Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
VILÄfl PRO! FT4RJA1. EGYESO! JETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA FELHŐK A FÜGGETLENSÉG HAJNALÁN ★ Kovács Endre: LELÁNCOLT CERUZÁK ★ REGGELTŐL ESTIG EGY TANÁCSELNÖKKEL ★ Cs. Ádám Éva: AKARAT ÉS ERŐ ★ LEGENDÁK ÉS A VALÓSÁG ★ A MEGVALÓSULT CSODATÜKÖR ★ HÍREK — SPORT Xin. évfolyam, 154. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. július 4., szerda 99°/« — Igen! — Az algériai választók kilencvenkilenc százaléka szavazott arra, hogy a születő új arab állam független legyen, s építsen ki szoros kapcsolatokat Franciaországgal. Száz választó közül kilencvenkilenc nyilvánította ki egyetértését a szabadság harcosaival, zárkózott fel a függetlenséget követelő pártok, csoportosulások, mozgalmak mögé. A kilencvenkilenc százalékos „igen” ugyanakkor egy hatalmas „NEM”- et is jelent. Nemet az algériai destruktív nacionalisták, a nemzeti egység megbontóinak törekvéseire, s nemet egy másik szavazásra. Algériában még soha nem szavaztak ennyien, s ennyire egységesen. Négy évvel ezelőtt is volt népszavazás az országban — akkor még Franciaország tengeren túli megyéjének nevezték — s akkor a De Gaulle rezsimet szentesítették a voksok: ugyancsak elsöprő fölénynyel. Persze, az európaiak szavazatai. Persze, a géppisztolyok árnyékában leadott szavazatok. Az első szabad választás volt a vasárnapi, — Algéria történetében. A hivatalos Franciaország is annyira bizonyos volt az algériai nép döntésében, hogy az ország középületeiről már a múlt héten bevonták a trikolórt, s a hivatalok zöld—fehér zászlődiszbe (Algéria nemzeti színei) öltöztek. Párizsnak tehát nem voltak reményei, — nem is lehettek: mégis mindenkit meglepett az impozáns 99 százalék. Pedig Algéria népe már többször okozott meglepetést a párizsi uraknak. A gyarmatosítók képtelenek voltak megérteni, mi ad erőt ennek az elavult fegyverekkel harcoló nemzetnek, hogy majd egy évtizedig dacolni tudjon, a legnagyobb gyarmati hadsereg csapásaival. Dacolt az idegenlégió szadizmusával, az OAS példátlan terrorjával. Dacolt önmagával is, hiszen ez a nép saját kezét merevítette karba, mikor retorzió nélkül tűrte a fasiszta banditák vérengzését: nem vághatott vissza, mert ezzel kockáztatta volna a hosszú háború s a fegyverszünet eredményeit. A visszavágás vasárnap történt meg, — a szavazó- helyiségekben. A kilencvenkilenc százalékos többségben az európaiak szavazatai is benne foglaltatnak. Az európai származású telepesek nagy része az utolsó öt percig kitartott a „Francia Algéria” képtelen eszméje mellett, s az utolsó pillanatokig mindent elkövetett, hogy az eviani egyezmény értéktelen papírrongy maradjon, ne ültessék át a valóságba egyetlen betűjét sem. És mire eljött a népszavazás ideje, a „feketelábúaknak” is le kellett vonniok azokat a konzekvenciákat, amelyeket az elmúlt évek történelme kínált. A kilencvenkilenc százalékban benn van a telepesek voksa is, ami azt jelenti: leszámoltak egy illúzióval, értelmetlennek tartják a további küzdelmet. Igaz, a történelem megváUozhatat- lan tények elé állította őket, nekik csak az a szerep jutott, hogy alkalmazkodjanak ezekhez. A kilencvenkilenc százalék iefképezi az utóbbi évek történelmét, — s azok tanulságait. (K. I.) Hz 1961. évi állami költségvetési gazdálkodás kielégítő eredménnyel zárult Me&hexdődott ax or&xágg&YÜlés ülésszaka rintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. beruházások teljes iárd forint volt. tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatokban a költség- színvonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munka- körülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és felvásárlási vállalatok költségszintje ugyancsak a tervezettnél magasabb volt 1961-ben. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csökkentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jőve- ■ delmezősége például Bács- Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-háromszórosa a Fejér, a Somogy, vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége háromszor- négyszer akkora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér, vagy Borsod megyében. A természeti feltételek, vagy a gyártmányösszetétel különbözősége aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgál- niok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi Intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Köztudomású, hogy szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a iolgozó tömegek életszínvona- a között közvetlen összefüggés van. — Mutatott rá a továbbiakban a miniszter. velése ezért egyik kitűzésünk íagyobbrészt a termelés meny? íyiségi növeléséből eredő au- omatikus rezsikcitség-csök- entésscí írjük el. Többre van (Folytatása a 2. oldalon) Az MSZMP Központi Bizottságának távirata az ASgériai Kommunista Párt Központi Bizottságának KEDVES ELVTÄRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága forró üdvözletét küldi az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottságának Algéria függetlenségének kikiáltása alkalmából. Pártunk tagsága és az egész magyar nép nagy lelkesedéssel fogadta az algériai népszavazás eredményét és úgy tekinti azt, mint az algériai nép hősies függetlenségi harcának döntő jelentőségű győzelmét. Országunkban ismeretes, milyen hősies, önfeláldozó szerepet vállaltak ebben a harcban az algériai kommunisták, akik szilárdan harcolnak az összes imperialistaellenes erők nemzeti egységének továbbfejlesztéséért. Biztosíthatjuk önöket, kedves elvtársak, hogy pártunk és a magyar nép a továbbiakban is őszintén együttérez pártjuknak és népüknek a teljes függetlenségért, a társadalmi haladásért való küzdelmével és erejéhez mérten támogatja azt. Még egyszer üdvözöljük önöket Algéria függetlenségének kivívása alkalmából és kívánunk a hősi Algériai Kommunista Párt vezetőinek és tagjainak jó erőt, egészséget, újabb sikereket az előttük álló nehéz harcokban. Elvtársi üdvözlettel: a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr.' Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, , Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy József né, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Travt- mann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatkéNyers Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961, évi költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra'az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben —, de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. A nemzeti jövedelem 1961pes számban vannak jelen, majd bejelentette: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth Tivadar képviselő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő tudományos munkásságáról, politikai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958- ban országgyűlési képviselővé választották. Az elnök javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg dr. Huth Tivadar emlékét. A megüresedett képviselő helyére, Baranya megye Pécs városi választó kerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéíst. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben alRezső beszái ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg, elmaradt attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné ötévre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. Á külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát végző szeméi lyek nyilvántartásáról a munkaügyi miniszterhez, Schuch- mann Zoltán képviselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez kíván interpellálni. Az elnök javaslatára az or- '. szággyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi ál- ! lami költségvetés végrehajtásá- . ról szóló jelentés jóváhagyásá- , ra vonatkozó törvényjavasla- , tot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként in- . terpellációk következnék. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szó- : lásra. mólója legünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági tér-? méskiesés viszont csökkentő- leg hatott az adott évben belföldön elosztandó nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csali 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a teív szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészségügyi, célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj-kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhe- -lyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános-, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálko- ; dás korszerűsítéséte fordított ] összegeket. Az igazgatási szer vek 2,4 milliárd forintot használták fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd foAz 1961. évben a 1 összege 33*2 mill Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítkezésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembe lépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket, a Rudabányai Vasércdúsító Műtől a diósgyőri új Édesipari Gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt, ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió forint saját- erő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakoh felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az ál- lamkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek ösz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően : csökkent. Az egész iparon be- 1 lül azonban az egyes iparágak ■ teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők kö- 1 zott kell említeni a villamos- i energiaipart, a vegyipart és a < közlekedési minisztérium 1 iparvállalatait, amelyek mind j az előző évhez képest, mind a i A gazdaságosság nő központi cél a gazdálkodás minden ágá- r ban. r Fejlődésünk mai szakaszán t már nem elegendő, hogy a )( költségszínvonal csökkenését
