Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. július 21., szombat 10 százalék tűzifa... A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelete alapján, mely április 1-től van érvény­ben, a tüzelőt vásárlók a vásá­rolt szénhez 10 százalék tűzi­fát kapnak. Ez a rendelet fon­tos a tűzifával való takarékos­ság, és az arányos elosztás szempontjából is. Eddig na­gyobb részt más országoktól kaptuk a fát, most már azon­ban a hazai termelés is ki tudja elégíteni az igényeket. Pesszimizmusra egyáltalán nincs ok a rendelet miatt. He­ves megyében a negyedik ne­gyedév végéig biztosítja a megfelelő tűzifa mennyiséget j a Nyugatbükki és a Mátrai | Erdőgazdaság. (G) j — A MÁTRA VIDÉKI Szén- bányászati Tröszt üzemeiben < az 1962. évi szakmai terv tel­jesítése mellett biztosítani kell — minimálisán három évre — a bányák feltártságát és a termelő munkahelyek 25 százalékos tartalékát. Ennek érdekében 3060 folyóméter feltáró vágatot hajtanak ki, korszerűen biztosítva, és F— 4-es gyors vágathajtó gépek­kel 14 025 folyóméter elővá- jást végeznek.- MA FEJEZŐDIK BE a me­gye kultúrotthon-igazgatóinak j és népművelési felügyelőinek egyhetes nyári tanfolyama Egerben. A tanfolyam eddigi foglalkozásain a népművelési munka tapasztalataiból, a szo­cialista népművelésről és ter­vezésről, a művelődési ottho­nok tevékenységéről, a kulturá­lis munkát szabályozó fonto­sabb rendelkezésekről, az önte­vékeny művészeti mozgalom­ról tartottak előadást. A mai napon a tanfolyamzárás előtt Nagy Andor, a TIT megyei szervezetének titkára, a mun­kások között folyó ismeretter­jesztés problémáit ismerteti. — AZ EGER—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat egri kiren­deltsége mintegy 700 ezer fo­rintos, póthitelt kapott a tele­pekhez vezető utak betonozá­sára, és a telepek területei­nek rendezésére. A munkála­tokat augusztus elején kez­dik meg, és körülbelül három hónap múlva fejezik be. A munkálatok megnehezíthetik a téli tüzelő vásárlását, ezért érdemes már most beszerezni azoknak, akik eddig elmu­lasztották.- AZ ISKOLAI OKTATÁS és a költségvetési terv teljesí­tése szerepel az egri járás köz­ségi tanácsüléseinek jövő heti programjában. 25-én Demjé- nen és Nagytályán, 26-án pedig Kerecsenden vitatják meg az elmúlt tanév iskolai munkájá­nak tapasztalatait. Három egri középiskola évkönyvéről tokról Kocsis Árpádné ad ele­ven beszámolót, majd Nagy Katalin fest élénk képet arról a filmankétról, amelyet Gri- gorij Csuhraj-jal rendeztek a leánygimnázium növendékei. Az iskola múltjának és az elmúlt tanévnek rövid átte­kintése után több fejezetben foglalkoznak a beszámolók a nyelvoktatással, a politechni­kai oktatással, az óralátogatás, a szakkörök kérdéseivel; a ta­nulmányi kirándulásokról, üzemlátogatásokról, verse­nyekről, pályázatokról, a szak­mai munkaközösségek és a ta­karékossági mozgalomról lé­nyeget adó fejezetek szólnak. Szó esik az iskolai KISZ-ről, a szülői munkaközösségről, a kollégiumról, a tanulószobáról, a levelezők tagozatáról, a gép­ipari technikumról, a keres­kedelmi és vendéglátóipari ta­nulóiskola és a felnőtt szak- tanfolyamok életéről. Képek­ben is bemutatják az iskolai év életét. A puszta felsorolás fogal­mat ad arról, hogy az iskola élete bonyolult folyamattá lé­pett élő: a