Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

4

NÉPŰJSAG

1962. június 17., vasárnap

Szorgalmas asszony

CSESZNOK BALÁZSNÉ,

a visontai Reménység Termelő- szövetkezet munkacsapatvezetője. A szövetkezetben mindenki dicséri szorgalmáért, és dolgos két kezéért. Tavaly 240, az idén pedig már 70 munkaegységet teljesített. Férje is tsz-tag, fogatos, így szép jövedelemre tettek szert az elmúlt évben. Az idén azért dolgoznak, hogy ez a jövedelem még nagyobb legyen.

(Foto: Kiss Béla)

— ÁLLVÁNYOS módszerrel végzi a lucernaszárítást a bélapátfalvi Március 15 Termelőszövetkezet. így biztosítják, hogy a levélben a legértékesebb tápanyagok bentmaradjanak.

— A MÄTRADERECSKE1 ‘Téglagyárban a jelenleg szén- fütéses műszárítót gázfűtéses rendszerűre építik át. A mű- szárító átépítéséhez szükséges berendezéseket már megrendelték, s ezek megérkezése, végszerelése egy hónapon belül várható.

— 103 SZÁZALÉKRA teljesítette egész éves hízottsertés szerződési tervét a balatoni Dózsa Termelőszövetkezet. A fiatal közös gazdaság május végéig 102 hízót szállított el közfogyasztásra.

— VASBETONT ÁMMAL, forktétozással, falazással, föte- csavarokkal biztosítják a vágatokat a Gyöngyösoroszi Ércbányában. Jelenleg két vágatot biztosítanak postámmal, egy főszállítóvágatot pedig törkré- tozással. A feltörések biztosításánál könnyű fémcsövekkel kísérleteznek; ha ez a kísérlet sikerrel jár, a fémcsőbiztosítás alkalmazását állandósítják mert ezeket egyszeri felhasználás után vissza lehet nyerni, s más feltörésekben is beépíteni.

— KORSZERŰSÍTIK a gyöngyösi sporttelep nézőterét. Az egyik lelátóhoz betonlépcsőket építenek. Az építkezést nagyrészt társadalmi munkában végzik a gyöngyösi vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói.

— A VERPELÉTI, a maklá- H, a novaji termelőszövetkezetekben a munkacsapatok és brigádok közötti verseny első három helyezettjeit céljutalomban részesítik. A jutalmazást a közgyűlés megszavazta.

— HETENKÉNT ad ki ver- •enyhíradót a pétervásári járási vb mezőgazdasági osztálya. Ebben értékelik a 22 termelőszövetkezet hét nap alatt elvégzett különböző mezőgaz. dasági, növényápolási munkáit.

FELHÍVÁS

».Az egri I-«s számú Általános iskola ének-zenei tagozata első osztályába az 1962—63. iskolai évre felvételre jelentkezni június fcl-én, csütörtökön reggel 8-tól 12 óráig és délután 3—6 óráig lebet. A felvételi vizsga helye: Eger, I-es számú Altalákos Iskola, Mark hót u. 4.

, Az ének-zenei tagozatú általános iskola célja az általános Iskola céljának maradéktalan megvalósításán túlmenően zeneileg műveltebb, a társadalmunk nyújtotta művelődési javakkal élni kívánó és tudó, a szocialista művelődés fejlődésében aktív részvételre képes ifjúság nevelése. f Az ének-zenei tagozatra azokat # tanköteles korban levő gyerekéke* lehet felvenni, akik megfelelő zenei hallással és a zene iránti érdeklődéssel bírnak. Ezért g felvétel zenei képességvizsgálat álapján történik.

«Határidő utáni jelentkezéseket &S iskola nem fogadhat el.

L számú Általános Iskola Igazgatósága.

Ilyen hosszú távoliét

Szélesvásznú francia-olasz film

VANNAK MŰVÉSZI alkotások, amelyek hirtelen fellob- banó érdeklődésünk és érzelmeink hatására az első pillanatban felsőfokú osztályzatot kapnak tőlünk, majd egy jó alvás után csupán azt állítjuk róluk, hogy illúziónk volt erőteljes. a fellobbanás után semmi mély nyom nem üli meg lelkünket. Ez a film más, ez nagy érték. Alida Valii filmje után kijövünk a moziból, s a film pergése közben elindult kérdések özöne csak sokasodik, igazságérzetünk egyre inkább haragszik a film hősének szenvedése láttán a fasisztákra, akik a második világháborúban megtaposnak embereket és emberi értékeket, tragédiává bomlasztanak szerelmeket, amelyekből az emlék olyan édes és visszahívó, hogy a lelke mélyén romlatlannak megmaradt asszony tizenhat év után is várja, a bekövetkezett fordulat után pedig követeli, hogy az emlékezőtehetségét elvesztett férfiban — akár a férje, akár nem — az egykori szerelmes térjen vissza hozzá. Ha roncsokban is, ha fél- vagy negyedemlékezettel is, de ragyogja vissza az egyszer volt boldogságot, amit az időből lehet kiirtani, de a szívből sohasem.

A film cselekménye egyszerű: a Párizs külvárosában levő kis bisztró előtt hetek óta, menetrend szerint elmegy egy rongygyűjtő koldus, akiben Therése 1944-ben eltűnt férjét véli felfedezni. A koldus elvesztette emlékezőtehetségét, fején a fasiszták által ütött seb kívülről és belülről egyformán végzetes roncsolásokat végzett. Therése hiszi, hogy a csavargó nem más, mint férje, Albert Langlois. Meghívja, mindent elkövet, hogy a csavargó eszméljen és az ő férjévé változzék vissza.

A találkozás estéje csak sikertelen próbálkozásokat bont ki. Therése az érzett, a hitt, a multiból mentett szerelem testi és lelki sugárzásával akar hatni a szerencsétlenre, de eredmény nem koronázza küzdelmét. A csavargó elmegy s amikor Therése nyomán a szomszédok is utánakiáltanak a csavargónak, — Albert Langlois! — a döbbenet és a hamgorkán magasba emelteti a csavargó mindkét karját: mintha megadná magát, s végül is elmenekül.

NAGY ÉRTÉKŰ vallomás ez a film a modern korról, a XX. századról. Az idegen nemzeteken tapodó német fasiszták belegázoltak a legelemibb emberi jogokba, tönkre tettek testeket, romboltak népekben és egyesekben. Nemcsak az életet vették el, ha meghagyták, abban sem volt sokszor köszönet. Pusztán azért, mert Albert Langlois, a szerelmes asszony fiatal férje, és az asszony fiatal testvérei jó franciák, becsületes emberek voltak, meg kellett; halniok, vagy — ami talán még rosszabb — szellemileg, emberileg és erkölcsileg félholtan, az emberek közül kicsúszva, rongyok és téboly közepében kell élniök, értéktelenül, elfeledetten. Emberfeletti, teher a józan lelkiismeret számára.

S van ugyanebben a XX. században egy asszony, túl az élet felién, aki még mindig, ezer csapás után is őrzi a fiatalság tiszta szerelmét, szere- tetét. Amikor az elveszett paradicsom visszaszerzésének első reménysugara megcsillan, felejti a körülötte kialakult világot. Minden erejét erre a mentése, erre a visszahívásra áldozza. Nem törődik a rokonokkal, a félig közömbös szomszédokkal, a remény hívására megszületik az elszánt hős, akit nem szennyez be a mindennapok cinizmusa, akit nem térít el szándékától a sorozatos sikertelenség, mert tudja: csak azért a szeretetért érdemes élni, csak azért az emberi jóságért és összetartozásért érdemes élni és mindent feláldozni, ami a fasiszták kezére jutó férjét, Albert Langloist is és tizenhat év után őt is hőssé emelte. A film minden kockáján érezzük, hogy két olyan élet fonódott itt egybe, olyan egység, elválaszthatatlan vonzás ez a két test, éppen a hősivé lendült igaz emberi érzések miatt, hogy önkéntelenül adódik az igazság számiunkra: a kegyetlenkedő hatalmi tébolyt ilyen mélyre alapozott ellenállással lehet megfékezni.

SAJNÁLNÁM, ha ez a filmről szóló írás patétikussá sikerülne, mert a filmre a szerényen és halkan kimondott igazságok a jellemzőek. Nem beszélnek a háborúról, csak tényekről esik kétszer szó, mégis mindenki előtt világos az erkölcsi tanulság.

Marguerite Duras és Gerard Jarlos írták a filmet és azt kell mondanunk, hogy a műfajban maradandó remekművet sikerült írniok. A köznapi élet póztalanságában, köznapi helyzetekben kivirul előttünk egy felséges dráma, amelynek eszközei és feloldása egyébként magasztosak, mert tiszták. Therese tisztasága, a megismert szeretet és szerelem felújult szomjazása kiemelik The- reset az idő taposásából; Jelképpé növeli őt az igazi dráma: így kell megnemesedni s háború hitványságai után is, így kell bízni önmagunkban és igazságunkban. Az elrendezett párbeszéd az egyszerű nagynéni, az unokaöccs és Therese között irodalmi remeklés önmagában. (Ilyen igényű forgatókönyvek nyomán bizonyára jobb magyar filmek születnének!)

Henri Colpi kitűnően rendezte Therese köré a párizsi külvárost és a híd alatti csavargólakást, de a miliőbe eleven és megrendítően izgalmas életet Therese alakítója, Alida Valii vitt. Az egykori világszépség, az ünnepelt filmsztár korunk egyik legnagyobb tra- gi'kájává érett. Tisztán fogalmazta meg egy kor nagyszerű érzését, a humánumot, az emberfelettire is vállalkozó modem ember erejét és erőfeszítését. E Korban nincsen lehetetlen, mert ha az ember hisz önmagában és lelki értékeiben, a legkegyetlenebb csapás után is, ember tud maradni. A csavargó szerepében Georges Wilson alázatosan szolgálta a drámát: az asszony megrendítő küzdelme visszapereg róla, de az egykori félelem a menekülés perceiben, néma vallomásra készteti.

A NYUGATON oly divatos díjak közül az „Aranypálma’' ez egyszer nagyon megérdemelten jutott ennek a filmnek. A forgatókönyv és Alida Valii játéka időálló remeklés.

Farkas András

U * AA O S O C2^ * ^

Egerben este fél 8 órakor:

Egy pohár víz

(Évadzáró előadás, bérletsz.) Erdőkövesden este fél 8 órakor: Gyertyafénykeringő

1962. JÜNIUS 17., VASÁRNAP: TÖHÖTÖM

130 évvel ezelőtt, 1832. június 17-én született WILLIAM CROC- KES angol fizikus, aki 1861-ben felfedezte a tallium nevű elemet, 1874-ben az elektromágneses tér sugárzásának mérésére szolgáló rádiómétert készített. Az általa szerkesztett Crockes-csőben megfigyelhető, hogy a légritkított levegőben előállított katódsugarak fényjelenséget mutatnak.

95 évvel ezelőtt, 1867-ben e napon született HENRY LAWS' 'J ausztráliai költő. Az egyszerű ausztráliai telepesek nehéz életét rajzolta, elbeszéléseire és költészetére erősen hatott Gorkij. Költeményeivel a kizsákmányolás ellen tiltakozott (A batyu románca).*

80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon született IGOR SZTRAVINSZKIJ orosz zeneszerző. Korai műveire az orosz nemzeti hagyományokkal vegyített impresszionizmus jellemző (Tűzmadár — 1910, Petruska — 1912). 1910-től külföldön él (Svájc, Franciaország, USA) és ettől kezdve fokozatosan elhagyta művészetének orosz elemeit és e«vre inkább a 17. és 18. század letűnt műfajait kelti életre (Oedipus rex, Persephone, Kártyajáték), szimfóniákat, hegedű- és zongoraversenyeket, dalokat írt és a dzsesszt is művelte (Rag time).

65 évvel ezelőtt, 1897-ben e napon született CECIL HINS- HELWOOD angol kémikus. Tanulmányozta a baktériumok növekedésének vegyi anyagokkal történő meggyorsításának kérdését, 1956-ban Nyikolaj Szemjonov szovjet kémikussal együtt Nóbel-díjjal tüntették ki a molekuláris reakció tanulmányozásáért.

William Crockes

FILM:

A rendőr

Olasz filmszatíra. Főszerepben Alberto Sordi és Vittorio

de Sica.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be június 18—20-ig.

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG 17: Ilyen hosszú távoliét 18-án: A rendőr

EGRI KERTMOZI 17—18: Ha velem tartanál EGRI BÉKE

17— 18: Körhinta GYÖNGYÖSI PUSKIN

17: Ferrara hosszú éjszakája

18- án: A nagyravágyó asszony

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 17-én: Ki tud Júliáról?

18-án: Rocco és fivérei

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

17- én: Húsz évre egymástól

18- án: Feltámadás

HATVANI KOSSUTH 17-én: Békét az érkezőnek HEVES

17: Egy asszony, meg a lánya 18: öt perc a paradicsomban PÉTERVASARA 17-én: Pesti háztetők FÜZESABONY

17- én: Két szoba összkomfort

18- án: Esterina

os ALGÓ LÁSZLÓ:

'

•:*»:* v

i

XvX .v.v.

vXv.. - !vX*X*'

r.***•*♦*•*•*•* i

r.w. •••••••)

I» 1»

„MM

■y.A

mm

Keserű cukor

Az Egyesült Államok bankjaiban maradt — a kubai vásárlások fedezésére. Az ország pedig cukron kívül úgyszólván mindent az Egyesült Államokban vásárolt.

Az elszámolásnál természetesen mindig Kuba húzta a rö- videbbet. Az Egyesült Álla« mokkái szembeni fizetési mérlege 1950—1960. közötti 10 évben 1 milliárd dolláros pasz- szívával zárult.

Ahogyan Venezuelát az olaj, Brazíliát a kávé, Argentínát a hús, Chilét a réz, a középamerikai „banán-köztársaságokat” a déligyümölcs, — Kubát az amerikai monopóliumok kvótáitól függő cukortermelés változtatta félgyarmati, egyoldalúan monokultúrás országgá. 1957—58- ban Kuba exportjának 80—85 százaléka cukor. Ugyanakkor — az iparcikkek, gépek mellett — a paradicsom, a tejpor, a gyümölcs, húskonzerv importjára is rákényszerül az az ország, ahol egész évben teremhet a föld, ahol „a kiköpött narancsmag azonnal kikel ..

Mennyire igaza volt Jósé Martynak, amikor a XIX. század végén az elűzött spanyol gyarmatosítók ■ nyomába lépő amerikai monopoltőke vaspatájától óvta honfitársait: „Ha volna nép, amely saját halálát kívánná, annak nem kellene mást tennie, mint termékeit egyetlen országnak eladnia”.

De a kubai nép élni akart, és harcba indult, hogy a számára keserű cukrot megédesítse.

(Következik:

Gyufaszál a cukornádban)

hatodát szállítja a sziget. 1925- ben már több mint a felét. Ez azt jelenti, hogy Kuba az évszázad első éveiben 27 millió dollárt, 25 évvel később már 193 millió dollárt kapott a cukornádért.

A valóságban ez a dollár sohasem jutott el Havannába.

zsákmányolását a monopoltőke modem rabszolgarendszere, az amerikai gyarmati uralom váltotta fel.

Itt, a cukornád tengerében látni igazán azt, annit a havannai felhőkarcolók eltakarnák a turista elől: a gyarmati függés, a gazdasági élet elmaradottságának mindes súlyos következményét.

A „NAGY CUKROSOK” SZORfTÖJÄBAN

A dollár átalakította Kubát is. A pálmaerdők és a lakosa ság táplálékául szolgáló növények lassú visszavonulását a cukornád előtti teljes kapituláció követi. Viharos gyorsasággal növekszik a cukortermelés. 1901-ben az USA cukorfogyasztásának még csak egytális, embertelen módszereire emlékeztet. A vidéki település néger lakossága a Niger partjáról hozott szokásaival, a ka- raballi törzs vallásával, ősi hagyományaival és panaszos dalaival, Afrikát varázsolja ide az Antillák szigetére.

De a szegényes házakat tarkító táblák, a Lucky Strike cigaretta és a Ford autó, a Coca Cola és a National City Bank reklámjai az idő múlását és a hódítók változását mutatja.

A korai kapitalizmus ki

változott át egyetlen nagy ültetvénnyé az ország. A zöld tengerből csak sudár király- pálmák koronája emelkedik a magasba.

A messzi Indiából, a Gangosa partjáról származó nád az arabok hajóin az Ibériai fészdgeten át jutott el a kubai szigetre A trópusi esők öntözte termékeny talajon — ahol mint mondják, a földbe vert karó is kihajt — hamar meghonosodott. Amikor a XVI. század vége felé Európában mind nagyobb mértékben nőtt a kereslet a cukor iránt — a spanyol gyarmatosítók kubai képviselői, a feudális urak kezdték felismerni az addig gyomnövény módjára terjedő nádféleség igazi értékét.

INDIÄNVÖLGY — INDIÁNOK NÉLKÜL

De ahhoz, hogy hozzálássanak a nádcukor exportálásához — munkaerőt kellett importálniuk; Hódító őseik Kubában úgyszólván teljesen kiirtották az indián őslakosságot.

A Yumuri vidék festői tájain, az Indiánvolgyben haladunk. De legfeljebb csak a yagua levéllel fedett cölöpös házak, néhány növény neve, a sörösüveg címkéjén látható Hatuey, a máglyán elégetett indián vezér márkának használt tolldíszes feje idézi a kiirtott őslakosság önlékét.

A nád azonban mégis adott fehér cukrot — fekete kezek munkájávaL

Jovellanos község már a munkaerőprobéma megoldásának a karai kapitalizmusban alkalmazott teárbafetttem brth

IV.

Cukor sziget

2;

Ameddig a szem ellát — cukornád, cukornád és cukornád. \ Hosszú évszázadok folyamán