Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

1962. június 17.. vasárnap NÉPOJSÁG 7 Üdülési tanácsadó pftja az ideges emberek és tü­Magyar városok III. MISKOLC VÍZSZINTES: Csak egy percre bizonyára megcsapta orrodat, jártadban- keltedben, ugye, kedves olvasó, a júniusi rózsák pompás illata, s mély lélegzetvétel mellett gyönyörködni kezdtél a nagy­szirmú virágok színes szépsé­gében. Egyszerű, rezedás, falusi és kőfalak közé ékelt városi ker­tek, s gondozott díszparkok ró­zsái fehér és halvány rózsa­színben? sárgában, pirosban, s mély bordószinben pompáznak, nyílnak, illatoznak. /I rózsák kertészei — műked­velők és hivatásosak egyaránt — gondosan ápolgatják kedves virágukat, s már hetek óta fi­gyelik fejlődésüket, a bimbók duzzadását, növekedését, a feslő, nyílni készülő, de még zárt sziromcsomót. S egy júniusi reggelen teljes szépségükkel köszöntik a nap simogató sugarait, s az embert, aki gondozta őket, vigyázott rá­juk, s fehérre festett rózsaka­rókat állított karcsú törzsük mellé. A rózsák kibontották szir­maikat, s kertészük szeme raj­tuk pihen meg napközben és estébe hajló csendes alkonyai­kor, s reggelenként első pillan­tása rájuk esik. Ha harmatcsepp csillog raj­tuk, olyanok, mintha drága ék­szer ragyogása díszítené őket. Szemet gyönyörködtetŐen pompáznak a nyíló virágok a rózsafák ágain, — aztán előbb- utóbb az lesz a sorsuk, mint a többi virágtársuknak. Nemcsak az udvart, s a kertet kell dí­szíteniük, de a metszőolló éles acélja elválasztja a törzstől a virágot, s lakószobák falai közé derűt visznek, szépséget hoz­nak, hogy felvidítsák az élet robotjában elfáradtákat. Iskolák vizsgatermébe is egyre csak viszik az apró em­berpalánták, s illatuk megtölti a padok közét, száll a napfé­nyes ablakok felé, s a katedrá­ra meg a fekete táblára. És jut belőlük oda is, ahol szeretteink örökre elpihentek. Árnyas temetők néma sírjain is rózsák díszlenek, s lassan hullani kezdenek a szirmok. Rózsák illatozó hónapjain Ír­ja a kezünk, s a színek és az illatok varázsára víssza-vissza- gondolunk még sokáig, amikor a nyár aranysugaras hetei felé indulnak lépteink. (Csg. L.) Egyéni és közösségi szem­pontból egyaránt fontos, hogy mindenki a lehető legjobban használja fel az egész évi mun­kájába beiktatott pihenés, üdü­lés heteit. Elsőnek a szocializ­mus iktatja az állampolgári jo­gok közé' a dolgozók fizetett szabadságát, s ezek az országok hatalmas összegeket fordítanak üdülők építésére és fenntartá­sára, a dolgozók jó étkezteté­sére, kényelmi és szórakozási igényeik kielégítésére. Kérdés, hogyan hasznosíthatjuk leg­célszerűbben a pihenésre szánt heteket? Egészségügyi és lélektani ér­vek amellett szólnak, hogy Ne aprózzuk el szabadságunkat, hanem egy- végtében éljünk vele. A dolgo­zók többsége két hétre jogo­sult, s ez nem önkényesen meg­választott időtartam. Ennyi kell ahhoz, hogy a szervezetben végbemenjenek a kikapcsoló­dás, áthangolódás és új erő­gyűjtés kedvező pszichofizikai (testi-lelki) változásai. Termé­szetesen ez sem vastörvény, hanem átlag-szabály, amelytől eltérni olykor lehetséges, oly­kor pedig szükséges. Az elap- rózást, mint kivételes megol­dást, kipróbált egyéni tapasz­talat, esetleg orvosi vélemény döntheti el. Sokan úgy vélik, hogy az üdülés célja elsősorban a szórakozás, nem pedig a pihenés. („Aludni otthon is lehet...”) Már a szembeállítás helytelen: egyik nem kirekeszti, hanem kiegé­szíti a másikat. Mégpedig a szórakozásnak kell kiegészíte­nie a pihenést, az üdülésnek igenis elsődleges, legfőbb cél­ját! A modern idegesség-vizs­gálatok egyik érdekes eredmé­nye ugyanis, hogy az egész vi­lágon megfigyelhető „szórako­zást láz” cseppet sem csökken­ti, hanem ellenkezőleg: gyara­netek számát. Üdülés közben fél éjszakákon át táncolni — s ami ezzel legtöbbször együtt­jár: Inni, cigarettázni, feke- tézni — még helytelenebb, mint egyébként. Ellenben a frissítő, pihenést kiegészítő szórakozá­sok — kirándulások, házi asz­talitenisz-, sakk-, römi-bajnok- ság, vacsora utáni séta, mozi, rádió, televízió, stb. — annál kedvezőbb hatásúak. A testi-lelki energiák felújí­tásának fontos eszköze a „másfajta tevékenység" üdülés idején. Aki egész év­ben íróasztalnál ül, ilyenkor több testmozgással fűszerezze programját. Akinek munkájá­ból viszont nem hiányzik a mozgás: a nyugágy és a jó könyvek szerezhetik a legtöbb örömet, a legnagyobb felfris­sülést. Az egyoldalú, egyhangú ' időtöltés is helytelen: az ember minden tekintetben „vegyes táplálkozásra” alkalmas lény. PÁRIZS: Készülék, amellyel három perc alatt másolatot készíte­nek a színes negatívról. * Acélmedemce, amely két hét alatt felépíthető, télen korcso­lyapályának használható. * „Mágikus” hullámcsat: haj alá kell helyezni, s kisimítja — az arcvonásokat! * Az aixi fesztiválon sorra elő­adják Bach egy-, két, három - és négyzongorás versenymű­veit. mégis célszerű, ha szokásos életmódunkhoz mérten az üdü­lés alatt többé vagy kevésbé „mozgásos” életmódot alakí­tunk ki. Persze, nem mereven, hanem a helyzethez alkalmaz­kodó rugalmassággal: vállaljuk a váratlan, „terven felüli” programokat Is, ha megfelel­nek egyéniségünknek, ked­vünknek. Itt femlítjük végül, minden jó tanács foglalataként, hogy a jó üdüléshez bátorság is kell, vagyis ne hagyjuk magunkat semmibe „behúzni”, amihez nincs kedvünk. Aki „virtusko­dásra” kapható, vagy fél a töb­biek esetleges csipkelődő, gú­nyos megjegyzéseitől, egész évi szabadságát elronthatja. Az „ivászati” programokat kere­ken utasítsuk vissza, de hosz- szabb kirándulásokra, túrákra se menjünk, ha nem találunk benne különös örömet. Ezek után: kellemes pihe­nést, igazán jó szórakozást — és jó időt! Gy. I. RHODESIA: Űj bélyeget adtak ki Erzsé­bet királynő képével, Lord Snowdon, a fényképész sógor felvétele alapján. * NEW YORK Szárított szúnyogokat árusí­tanak, gyógyszerként allergiás megbetegedések ellen. * Amerikai tudósok radarral megállapították, hogy a Venus felszíne egységes. « TOKIO: Csúcsteljesítmény: hét tran­zisztorral működő rádiói, mind­össze 93 gramm; karkötőnek viselhető, Aláírás, ó! Az amerikai Springfieldben kísérletileg bebizonyították, hogy az emberek legnagyobb része bármit aláír anélkül, hogy elolvasná. Az utcán meg­szólított járókelők közül leg­többen aláírták azt a bead­ványt, amely felkéri a kor­mányt, hogy tiltsák be a hét­végi esőket... 1. Miskolc egyik legnagyobb vállalata, acél- és elektroacél- gyártással, durva- és flnomhen- germüvel. 12. Ez évi. 13. Rendelet, parancs. 14. Ruha, dressz. 15. Női becenév. 17. Női név. 19. Kötőszó. 20. Női énekhang. 22. Ékezettel: ételízesítő. 24. Latin kötőszó. 25. Nem kevés. 2». A bányatérség mennyezete. 28. Színművész, a Jó­kai Színház Igazgatója. 31. Így kérdezünk, ha nem ismerünk va­lamit. 33. Ver. 34. Személyes név­más többese. 36. Római számmal: 2001. 37. Viharoktól védett hor­gonyhely. 39. Római számmal: 1500. 41. Miskolc egyik új lakóte­lepe van itt. 42. Fakad. 44. Len­dület. 46. Kettőzve: afrikai hang­szer. 47. ízületi megbetegedés. 49. Nyelvtani fogalom. 51. Rakomány lágy betűi. 53. Csonthéjas gyü­mölcs. 55. Neves humoristánk. 57. Epületmaradvány. 59. PN. 60. Be­tűt vetni. 62. Svéd uralkodó- dinasztia volt. 64. Ford: orosz férfinév. 66. Itt 1770-ben Fassola Henrik részvénytársasági alapon vashámort épített. 67. Tőrök férfi­név. 69. Saloméban van. 70. SA. 71. Germán néptörzs volt. 74. Lel­kiatya. 76. Állóvíz. 77. Olaszul él­jen. 80. Több száz. tufába vájt borpince van oldalában, tetején televíziós adótorony épül. FÜGGŐLEGES: 1. Gyógy- és üdülőhely, 1956-ban csatolták Miskolchoz. 2. Fordított kötőszó. 3. Amott keresd, ... 4. Római számmal: 48. 5. Q! 6. Fo­lyó a Szovjetunióban. 7. Ez a köz­ség is Miskolchoz tartozik már. 8. Lázár közepe. 9. Vonatkozó névmás tárgyesete. 10. Üdítő Ital. 11. Zamat. Kötőszó. 18. Lopva néz. 19. Erdei gyümölcs. 21. Katonai gyakorlóhely. 23. Az okozat szü­lője. 35. Ez a község Is Miskolchoz tartozik már. 27. EM. 29. Igekötő. 30. Ilyen csapás például a jég­verés. 31. Női név. 32. Két Mis­kolc környéki barlang neve. 38. A vízsz. 34. fordítottja. 36. A nap­rendszer legkisebb önálló égitest­jei. 38. Város Olaszországban. 40. Miskolc egyik nagyüzeme, szer­számgépeket, kohászati berende­zéseket és egyedi gépeket gyárt. 41. Mint vízsz. 70. 43. Kötőszó. 45. Ékezettel: Győrnél torkollik R Dunába. 48. Járnak rajta. 50. Fő­nemesi dm rövidítése volt. 52. Olasz autómárka. S3. Ma­gyarország legrégibb (1782-ben alapították), kezdetben pamut, len és kender feldolgozásával foglal­kozó ilyen üzeme. 54. NŐI név. 58. A Halotti Beszédből ismert sza­vak. 58. Ruhát tisz­tít. 61. Pl. az árterületeken marad vissza. 63. Török név. 65. Datlvus eleje. 68. Ötlet, terv, elképzelés. 72. Ékezettel: eslgafajta. 73. HVR. 74. Ludolf-féle szám. 75. PA. 78. VA. 79. Mint előbb. Ruha, amely együtt „nő" a csecsemővel A kisbabák öl­töztetése meglehe­tősen súlyos anya­gi terheket ró a fiatal Szülőkre. Ezen a gondon igyekszik segíteni egy új amerikai készítmény. A számtalan kis ka­bátka és nadrá- gocsika helyett elegendő két-há- rom „Babygro” elnevezésű kezes­lábast vásárolni, amely nyújtható anyagból készül és úgyszólván a gyermekkel együtt „nő” egészen ad­dig, amíg a baba súlya nem éri el a tíz kilóit. A kezeslábas rendkívül kényel­mes, nincs váll-, vagy karölrtő var­rása, oldalt gom- bolódik, úgyhogy a pelewkacsere sem okoz gondot. A „Babygro” két­féle méretben ké­szül: maximum 10, illetve 15 kilós gyermekek részé­re. Az Egyesült Ál­lamokban heten­ként 42 000 dara­bot adnak el, ter­vezője egy nagy­papa, akinek Igen sok gondot oko­zott a reá bízott unokák öltözteté­se. Beküldendő a következő hét csütörtökéig a vastagon sze­dett sorok megfejtése. A nyertesek között könyveket sorso* lünk ki. Négyhetes pályázatunkra — ismételten hangsúlyozzuk: s negyedik hét végén — az I944-es miskolci ellenállási mozga­lom neve küldendő be, amelyet a pontokkal megjelölt koc­kákban kijövő betűk helyes sorrendbe rakásával kapunk meg« Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Függetlensé­gi Nyilatkozat, Ideiglenes nemzetgyűlés. Nagyerdő, Csokonai« Református kollégium, D. Göcs. A nyerteseknek: Gulyás Má­ria Eger, Sáska Istvánná Budapest, Heinrich Péterné Gyön­gyös a jutalmakat postán küldjük el. RÖVÍl>£N VARSÓ: VIT, 1® a.. A világ ifjúsága Prága—Budapest­Berlin—-Bukarest után Varsóban, a lengyel fővárosban adott találkát egymásnak. A má­sodik világháború olyan sokat szenvedett városában sok ezer fiataltól volt hangos he­teken keresztül az épülő és a romos utca. Báry Józseffel, a megyei pártbizottság munkatársával beszélgetek, miközben hol egy régi vonatjegy, hol egy varsói étkezési jegy, hol egy agyonírt jegyzettömb kerül elő a nagy emléktárból. Nehéz élményszerűen visz- szaerrüékezni ezekre az időkre, inkább a pil­lanatnyi villanások, valamilyen egységes ér­zést szűr le hét esztendő távlata. Nézelődöm az emlékek között. Egyik kár­tyán egy égnek meredő hajú fiatalember, a kártya jobb sarkában pamacs. — Mire kellett ez? — Aki ezt felmutatta, megborotválták szó és pénz nélkül — mondja Báry József, aki annak idején mint az V. VIT magyar gazda­sági előkészítő csoportjának a tagja utazott el Varsóba, s tevékenykedése nyomán nagy vonalakban az egész találkozót láthatta. Egy másik kártyán lyukas cipő, ezért a meghibásodott cipőt javították ki Varsóban bárhol. A harmadikon jókedvű szakács mo­solyog a fakanállal, ez étkezési jegy. Meg még néhány ilyen szolgáltatási cédula, ami gondolom, nagyon megkönnyítette az ezer nyelvű fiatal sereg ellátását. — Amikor én megérkeztem, amikor so- kadmagammal Zebrzydowicnél átléptem a lengyel határt, még éppen két hét választott el bennünket a megnyitás napjától. Meg­érkezésünkkor az előkészület lázas munkája tói.ötté be az épületeiben fiatal, de emlékei­ben nagyon-nagyon öreg lengyel fővárost. E lázas munkának lettünk aztán ml is része­sei — emlékezik. — Milyen nagyon sajnál­tam én akkor, hogy annak idején nem tanul­tam többet a német nyelvből! De jó lett volna ezekben a napokban! Végre eljött a nagy nap, 1955. július 31., a megnyitó ünnep napja. A Visztula partján emelkedő sporstadion tribünjén közel száz­ezer ember hullámzott. Magasan lobogott a találkozó tiszteletére gyújtott láng, a béke és barátság lángja, amelyet staféta hozott sok országon keresztül ide. Nagyon szép és soha el nem felejthető látvány volt számomra, amikor a felvonuláson megpillantottam a magyar VIT-küldötteket szép egyenruhájuk­ban, mellükön a Magyar Népköztársaság cí­mere. Mivel ml azzal voltunk elfoglalva, hogy biztosítsuk a seregszemle minden tagjának az ellátását, a csoportoknak az autót, az autó­hoz a benzint, bizony, annyira le voltunk kötve, hogy csak egy-egy helyre jutottunk el. Mindig akadt a hatszáz küldött között né­hány, akinek volt valamilyen problémája, s ezzel természetesen hozzánk, a magyar bi­zottsághoz jött, s mi azért voltunk ott, hogy segítsünk. Viszont ott voltunk a magyar gála­esten, de ha jól emlékszem, onnan is valami művészeket 'szállító autó miatt kellett eljön­nöm, valami nem volt elintézve, s annak kel­lett utánanézni. így hát számomra az a legnagyobb él­mény, amit soha el nem felejtek, hogy a hat­száz küldött minden dolgát jól, alapos körül­tekintéssel végeztük, s ezzel biztosítottuk szá­mukra a boldog két hetet, amikor kart karba öltve, sétáltak, énekeltek, táncoltak a világ minden tájáról összesereglett fiatalokkal! Vidám felvonulók Varsó utcáin A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES SZE­REPLÉSE. Hétfőn délután a varsói Sztálin téren, a Tudomány és Kultúra Palotája előtt felépített hatalmas szabadtéri színpadhoz lép­tek először a VIT közönsége elé a magyar művészküldöttség tagjai. A román, csehszlo­vák, lengyel és német fiatalokkal közösen adott nemzetközi kultúrműsorban a Debre­ceni Népi Együttes fiatal táncosai szerepel­tek. A fiatal táncosok a Hortobágyi pásztor­táncot és az Ajkai leánytáncot mutatták be hatalmas sikerrel. A mintegy 5000 néző hosz- szan tartó, szűnni nem akaró tapssal köszön­tötte fiatalságunk kiváló produkcióját, külö­nösen a pásztortánc előadását. A LENGYEL IFJÜSÁG DÍSZELŐADÁSA. Hétfőn este a Tudomány és Kultúra Palotájá­nak 3500 férőhelyes kongresszusi termében rendezték meg az ifjú lengyel művészek dísz­előadását az V. VIT részvevői tiszteletére. A hatalmas kongresszusi termet zsúfolásig meg­töltötték az egyes delegációk küldöttei és a meghívott vendégek. A műsorban a legkiválóbb lengyel együt­tesek, a Mazowsze-, Sálsk-együttesek, a Var­sói Táncegyüttes, a Varsói Gyermekkultúr- otthon művészi csoportja és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának Művészegyüttese lépett fel. Rajtuk kívül a legjobb fiatal len­gyel szólisták szerepeltek, köztük Adam Hara- siewicz, az idei nemzetközi Chopin-verseny első díjának nyertese. (Heves megyei Népújság, 1055. aug. f.)

Next

/
Thumbnails
Contents