Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

X NÉPÚJSÁG 1962. június 2., szombat t,gy megterheléssel kevesebb Tegnap jelent meg a hír az or­szágos Lapokban, miszerint a kö­vetkező iskolaévtől kezdődően nem kell beiratkozni az iskolákba csak az első osztályba kerülőknek és azoknak, akik más iskolából je­lentkeznek át. így a június 21-21-1 beiratási nap már csupán regiszt­rálása annak, hogy hány új elsős­sel és más iskolából jöttél szapo­rodott a létszám# Megszűnik a szü­lők és gyerekek’tolongása, a peda­gógusok egy sereg fölösleges ad­minisztrációtól szabadulnak meg, s a bizonyítványoknak is egy nyá­ron át örülhet szülő és gyermek, mert nem kell leadni, csak az első tanítási napon. Ez a rendelkezés bizonyítéka an­nak, hogy a szülők már megértet­ték, mit jelent az iskolai tankötele­zettség, hiszen a beiskolázás csak­nem száz százalékos, az igazolat­lan mulasztások száma minimális­ra csökkent, ezért a rendelkezés helyesen old fel néhány idejét múlt intézkedést, (á) — A MÁTRÁI Erdőgazda­ságnál, a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban, a Bélapát­falvi Cementgyárban külön munkavédelmi oktatószobá­kat létesítettek, s itt rende­zik meg a kötelező, rendsze­res balesetvédelmi oktatáso­kat — A PETŐFIBÁNYAI dol­gozók általános iskolájának es­ti tagozatán közel 100 hetedikes és nyolcadikos felnőtt hallgató zárta sikeresen az elmúlt esz­tendőt. A Vili/a. osztály tanul­mányi átlaga 4,15, míg a VIII/b. osztályé 4,26, s ez nem­csak a tanulók szorgalmat, de a pedagógusok lelkiismeretes munkáját is dicséri, (r) — KOMOLY FELADAT teljesítésére vállalkoztak a gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár szerszámüzemé­nek dolgozói. A pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben a szocialis­ta üzemrész cím elnyerésé­ért küzdenek. — AZ EGRI Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium politech­nikai osztályai — a szabás-var­rás szakágban tanulók — di­vatbemutatót rendeznek a Park Szálló fagylaltkertjében, vasár­nap délután 3 órakor. A bemu­tatott ruhákat a politechnikai oktatás keretében maguk ké­szítették , a növendékek. AZ 1962. ÉVI munkaver­senyben az Egercsehi Bányai üzem dolgozói jelentős fel­ajánlást tettek. Vállalták, hogy terven felül 4500 tonna szenet adnak népgazdasá­gunknak. 80 éve halt meg Garibaldi, az olasz nép nagy szabadságharcosa Ma a 80 éve, 1882. június 2-án hunyt el Garibal­di, az olasz nemzet kiváló | egyénisége. Mikor Garibaldi ‘ nevét olvassuk, mindig felöt­lik bennünk Kossuth Lajos neve is. Nem véletlen ez a párhuzam, hisz Garibaldi és Kossuth Lajos ugyanebben a történeti időszakban harcoltak az olasz és a magyar nép sza­badságáért. Az sem véletlen, hogy 1959— 61-ben, amikor az olasz nép ünnepelte az idegen járom alóli felszabadulásának 100. évfor­dulóját (Risorgimento), akkor az hazánkban is jelentős vissz­hangot váltott ki. S ez alka­lomból több történeti munka is napvilágot látott. Gondolok itt elsősorban Koltay—Wastner Jenő kiváló könyvére, amely „A Kossuth-emigráció Olasz­országban” címet viseli és a ..Magyarok és a Risorgimento” című kiadványokra. A jelen megemlékezésnek nem célja, hogy Garibaldi élet­útját végig kövesse, csupán Garibaldi életműve néhány fontos, lényeges oldaláról szó­lok, arról, amiért ma is példa­képül vehetjük. ]Vf ár fiatal korában részt vett egy megmozdulás szervezésében, amely az áruló Piemont—szardíniái király el­len irányult. Majd mint szám­űzött, Dél-Amerikában szerez hírnevet magának. Hősiesen harcol az 1848—49-es olaszor­szági szabadságküzdelemben: különösen Rómában és Velen­cében. Az 1848-as szabadság- harc Olaszországban sem hoz­ta meg az egységet és a füg­getlenséget. Jól látta ezt Gari­baldi is, s ezért csatlakozott az i 1853-ban létrejövő Olasz Nem­zeti Társasághoz, amelynek al- elnöke lett. 1859-ben önkénte­seivel nagy sikereket ért el az olasz—francia—osztrák hábo­rúban. Az olasz—francia—oszt­rák háború III. Napóleon nép­tömegektől való félelme miatt szégyenteljes békével végző­dött, s nem hozta meg az olasz népnek az egységet és függet­lenséget Ekkor az olasz nem­zeti ügyön ismét az alulról jö­vő demokratikus mozgalom se­gített. Közép-Olaszországban felkelés tört ki, amely csakha­mar átterjedt Olaszország töb­bi részeire is. E nemzeti felke­lésben jelentős része volt Ga­ribaldinak is, akinek Dél- Olaszország Bourbonoktól való felszabadításában oroszlán- része volt. A piemonti királyi udvar, amely akkor az Itália egységéért folyó harcot vezette, nem kedvelte 1 a nép mellett sokszor kiálló Garibaldit, s igyekezett háttérbe szorítani. Ekkor Garibaldi, búcsút véve bajtársaitól, Caprea szigetére vonul vissza. Később, 1866-ban részt vesz a pápai állam elleni harcban. Volt szerepe az 1870—es porosz—francia hábo­rú néhány csatájában is. Min­denütt jelentős sikert arat. Utolsó éveit Caprea szigetén töltötte. Ekkorra már végleg eltávolodik az olasz burzsoá­zia eszméitől és a munkásság­gal keres kapcsolatot, bennük véli megtalálni a szebb jövő biztosítékát. Utolsó éveiben be­következő eszmei fejlődése szép példáját mutatja, hogy hogyan lehet eljutni a munkásosztály­hoz, mint az új társadalom megvalósítójához. p1 gész életében az olasz nép érdekeiért küzdött. Ezért mély nyomot hagyott emléke az olasz népben. A nép szívéből nem tudta kiölni em­lékét az olasz fasizmus sem. S hősi emlékének jelentős sze­repe volt a II. világháború éveiben a fasizmus elleni harc­ra való mozgósításban. Életműve, tettei ma is példa­képül vehetők. Szecskó Károly A pétervásári járási KISZ- bizottság, a járás tömegszerve­zeteivel közösen, ebben az év- j ben is megrendezi az immár hagyományossá váló ifjúsági találkozót a festői környe­zetben levő siroki sporttelepen július 8-án. Az előzőleg közölt időpontot a mezőgazdaságban éppen zajló nagy munkák miatt kellett módosítani. Az egész napos műsor 10 óra­kor a járási KISZ-titkár kö­szöntőjével kezdődik, majd Sólyom Ernő, az MSZMP já­EGRI VÖRÖS CSILLAG A fekete Orfeusz EGRI BRÖDY Útközben (L—n. rész) EGRI KERTMOZI Fáklyák GYÖNGYÖSI PUSKIN A világ minden aranya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Apát keresünk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Babette háborúba megy HATVANI KOSSUTH Pique Dame HEVES A kapó PETERVASARA A nagyravágyó FÜZESABONY Éva aludni akar asszony műsora s Egerben este fél 6 órakor: Argyilus királyfi (Gyermekei öadás) Gyöngyösön este fél 8 órákon Cirkuszhercegnő rási bizottságának osztályveze­tője mond ünnepi beszédet. A délelőtti kultúrműsorban azok az ének- és tánccsoportok szerepelnek, amelyek a kultu­rális szemlén kimagasló ered­ményeket értek el és a járási KISZ VB meghívása alapján, jutalomként vehetnek részt ezen a találkozón. A zenekarok közül fellép a recski VIT-díjas népi zenekar is Puporka Géza vezetésével és a siroki esztrád- zenekar Vincze Sándor vezeté­sével. A délutáni órákban sportve­télkedő szórakoztatja a megje­lenteket a labdarúgó- és a röp­labdapályákon, majd az esti órákban lampionos bált ren­deznek, amelyen a szereplő két zenekar szolgáltatja a zenét. Érdekessége lesz a találkozó­nak, hogy a járásban levő hon­védség sziporkázó tűzijátékkal köszönti az összegyűlt fiatalo­kat a siroki várból. A fiatalok nagy érdeklődés­sel fogadják ezt az eseményt és a mindennapi munkájukkal is sikeresen készülnek méltó­képpen megünnepelni a Mátra alji ifjúság napját. (— ács) X9«2. JUNIUS 1, SZOMBAT: ANNA Június 2-a OLASZ­ORSZÁG NEMZETI ÜNNEPE, arra em­lékezésül, hogy a n. világháború befeje­zése után, 1946-ban, ezen a napon kiál- tottá ki a köztársa­ságot. 105 évvel ezelőtt, 1857. június 2-án született KARL GJELLERUP dán író. Művei miszti­kus, pesszimista jel­legűek, különös té­mákhoz nyúl, egy részükben buddhista (A zarándok Kámanita, A titokzatos Indiá­ban), másrészt a keresztény felfogás híve (Árkádiái legenda). 1917-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e napon született EDWARD ELGAR angol zeneszerző, munkái romantikus és klasszicista vonásai miatt ,,az angol Brahms”-ként emlegetik. Oratóriumokat, kantá­tákat (Apostolok, Gerontius álma), zenekari műveket és dalokat írt. Az angolok egyik legjelentősebb zeneszerzőjüknek tartják. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon halt meg GIUSEPPE GA­RIBALDI olasz nemzeti hős, aki hazája felszabadításáért 1848- ban csapataival az osztrákok, majd a franciák és a nápolyi ki­rály ellen harcolt. A Risorgimento, az olasz nép felszabadulásá­ért és egységéért folytatott küzdelemben, 1860. május 11-én az ő vezetése alatt szálltak partra Szicíliában azok a lelkes csapatok, melyek soraiban Tűit és Tülcöry ezredesek is ott voltak. (Mar­salai ezer). A magyar szabadságharc utáni emigrációs kapcso­latai és a Habsburg-elnyomás ellen folytatott következetes harca miatt Garibaldi Magyarországon is igen népszerű volt. Váloga­tott írásai 1955-ben jelentek meg. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg JOZEF MYSL- BEK cseh szobrász. Szoborcsoportjai előbb romantikus színeze­tűek voltak, később azonban a realizmus képviselője lett; mű­veinek egy része Prágát díszíti (Szt. Vencel szobra, emlékmű­vek, szökőkutak.) Róma: Piazza Venezia. I Felvételt hirdet az egri IS. számú Általános Gépipari Technikum esti tagozata Az I. osztályba jelentkezhet az a dolgozó, aki a) 18. életévét betöltötte, s az általános iskola VIII. osztá­lyát sikerrel elvégezte. b) A vasipar valamely szak­májában segédlevéllel, vagy ezzel egyenértékű szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezik. c) A segédlevél megszerzése óta legalább kétéves szakmai gyakorlatot folytatott. d) Akit a vállalat személy­zeti osztálya továbbtanulásra javasol. c) A felvételi vizsgán meg­felel. Érettségizett dolgozók, akik a fenti feltételeknek megfelel­nek, különbözeti vizsgával a II. osztályra jelentkezhetnek. Jelentkezés módja: a jelent­kezőnek jelentkezési lapot kell kitölteniük, a vállalat személy­zeti osztályával javasoltatni és a felsorolt okmányokat szemé­lyesen, vagy postán a techni­kum igazgatóságához eljuttat­ni (Bereczky László, Eger, Kos­suth utca 8., vagy a Finomsze- relvénygyár). Jelentkezési lap ugyanott kapható. Jelentkezési határidő: 1962. június 30-ig. Bereczky László igazgató Gyászoló körmök Egy angol kozmetikai válla­lat fekete körömlakkot hoz forgalomba. Állítólag a szépen lesült bőrhöz „jól mutat” a fe­ketére lakkozott kéz- és láb­köröm. HARMATH ENDRE: IV. As első áldozat A kül- és belföldi megbi- Ssók helyéisen látták a bekö- Vetkezendőt. Az akkori elnök., a morfinista Carlos Prio, nem volt nekik elég keménykezű. A megvetett emberi roncs megbuktatásának örültek a tö­megek is, amelyekben — mint mondottuk — még éltek: bizo­nyos rokonszenves emlékek Fulgencio Batista iránt. Az, hogy Batista államcsínye a fegyverek érvével történt, sen­kit nem lepett meg különö­sében, hiszen az megfelelt az általános latin-amerikai gyakorlatnak. A Kubai Köz­társaság új elnöke tehát gá­lába vágta magát, kilépett a fényűző havannai rezidenciájá­nak balkonjára, az összese- reglett ezrek előtt magas sar­kú cipőben patetikusan meg­csókolta széken ülő feleségét Az elnök úr még várt né­hány hónapot, hogy jobban ki­építse hatalmát, aztán hozzá­látott, hogy teljesítse megbízói parancsát. 1953 első napjaiban Fulgen­cio Batista már nyíltan is ma­gára ölti a hóhér mezét. Bal­oldali diákok egy csoportja egy reakciós professzor tévé kenysége miatt sztrájkkal til­takozik és felvonul. Az elnök, az akkor még meglepett rend­őrfőnöknek kiadja a paran­csot: sortűz, figyelmeztetés nélkül. Különös játéka a tör­ténelemnek, hogy azt a diá­kot, akit az első halálos golyó ér, Ruben Batistának hívják. Természetesen csak véletlen névrokonság, de egy biztos, Fulgencio Batista éppen egy druszája megölésével nyitja meg rémuralmának nyomasztó korszakát, gyilkosságainak hosszú sorozatát. A CHIVATÓK URALMA Először is óriási intenzitás­sal kiépült és jól fizetett be­súgók, az úgynevezett chivatók rendszere. „Munkájuk” nyo­mán megteltek a börtönök, koncentrációs táborok létesül­tek. A hírhedt santiagói Mon- cada erődben olyan betonbun­kerek létsültek az erőd udvarom, amelyek kő­burkolatát átforrósította a ke­gyetlenül tűző nap és kibírha­tatlan volt bennük a hőség Ezekben az ablaktalan szűk lyukakban 24 órát kellett vi- gyázzban állniuk a politikai foglyoknak, szemükbe szünte­lenül reflektorok vakító fénye szúrt. így kezdődött egy típus-kihall­gatás a Moncada laktanyában. 1961 nyarán Kubában járt magyar szakszervezeti küldött­ségnek bemutatták a szakta­nács nemzetközi titkárát, Oden Alvarez de la Campát. A régi munkásmozgalmi harcosnak mindkét karját levágták a tá­bornok pribékjei. A delegáció­nak feltűnt, hogy az egyik nagy­üzem portása furcsán elválto­zott hangon üdvözli őket. Azitán felvilágosították Siet: a Ba- tista-legények kasztrálták a szerencsétlent. Ez a módszer egyébként rendkívül gyakori volt, Claudine Julien francia újságíró megfogalmazásával „szinte kormányzati forma lett a tábornok Kubájában.” Egy letartóztatott ellenzéki csoport egyik tagjához, Haidée Santamária orvosnőhöz a szo­kásos vigyázz-állásos kihallga­tás nyitánya után elegáns, fe­hérkesztyűs őrmester lépett be. Nyájasan érdeklődött társai hollétéről. Miután a lány megtagadta a választ, az őr­mester eltűnt, kis idő múlva — most már nem fehér, ha­nem vértől vörös kesztyűben — visszatért és közölte: „Mivel nem válaszolt kinyomtam a testvére balszemét.” Mivel Santiago mindig az ellenállás egyik legnagyobb központja volt, a város szená­tora és egyben a helyi újság, a Libériád (Szabadság!) tulaj­donosa engedélyt kapott Ba- tistától, hogy elrettentésül kö­zölje lapjában a megcsonkí­tott és kivégzett demokraták fényképeit. Ebben a csodála­tos újságban még a levelezési rovat is a besúgók, a chivatók szolgálatában állott. Egy levél a sok közül: „Manóié Alfaro, a castmiroi harisnyagyár elkalmazottja 30 pár magas szárú harisnyát küldött Castro hiveinek. Ezt az embert azonnal agyon kell lőni.’’ Jaquez Lanzmann neves francia újságírónak volt Ha­vannában egy ismert rajzoló- művész barátja. Amikor Lanz­mann felkereste őt Kubában, a művész éppen fálfehér arc­cal csomagolt Mindent fel­rúgva mindent hátrahagyva készült az ország elhagyására. A rajzoló, aki soha nem fog­lalkozott politikával, ezit mondta vendégének: „Nem is annyira a haláltól félek, hanem attól, amit előtte csinálnak. Kitépik az ember körmeit, barátom! Kiszúrják a szemét, barátom, és a legbor­zasztóbb az, hogy kiherélik az embert. Nézze, itt a szomszéd házat (karjával előremutat) tegnapelőtt megrohanták Ven­tura rendőrei. Ventura a kín­zás szakembere. Uram isten, mit kellett végighallgatnom (Fejét lehajtva, kezébe temeti, hajában turkál!) Iszonyú volt! Nincs is erre szó. A szomszéd- asszony fia, egy 18 éves gye­rek ezt kiáltotta: „Nem, nem, por favor, kérem, csináljanak akármit, csak azt ki ne vág­ják!” A hóhérok egy másik ked­véit módszere még a római patríciusok agyában fogant. A politikai foglyokat vadállatok elé vetették. Nem véletlen, hogy Santiago egyik, a SIM- nek, vagyis a biztonsági szol­gálatnak „dolgozó” tigrisét a partizánok fényes nappal le­lőtték. A terror az élet minden te­rületére kiterjedt. Eljutott a legeldugottabb iskolába is. Egy faluban a helyi rendőrfőnök óra közben bejött az egyik tan­terembe és megkérdezte: „mi­ből van bőven Kubában? A gyerekek a cukor és a dohány mellett azt is kiáltozták: — Munkanélküliekből. A tanító örökre repült.,. Ezek után érthető, milyen feneketlen gyűlölettel vette körül a nép a pribékeket. Egy csendőr még Batista első ha­talomra jutása idején kegyet- ienkedett szülőfalujában. Ál­dozatainak hozzátartozói meg­mondták neki: bosszút állnak. Féléimében felköltözött a fő­városba. Ez még 1933-ban tör­tént. Huszonnégy esztendeig nem ment haza. 1957-ben honvágya támadt. Ügy gondolta, ami volt, régen volt, elavult do­log. Egy napig volt odahaza. Másnap ezt a cédulát találta a rendőrség holttestén: „Az igazság néha késik, de mindig megérkezik GOLYÓÁLLÓ CADILLAC A legnagyobb rangú hóhé­rok nevét szerte Latin-Ameri- kában ismerték és gyűlölték. Közülük is kiemelkedett Este­ban Ventura, a már említett havannai rendőrparancsnok, az egyik leghirhedtebb kínzómes­ter, Pilar Garda, a rendőrség országos főnöke, Chaviano tá­bornok. a santiagói katonai biztonsági szolgálat (SÍM) pa­rancsnoka, Ugaldo Carillo, a SÍM országos főnöke, valamint Castague kapitány, a kommu­nistaellenes elhárító szolgálat (mert ilyen is volt külön!) ve­zére. Az élet minden területén szadista rendőrügynökök vet­ték át a hatalmat. A Batista által „kézbevett” szakszerve­zetek korlátlan ura például egy Eüsebe Muyal nevű pri­bék volt. Az a kevés újságíró, aki bejuthatott hozzá ha­talmának tetőpontján, el­mondotta: irodája hihetetlen fényűzéssel készült, fala kü­lönleges eljárással, rózsaszínű­re volt pácolva, és fényezve. Amikor az egyik riporter meg­kérdezte, mi a titka annak, hogy ezen a luxusfalon minde­nütt apró dudorodások pillant­hatok meg, Muyal úr büszkén, derűsen közölte: a fal ugyanis páncéllemezekkel van bélelve és a halványrózsaszín festék alól a szegecsek feje domboro­dik ki. Ha Muyal elhagyta az irodát, hat testőr kísérte, fel­húzott géppisztollyal a kapu előtt álló és Detroitban meg­rendelésre készült, golyóálló ablakokkal elátott, belül pán­céllemezekkel bélelt Cadilla- cig. A kocsi hátsó ablakának üvegébe gumival szegélyezett, és belülről ugyancsak golyóálló üveggel elfedhető nyílás volt. Rendeltetése: szülcség eseten ki lehetett dugni és az esetle­ges üldözőre irányozni a gép­pisztoly csövét. Mindebből az is kiderül, hogy amiként lenni szokott, a hóhérok egy egész jobb sorsra érdemes népet, hosszú eszten­dőkön át szüntelenül ret­tegésben tartottak — maguk is szüntelenül rettegtek a nép jo­gos haragjától. (Következik: „Amerika egyik legnagyobb gengsztere.) Fesztiválnap Sírokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents