün­tetik. Sterlingben (Colorado) a fér­finak fel kell ébresztenie az alvó nőt (még ha a felesége is), amikor meg akarja csókolni. Yumában (Arizona) egy nagy kanál ricinusolajat kell bead­ni mindenkinek, aki citromot, vagy narancsot lop. nevessünk MAGASLÉGKÖRI ROBBANTÁS — Hé, mit szórakoznak megint! (Mészáros András rajza) ELISMERÉS — Látom, szépen fejlődik a háztájija... (Szegő Gizi rajzaj Amundsen FÜGGŐLEGES: 1. 1918—20 között kutatta végig; ezt a tengerrészt Amundsen. 2. Község Tolna megyében. 3. Az arzén vegyjele. 4. KTT. 5. Hamwe- der. 6. Ford: az NDK filmválla- lata. 7. Női becenév. 8. AT. 9. Ér­tesülésem van róla. 13. A visel­kedés szabályainak összessége. 15. Ékezettel: női név. 16. A vízszin­tes 1-ben említett petróleum­motoros vitorláshajó neve. 17. Börtönlakó. 19. Borsod megyei község. 21. Balatoni fürdőhely. 23. Budapestbe olvadt község. 26. In­nen indult 1926-ban Amundsen az északi-sarkon át, léghajón, Alasz­kába. 33. Homérosz 24 énekből ál­ló eposza. 34. Lopva figyel. 35. Erdei gyümölcs. 37. Disznópász­tor. 41. Fűszerféléje. 42. Betűt vet. 44. Azonos magánhangzó. 46. Eső­től védett hely. -48. Német helyes­lés. 49. Plazma-vég. 50. Az ő ex­pedícióját keresve tűnt el 1928-ban Amundsen repülőgépe a Medve­szigeteknél. 51. A befejezés. 53. NL. 55: Mint függőleges 44. szám. 56. Zamat. 59. Kietlen. 60. Füzet. 63. Mint vízszintes 63. szám. 66. Keskeny, hosszú fadarab. 68. Olasz folyó. 69, ÉE. 70. Igekötő. 71. ZH. tonnának vesszük, akkor a holdhajó indulási súlya körül­belül 3 ezer tonna lesz. (még akkor is, ha a tudósok által ismert legjobb vegyi tüzelő­anyagot használják, amelynek révén a reaktív gázáram ki- sugárzási sebessége mintegy 3 ezer méter lesz másodpercen- kint). Vagyis: a rakétarendszer és az űrhajó burkának és a szükséges tüzelőanyag-készlet­nek a súlya 2990 tonnára rúg. Természetes, hogy az űrtech­nika jelenlegi állása mellett lehetetlen olyan űrhajót építe­ni,' amelynek kezdeti súlyahá- romszázszorosa lesz a végső súlynak. A tudósok tisztában vannak ezekkel a nehézségekkel, s ezért más megoldást választa­nak a Holdnak kutatók által való elérésére. E megoldás a következő: közbenső üzem­anyagellátó állomás gyanánt a Föld mesterséges holdjait akarják felhasználni, amelye­ket alkalmassá tennének a szükséges mennyiségű üzem­anyag-készlet tárolására. Ezt a gondolatot elsőízben még Konsztantyin Cíolkovszkij pen­dítette meg, és számos követője tovább fejlesztette munkáiban. Ezek úgy vélik, hogyha a tü­zelőanyag-készletet megfelelő módon elosztják az égitestek mesterséges holdjain, valamint közvetlenül a bolygók felüle­tén, akkor lehetővé válnak kutatóexpedíciók repülései más égitestekre, még energia- forrásként vegyi tüzelőanya­got használó űrhajókon is. Persze, nemcsak a felsorolt nehézségekről van szó. A rop­pant sebesség szinte villám­gyors cselekvést követel az űr­hajót irányító pilótáktól. Vi­szont köztudomású, hogy az emberi szervezet, a kozmikus sebességhez mérten, túlságo­san „lassan” reagál. Ez any- nyit jelent, hogy az ember rea­gálása a kialakult helyzet meg­változására és a változást elő­idéző ok kiküszöbölésére, má­sodperceket Igényel. Az űrha­jó eközben sok kilométert meg­tesz. Ilymódon az űrhajós le­hetőségeinek tökéletlensége megnehezíti a repülés közbeni kézi irányítást, és lehetetlenné teszi az űrhajó vezérlését fel­szálláskor és az égitest felüle­tére való leszálláskor, amikor pedig fokozott mértékben van szükség a pontosságra. Ezért, mielőtt kutatók mehetnének a Holdra, teljesen automatizálni kell az űrhajó repülésének irányítását nemcsak a Földről történő elinduláskor, repülés közben, ideértve az égitest fe­lületére való sima leszállást is, hanem a Holdról történő fel­szállásakor és a Földre való leereszkedésekor is. A Holdon végbemenő kikötéskor az irá­nyító rendszernek a fedélzeti VÍZSZINTES: ! 1. 1903—6 között a függ. 16. szám j alatt megnevezett petróleum- ; motoros vitorláson elsőnek kelt át ezen a tengerrészen. 10. Német ; összetételekben kelet. 11. A Tu- randot rabszolgalánya. 12. Szov­jet autómárka. 14J Ilyen hal pél­dául a cápa. 18. Ösonthéjas gyü­mölcs. 20. ...Regia. 22. Szláv ere­detű főrangú cím volt. 23. Epü- letmaradvány. 24. Utolsó betűje kettőzve: szervezett taps. 25. Un­gar Imre festőművész művészneve volt. 27. K. E. 28. Rangjelző. 29. Számnév. 30. Az okozat szülője. 31. LT. 32. Férfinév. 36. Cseleke­deteinek rugói. 38. Római szám­mal: 51. 39. Ételízesítő. 40. Ez a hal békaporonty. 42. Kötőszó. 43. Ezen a napon 45. Népi Ellenőr­zési Bizottság. 47. Keverve: A fa­lóról ismert ókori város. 49. ANA. 52. A végén j-vel: orosz férfinév. 54. Albert ......... község Pest me­gy ében. 55. A Szovjetunió fekete- tengeri beltengere. 57. Ford: Régi középiskola-típus volt. 58. Kártya­figura. 59. Afrikai folyó. 61. SSG. 62. TA. 63. Állóvíz. 64. AIG. 65. RL. 67. ZA. 68. Hagymafajta. 70. Eme végtag. 72. Az első déli-sarki jég­bezárt áttelelés szervezője 1897— 98-ban, az expedíció tagja volt Amundsen is. tehát él. Ez egy cselekvést jelentő szó, főpév- vé képezve, élet. És mi az ember? Egy igen érdekes valami. Néha csinál szamárságokat, de az jól áll neki. Én is emlber vagyok. Erről már kiskoromban meggyőztek, pedig akkor még többnyire négykézláb járkáltam. Mind­annyian így kezdtük, s amikor megszereztük a szükséges alapot, fejlődésnek indultunk he­tedhét ország ellen. Mi lett ezután? Felnőt­tünk. Pénzt kerestünk. Ez már komolyabb va­lami és sokan tragédiát láttak benne. Meg is tudom érteni a maga helyében azt az ősfilo­zófust, aki, amikor megkérdezték, azt mond­ta, hogy 5 bizony nem fogja föltalálni a pénzt. Naná, hogy majd szidják! A pénz egye­lőre kell. Aztán már nem is lesz rá szükség. Majd találnak ki helyette valami egyszerűb­bet. Mi nekünk, filozófusoknak a feladatunk? Egyszerű. Ugyanazt kell csinálnunk, amit a többi. Ha eszünkbe jut valami, szólunk. Ha hülyeség, nem szólunk. Ha nagyon jó, meg­beszéljük az embereikkel, kiválogatjuk belőle azokat, amiket föl lehet jelszónak, vagy frá­zisnak használni, és elássuk őket. Ami marad, megfürdetjük, megfésüljük, fölöltöztetjük, és azt mondjuk neki. hogy tessék előre fáradni, majd mi megyünk ön után. Ezután a két filozófus koccintott, kiitták a féldeci világnézetüket, majd az egyik elment az Agytröszt igazgatójának, a másik meg vi­rágot öntözni... — hátai — Időszámítás előtt néhány héttel történt a következő eset. Múltfalva egyik elrejtett zu­gában, a Gondolkozó Sarokban két közép­időé, ráncos homloikú ember beszélgetett, s ezt a krónika írója szorul szóra följegyezte. Az egyiket Jóembernek hívták, a másik meg Jó Ember-nek nevezte magát. Éppen az utób­bi beszélt. — Mert, mi az élet. Szenvedés, 'kínlódás, pénztelenség, bű, bánat, nyomorúság, és elöl­ről. És md az ember? Egy érzékeny szerke­zet, amely jelzi a kellemetlen benyomásokat, s ha már nem bírja tovább, elromlik, berozs­dásodik, megeszi a moly, csikorog, kihagy, felrobban, nyöszörög, s aztán beolvasztják. Nekünk, filozófusoknak, a feladatunk, hogy ezt a gépet emberré varázsoljuk, s olyan ma­gasra tegyük, amilyenre csak lehet (idézet Cléeste Tantus-tól), s ragyogjon rá az új szel­lem, amibe mi fújtunk lelket... illetve mindegy. És akkor boldogság lesz ezen a föl­dön, Múltfalván virágozni fog a jólét, meg­termékenyül a szellők fuvallatától, és akkor nem lesz többé probléma, sem hiány, sem lemaradás, sem negatív tendenciát mutató kritikátlanság. Ez kell, uram, a boldogsághoz, az emberek boldogságához, és én tudom, hogy nemsokára vezérigazgató leszek az Agy- trösztnél, a megboldogult Pénzmutter helyén. — Mert mi az élet — mondta tűnődve a másik. — Legjobban talán egy olyan ember­hez hasonlíthatnánk, aki még nem halt meg, A két filozófus gével nemcsak a Hold felüle­tét lehet tanulmányozni, mi­közben azt televízión közvetí­tik a Földre, hanem a Hol­don uralkodó viszonyokról is részletes adatok nyerhetők. Bármilyen tökéletes is az automatika, az ember közvet­len részvétele még jobban ki­szélesíti a Hold sokoldalú vizsgálatának lehetőségeit. Ép­pen ezért, logikus és elkerül­hetetlen, hogy kutatókkal a fedélzetükön, űrhajók repülje­nek a Holdra. Azonban e re­püléseket megelőzően több al­kalommal is embereknek kell körülrepülniök a Holdat. Ezek a repülések energeti­kailag könnyebben megoldha­tók. Ámde csak azután válnak lehetővé, ha előbb gondosan tanulmányozzák a Föld—Hold —Föld útvonalat, mégpedig állatokat és növényeket ma­gukkal vivő önműködő állo­mások segítségével. Ahhoz, hogy kutatókból álló expedíció repüljön a Holdra, először is biztosítani kell a Földre való szerencsés vissza­térését. E célból számos mű­szaki nehézséget kell legyőz­ni. Az első nehézség: a Hold­ra történő repüléshez és a visszatéréshez az űrhajónak olyan mennyiségű tüzelő­anyagra van szüksége, amely elegendő ahhoz, hogy a har­madik kozmikus sebességet meghaladó egyenértékű össz- sebességet érjen el. Lássunk néhány számadatot: az űrha­jó tüzelőanyag-készletének biztosítania kell, hogy a Föld­ről való felszálláskor elérje legalább a másodpercenkénti 11,2 kilométeres sebességet; az űrhajó lefékezése a Holdon való sima leszállás céljából (a sebesség csaknem a másod- percenkénti 3 kilométerre csökkentendő), azután a Hold­ról történő felszálláskor má­sodpercenként 2,4 kilométeres sebességet kell elérnie, mivel a Hold vonzása jóval kisebb, mint a Földé! Ezenkívül a re­pülés helyesbítése céljából az űrhajón némi tüzelőanyag-tartalék­nak kell lennie. Ebben az esetiben, figyelmbe véve még azt is, hogy a Föld­re való leszálláskor a sebes­ségcsökkentés főleg a légkör fékező tulajdonságainak igény­bevételével történik, az össz- sebesség mintegy 20 kilométer lesz másodpercenkint. Ez pe­dig a következőket jelenti: ha az űrhajó hasznos terhelését (a kutatókkal és a szükséges felszereléssel teli kabint) tíz Mikor jut el az ember a Holdra? Valóban: mikor valósul ez meg? Hiszen idestova három esztendeje, hogv a szovjet űr­kutatók a történelem folya­mán első ízben juttatták el a Hold felszínére a Szovjetunió állami címerét viselő zászló­kat. Egy hónappal később a szovjet tudósok új, példa nél­kül álló űrkísérletet hajtottak végre: lefényképezték a Hold­nak Földről nem látható fe­lét. Az úttörők, a felfedezők jo­gával élve, a szovjet tudósok neveket adtak a Hold túlsó felén levő hegyeknek és völ­gyeknek, krátereknek és „sáncoknak”. Az elnevezések közt szerepelnek nemcsak a szovjetország kiváló tudósai­nak és művészeinek, hanem Franciaország és Lengyelor­szág, Olaszország és Kína, Nagy-Britannia és az Ameri­kai Egyesült Államok fiainak és leányainak nevei. Olyano­ké, akik életükben a haladá­sért és az emberiség boldog­ságáért küzdöttek. Nem kétséges, hogy a szov­jet tudósok által eredménye­sen elkezdett Hold-kutatás folytatódik. Az űrhajózási technika je­lenlegi színvonalát tekintve, teljességgel lehetséges önmű­ködő állomások repülése a Holdra, hozzá még a Hold fel­színére történő, úgynevezett sima (ütődésmentes) leeresz­kedéssel. Ilymódon lehetővé válik azoknak a tudományos készülékeknek az oda-szállítá- sa, amelyek közlik a Földdel a bolygónk útitársán uralkodó viszonyokra vonatkozó adato­kat. Van olyan feltételezés, hogy a Hold felszínét borító, a leg­finomabb porból álló, mély rétegben a rakéta, képletesen kifejezve, elmerülhet. Viszont néhány más tudós véleménye szerint a Hold felülete ke­mény, egynemű, salakszerű, likacsos masszából áll. Okvet­lenül ismerni kell a Hold talajának összetételét és mechanikai sajátosságait ahhoz, hogy a leszálló szerke­zeteket megbízhatóan dolgoz­zák ki, és meghatározhassák a Hold felszínére juttatandó tu­dományos készülékek és mű­szerek alkalmazásának felté­teleit. Azt sem szabad figyel- . men kívül hagyni, hogy a ra- ' kéta leszállásakor a rakéta fé- kező-motorjának fúvókájából kilövellő izzó gáztömeg el­pusztítja és megolvasztja a leszállás helyének felszínét. Éppen ezért, a Hold-talaj ösz- szetételének és szerkezetének, valamint mikro-domborzatá- ' nak műszeres elemzése köz­vetlenül a leszállás helyén, 7 nem szolgálhat megbízható^ adatokkal. Olyan különleges ^ önműködő szerkezeteket kell hát létrehozni, amelyek el ^ tudnak válni a rakétától, és ^ attól bizonyos távolságra eltá- ^ voznak. Ha a Hold felületét^ kemény kőzet borítja, a tudó-? mányos készülékeket elég a ^ rakéta leszállási helyétől né-^ hány kilométerre eltávoztatni; ^ ha viszont porréteg takarja, ^ akkor több tucat kilométerre.^ Az önműködő műszerek csak ? ilyen feltételek mellett adhat-^ nak pontos elemzést a Hold-? felület takarójáról és mélysé- ^ géről, csak így határozhatják^ meg a hőháztartást, a sugár-^ zás szintjét és összetételét felszínen és a talajban, s csak^ így végezhetnek egyéb irányú^ vizsgálatokat. Az ilyen automaták révén« csak a Hold-felületnek a ra-? kétához közel levő, mégha tá-2 rozott szakaszain lehet meg-^ figyeléseket végezni. Ezért vizsgálandó terület kiszélesí-^ tése céljából olyan mozgó, ön-^ működő állomásokat kell el-^ juttatni a Holdra, amelyek^ egyaránt irányíthatók önálló-« an, a rájuk szerelt különleges? berendezés segítségével, és a£ Földről is. Ezenkívül e mozgó ^ állomásoknak olyan külön-^ leges berendezésre is szüksé-^ gük van, amelynek révén ön-^ állóan tájékozódhatnák a^ mikro-domborzatban, el ke-? rülhetik a repedésekbe és? gödrökbe való zuhanást, meg-? kerülhetik a magasba nyúló,^ nagy kiterjedésű akadályokat./ A „bolyongó robotok” segítsé-z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents