Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-24 / 171. szám
2 NEPOJSÄG 1962. július 24., kedd A párt szövetségi politikájának érvényesülése (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt gazdasági évben a hiányos szervezés ellenére is, mintegy 124 tsz kapcsolódott be e nemes vetélkedésbe, s ennek eredményeként gyorsabb ütemben, jobb minőségben végezték el az időszerű mezőgazdasági munkákat és több árut adtak a népgazdaságnak. A nyolcadik kongresz- szus tiszteletére indított munkaversenybe is több mint száz termelőszövetkezet kapcsolódott már be, s nem egy munkacsapat és brigád tagjai részéről hangzanak el olyan elhatározások, hogy a munkások példája nyomán szocialista munkacsapatokat és brigádokat alakítanak. Az egységes paraszti osztály kialakításának folyamatát —, ha ez a folyamat lassú is — megfigyelhetjük azon keresztül is, hogy egyre több tsz-tag isméri fel, hogy a közös gazdaság és saját érdekeik egybeesnek. Ezért mind többen bírálják a termelőszövetkezet megszilárdulását gátló, helytelen vezetési módszereket, hibákat, a hanyag, nemtörődöm, a közös munkából kimaradozó tsz- tagokat, mert tudják, hogy ezeknek rossz munkája vala- mennyiök jövedelmét csökkentik. Az értelmiség igyekszik elsajátítani a marxizmust, leninizmust s annak elvei szerint élni Ha nem is olyan jelentős mértékben, mint a munkásosztálynál és a szövetkezeti parasztságnál, de fejlődés tapasztalható a megye értelmiségénél is. Ez megmutatkozik az értelmiség számszerű növekedésében, de ami legfontosabb, helyes eszmei-politikai állásfoglalásában is. Ismeretes, hogy megyénk értelmiségének összetétele származását tekintve, eléggé vegyes. Vannak, akik közelebbről, mások távolabbról indultak el afelé, hogy beilleszkedjenek a népi demokratikus rendszerbe, később pedig elfogadják, s magukévá tegyék a szocialista eszméket. Ez a fejlődés nem egyformán következik be, de már most megállapíthatjuk- jelentős eredmények mutatkoznak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy pártunk politikája helyes, de azzal is, hogy iskoláinkból egyre több új, fiatal értelmiség kerül ki, akiknek felfogása, a világról és társadalomról haladóbb, mint a régi értemiségé, másrészt, a régi értelmiség zöme is arra törekszik, hogy t megismerje, elsajátítsa a szocialista és kommunista eszméket, s aszerint éljen, dolgozzon. Az elmúlt évek során egyre több értelmiségi foglalkozású kapcsolódott be az állami jdeo lógiai képzésbe, vagy a pártoktatásba. A társadalmi tevékenységben is egyre nagyobb számban vesznek részt, a TIT tagsága például majdnem megduplázódott, s az általuk tartott ismeretterjesztő előadások száma és színvonala is örvendetesen növekedett. Az értelmiségi foglalkozásúaknál nem egyformán jelentkezik ez a pozitív változás. Az elmúlt évek során legjelentősebb fejlődést a pedagógusoknál — akik kivették részüket a mezőgazdaság átszervezéséből is —, valamint a műszaki és agrárértelmiségnél figyelhetünk meg. Más foglalkozásúaknál ez a fejlődés lassúbb, összességében azonban megállapítható: az értelmiség zöme ma már nemcsak lojális magatartást tanúsít a rendszerrel szemben, hanem aktívan kiveszi részét a szocializmus építéséből. Számbelileg ugyan nem jelentős, de a lakossággal való kapcsolata folytán mégis számottevő az a réteg, amelyet megyénk kisiparossága képvisel. Számuk csökkenő tendenciát mutat, s gondolkodásukat jelentősen befolyásolják a szocialista építés eredményei. Többségükben lojálisak a rendszerrel szemben, nem egy közülük részt vesz a Hazafias Népfront és a tanácsok munkájában és egyre kisebb mértékben tapasztalható részükről spekulációs tevékenység. Végeredményben megállapítható, hogy a párt helyes, szövetségi politikájának elveit a megye pártszervezetei általában helyesen érvényesítik a gyakorlatban. Ennék alapján tovább növekedett a munkásosztály vezető- szerepe és erősödött egysége. Tovább szilárdult társadalmunk két alapvető osztályának szövetsége és fejlődött tartalma. Egyre szélesebb rétegek kapcsolódnak be aktívan a szocializmus építésébe, s kezdeti eredményéket értünk el az egységes szocialista paraszti osztály kialakításában is. A szocializmus alapjainak lerakásával tovább erősödött megyénkben is a dolgozók eszmei-politikai egysége, közülük mind többen ismerik fel a marxizmus— leninizmus eszméinek Igazságát. A Mzsákmán yoló osztályok tolt tagjai jelentős részben, iülönböző formákban igyekeznek beilleszkedni szocialista rendszerünkbe. De a kizsákmányoló osztályok megszűnésével. az osztályharc nem szűnt meg, csak más formában folyik tovább. Benne elsőbbséget nyert az eszmei, ideológiai harc, amelynek célja felszámolni az emberek tudatában és magatartásában még meglevő polgári és kispolgári szemléletet és szokásokat, hogy még nagyobb energiát szabadítsunk fel a fejlett, szocialista társadalom építéséhez A szocialista népi, nemzeti egység kialakításában, a fejlett szocialista társadalom építésében úgy tudunk még nagyobb eredményeket elérni, ha minden ember fokozottabb aktivitást fejt ki a szocializmus építésében, ha a párt, állami és tömegszervezetek még következetesebben alkalmazzák gyakorlatban a párt szövetségi politikájának alapelveit, s ennek alapján... Az embereket elsősorban a szocialista építésben végzett munkájuk és magatartásuk alapján, nem szubjektív benyomások, vagy származásuk alapján ítélik meg. , Ma jobban megértik és a gyakorlatban következetesebben végrehajtják az MSZMP VII. kongresszusának állás- foglalását, miszerint: pártfunkciók kivételével minden vezető tisztséget betölthet az a pártonkívüli, aki munkájával, magatartásával és rátermettségével bebizonyítja, hogy alkalmas a tisztség viselésére. Ma mélyebben megértjük és a gyakorlatban helyesen alkalmazzuk e gondolatot: „aki nincs ellenünk, az velünk van” és nem feledkezünk meg arról, hogy az osztály harc wem szűnt meg, más formában és más módon tovább folyik mindaddig, amíg osztályok lesanek az országon belül és nemzetközi viszonylatiban. Akik helytelenül értelmezik a párt szövetségi politikáját A párt szövetségi politikáját a pártszervezetek vezetői és tagjai, a pártonkívüli munkások, szövetkezeti pairasztok és értelmiségiek túlnyomó többsége lelkesen helyesli, egyetért vele, s támogatja annak végrehajtását. Majd minden pártszervezetünkben vannak azonban olyan párttagok, akik különböző okoknál fogva helytelenül értelmezik, vagy egyáltalán nem értik a párt szövetségi politikáját. Többségük a munkásosztály vezető szerepe és az emberek megítélésénél legtöbb esetben tudatosan, vagy tudatlanul szektás pozícióból indult ki. Petőfibányán néhány párttag most is vallja azt, hogy munkásosztály vezetőszerepe csak úgy biztosítható, ha a vezetők munkáskáderek és párttagok.” Szerintük „a vezetők kiválasztásánál az a lényeg, hogy ki, milyen családból származik”. Ennek a helytelen nézetnek tudható be, hogy több községben kitűnő tanulókat sem javasolnak továbbtanulásra, mert szüleik származása „nem megfelelő". A pártszervezetek egy részénél tapasztalni olyan véleményeket is, hogy a párt szövetségi politikáját „opportunistának, kesztyűs- kéz-politikának”, átmeneti jellegű politikának tartják. A régi harcosok „félreállítá- sáról” beszélnek, „féltik” a párt tekintélyét, vezetőszerepét, a pártonkívüliektől, akik, úgymond, majd „a fejünkre nőnek”. Értelmiségi körökben vannak, akik a párt szövetségi politikáját úgy értelmezik, hogy „most már nyitott ablaknál hallgathatom a Szabad Európa rádiót’. Mások „visz- szavonulásnak, „az ellenforradalomnak tett „engedménynek” tekintik a szövetségi politikát és a szocialista népi, nemzeti egység megteremtését csak nacionalista alapon „a nagy Magyarország” megteremtésén keresztül tartják csak lehetségesnek. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a szektás nézetek ugyanannál az embernél opportunista megnyilvánulásokkal keverednek. A munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban például vannak, akik úgy nyilatkoznak, hogy „a mezőgazdaság átszervezése gyengítette a munkásparaszt szövetséget”. Ez nyilvánvalóan opportunista vélemény, amely mögött az a gondolat húzódik meg, „jobb lett volna megmaradni az egyéni gazdálkodás mellett”. A párt szövetségi politikáját helytelenül értelmezve tehát többen opportunizmusba esnek, elvtelenül takargatják a hibákat, nem mernek nyíltan szembeszállni a helytelen nézeteket vallókkal. A gyöngyöspatai termelőszövetkezet egyik vezetője például jogtalan kedvezményekkel és a hibák elnézésével akart olcsó népszerűségre szert tenni. Átányban pedig eltűrik, hogy egyes tsz-tagoik- nak „háztáji lovuk” is legyen. Feldebrön 52 termelőszövetkezeti tag — köztük párttagok is — a megengedettnél nagyobb háztáji területet használ. Tapasztalhatók helytelen és téves vélemények az osztályharccal kapcsolatban is, ezeket két csoportba lehetne sorolni: 1. Vannak, akik a szövetségi politikából azt a következtetést vonják le, hogy „megszűnt az osztályharc”. 2. Mások pedig úgy vélekednek, hogy „az osztályharc most már csak nemzetközi méretekben folyik”. A termelőszövetkezeteknél meglevő ellentéteket vizsgálva A szövetségi politikát vizsgálva tapasztalható volt jó néhány ellenséges megnyilvánulás is. Átányon és Hevesen, valamint Kápolnán a volt kizsákmányoló osztályok tagjai igyekeznek ellenséges hangulatot szítani a termelőszövetkezetek ellen, bomlasztják a munka- fegyelmet. A párt szövetségi politikájának érvényesülését vizsgálva a tapasztalatokat a következőkben lehet összefoglalni: A régi és új termelőszövetkezeti tagok közötti és a korábbi származásból, valamint az öregek és fiatalok között fakadó ellentétek ugyan még megtalálhatók, de már nem olyan nagymértékben, mint korábban. Ezeknek az ellentéteknek megnyilvánulásai közé tartozik, hogy Pélyen és másutt is azt mondják egyesek, bomlasztólag háti paraszti osztály A termelőszövetkezetbe való belépésüket nehezíti, hogy a párt-, állami és tömegszervezetek nem foglalkoznak velük, mondván „jók lesznek majd múzeumnak”. Néhány helyen pedig a termelőszövetkezet fel sem akarja őket venni, hiába jelentkeznek: Az egységes paraszti osztály kalakításával kapcsolatos ellentéteknél megállapítható, hogy azoknál a termelőszövetkezeteknél jelentkeznek leginkább a téves nézetek, ahol a vezetés gyenge, ahol alacsony színvonalú a politikai és gazdasági szervező munka, ahol gyengébb a pártszervezet, s alacsony a tagság jövedelme. Ebből világosan kitűnik, hogy az egységes, szocialista paraszti osztály kialakítását csak úgy gyorsíthatjuk meg, ha még hatékonyabban munkálkodunk a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításán1. , A párt szövetségi politikájával kapcsolatos helytelen nézetekről és gyakorlatról megállapítható, hogy bár sok helyen és sokféleképpen nyilvánulnak meg, nagyon szétszórtak, viszonylag nem sok embert érintenek, de megtalálhatók mind a pártban', mind a pártonkívüliek között. E téves nézetek legtöbb esetben a párt szövetségi politikájának nem ismeréséből, vagy helytelen értelmezéséből fakadnák. Nem egy esetben lehet tapasztalni, hogy azok az emberek, akik szektás, vagy opportunista szemszögből bírálták a párt szövetségi politikáját, a legtöbb esetben elméletileg képzetlenek, s politikailag tájékozatlanok, nem ismerik a társadalomban végbement nagyarányú változásokat szubjektivistúk sokszor csak egyéni sérelmeik alapján ítélnek meg politikai és társadami kérdéseket. Az, hogy a pártban és a pártonkívüliek között is viszonylag sok esetben hallunk a szövetségi politikával kapcsolatos helytelen nézetekről, az elmondottakon túl fakad abból is, hogy a járási és városi párt- bizotságok, az alapszervezetek sokszor ötletszerűen, felszínesen foglalkoznak a párt politikájának elméleti kérdéseivel. Jóllehet a különböző tanácskozásokon, tanfolyamokon, illetve pártoktatásban szóbake- rülfcek a szövetségi politika kérdései azonban ez nem bizonyult elégségesnek. A jövőre vonatkozóan tehát le kiéli vonni a következtetést: mind a párton belül, mind a pártonkívüliek között többet és alaposabban kell Ismertetni, népszerűsíteni a párt szövetségi politikáját, következetesen és nagyobb arányú munkát kell kifejteni az alapszervezeti vezetőségek iskoláztatásánál, körültekintőbben kell végezni a pártépítő munkát, hogy olyan emberek alkossák a pártot, akik az elméletben és gyakorlatban helyesen tudják alkalmazni a párt politikáját — mondotta befejezésül Dorkó József elvtárs. Dorkó József elvtáirs beszáll ogy „mi régi tsz-tagok hoztuk meg a nagy áldozatot”. Feldebrön a' termelőszövetkezeten belül középparaszt- brigád alakult, Átányban a munkacsapatokban nagyrészt származás szerint csoportosultak az emberek. Máshol reklamálják, hogy a fiataloknak munkaegységelőleget adnak. Az elmondottakon kívül tapasztalható bizonyos ellentét a termelőiszövetkezeti tagság és azok között az egykori földművesek között, akik iparba mentek dolgozni. Nehezíti az egységes paraszti osztály kialakítását az a tény is, hogy majd minden termelőszövetkezeti községben fellelhetők még egyénileg dolgozó parasztok is, akik nem is annyira számarányukkal, mint inkább azzal a ténnyel, hogy ők még egyénileg gazdálkodnak nak az egységes ' kialakulására. mólóját vita követte, amely során felszólalt Varga Lajos, az egercsehi bánya főmérnöke. Elmondotta, hogy tapasztalata szerint a párt szövetségi politikájával kapcsolatos, téves nézetek azoknál jelentkeznek, akik nem sok fáradságot vesznek elméleti tudásuk gyarapítására. Dr. Macsinka Árpád orvos felszólalásában hangsúlyozta, hogy az értelmiség mennyire érdekelt a szocialista társadalom építésében, döntő többségük helyesli a párt politikáját. A vitában felszóli az MSZMP Központi Bizottság ágit. prop. osztályának helyettes vezetője és azokról a Változásokról beszélt, amely a párt szövetségi politikájában bekövetkezett az utóbbi évtizedekben. Hangsúlyozta, ma már teljesen más viszonyok uralkodnak, mint az elmúlt rendszerben, a 17 év óriási gazdasági változásokat hozott. Beszélt azokról a változásokról, amelyek a mezőgazdaságban következtek be, miután ott is győztek a szocialista termelési viszonyok, s azokról az érdekközösségekről, amelyek szövetségessé teszik a munkásságot és a parasztságot. A szövetségi poliAz osztályszövi a közös érdekbí így van ez ma is. hazánkban is. A parasztság, az értelmiség, együtt a munkásosztállyal, érdekelt a szocializmus építésében, maradéktalanul, véglegesen egybeesnek érdekeik, ezért van szükség jó szövetségi politikára. Darvasi elvtárs beszélt azokról a párttagokról, akik tévesen értelmezik ezt a politikát, s nem bíznak a párton- kívüliekben, nem helyeslik a szövetség gondolatát. A párt szövetségi politikáját ellenzőkhöz intézte Darvasi elvtárs a kérdéseket. Mikor belépett a pártba, miért vállalta a harcot? Saját magáért? A kommunista pártért? Nem. Az egész dolgozó népért! Éppen ebben különböznek a kommunisták, a többi pártok tagjaitól, mert az egész népnek teremtenek anyagi jólétet, demokráciát. Meg kell „aki nincs elienün elvet, majd példával bizonyította a szövetségi politika fontosságát. Elmondotta, hazánkban körülbelül másfél- millióra tehető azoknak a száma, akik rendes napi munkájuk mellett társadalmi tevékenységet is végeznek, tehát, ha a régi jelszót alkalmaznánk, miszerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”, úgy az ország felnőtt lakosságának millióit kellene „ellenségnek” tekinteni. Hangoztatta, aki nem is végez társadalmi munkát, de becsülettel dolgozik a gyárban, vagy termelő- szövetkezetben, becsületesen neveli gyermekeit, betartja törvényeinket, az velünk van, ha politikailag nem is aktív. Befejezésül hangoztatta, hogy Sramkó László, a Hevesi Járási Pártbizottság titkára több példával bizonyította, hogy azokban a közös gazdaságokban, mint a hevesi Vörös Október, a tarnabodi Tárná Gyöngye tsz, amelyek jól dolgoznak, kevésbé fellelhetők ezek a káros nézetek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunisták minél többet tárgyaljanak, vitatkozzanak erről a kérdésről, hogy meggyorsíthassák az egységes, szövetkezeti paraszti osztály kialakulását. Molnár Nándor, a Hazafias Népfront gyöngyösi titkára arról a hatalmas változásról beszélt, amely az utóbbi évtizedek alatt bekövetkezett megyénkben. Ezekkel az eredményekkel magyarázta, hogy mind több pártonkívüli vesz részt a társadalmi életben, és növekszik előttük a párt tekintélye. Példát is mondott erre: a helybeli Hazafias Népfront Tsz ülését, ahol az embereik kérték, hogy a pártszervezet képviselője feltétlenül vegyen részt tanácsokásukon. Végezetül arról beszélt, mennyire megnövekedef az emberek érdeklődése a politikai kérdések iránt, míg korábban a város több ezer földművese közül alig 30—40 járt a gazdakörbe, most ennek tízszerese jár a termelőszövetkezeti akadémiára. ilt Darvasi István tikáról megállapította, hogy az nem egyéb, mint a megváltozott társadalmi viszonyokból levont politikai következtetések összessége. A párt szövetségi politikájának tartalma — mondotta Darvasi elvtárs — kidolgozni azt a politikát, amelyet a párt más osztályokkal szemben folytat. Részletesen ismertette a különböző osztályszövetségek kialakulásának indító okait. Hangsúlyozta, ha érdekeik megegyeznek, bármely osztályok szövetségre léphetnek egymással ma is, van példa erre, akár a francia nép összefogását nézzük a fasizmus ellen, vagy a gyarmati népek összefogását, itségnél mindig $1 kell kiindulni magyarázni ezeknek az embereknek, hogy az osztálynéküli társadalmat az egész nép építi, az egész társadalom számára, ezért együtt kell dolgoznunk, & együtt kell vezetni a néppel ezt a hatalmas munkát. Darvasi elvtárs . hangsúlyozta, hogy a pártonkívüliek funkcióba állításánál figyelembe kell venni szakmai, politikai felkészültségét, alkalmasságát, s aki ennek megfelel, a pártfunkciók kivételével minden vezető állást betölthet. Részletesen foglalkozott Darvasi elvtárs a párt szövetségi politikájának és a népfrontnak különböző összefüggéseivel — hangsúlyozta, hogy a népfront a szövetségi politika végrehajtásának egyik eszköze, politikai együttműködés konkrét kérdésekben. Darvasi elvtárs jó gondolatnak nevezte az k, az velünk van* a népi-nemzeti egység nem volt még soha ilyen erős, mint most, mert a társadalom tagjainak döntő többségének érdekei mindenben és véglegesen egybeesnek. Komjáti Józsefné, a gyöngyöshalászi termelőszövetkezet tagja felhívta a kommunisták figyelmét: ne hagyják szó nélkül a párt szövetségi politikájával kapcsolatos helytelen nézeteket A vitában elhangzott hozzászólásokra Dorkó József elvtárs adta meg a választ, majd Bíró Józsefnek, az MSZMP Heves megyei biztottsága titkárának zárszavával végétért é megyei pártbizottság ülés«.