politechnika helyes iránya pedig egyre inkább ki­alakulóban van. A Dobó István Általános Gimnázium értesítője is az iskola-épület homlokzati képét viseli fedő­lapján. Az iskola múltját ti­zeikét oldalas dolgozatában Pólyák Alajos tanár elemzi, ismertetést adva azokról az is­kola életében fontos mozzana­tokról, amik ma haladó hagyo­mányokat jelentenek az inté­zet ifjúsága számára. Sípos István igazgató bevezetője alaphangot ad a kötetnek, ta­nulmánya pedig (A hagyomá­nyok szerepe a szocialista is­kolaközösség kialakításában) magában foglalja azt a metó­dust, ahogyan az iskólaközös- ség kialakítására és elmélyí­Tranzisztoros kalapok karimájú kalapokba kényel­Az Egyesült Államokban újra divatba jöttek a széles- karimájú női kalapok. Az egyik chicagói kalapüzem rá­dióval ellátott női kalapokat hozott forgalomba. A széles­Az iskolai esztendőt az egri középiskolákban hetekkel ez­előtt befejezték már. Minden­ki megkapta bizonyítványát, s ki-ki a maga módján nekivág­hatott a vakációnak, vagy az egyetemi felvételi vizsgák anyagának. Három egri közép­iskola a tanulóknak és a taná­roknak utána-postázta az érte­sítőt, amelyben az intézet szá­mot ad a kiosztott bizonyít­ványok felsorolásán felül ar­ról a közösségi és tudományos igényű munkásságról is, amit az intézetben a tanárok és a tanulók folytattak. Minden is­kola sajátos profilja jelenik meg ezekben az értesítőkben. Nagyjából-egészében mind­egyikben azok a kérdések sze­repelnek elsősorban szőnye­gen, amelyek az oktató-nevelő munkában a hangsúlyt, a nyomatékot jelentették. A Gárdonyi Géza Általános Gimnázium már negyedik éve jelenteti meg évkönyvét és számol be a tanárok és a tanulók nyilvá­nossága előtt az elmúlt évben folyó oktató-nevelő munkáról, eredményekről. Négy tanul­mány (Lóska Károly, Jakab Béla, Kameniczky Antal és Dobrányi Zoltán munkái) fog­lal el jelentős helyet ebben a kötetben, s ez a tény is bizo­nyítja, hogy az intézet tanárai egy-egy szakkérdést milyen tárgyszeretettel, buzgalommal boncolgattak. Bizonyára, az egész fiatalságot közelről érinti a KISZ önkéntes nyári építőtáborok tapasztalatairól szóló beszámoló, érdeklődést vált ki a szakmai előképzés néhány kérdése, de nem távoli probléma a kereskedői eladó nyelvi kérdése sem. Külön említést érdemel az a gyakor­lati munka, amelyről Lóska Károly ír, s amely a tanári kar szakmai-módszertani és pedagógiai jártasságának fej­lesztését szolgálta. Beszámol az évkönyv a ta­nárok munkásságáról, a szak- szervezeti életről; képes riport és grafikonok ismertetik szí­nesen és szemléletesen az is­kolai megmozdulásokat, a szakmai oktatást. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium értesítője valamivel szőkébb oldalszámban jelent meg, mint a Gárdonyi Gimnázium évkönyve. A tanulmányok is mintha a humán-beállítottsá­gú iskolát mintáznák. Nahócz- ki Emil a közösségi nevelésről ír, dr. Farkas László a művé­szettörténeti órákon folyó he­lyes nevelést ismerteti, mígdr. Ladó Erzsébet arról ír, hogyan hat mai életünkben az iroda­lom. A nyári üzemi gyakorla­EGRI VÖRÖS CSILLAG A kétéltű ember EGRI BRÖDY Banditák EGRI KERTMOZI Szabad szél GYÖNGYÖSI PUSKIN Az éjszakai vonat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A fekete Orfeusz tésére törekszenek ebben az intézetben. A Rudas László KISZ-szervezetről Vadócz Jó­zsef, a kollégiumokról Tóka János tanár ír. Lengyel Ádám főiskolai ad­junktus az iskolában folyó mezőgazdasági oktatás tapasz­talatairól értekezik, húszolda­las elemző és értékelő tanul­mányában. Jánossy Dénesnek, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatójának képekkel tarkított beszámolója ismerteti a nagy jelentőségre emelkedett (ered­ményeiben és anyagában nem­zetközi jelentőségű) tarkői ku­tatótábort, amelyben a 1 lelkes Dobó-gimnazisták évek óta fá­radhatatlanul részt vesznek és segítenek képességeik szerint az őslénytan kutatóknak. A KISZ-élet, a kirándulá­sok, az önképzőkör, filozófiai, történelmi, orosz, matemati­kai, híradástechnikai, földrajz, természetjáró, foto, űrhajós szakkör, a sportkör, az ifjúsá­gi Vöröskereszt, a szertárak, tanműhelyek, könyvtár, szak­szervezeti élet és az iskola le­velező tagozata — mind-mind fejezetek a beszámolóban és jellegzetesen mutatják ezek az írások, hogy az ifjúság sok irányban és intenzíven érdek­lődik. Azért nyitottuk fel csak így — futtában — ezeket a közép­iskolai évkönyveket, értesítő­ket, hogy bepillantást nyer­jünk az ott folyó oktató-nevelő munkába. Ha a felsorolásokat figyeljük, önkéntelenül felve­tődik a megállapítás1, hogy az iskolai oktatás-nevelés a gya­korlati életre, a gyakorlati (ipari, mezőgazdasági) munka megszerettetésére irányul; másrészt azt is el kell ismer­nünk, hogy minden intézetnek sajátos arcéle van, s munká­jában alkotóan használja fel a reformadta lehetőségeket és él is azokkal (farkas) mesen beépíthető egy kis tranzisztoros rádió és így a kalap viselőjének nem kell többé unatkoznia útközben. HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bosszú HATVANI KOSSUTH Súlyos döntés HEVES Egy katona, meg egy fél PÉTERVASARA Az ingurl partján FÜZESABONY öt töltényhüvely 1962. JÜLIUS 21., SZOMBAT: DANIEL 185 évvel ezelőtt, 1777 júliusában született PHILIPP OTTO RUNGE német festő, a német romantika egyik legkiválóbb mestere, aki­nek különleges szlnhatású művein misztikus hangulat gyakran rea­lista elemekkel keveredik. Arc­képeinek jellemzői a szigorú, ko­mor, merev ábrázolásmód, ötle­tes rajzoló is volt, árnyképeket készített és játékkártyát tervezett. 15 évvel ezelőtt, 1947. július 21-én halt meg WOLF EMIL kiváló ve­gyész, aki 1912-ben egy földszintes épületben és annak udvari fésze­rében megalapította a Chinoin- gyárat. Munkatársával, Ungár Edével együtt, ő készítette az Ultraszeptylt és ezenkívül az egész világon híressé vált gyógyszeren felül mintegy 600 vegyi orvosságot állított elő. 1940-ben e napon alakult m eg újra a fasiszta német csapatok kiűzése után a Litván, az Észt és a Lett Szovjet Szocialista Köz­társaság. Július 21-e BELGIUM nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1831-ben ezen a napon vált ki az ország Hollandiából és lett önálló állammá. Philipp Runge . ..........■■■■■niiíMgmun ntrirttmini i ~ Y' LA'G MINŐÉN TA-JA’aÓk M 11 1 **** » i»*«iin». t ................ Ny ári filmfesztivált rendez­nek július 6—12 között Bad Blankenburgban. Itt tartják AZ ELVARÁZSOLT HALÁSZ­FALU című NDK filmvígjáték ősbemutatóját, s a thüringiai üdülőhely vendégei több szov­jet, csehszlovák, NDK, nyugat­német és angol filmet is lát­hatnak majd. ★ A Daily Worker beszámol egy kedves vígjátékról HOOBS ŰR NYARALNI MEGY (Mr. HOOBS TAKES A VACA­TION) címmel, amelynek fő­szerepéért James Stewart a berlini fesztiválon a legjobb férfi színész alakításáért járó díjat nyerte el. A film témája egyébként nem új: két kamasz gyerek apja elhatározza, hogy gyerek-gondok nélkül, csak fe­leségével megy nyaralni. Az üdülés nem éppen zavartalanul telik el. ★ HOGYAN LEHETÜNK SZE­RENCSÉSEK A SZERELEM­BEN? a címe Michel Boisrond filmjének, amely egy kibonta­kozó szerelem történetét me­séli el a párizsi „jobb körök­ben”. A film két főszerepét Dany Savéi és Jean Poiret játssza.; ★ France Stiglec A KILENCE­DIK KÖR című kiváló alkotá­sát bemutatták a bostoni film- fesztiválon. Az ottani kritiku­sok szerint a film drámai fel­építése egészen kiváló, kitünte­tésben is részesítették. Münchenben új filmváll** lat alakult Maria Schell, Lilli Palmer, Maximilian Schell és O. W. Fischer részvételével. Művészi színvonalú filmeket készülnek gyártani, csökken­tett költséggel, s ezért lemon­danak saját gázsijukról. Első­nek német klasszikus drámá­kat, köztük Schiller Stuart Máriáját viszik filmre. ★ Ismael Rodrigu mexikói ren­dező JÁNOS TESTVÉRÜNK címmel 15 ország részvételével készít koprodukciós filmet. A Japánban készítendő rész ren­dezője Kurosawa lesz, tárgya­lások folynak Richard Brooks amerikai rendezővel is, és a felvételek egy részét a Szovjet­unióban és Spanyolországban forgatják. ★ George Glass rendező, aki nemrég Bécsbe érkezett, már az előző évben itt forgatta A REICHSTADTI HERCEG cí­mű filmjét. Most két új film előkészítését tervezi. A SCHRATT KATALIN-t augusztusban kezdik forgatni Ruth Leuwerik címszereplé­sével; Erzsébet királynő alak­ját Ludmilla Tserina formál­ja meg, Ferenc József szere­pét eddig még nem töltötték be. Glass másik filmje A GOLYÖ humoros hangvételű, bűnügyi tárgyú történet. Fő­szereplői: Yoki Tani, Claude Brasseur és Sam Frey. 12. Mr. Rogger elmosolyodott — Ez is... az is... Ala­posan ki kell próbálni. Min­den oldalról. De ettől függet­lenül semmi nem ment ben­nünket annak állandó szem­mel tartásától, hogy ígérete­inkben csak lassan haladjunk előre. Ezredes, maga rögtön egy svájci klinikát ígért. To­ronyórát lánccal. Ez nem volt helyes. Túlzásba viszi bőke­zűségét. Ha így halad, szét- osztogatja az Egyesült Álla­mokat. Gondoljon arra, hogy mi marad nekünk? Nem igaz, ezredes! A bárszekrényhez lépett, töltött magának és felhajtotta az italt. — Vélem viszont szűkmar­kú. Mondja, miért nem tart jobb italt? Elhúzta á bordó függönyt a fal előtt. Térkép vált látható­vá. Töprengve szemlélte. — A patkány-akció befejez **ése égetően sürget Engem állandóan eredményért gyö­törnek, de ezen a ponton kép­telenek vagyunk előbbre jut­ni. Nyár óta három emberünk bukott le. A magyar elhárítás ördögien dolgozik. Ezt én mondom magának, ezredes. Nem muszáj másnak elmon­dania. Tudja, mi történt a 127-essel? — Lebukott? — Le bizony. Pedig a leg­erősebb emberünk volt. Ügy bíztam benne, mintha a saját fiam lett volna. S mégis: ez az ökör felmászik egy reformá­tus templom tornyába. A ha­rangozó val paktál össze, de az első adását bemérték. Ügy szedték le, mint a fiatal ga­lambot a fészekből. Nos, mi­korra várható az orvos mun­kába állítása? — Ez egy kicsit öntől is függ. — Hogyan értsem? — Pénzre van szükség. — Rendben van- Egyelőre kétezret utalok. Ezt - előlegbe. A lány mennyit kap? Körner gúnyosan elvigyoro- dott — A felét annak, amit ígér­tünk... — Yes. Maga tudja, csak az­tán ki ne szaladjon a kezünk­ből. — Azt hiszem, éppen ezzel tartjuk fogva.— Mind a ketten nevettek. Mr. Rogger közben visszarántotta a térkép élé a bordó függönyt és leült szemben az ezredessel. — Képezzék ki ezt az em­bert minél hamarabb, minél gyorsabban. Minden erőt a patkány-akció lebonyolítására kell összpontosítani. Mit gon­dol, használható lesz az orvos? — Azt hiszem, igen. — Süsse meg! — gurult mé­regbe a főnök. — Igen, vagy nem? — Ezredes űr... az utóbbi időben néhány használható emberünk vált használhatat­lanná. Orr is erről beszélt az imént. — Márpedig — Mr. Rogger türelmetlenül csapott az asz­talra — a patkány-akciót min­denáron végre kell hajtani, ötvenezret kapunk érte. Érti, Kömer: ötvenezret, s nekünk nem kell felmászni a torony­ba, ahonnan könnyen leszé­dülhet az ember, hehehe... Alig egy árnyalatra Kömer is elmosolyodott. Mr. Rogger mélyet szippan­tott szivarjából. Ismét a bár­szekrényhez lépett, töltött ma­gának és ivott. Ujjával idege­sen dobolt az üres pohár szé­lén. — Nem szabad az orvost ab­ban a hitben hagyni, hogy szolgálata milyen fontos ne­künk. Éreztetni kell vele, hogy mi teszünk jót néki, ha végle­gesen átmentjük Ausztria te­rületéről. Ki kell éheztetni. Ért engem, ezredes? Ki kéll éheztetni, hogy térdenállva könyörögjön a munkáért és vegye megtiszteltetésnek a megbízatást. Erről jut eszem­be: jöjjön velem ebédelni. Po­kolian megéheztem. Már indultak, amikor nyűt az ajtó. Elza lépett be. Moso­lyogva fogadták. De csakha­mar arcukra fagyott a mosoly. Elza alig tudta leplezni fel- indultságát. — Ezt jól elrendezték! — Mit, Elzácska? Mind a két ember csodálko­zó arccal meredt rá. — Karácsony este fej bever­ni és elrabolni valakit —­mondta, és érezte, hogy a füle tövéig elpirult. Kömer elsápadt, ekkora vakmerőségre Mr. Rogger sem számított. Volt már rá eset, hogy Elza alaposan megmond­ta valamiről a véleményét, olykor örült is ennek, mert Elzá éleslátása sok rejtett hi­bára hívta fel a figyelmet. De ez a kritika kellemetlenül érintette. Utóvégre, hogy jön ahhoz ez a lány, hogy a dolga­ikba avatkozzék! Voltaképpen pedig Körner előtt szégyellte magát, hiszen az orvos elrab­lását Mr. Rogger dolgozta ki, amelyet először Körner sem helyeselt. Elza kijózanodott, bánta, hogy berontott, nem számított rá, hogy Mr. Roggert is ott ta­lálja. — Sajnálja, kiasszony? — kérdezte Mr. Rogger fagyosan. — Más elbánást érdemelt volna — felelte Elza. — All right! — kiáltott az ezredes —, csak ennyi a baj? Akkor magára bízzuk. Jöjjön velünk ebédel' ni. Elzácska. A gépkocsi a ház előtt állt. Kömer ült a volánhoz. Mr. Rogger Elza mellett foglalt helyet. Az úton a járókelőket figyelték, nem beszélgettek. Mr. Rogger csak a leves után szólalt meg: — Van egy jó hírem az ön számára — mondta Elzái hoz fordulva —, ismét Bécs­be utazhat. Oda mindig szívesen ment... A válasz mindkettőjüket meglepte. — Jobban szeretnék ittma­radni ... — Ahogy gondolja — felelt* elmélázva Mr. Rogger. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents